Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2016.01.21

Ki ne ábrándozna arról, milyen volna visszarepülni az időben, és tenni egy sétát a II. világháború előtti Várnegyedben? Megnézni a Budavári Palotát és az egykori Királyi Lovardát? Európában számtalan földig rombolt műemléket építettek újjá, ez a rekonstruktív szemlélet pedig hazánkban is megfogalmazódott célként. Megmenteni a jövő számára az értékeinket – erre törekszenek a vár és a múzeumi negyed felújításával.

A kulturális beruházásoknak köszönhetően a Budai vár és a múzeumi negyed visszanyerheti régi arculatát. Nem kell többé csak a képzeletére hagyatkoznia a látogatónak, amikor a palota termeiben felteszi a kérdést: milyen lehetett mindez régen? A rekonstrukció azonban számtalan dilemmát vet fel. Mi kapjon helyet a felújított Budavári Palotában? Hová költözzön a Magyar Nemzeti Galéria? Miért éppen a Városligetbe, és miért van szükség új múzeumi épületekre? Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet kerekasztal-beszélgetésén ezeket a témákat járták körbe a résztvevők január 20-án a Várkert Bazárban. A Budai vár és múzeumi negyed – nagy kulturális beruházások a nemzet fővárosában című eseményt azzal a céllal rendezték, hogy a budai vár átszervezéséről és a Liget Budapest projektről minél pontosabb képet kapjanak az érdeklődők.


DSC_9121 Cél az eredetiség

„Merjünk nagyot álmodni, és hozzuk rendbe műemlékeinket!” – mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára, hozzátéve: az emberek többsége üdvözli ezeket az elképzeléseket. Amikor a Nemzeti Hauszmann Tervről volt kiállítás a Várkert Bazárban, megkérte kollégáit, tegyenek ki egy vendégkönyvet, hogy lássák, mit gondolnak a fejlesztésekről a látogatók. Negatív bejegyzés egy sem született. Mindenki örömét fejezte ki, hogy végre megkezdik a felújításokat.

 

L. Simon László kiemelte: sok földig rombolt épületet, műemléket építettek újra Európában: Berlinben, Kijevben, Drezdában. Ez a rekonstruktív szemlélet itt is megfogalmazódott célként. A végeredményt pedig komoly szakmai munka előzi meg. A palotában a Szent István terem felújítására például olyan mélységekig felkészültek, hogy pontosan tudják, milyen textilanyag, faanyag kell, és ki tudja ezeket megfelelően elkészíteni. Van darab az eredeti faburkolatból, csillárból is. Nem lesz különbség a régi és a helyreállított terem között. Csoda lesz, ami ott megvalósul! – emelte ki az államtitkár.

 

Földalatti múzeumból a várba?

A rendezvényen elhangzott: a palota felújításával foglalkozni kell, mert állapota tarthatatlan, az épület újragondolása azonban komoly feladat. A várban a középkortól kezdve a barokkon át a huszadik századik végigvonul a történelem, és ezt jó volna érzékeltetni, megmutatni. A tervek szerint egy földalatti múzeumból juthatnának föl a várba a látogatók, így a középkori emlékektől egészen a Hauszmanni palotáig láthatnák az épület történetét. Dr. Krähling János egyetemi docens, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki tanszékének tanszékvezetője hangsúlyozta: a Budavári Palota a középkornak nagyon fontos emléke.


DSC_9073

 

Dr. Schneller István, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Településépítészeti tanszékének egyetemi tanára megjegyezte: a Várkert Bazár felújítását tiszta szívből köszöntötte, ám a palota felújításával, a Magyar Nemzeti Galéria kiköltöztetésével nem ért egyet. Megkérdezte: mire használnák a felújított épületet.

 

L. Simon László hangsúlyozta: más európai kastélyok is vannak, ahova a látogatók azért mennek, hogy a termek enteriőrjét megcsodálják. A vár is palotamúzeum lehetne, ahol az érdeklődők megnézhetnék a magyar építészeti kultúra emlékeit. Emellett – ha visszaállítják a tróntermet, báltermet – reprezentatív állami rendezvényekre is lehetne használni. Az államtitkár megjegyezte: nem kiviszik a kulturális tereket a várból, hanem megduplázzák azokat, hiszen a kiköltöztetett múzeumokat, könyvtárat is elhelyezik valahol.

 

DSC_9148

A régi és a modern metszete

Dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest projekttel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos elmondta: örül a Ligetet érő kritikáknak, mert van rájuk érvényes válaszuk, amelyet szívesen megosztanak mindenkivel.

 

Kiemelte: a Városliget speciális park, amelyben gazdag intézményrendszer épült ki már több mint száz évvel ezelőtt. A fejlesztéseket övező vita tulajdonképpen identitáskérdés. Azt takarja, mit gondol magáról egy kor, egy város. Milyen életet álmodott magának? Hangsúlyozta: a történelmi identitásunkat meg kell próbálnunk megőrizni. A régi mellett azonban helyet kap az új is, ez a természetes léte a ligetnek. Lesz egy 21 századi része, az új múzeumi épületet a japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) tervezi. L. Simon László is kiemelte: új, korszerű múzeumi épületre van szüksége a városnak.

 

Az Új Nemzeti Galéria a Liget Budapest Projekt keretében készül, amelynek célja, hogy az új Liget Európában egyedülálló komplexitású és minőségű, nemzetközi vonzerejű turisztikai célponttá váljon – olvasható a ligetbudapest.org oldalon. A közel 200 éves Városliget egyedi történelmi, természeti és intézményi adottságai az épülő új múzeumokkal együtt olyan világszínvonalú, összetett családbarát kulturális-szabadidőparkot hoznak létre, ahol a világ vezető nagyvárosaihoz hasonlóan mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb kikapcsolódási formát, legyen szó a természet élvezetéről, sportról, kultúráról vagy családi programokról.

 

Kultúra.hu


Fotó: Csákvári Zsigmond

(Címlapfotó: varkertbazar.hu)

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

balett

2019.06.18

16 bemutató, 56-féle repertoárdarab, összesen 404 előadás. Az Opera művészei az Erkel Színházon és a próbaüzemben megnyílt Eiffel Műhelyházon kívül további három fővárosi helyszínen, 25 vidéki és 13 külhoni magyarlakta településen, valamint 9 külföldi nagyvárosban fordultak meg Dél-Koreától az Egyesült Államokig. Június 17-én az évzáró Csillagóra gálaesten az évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményeit jutalmazták.

ek3

2019.06.18

Lee Olivér saját zenekarával, az ékkel robbant be a köztudatba, azonban az elmúlt években már számtalan más produkció kapcsán is hallhattuk a nevét. A Trillion és a Szeder mellett egyszálgitáros műsorát is egyre többen hallgatják, mellyel most az izraeli közönség előtt is bemutatkozhat. Interjú.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ismerős Arcok idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A jubileumi alkalomból egy vadonatúj videoklipben újragondolva, szimfonikus kísérettel jelentették meg a Nélküled című emblematikus dalukat, amely az egész Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképe lett. Június 22-én a Barba Negra Trackben adnak születésnapi nagykoncertet.

Küszködik és teremt címmel Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplóinak teljes szövegét 12 fiatal színésznő olvassa fel június 19-én Budapesten, a Pozsonyi úti Amikor Galériában. A naplók 12 év történetét mesélik el, 1935-től 1946-ig, így minden színésznőre egy év, nagyjából száz oldal jut. A felolvasások reggel 10 órakor kezdődnek, és délután 17 óráig folyamatosan zajlanak.

Paul Gauguin egy 17 éves korában készített akvarellét árvereztek el június 16-án a franciaországi Montbazonban. Az akvarell egy vízparton álló svájci hegyvidéki faházat ábrázol és egy Svájcban élő francia iparmágnás vette meg 80 ezer euróért, aki az interneten licitált. A francia posztimpresszionista festő kézjegyével ellátott képen a dátum 1865. július 2-a, tehát ez Gauguin első ismert rajza, amelyet tussal és vízfestékkel készített. A 39,5x25 centiméteres képet az orleans-i császári líceum professzora, Charles Pensée irányításával készítette a művész.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

unnamed_1

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

Koncertek, színházi előadások, filmvetítés, kézműves vásár és hajótúra is várja június 18. és 22. között az immár tizennegyedik Szolnoki Tiszavirág Fesztivál látogatóit. A fesztivál a város szívében nyitja meg a szolnoki nyári rendezvények sorát.

Augusztus 17-20. között 33. alkalommal rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét. A Budavári Palotában szervezett, hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál idei díszvendég Japán, kiemelt témája pedig a lábbelikészítés lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma