NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2016.12.01

Közéleti visszásságokról, társadalmi egyenlőtlenségekről, mindent átszövő hazugságokról hallhat a közönség a Molnár Ferenc írásaiból készült „Szülőfalum, Pest” című esten, a Rózsavölgyi Szalonban. Fesztbaum Béla színművész Molnár Ferencnek az 1900-as évek legelején született újságírói munkáiból, publicisztikáiból, tudósításaiból, tárcanovelláiból állította össze a zenés színházi estet.

A színművész, aki az est szerkesztője, rendezője, zeneszerzője, előadója egyszemélyben, az előadás november 30-ai sajtóbemutatóján az MTI-nek elmondta: olyan szövegeket választott a gazdag Molnár-életműből, amelyek által a legjobban tud beszélni saját magáról és arról a világról, amelyben él. A vezérelv az volt, hogy mely írások tartanak leginkább tükröt a mának – mondta. Hozzátette: az érdekelte, hogy A Pál utcai fiúk szerzőjeként ismert Molnár Ferenc milyen újságíró volt, színdarabjai és vígjátéktermése mögött milyen napi publicisztikai gondolatok húzódtak meg. Darabjai – Az ördög, A testőr, az Egy, kettő, három, a Liliom, A hattyú – születésével szinte egy időben mi történt a szerző fejében és a körülötte lévő világban. Kevésbé ismert írásai által másik fénytörésből ismerhetjük meg az egyik legnagyobb magyar írónkat és a századforduló „boldog békeéveit” – mondta, hozzátéve: Molnár Ferenc szellemessége, vitriolos humora és éleslátása ezekre a komolyabb hangvételű és alapvetően nem színpadra szánt szövegekre is jellemző. „Ez a nagyszerű író, aki vígjátékaiban a magánélet hazugságairól és látszatairól írt, ugyanolyan éles szemmel írt a közélet visszásságairól, hazugságairól, látszatairól is, és a történelem nagyszínpadán csetlő-botló kisember felé is érzékenyen fordult” – fogalmazott Fesztbaum Béla.


15235873_1070696159707121_4280032587164644694_o
Fotó: Éder Vera

 

Az est címéről szólva kiemelte: Molnár Ferenc a körülötte felnövő, éppen megszülető világvárost jól ismerte, szenvedélyesen szerette, ostorozó hazaszeretettel és mély gyermeki szeretettel viszonyult hozzá. A „Szülőfalum, Pest” – amely a szerző két válogatáskötetének címe is – kifejezi ezt a bensőséges és őszinte szeretetet. Az esten elhangzik például a Disznótor a Lipótvárosban című karcolat, a Lencsés című, egy kisfiúról szóló írás, A budapesti pletyka kis kézikönyve, valamint az újságban való leleplezésekről szóló, Sárpetty című szöveg. A művész elmondta: a különböző műfajokban megírt szövegekhez különböző játékos színházi formákat keresett, ahhoz hasonlóan, ahogy Molnár Ferenc is festett gyerekszínházzal kezdett a barátjával színházat csinálni. Ezt a gyerekszínházi formát illesztette a komolyabb hangvételű szövegekhez, ennek kellékeivel, játékszabályai szerint, festett díszlettel, bábokkal, néhány kellékkel hozza létre az előadást.


15259771_1070696596373744_5763521235402419843_o
Fotó: Éder Vera

 

A színházi élmény megteremtéséhez a zene is hozzájárul. Fesztbaum Béla kiemelte: Molnár Ferenc is értett a zenéhez, játszott hangszeren, írt zenét. A szerző szellemében eljárva ő maga szerezte a zenét, amely élőben hangzik el. Elmondta: a Kosztolányi Dezsőről készült hasonló estjét a Vígszínházban nyolcadik évada játssza, decemberben a 75. előadásához érkezik. A Rózsavölgyi Szalon felkérésére készült Molnár-estet havonta egy-két alkalommal játssza a Vígszínház művésze. Az estet háromfős zenekar kíséri, amelynek tagja Termes Rita (zenekarvezető, zongora), Farkas Izsák (hegedű) és Simkó-Várnagy Mihály (cselló).



Forrás: MTI

Fotó: szalon.rozsavolgyi.hu/Éder Vera

szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma