15_eves

2016.01.21

Ki ne ábrándozna arról, milyen volna visszarepülni az időben, és tenni egy sétát a II. világháború előtti Várnegyedben? Megnézni a Budavári Palotát és az egykori Királyi Lovardát? Európában számtalan földig rombolt műemléket építettek újjá, ez a rekonstruktív szemlélet pedig hazánkban is megfogalmazódott célként. Megmenteni a jövő számára az értékeinket – erre törekszenek a vár és a múzeumi negyed felújításával.

A kulturális beruházásoknak köszönhetően a Budai vár és a múzeumi negyed visszanyerheti régi arculatát. Nem kell többé csak a képzeletére hagyatkoznia a látogatónak, amikor a palota termeiben felteszi a kérdést: milyen lehetett mindez régen? A rekonstrukció azonban számtalan dilemmát vet fel. Mi kapjon helyet a felújított Budavári Palotában? Hová költözzön a Magyar Nemzeti Galéria? Miért éppen a Városligetbe, és miért van szükség új múzeumi épületekre? Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet kerekasztal-beszélgetésén ezeket a témákat járták körbe a résztvevők január 20-án a Várkert Bazárban. A Budai vár és múzeumi negyed – nagy kulturális beruházások a nemzet fővárosában című eseményt azzal a céllal rendezték, hogy a budai vár átszervezéséről és a Liget Budapest projektről minél pontosabb képet kapjanak az érdeklődők.


DSC_9121 Cél az eredetiség

„Merjünk nagyot álmodni, és hozzuk rendbe műemlékeinket!” – mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára, hozzátéve: az emberek többsége üdvözli ezeket az elképzeléseket. Amikor a Nemzeti Hauszmann Tervről volt kiállítás a Várkert Bazárban, megkérte kollégáit, tegyenek ki egy vendégkönyvet, hogy lássák, mit gondolnak a fejlesztésekről a látogatók. Negatív bejegyzés egy sem született. Mindenki örömét fejezte ki, hogy végre megkezdik a felújításokat.

 

L. Simon László kiemelte: sok földig rombolt épületet, műemléket építettek újra Európában: Berlinben, Kijevben, Drezdában. Ez a rekonstruktív szemlélet itt is megfogalmazódott célként. A végeredményt pedig komoly szakmai munka előzi meg. A palotában a Szent István terem felújítására például olyan mélységekig felkészültek, hogy pontosan tudják, milyen textilanyag, faanyag kell, és ki tudja ezeket megfelelően elkészíteni. Van darab az eredeti faburkolatból, csillárból is. Nem lesz különbség a régi és a helyreállított terem között. Csoda lesz, ami ott megvalósul! – emelte ki az államtitkár.

 

Földalatti múzeumból a várba?

A rendezvényen elhangzott: a palota felújításával foglalkozni kell, mert állapota tarthatatlan, az épület újragondolása azonban komoly feladat. A várban a középkortól kezdve a barokkon át a huszadik századik végigvonul a történelem, és ezt jó volna érzékeltetni, megmutatni. A tervek szerint egy földalatti múzeumból juthatnának föl a várba a látogatók, így a középkori emlékektől egészen a Hauszmanni palotáig láthatnák az épület történetét. Dr. Krähling János egyetemi docens, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki tanszékének tanszékvezetője hangsúlyozta: a Budavári Palota a középkornak nagyon fontos emléke.


DSC_9073

 

Dr. Schneller István, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Településépítészeti tanszékének egyetemi tanára megjegyezte: a Várkert Bazár felújítását tiszta szívből köszöntötte, ám a palota felújításával, a Magyar Nemzeti Galéria kiköltöztetésével nem ért egyet. Megkérdezte: mire használnák a felújított épületet.

 

L. Simon László hangsúlyozta: más európai kastélyok is vannak, ahova a látogatók azért mennek, hogy a termek enteriőrjét megcsodálják. A vár is palotamúzeum lehetne, ahol az érdeklődők megnézhetnék a magyar építészeti kultúra emlékeit. Emellett – ha visszaállítják a tróntermet, báltermet – reprezentatív állami rendezvényekre is lehetne használni. Az államtitkár megjegyezte: nem kiviszik a kulturális tereket a várból, hanem megduplázzák azokat, hiszen a kiköltöztetett múzeumokat, könyvtárat is elhelyezik valahol.

 

DSC_9148

A régi és a modern metszete

Dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest projekttel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos elmondta: örül a Ligetet érő kritikáknak, mert van rájuk érvényes válaszuk, amelyet szívesen megosztanak mindenkivel.

 

Kiemelte: a Városliget speciális park, amelyben gazdag intézményrendszer épült ki már több mint száz évvel ezelőtt. A fejlesztéseket övező vita tulajdonképpen identitáskérdés. Azt takarja, mit gondol magáról egy kor, egy város. Milyen életet álmodott magának? Hangsúlyozta: a történelmi identitásunkat meg kell próbálnunk megőrizni. A régi mellett azonban helyet kap az új is, ez a természetes léte a ligetnek. Lesz egy 21 századi része, az új múzeumi épületet a japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) tervezi. L. Simon László is kiemelte: új, korszerű múzeumi épületre van szüksége a városnak.

 

Az Új Nemzeti Galéria a Liget Budapest Projekt keretében készül, amelynek célja, hogy az új Liget Európában egyedülálló komplexitású és minőségű, nemzetközi vonzerejű turisztikai célponttá váljon – olvasható a ligetbudapest.org oldalon. A közel 200 éves Városliget egyedi történelmi, természeti és intézményi adottságai az épülő új múzeumokkal együtt olyan világszínvonalú, összetett családbarát kulturális-szabadidőparkot hoznak létre, ahol a világ vezető nagyvárosaihoz hasonlóan mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb kikapcsolódási formát, legyen szó a természet élvezetéről, sportról, kultúráról vagy családi programokról.

 

Kultúra.hu


Fotó: Csákvári Zsigmond

(Címlapfotó: varkertbazar.hu)

KAD_Kultura_596x90_002

tanc_dijatado_2

2019.08.19

Augusztus 20-a alkalmából Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere állami kitüntetéseket és díjakat adott át augusztus 16-án a Pesti Vigadóban. A díjazottak közül dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténészt, szerkesztőt, ifj. Zsuráfszky Zoltán táncost és Bolvári Andrásné pingáló művészt többek között pályájukról, a néphagyomány fontosságáról is kérdeztük.

orosz_akos_a_szokes_600x413

2019.08.18

Törekszik arra, hogy ne másokhoz mérje magát, és nem érdeklik a zajos sikerek; a lényeg, hogy azt csinálja, amit szeret. Orosz Ákos éppen ezért rengeteg dolgot csinál: játszik, rendez, forgat és a zenekara útját egyengeti. Idén Kaszás Attila-díjra jelölték; gyerekként már állt egy színpadon a tizenkét éve elhunyt művésszel, és most maga is a Vígszínház csapatát erősíti.

Korniss_szeki_asszony

2019.08.18

Megnyílt Korniss Péter Változások című fotókiállítása szombaton a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. A kiállításba beválogatott, 1967 és 2017 között készült fényképek az elkerülhetetlen változást mutatják be.

A legjobb produkciókat és színházi teljesítményeket is díjazzák.a VIII. Magyar Teátrumi Nyári Fesztivál gáláján. Az augusztus 19-én Szarvason zajló rendezvényen köszöntőt mond Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.

A kiállítást augusztus 27-én, 18 órakor nyitja meg Dr. Faludi Julianna szociológus a budapesti Mai Manó Házban. A tárlaton kiállít Sergey Prokudin-Gorsky, Balogh Rudolf, Biró Dávid, Eperjes Ágnes, Liz Nielsen és Bill Sullivan. A Három szín című kiállítást október 6-ig láthatják az érdeklődők.

A két színész Joshua Michael Stern rendező filmjében, az After Exile-ben játszik együtt. Stern nevéhez fűződik a Steve Jobsról szóló életrajzi dráma, a Jobs, valamint a Graves című televíziós sorozat is. Az új mozifilm főhőse (LaBeouf) a történet szerint éppen a börtönből szabadul, ahol rablás és emberölés miatt volt, és – szintén börtönviselt, alkoholista – apjával (De Niro) igyekszik megmenteni öccsét az övékéhez hasonló életúttól. Az igaz történeten alapuló film forgatását októberben kezdik.

Sheeran a Kraft Heinz cég megalakulásának 150. évfordulójára tervezte a speciális kiadást, amelyből csupán 150 darab készült. Az első három üveget augusztus 15-én árverezték el Londonban, az egyik 1050, a második 1100, a harmadik 1500 fontért kelt el. 104 üveg egy globális sorsolás nyereményeként kel el, a többit Sheeran és a Heinz legnagyobb rajongói, valamint múzeumok kapják meg. A befolyt bevétel egy részét a Kelet-Angliai Gyermek Hospice kapja, a többit a Heinz által támogatott gyermekélelmezési alapítványnak juttatják el.

A mongol-amerikai régészcsoport az ország északnyugati részén fekvő Hövszgöl tartomány Ulán-Úl településénél fedezte fel a több száz éves edényeket, amelyek 700-800 évre nyúlhatnak vissza. Az illetékes szerint a leletek tökéletes állapotban őrződtek meg az örökké fagyott talajban.

A Zsolnay Örökségkezelő nyárbúcsúztató ingyenes fesztiválját augusztus 23. és 25. között tartják immár nyolcadik alkalommal a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben.

molnar-jacqueline-kiallitasa-biciklismadarak

Ma van a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Csíksomlyói passiójának ingyenes szabadtéri előadása az esztergomi bazilika előtt.

Az augusztus 22. és 25. között zajló rendezvénysorozatra Ausztriából, Németországból, Portugáliából és Romániából is érkeznek jelmezesek, a karneválon azok a gyermekek is részt vesznek, akik a testvérvárosi kapcsolatnak köszönhetően most a Balaton-parton üdülnek.

Orgona-mesterkurzuson vehetnek részt az érdeklődők Szathmáry Zsigmond professzor vezetésével Debrecenben és Hajdúböszörményben hétfőn és kedden, a kurzus első napja ünnepi orgonaesttel zárul a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. és a Hajdúböszörményi Sillye Gábor Művelődési Központ támogatásával.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma