2018.11.08

Idén húsz éve, hogy elhunyt Szőts István, az Emberek a havason című film Kossuth-díjas rendezője, aki élete során emberként és művészként is példaértékű tevékenységet végzett. Nevéhez fűződik a magyar filmművészet első nagy nemzetközi sikere, pályája azonban korántsem volt olyan zökkenőmentes, mint amilyet megérdemelt volna. Cikkünkben róla mesélünk és legszebb filmjeit ajánljuk!

„Emberként és művészként is példaértékű tevékenységet végzett”

Szőts István 1912. június 30-án született Erdélyben, a Hunyad vármegyei Szentgyörgyvályán (ma: Valea Sangeorgiului, Románia), életét, művészetét a szülőföldjén szerzett élmények határozták meg. Apja katonai pályára szánta, el is végezte a Ludovika Akadémiát, a katonaság azonban nem érdekelte. Festészeti tanulmányok és egy filmes tanfolyam után a Hunnia filmgyárba, majd Zilahy Lajos Pegazus filmvállalatához került. Már első rövidfilmje, az 1940-ben készített Látogatás Kisfaludy Stróbl Zsigmond műtermében nagy vihart kavart: bemutatta ugyanis a művész G. B. Shaw-ról mintázott portréját is, amit a cenzúra kifogásolt, mert a második világháború kitörése után az ország ellenséges viszonyban volt Angliával. Végül azzal győzte meg a hivatalt, hogy Shaw ír és nem angol, így engedélyezték a film forgalmazását.


21475
Szőts István
Fotó: mmakademia.hu

 

Magyarország 1941-es hadba lépése után rövid ideig a második bécsi döntéssel visszakerült szülőföldjén katonáskodott, de művészi tevékenysége miatt hamarosan felmentették a szolgálat alól. Ekkoriban került a kezébe Nyírő József műve, a Havasok könyve, ennek alapján forgatta 1941-ben első játékfilmjét Emberek a havason címmel. A Szellay Alice és Görbe János főszereplésével eredeti helyszíneken, természetes közegben forgatott alkotás szakmai körökben fanyalgást, vitákat váltott ki, az Országos Nemzeti Filmbizottság mégis benevezte az 1942. évi Velencei Filmfesztiválra. Itt a nézők és a kritikusok is kitörő lelkesedéssel fogadták, megkapta a legjobb rendezőnek járó díjat. „Földszagú realizmust” árasztó művében a születő olasz neorealizmus képviselői az irányzat kelet-európai megtestesülését ünnepelték.

 

Szőts István 1943-ban Szőts Film néven saját filmvállalatot alapított, és a Nemzeti Filmbizottságnál pályázott Móra Ferenc Ének a búzamezőkről című regényéből írt forgatókönyvvel, de elutasították, kudarcot vallott Jókai Mór Melyiket a kilenc közül? című karácsonyi történetével is, mert az író örököse, az Angliában élő Grósz Bella nem adta el a jogokat a „fasiszta Magyarországnak”. Foglalkoztatta a Beszterce ostroma című Mikszáth- és a Magdaléna két élete című Herczeg Ferenc-regény megfilmesítése is, de a német megszállás keresztülhúzta terveit. Ebben az időszakban egyedül a Kádár Kata című rövidfilmet forgatta 1943-ban, Kodály Zoltán zenéjével.


Emberekahavason
Emberek a havason
Fotó: port.hu

 

Ezt követően 1945 áprilisában saját költségén, ezerötszáz példányban jelentette meg Röpirat a magyar filmművészet ügyében címmel a magyar filmgyártás reformjának tervét. Háromszáz példányt a kultúrpolitika vezetőihez juttatott el, de még válaszra sem méltatták. Az Emberek a havason indexre került Nyírő József politikai szerepvállalása miatt. Szőts 1947-ben még elkészíthette az Ének a búzamezőkről című filmjét Görbe János és Szellay Alice főszereplésével, de ennek is sanyarú sors jutott. A regény írójára ezúttal nem lehetett hivatkozni, narodnyiknak és klerikálisnak, sőt a rendszer fő ellenségének számító Mindszenty bíborost támogatónak minősítették alkotását, amely a kommunisták által szorgalmazott kollektivizálással sem állt összhangban. Az Ének a búzamezőkről sorsa akkor pecsételődött meg, amikor Rákosi Mátyás a búzaszentelést ábrázoló első képsoroknál elhagyta a vetítőt. A kópiákat lefoglalták, a filmet betiltották, legközelebb 1968-ban a Budapesti Műszaki Egyetem filmklubjában vetítették, a szélesebb nyilvánosság elé a rendszerváltás idején került.

 

Teljesen kiszorult a filmszakmából, koholt politikai vádakkal szemben is védekeznie kellett, ideje jelentős részében kérvényeket, beadványokat írt, többnyire hiába. Csak 1956-ban forgathatott újra, a Melyiket a kilenc közül? című rövidfilm az 1957-es velencei filmfesztiválon ismét díjat nyert. Saját költségén kísérte ki filmjét Velencébe, ahonnan már nem tért haza. Az 1959-es évtől kultúrfilmeket készített Ausztriában, egyebek között a bécsi Szent István-székesegyházról, Gustav Klimt és Egon Schiele festőkről, évekig filmrendezést tanított az Osztrák Filmakadémián. A hetvenes évektől kezdve haláláig gyakran látogatott Magyarországra.


Enekabuzamezokrol
Ének a búzamezőkről
Fotó: port.hu

 

Életművéért 1992-ben Kossuth-díjat kapott, 1994-ben a Magyar Köztársaság középkeresztjét vehette át. Szőts István 1998. november 5-én halt meg Bécsben, hamvait – végakaratának megfelelően – a budapesti Farkasréti temetőben, édesanyja sírjában helyezték el. Az Emberek a havason restaurált változatát 2014-ben mutatták be, az Ének a búzamezőkről című filmjét 2015-ben újították fel.

 

És most következzen néhány film Szőts István életművéből, aki az élet- és művészetszemléletét meghatározó élményeket történelemről, természetről, magyarságról, emberségről erdélyi szülőföldjén szerezte.


emberekahavason4
Emberek a havason
Fotó: mandarchiv.hu

 

Emberek a havason

Erdei Csutak Gergő székely favágó családostul felköltözik a havasokba, mert a fakitermelésnél – úgy tűnik – végre jól fog keresni. A fakitermelést szervező vállalkozónak megtetszik Anna, Gergő szép felesége, és míg a férje dolgozik, megpróbálja megkörnyékezni. Anna rémülten elmenekül, és véletlenül a szakadékba zuhan...

 

Ének a búzamezőkről

A háború a falvak életét is feldúlta. A férfiak távollétében a földeken az asszonyok és az öregek végeztek minden munkát. Az orosz hadifogságból hazatért Ferenc a szomszéd tanyán találja meg a kisfiát, akit édesanyja halála óta a férfi földije és katonatársa, Rókus családja nevelt. Most tőle tudják meg a szomorú hírt: együtt szöktek meg a fogságból, de Rókus útközben meghalt. Ferenc és Rókus özvegye, Etel lassan, szemérmes tartózkodással összemelegszenek. Boldogságuk azonban nem lehet tartós, mert a férfi szörnyű titkot őriz a szívében.

 

Kövek, várak, emberek

Szőts István egyik nagyszabású, Bölcsőtől a koporsóig című filmtervében a magyar népéletet és hagyományokat szerette volna megörökíteni. Az ötvenes években azonban csak ennek a Hollókő egy napját bemutató, ma már néprajzi dokumentumértékű rövidfilmnek az elkészítésére kapott lehetőséget.

 

Melyiket a kilenc közül?

Jókai Mór megható karácsonyi történetének főszereplője egy szegény, özvegy csizmadia, aki egyedül neveli kilenc apró gyermekét. A gyerekek kis Jézust köszöntő, vidám éneke annyira zavarja a nyomorúságos pincelakásuk fölött magányosan élő gazdag háziurat, hogy némaságukért cserébe pénzt ajánl föl nekik.

 

Kultúra.hu/port.hu/MTI

ady_bogdan_zsolt_foto_biro_istvan502

2019.01.18

 Ady Endre verseiből, naplórészleteiből, publicisztikáiból összeállított pódiumesttel ünnepli a magyar kultúra napját a Klebelsberg Kultúrkúria. Az előadás szövegét Szugyiczky István válogatta és szerkesztette. Bogdán Zsolt érzékeny előadásában a költőóriás emberi, sérülékeny oldalát is megismerhetjük.

Malenkij_robot

2019.01.18

1944-ben a bevonuló Vörös Hadsereg katonái a világháború alatt és azt követően is a nyílt utcáról tömegesen vittek el civileket a Szovjetunióba kényszermunkára. Az ő sorsukat dolgozza fel a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása a „A pokol bugyrai…" címmel. A Málenkij Robot Emlékhelyen jártunk.

Gat_Sunny

2019.01.18

Valerij Gergijev karmester a Mariinszkij Színház Zenekara élén érkezik a 39. Budapesti Tavaszi Fesztiválra, a Mariinszkij Színház Balettegyüttese Prokofjev Hamupipőkéjét mutatja be, valamint fellép Yoann Bourgeois és Emanuel Gat társulata is.

Saját kérése távozik igazgatói posztjáról Tóth Arnold, a miskolci A Herman Ottó Múzeum igazgatója január 31-i hatállyal. A tájékoztatás szerint február 1-től átmenetileg, a vezetői pályázat lebonyolításának időtartamára Szolyák Péter őstörténész, a Pannon-tenger Múzeum korábbi vezetője, általános igazgatóhelyettes veszi át a múzeumigazgatói feladatokat. Tóth Arnold, aki hat évig igazgatóhelyettesként, két évig igazgatóként dolgozott a múzeumban, tudományos, kutatói pályán szeretné folytatni Miskolc város és a régió kulturális életének szolgálatát.

A pályázatokat most először díszletrajzoló, kellékes és világosító szakma képzési programjával is bele lehet nyújtani, de felvételvezető/location manager, naplóvezető, produkciós asszisztens, rendezőasszisztens és vágóasszisztens szakterületeken is várják az oktatási intézmények jelentkezését. A pályázattal, amely figyelembe veszi az aktuális piaci igényeket, magas szakmai színvonalú, intenzív és gyakorlatorientált képzéseket támogatnak. Részletes információ a filmalap internetes oldalán (mnf.hu) olvasható.

Pokrovenszki Krisztiánt javasolta a Szent István Király Múzeum új igazgatójának a székesfehérvári közgyűlés. A múzeum korábbi igazgatójának, Kulcsár Mihálynak a közalkalmazotti jogviszonya és igazgatói megbízatása október 31-én járt le, az igazgatói pályázatok benyújtási határideje december 21. volt. A megyei hatókörű városi múzeumok vezetőjének megbízásához – és annak visszavonásához – a szakminiszter egyetértése szükséges, ezért az önkormányzat megteszi a szükséges intézkedéseket.

A mozi hamarosan kezdődő belső felújítása miatt feleslegessé váló, több mint 20 éves nézőtéri fotelüléseket ma ezer forintért meg lehet venni. A kiválasztott és lefoglalt székeket a vevők egy későbbi időpontban vehetik át.

A 22 éves férfi és feltételezett bűntársa több mint 400 éves koronaékszereket lopott el tavaly nyáron Strängnäs város székesegyházából. A hatóságok által 65 millió korona (kétmilliárd forint) értékűre becsült koronaékszerek továbbra sincsenek meg. A tolvajok 2017. július 31-én délidőben egy zárt és riasztórendszerrel ellátott vitrinből vitték el a székesegyházban eltemetett IX. Károly (1550-1611) király és második felesége, az 1625-ben elhunyt Krisztina királyné temetési koronáját, valamint egy országalmát. A temetési szertartásra készült királyi korona aranyból van, drágakövek, gyöngyök és ezüstdíszek ékesítik. A királyné kisebb koronája ugyancsak aranyból készült.

Kiállításokat, koncerteket, előadásokat, emlékesteket és filmvetítéseket is tartanak a magyar kultúra napja alkalmából Győr-Moson-Sopron megyében.

Gyori_Nemzeti_Szinhaz_Ket_ur_szolgaja_

Kortárs zeneszerző műveit gyűjtötte össze és játszotta fel új lemezére a Modern Art Orchestra (MAO). Az anyagot, amelynek nagy részét több mint tíz évvel ezelőtt rögzítették, és utólag bővítették, vasárnap mutatják be a Budapest Music Center nagytermében.

Pécsett a többi között kiállításokkal, Komlón pedig egész héten át tartó programokkal ünneplik a magyar kultúra napját. A Pécsi Kulturális Központban január 22-én, a magyar kultúra napján elsősorban családoknak szóló, ingyenesen látogatható kiállítás nyílik Ady Endre 100. címmel.

Hagyományos gálaműsoron adják át Szolnok kulturális díjait kedden, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban. Ugyanezen a napon Damjanich Múzeumban Egy rejtőzködő életmű születése címmel nyitják meg Bokros László festőművész életműkiállítását, és sor kerül a művész monográfia-bemutatójára is.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma