Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2016.12.01

Közéleti visszásságokról, társadalmi egyenlőtlenségekről, mindent átszövő hazugságokról hallhat a közönség a Molnár Ferenc írásaiból készült „Szülőfalum, Pest” című esten, a Rózsavölgyi Szalonban. Fesztbaum Béla színművész Molnár Ferencnek az 1900-as évek legelején született újságírói munkáiból, publicisztikáiból, tudósításaiból, tárcanovelláiból állította össze a zenés színházi estet.

A színművész, aki az est szerkesztője, rendezője, zeneszerzője, előadója egyszemélyben, az előadás november 30-ai sajtóbemutatóján az MTI-nek elmondta: olyan szövegeket választott a gazdag Molnár-életműből, amelyek által a legjobban tud beszélni saját magáról és arról a világról, amelyben él. A vezérelv az volt, hogy mely írások tartanak leginkább tükröt a mának – mondta. Hozzátette: az érdekelte, hogy A Pál utcai fiúk szerzőjeként ismert Molnár Ferenc milyen újságíró volt, színdarabjai és vígjátéktermése mögött milyen napi publicisztikai gondolatok húzódtak meg. Darabjai – Az ördög, A testőr, az Egy, kettő, három, a Liliom, A hattyú – születésével szinte egy időben mi történt a szerző fejében és a körülötte lévő világban. Kevésbé ismert írásai által másik fénytörésből ismerhetjük meg az egyik legnagyobb magyar írónkat és a századforduló „boldog békeéveit” – mondta, hozzátéve: Molnár Ferenc szellemessége, vitriolos humora és éleslátása ezekre a komolyabb hangvételű és alapvetően nem színpadra szánt szövegekre is jellemző. „Ez a nagyszerű író, aki vígjátékaiban a magánélet hazugságairól és látszatairól írt, ugyanolyan éles szemmel írt a közélet visszásságairól, hazugságairól, látszatairól is, és a történelem nagyszínpadán csetlő-botló kisember felé is érzékenyen fordult” – fogalmazott Fesztbaum Béla.


15235873_1070696159707121_4280032587164644694_o
Fotó: Éder Vera

 

Az est címéről szólva kiemelte: Molnár Ferenc a körülötte felnövő, éppen megszülető világvárost jól ismerte, szenvedélyesen szerette, ostorozó hazaszeretettel és mély gyermeki szeretettel viszonyult hozzá. A „Szülőfalum, Pest” – amely a szerző két válogatáskötetének címe is – kifejezi ezt a bensőséges és őszinte szeretetet. Az esten elhangzik például a Disznótor a Lipótvárosban című karcolat, a Lencsés című, egy kisfiúról szóló írás, A budapesti pletyka kis kézikönyve, valamint az újságban való leleplezésekről szóló, Sárpetty című szöveg. A művész elmondta: a különböző műfajokban megírt szövegekhez különböző játékos színházi formákat keresett, ahhoz hasonlóan, ahogy Molnár Ferenc is festett gyerekszínházzal kezdett a barátjával színházat csinálni. Ezt a gyerekszínházi formát illesztette a komolyabb hangvételű szövegekhez, ennek kellékeivel, játékszabályai szerint, festett díszlettel, bábokkal, néhány kellékkel hozza létre az előadást.


15259771_1070696596373744_5763521235402419843_o
Fotó: Éder Vera

 

A színházi élmény megteremtéséhez a zene is hozzájárul. Fesztbaum Béla kiemelte: Molnár Ferenc is értett a zenéhez, játszott hangszeren, írt zenét. A szerző szellemében eljárva ő maga szerezte a zenét, amely élőben hangzik el. Elmondta: a Kosztolányi Dezsőről készült hasonló estjét a Vígszínházban nyolcadik évada játssza, decemberben a 75. előadásához érkezik. A Rózsavölgyi Szalon felkérésére készült Molnár-estet havonta egy-két alkalommal játssza a Vígszínház művésze. Az estet háromfős zenekar kíséri, amelynek tagja Termes Rita (zenekarvezető, zongora), Farkas Izsák (hegedű) és Simkó-Várnagy Mihály (cselló).



Forrás: MTI

Fotó: szalon.rozsavolgyi.hu/Éder Vera

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma