2018.11.08

Idén húsz éve, hogy elhunyt Szőts István, az Emberek a havason című film Kossuth-díjas rendezője, aki élete során emberként és művészként is példaértékű tevékenységet végzett. Nevéhez fűződik a magyar filmművészet első nagy nemzetközi sikere, pályája azonban korántsem volt olyan zökkenőmentes, mint amilyet megérdemelt volna. Cikkünkben róla mesélünk és legszebb filmjeit ajánljuk!

„Emberként és művészként is példaértékű tevékenységet végzett”

Szőts István 1912. június 30-án született Erdélyben, a Hunyad vármegyei Szentgyörgyvályán (ma: Valea Sangeorgiului, Románia), életét, művészetét a szülőföldjén szerzett élmények határozták meg. Apja katonai pályára szánta, el is végezte a Ludovika Akadémiát, a katonaság azonban nem érdekelte. Festészeti tanulmányok és egy filmes tanfolyam után a Hunnia filmgyárba, majd Zilahy Lajos Pegazus filmvállalatához került. Már első rövidfilmje, az 1940-ben készített Látogatás Kisfaludy Stróbl Zsigmond műtermében nagy vihart kavart: bemutatta ugyanis a művész G. B. Shaw-ról mintázott portréját is, amit a cenzúra kifogásolt, mert a második világháború kitörése után az ország ellenséges viszonyban volt Angliával. Végül azzal győzte meg a hivatalt, hogy Shaw ír és nem angol, így engedélyezték a film forgalmazását.


21475
Szőts István
Fotó: mmakademia.hu

 

Magyarország 1941-es hadba lépése után rövid ideig a második bécsi döntéssel visszakerült szülőföldjén katonáskodott, de művészi tevékenysége miatt hamarosan felmentették a szolgálat alól. Ekkoriban került a kezébe Nyírő József műve, a Havasok könyve, ennek alapján forgatta 1941-ben első játékfilmjét Emberek a havason címmel. A Szellay Alice és Görbe János főszereplésével eredeti helyszíneken, természetes közegben forgatott alkotás szakmai körökben fanyalgást, vitákat váltott ki, az Országos Nemzeti Filmbizottság mégis benevezte az 1942. évi Velencei Filmfesztiválra. Itt a nézők és a kritikusok is kitörő lelkesedéssel fogadták, megkapta a legjobb rendezőnek járó díjat. „Földszagú realizmust” árasztó művében a születő olasz neorealizmus képviselői az irányzat kelet-európai megtestesülését ünnepelték.

 

Szőts István 1943-ban Szőts Film néven saját filmvállalatot alapított, és a Nemzeti Filmbizottságnál pályázott Móra Ferenc Ének a búzamezőkről című regényéből írt forgatókönyvvel, de elutasították, kudarcot vallott Jókai Mór Melyiket a kilenc közül? című karácsonyi történetével is, mert az író örököse, az Angliában élő Grósz Bella nem adta el a jogokat a „fasiszta Magyarországnak”. Foglalkoztatta a Beszterce ostroma című Mikszáth- és a Magdaléna két élete című Herczeg Ferenc-regény megfilmesítése is, de a német megszállás keresztülhúzta terveit. Ebben az időszakban egyedül a Kádár Kata című rövidfilmet forgatta 1943-ban, Kodály Zoltán zenéjével.


Emberekahavason
Emberek a havason
Fotó: port.hu

 

Ezt követően 1945 áprilisában saját költségén, ezerötszáz példányban jelentette meg Röpirat a magyar filmművészet ügyében címmel a magyar filmgyártás reformjának tervét. Háromszáz példányt a kultúrpolitika vezetőihez juttatott el, de még válaszra sem méltatták. Az Emberek a havason indexre került Nyírő József politikai szerepvállalása miatt. Szőts 1947-ben még elkészíthette az Ének a búzamezőkről című filmjét Görbe János és Szellay Alice főszereplésével, de ennek is sanyarú sors jutott. A regény írójára ezúttal nem lehetett hivatkozni, narodnyiknak és klerikálisnak, sőt a rendszer fő ellenségének számító Mindszenty bíborost támogatónak minősítették alkotását, amely a kommunisták által szorgalmazott kollektivizálással sem állt összhangban. Az Ének a búzamezőkről sorsa akkor pecsételődött meg, amikor Rákosi Mátyás a búzaszentelést ábrázoló első képsoroknál elhagyta a vetítőt. A kópiákat lefoglalták, a filmet betiltották, legközelebb 1968-ban a Budapesti Műszaki Egyetem filmklubjában vetítették, a szélesebb nyilvánosság elé a rendszerváltás idején került.

 

Teljesen kiszorult a filmszakmából, koholt politikai vádakkal szemben is védekeznie kellett, ideje jelentős részében kérvényeket, beadványokat írt, többnyire hiába. Csak 1956-ban forgathatott újra, a Melyiket a kilenc közül? című rövidfilm az 1957-es velencei filmfesztiválon ismét díjat nyert. Saját költségén kísérte ki filmjét Velencébe, ahonnan már nem tért haza. Az 1959-es évtől kultúrfilmeket készített Ausztriában, egyebek között a bécsi Szent István-székesegyházról, Gustav Klimt és Egon Schiele festőkről, évekig filmrendezést tanított az Osztrák Filmakadémián. A hetvenes évektől kezdve haláláig gyakran látogatott Magyarországra.


Enekabuzamezokrol
Ének a búzamezőkről
Fotó: port.hu

 

Életművéért 1992-ben Kossuth-díjat kapott, 1994-ben a Magyar Köztársaság középkeresztjét vehette át. Szőts István 1998. november 5-én halt meg Bécsben, hamvait – végakaratának megfelelően – a budapesti Farkasréti temetőben, édesanyja sírjában helyezték el. Az Emberek a havason restaurált változatát 2014-ben mutatták be, az Ének a búzamezőkről című filmjét 2015-ben újították fel.

 

És most következzen néhány film Szőts István életművéből, aki az élet- és művészetszemléletét meghatározó élményeket történelemről, természetről, magyarságról, emberségről erdélyi szülőföldjén szerezte.


emberekahavason4
Emberek a havason
Fotó: mandarchiv.hu

 

Emberek a havason

Erdei Csutak Gergő székely favágó családostul felköltözik a havasokba, mert a fakitermelésnél – úgy tűnik – végre jól fog keresni. A fakitermelést szervező vállalkozónak megtetszik Anna, Gergő szép felesége, és míg a férje dolgozik, megpróbálja megkörnyékezni. Anna rémülten elmenekül, és véletlenül a szakadékba zuhan...

 

Ének a búzamezőkről

A háború a falvak életét is feldúlta. A férfiak távollétében a földeken az asszonyok és az öregek végeztek minden munkát. Az orosz hadifogságból hazatért Ferenc a szomszéd tanyán találja meg a kisfiát, akit édesanyja halála óta a férfi földije és katonatársa, Rókus családja nevelt. Most tőle tudják meg a szomorú hírt: együtt szöktek meg a fogságból, de Rókus útközben meghalt. Ferenc és Rókus özvegye, Etel lassan, szemérmes tartózkodással összemelegszenek. Boldogságuk azonban nem lehet tartós, mert a férfi szörnyű titkot őriz a szívében.

 

Kövek, várak, emberek

Szőts István egyik nagyszabású, Bölcsőtől a koporsóig című filmtervében a magyar népéletet és hagyományokat szerette volna megörökíteni. Az ötvenes években azonban csak ennek a Hollókő egy napját bemutató, ma már néprajzi dokumentumértékű rövidfilmnek az elkészítésére kapott lehetőséget.

 

Melyiket a kilenc közül?

Jókai Mór megható karácsonyi történetének főszereplője egy szegény, özvegy csizmadia, aki egyedül neveli kilenc apró gyermekét. A gyerekek kis Jézust köszöntő, vidám éneke annyira zavarja a nyomorúságos pincelakásuk fölött magányosan élő gazdag háziurat, hogy némaságukért cserébe pénzt ajánl föl nekik.

 

Kultúra.hu/port.hu/MTI

nativity-447767_960_720

2018.11.14

Élő betlehemmel, koncertekkel, táncszínházi előadásokkal, gyerekprogramokkal és kézműves vásárral is készül az adventi időszakra december 2. és 23. között a Várkert Bazár. Az adventi vasárnapokon misztériumjáték keretében tárul fel a betlehemi istálló, ahol megelevenedik a bibliai történet a Szent Családdal, a pásztorokkal, a három királlyal és az élő állatokkal.

DSC_0062

2018.11.14

A Hagyományok Háza és a marosvásárhelyi Világló Egyesület szervezésében nagy pályázatos konferenciát tartottak november 10-én Szovátán, a Székely-Sóvidék fővárosában, ahol a népi kultúra területén működő civil szervezetek képviselői találkozhattak a pályáztatók vezetőivel. Az eseményt Tóth János, a Hagyományok Háza szakembere értékelte.

cello-110981_960_720

2018.11.14

Nemzetközi csellófesztivált rendeznek november 25. és december 2. között Székesfehérváron: a résztvevőknek nemzetközi hírű gordonkaművészek tartanak mesterkurzusokat, de lesznek zongorás egyéni órák, valamint különböző kamarazenei formációkban is fellépnek a hallgatók. A fesztiválon huszonketten vesznek részt, a résztvevők fele magyar csellista lesz.

Andrej Babis cseh kormányfő felajánlotta Milan Kunderának, a Párizsban élő világhírű cseh származású írónak, hogy segít visszaszerezni cseh állampolgárságát, amelytől az 1970-es évek végén fosztotta meg őt a csehszlovák kommunista rendszer. Milan Kundera csak az 1989-es rendszerváltás után látogathatott el újra szülőhazájába, Csehországba.

Kilencvenöt évesen elhunyt Stan Lee amerikai író, szerkesztő, a Marvel Comics képregénykiadó nyugalmazott elnöke. A Pókember, a Vasember és számos más legendás képregényszuperhős alkotója a lánya tájékoztatása szerint november 12-én hunyt el egy Los Angeles-i kórházban. Stan Lee december 28-án töltötte volna be 96. életévét.

Vádat emelt november 12-én a német ügyészség a Yoko Onótól 2006-ban ellopott John Lennon-naplók és egyéb Lennon-relikviák feltételezett orgazdája, egy 59 éves török férfi ellen, aki a vádirat szerint 785 150 eurót (negyedmilliárd forintot) vett fel előlegként az 1980-ban meggyilkolt zenészlegenda személyes tárgyaiért egy berlini aukciósháztól 2014 októberében.

Idén először határon túli fellépője is lesz a Közép-Európa Táncszínház által rendezett Sissi Őszi Tánchétnek: a november 17-én kezdődő egyhetes rendezvényt a romániai Gyergyószentmiklósról érkező Figura Stúdió Színház előadása zárja a fesztiválnak otthont adó Bethlen Téri Színházban. A hagyományosan Erzsébet nap köré szervezett 7. Sissi Őszi Tánchét (SŐT7) a fesztivál történetéhez hűen a vidéki táncműhelyeket állítja középpontba. A tánchét Eifert János fotóművész Mester és tanítványai című kiállításával nyílik november 17-én, szombaton.

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban. A David H. Koch Színházban a Magyar Állami Operaház produkcióit láthatta a közönség, továbbá koncerteztek a Virtuózok fiatal művészei is, de képzőművészeti kiállítással és artista produkciókkal is népszerűsítették a magyar kultúrát. "Nem lehetett elmenni a magyar kultúra mellett ebben a két hétben, ebben a hatalmas városban, ahol ez óriási nagy szó, mert ott rettenetesen meg kell küzdeni a közönség figyelméért* – mondta Kumin Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára.

Különleges estére várja a zenerajongókat a Budapesti Vonósok Zenekar 2018. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermébe. Egy ősbemutató és egy magyarországi bemutató keretén belül ismerkedhetünk meg Szentpáli Roland tubaművész munkásságán keresztül a tubával és a szerpenttel, ezzel a két különleges hangszerrel.

Z8A4292_pp

Meghosszabbították a Janus Pannonius Múzeumban megrendezett Arczok és láthatárok című tárlat látogatási időtartamát. A kiállítás így a téma és a tárlat jelentőségére, valamint a kiemelt érdeklődésre való tekintettel 2019. február 3-ig fogadja a látogatókat többek között Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Paál László, Székely Bertalan remekműveivel.

Vár az Olvass várost! című interaktív irodalmi séta téren és szövegen át! A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szervezésében megvalósuló sétán városi terekben és irodalmi szövegekben bolyonghatunk, párbeszédbe léphetünk a különböző felületeken lévő szövegekkel, de megírhatjuk saját tér-versünket vagy utca-novellánkat is.

Megrendezik november 17-én a XVI. Országos Táncjáték Fesztivált Budapesten, az Erzsébetligeti Színházban a Táncpedagógusok Országos Szövetségének szervezésében. A fesztiválon a klasszikus balettől a kortárs táncig láthatók előadások. A rendezvény lehetőséget ad az ország különböző pontjaiból érkező táncosok, táncpedagógusok, alkotók, előadók tapasztalatcseréjére is.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma