GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.11.08

Idén húsz éve, hogy elhunyt Szőts István, az Emberek a havason című film Kossuth-díjas rendezője, aki élete során emberként és művészként is példaértékű tevékenységet végzett. Nevéhez fűződik a magyar filmművészet első nagy nemzetközi sikere, pályája azonban korántsem volt olyan zökkenőmentes, mint amilyet megérdemelt volna. Cikkünkben róla mesélünk és legszebb filmjeit ajánljuk!

„Emberként és művészként is példaértékű tevékenységet végzett”

Szőts István 1912. június 30-án született Erdélyben, a Hunyad vármegyei Szentgyörgyvályán (ma: Valea Sangeorgiului, Románia), életét, művészetét a szülőföldjén szerzett élmények határozták meg. Apja katonai pályára szánta, el is végezte a Ludovika Akadémiát, a katonaság azonban nem érdekelte. Festészeti tanulmányok és egy filmes tanfolyam után a Hunnia filmgyárba, majd Zilahy Lajos Pegazus filmvállalatához került. Már első rövidfilmje, az 1940-ben készített Látogatás Kisfaludy Stróbl Zsigmond műtermében nagy vihart kavart: bemutatta ugyanis a művész G. B. Shaw-ról mintázott portréját is, amit a cenzúra kifogásolt, mert a második világháború kitörése után az ország ellenséges viszonyban volt Angliával. Végül azzal győzte meg a hivatalt, hogy Shaw ír és nem angol, így engedélyezték a film forgalmazását.


21475
Szőts István
Fotó: mmakademia.hu

 

Magyarország 1941-es hadba lépése után rövid ideig a második bécsi döntéssel visszakerült szülőföldjén katonáskodott, de művészi tevékenysége miatt hamarosan felmentették a szolgálat alól. Ekkoriban került a kezébe Nyírő József műve, a Havasok könyve, ennek alapján forgatta 1941-ben első játékfilmjét Emberek a havason címmel. A Szellay Alice és Görbe János főszereplésével eredeti helyszíneken, természetes közegben forgatott alkotás szakmai körökben fanyalgást, vitákat váltott ki, az Országos Nemzeti Filmbizottság mégis benevezte az 1942. évi Velencei Filmfesztiválra. Itt a nézők és a kritikusok is kitörő lelkesedéssel fogadták, megkapta a legjobb rendezőnek járó díjat. „Földszagú realizmust” árasztó művében a születő olasz neorealizmus képviselői az irányzat kelet-európai megtestesülését ünnepelték.

 

Szőts István 1943-ban Szőts Film néven saját filmvállalatot alapított, és a Nemzeti Filmbizottságnál pályázott Móra Ferenc Ének a búzamezőkről című regényéből írt forgatókönyvvel, de elutasították, kudarcot vallott Jókai Mór Melyiket a kilenc közül? című karácsonyi történetével is, mert az író örököse, az Angliában élő Grósz Bella nem adta el a jogokat a „fasiszta Magyarországnak”. Foglalkoztatta a Beszterce ostroma című Mikszáth- és a Magdaléna két élete című Herczeg Ferenc-regény megfilmesítése is, de a német megszállás keresztülhúzta terveit. Ebben az időszakban egyedül a Kádár Kata című rövidfilmet forgatta 1943-ban, Kodály Zoltán zenéjével.


Emberekahavason
Emberek a havason
Fotó: port.hu

 

Ezt követően 1945 áprilisában saját költségén, ezerötszáz példányban jelentette meg Röpirat a magyar filmművészet ügyében címmel a magyar filmgyártás reformjának tervét. Háromszáz példányt a kultúrpolitika vezetőihez juttatott el, de még válaszra sem méltatták. Az Emberek a havason indexre került Nyírő József politikai szerepvállalása miatt. Szőts 1947-ben még elkészíthette az Ének a búzamezőkről című filmjét Görbe János és Szellay Alice főszereplésével, de ennek is sanyarú sors jutott. A regény írójára ezúttal nem lehetett hivatkozni, narodnyiknak és klerikálisnak, sőt a rendszer fő ellenségének számító Mindszenty bíborost támogatónak minősítették alkotását, amely a kommunisták által szorgalmazott kollektivizálással sem állt összhangban. Az Ének a búzamezőkről sorsa akkor pecsételődött meg, amikor Rákosi Mátyás a búzaszentelést ábrázoló első képsoroknál elhagyta a vetítőt. A kópiákat lefoglalták, a filmet betiltották, legközelebb 1968-ban a Budapesti Műszaki Egyetem filmklubjában vetítették, a szélesebb nyilvánosság elé a rendszerváltás idején került.

 

Teljesen kiszorult a filmszakmából, koholt politikai vádakkal szemben is védekeznie kellett, ideje jelentős részében kérvényeket, beadványokat írt, többnyire hiába. Csak 1956-ban forgathatott újra, a Melyiket a kilenc közül? című rövidfilm az 1957-es velencei filmfesztiválon ismét díjat nyert. Saját költségén kísérte ki filmjét Velencébe, ahonnan már nem tért haza. Az 1959-es évtől kultúrfilmeket készített Ausztriában, egyebek között a bécsi Szent István-székesegyházról, Gustav Klimt és Egon Schiele festőkről, évekig filmrendezést tanított az Osztrák Filmakadémián. A hetvenes évektől kezdve haláláig gyakran látogatott Magyarországra.


Enekabuzamezokrol
Ének a búzamezőkről
Fotó: port.hu

 

Életművéért 1992-ben Kossuth-díjat kapott, 1994-ben a Magyar Köztársaság középkeresztjét vehette át. Szőts István 1998. november 5-én halt meg Bécsben, hamvait – végakaratának megfelelően – a budapesti Farkasréti temetőben, édesanyja sírjában helyezték el. Az Emberek a havason restaurált változatát 2014-ben mutatták be, az Ének a búzamezőkről című filmjét 2015-ben újították fel.

 

És most következzen néhány film Szőts István életművéből, aki az élet- és művészetszemléletét meghatározó élményeket történelemről, természetről, magyarságról, emberségről erdélyi szülőföldjén szerezte.


emberekahavason4
Emberek a havason
Fotó: mandarchiv.hu

 

Emberek a havason

Erdei Csutak Gergő székely favágó családostul felköltözik a havasokba, mert a fakitermelésnél – úgy tűnik – végre jól fog keresni. A fakitermelést szervező vállalkozónak megtetszik Anna, Gergő szép felesége, és míg a férje dolgozik, megpróbálja megkörnyékezni. Anna rémülten elmenekül, és véletlenül a szakadékba zuhan...

 

Ének a búzamezőkről

A háború a falvak életét is feldúlta. A férfiak távollétében a földeken az asszonyok és az öregek végeztek minden munkát. Az orosz hadifogságból hazatért Ferenc a szomszéd tanyán találja meg a kisfiát, akit édesanyja halála óta a férfi földije és katonatársa, Rókus családja nevelt. Most tőle tudják meg a szomorú hírt: együtt szöktek meg a fogságból, de Rókus útközben meghalt. Ferenc és Rókus özvegye, Etel lassan, szemérmes tartózkodással összemelegszenek. Boldogságuk azonban nem lehet tartós, mert a férfi szörnyű titkot őriz a szívében.

 

Kövek, várak, emberek

Szőts István egyik nagyszabású, Bölcsőtől a koporsóig című filmtervében a magyar népéletet és hagyományokat szerette volna megörökíteni. Az ötvenes években azonban csak ennek a Hollókő egy napját bemutató, ma már néprajzi dokumentumértékű rövidfilmnek az elkészítésére kapott lehetőséget.

 

Melyiket a kilenc közül?

Jókai Mór megható karácsonyi történetének főszereplője egy szegény, özvegy csizmadia, aki egyedül neveli kilenc apró gyermekét. A gyerekek kis Jézust köszöntő, vidám éneke annyira zavarja a nyomorúságos pincelakásuk fölött magányosan élő gazdag háziurat, hogy némaságukért cserébe pénzt ajánl föl nekik.

 

Kultúra.hu/port.hu/MTI

plakat003

Kapuk_kiallitas-megnyito

2019.03.23

Korábbi úszóolimpikon, Máté Hunor festőművész kiállítása nyílt meg Kapuk címmel a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen március 22-én. A festményekből és bronzszobrokból álló tárlat alkotásai között megjelenik az átjárást szimbolizáló kapu tematikája, és visszaköszönnek a művész sportélményei is.

kolonits_klara_foto_eder_vera

2019.03.23

Áradó romantika, slágerszerű dallamok – Kolonits Klára operaénekes szerint ezek a Liszt-dalok legfőbb ismérvei. Liszt Ferenc több mint hetven dalt írt, átirataival zongoraművészként is részt vett a vokális darabok népszerűsítésében, ezek mégis háttérbe szorulnak az életműben. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon Kolonits Klára Zsoldos Bálint zongoraművésszel április 7-én a Budapest Music Centerben mutatja meg, miért figyelemreméltóak ezek az alkotások.

mtk_palya_1989._bp.
2019.03.22

Sokféle érzést hívhat elő belőlünk, ha 31 év távlatából újra elővesszük a rólunk készült fényképeket. Rengeteget változik ennyi idő alatt az arcunk, a mindennapok és a társadalom is, amelyben élünk. Ilyen különleges időutazásra általában akkor kerül sor, ha mások kérnek meg minket rá, vagy a körülményeink kényszerítenek egy költözés vagy rendrakás alkalmával a múltidézésre.

A Honismereti Szövetség 2007 óta rendszeresen megünnepeli a honismeret napját minden évben március 24-én. Az országos rendezvénynek idén a budapesti Duna Palota ad otthont. Az ünnepi konferencia témája a Honismeret és a Z generáció, az előadók a témához kapcsolódó munkafüzeteket, köteteket, illetve applikációkat mutatják be. A szervezet célja, hogy minél több olyan kiadvány szolgálja a köznevelést és a lokálpatriotizmus kialakítását a fiatalokban, amely az élményalapú pedagógia eszközeivel adja át a magyar hagyománykincset és a helyi értékeket.

Mintegy 143 ezer darab történelmi emléket tártak fel kínai régészek egy Szung-dinasztia korából, a 960 és 1279 közötti időből származó teherszállító hajó roncsai között. A 22,1 méter hosszú és 9,35 méter széles hajóroncsot 2007-ben találták meg a Dél-kínai-tengerben, majd a Kuangtung tartománybeli Jencsiang város Tengeri Selyemút Múzeumába vitték, ahol azóta is az eredeti állapotában, homokra fektetve, és tengervízbe merítve őrzik. A roncsok feltárása most ér az utolsó fázisához. Becslések szerint a roncsok között található relikviák száma a 160 ezret is meghaladhatja. Az eddig feltárt leletek között porcelánból, aranyból, ezüstből, rézből és vasból készült tárgyak, bambuszból és fából készült holmi, illetve növényi és állati maradványok vannak.

Kétévnyi felújítás után szombaton megnyílik a London Greenwich városrészében lévő, 17. századi Old Royal Naval College Festett Csarnoka, melynek falait és mennyezetét az angol művész, James Thornhill díszítette 1707 és 1726 között. Az angol haditengerészeti sikereket, uralkodókat és mitológiai alakokat ábrázoló festményeket megtisztították és restaurálták a 8,5 millió font (hárommilliárd forint) költségű projekt során.

A 250 ezredik látogatóját fogadta csütörtökön a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A szerencsés látogatót, Felnagy Krisztián matematika-történelem szakos tanárt a városvezető és az igazgató a látogatóközpontba szóló "örökbelépővel" lepte meg, amivel élete végéig térítésmentesen tekintheti meg a kastélyt. A polgármester szerint a vidéki múzeumok, kiállítóhelyek között rendkívül magasnak tekinthető a gyulai Almásy-kastély látogatószáma. Kiemelte: nemrégiben ünnepelték a látogatóközpont megnyitásának harmadik évfordulóját, a vendégek száma évről-évre nő.

David Lowery – The Old Man & The Gun című filmjének vetítésével nyílt meg csütörtökön este a 26. Febiofest nemzetközi filmfesztivál Prágában. Az eseményen összesen 156 filmet láthatnak az érdeklődők, a 18 tematikus szekcióban mintegy hatvan ország alkotóinak a filmjeit vetítik le. Magyarországot több film, köztük Pálfi György Az Úr hangja, Schwechtje Mihály Remélem, legközelebb sikerül meghalnod :), valamint Lengyel Balázs Lajkó – Cigány az űrben című alkotása képviseli. A versenyprogram győztese megkapja a Kristián-díjat, amellyel 15 ezer dolláros pénzjutalom is jár.

Ingyenesen látogatható programokkal: koncertekkel, mesejátékkal, vetélkedővel ünnepli szombaton a Bartók rádió névadója, Bartók Béla születésnapját. Lesz filmzene, bemutatkoznak fiatal és világjáró művészeik és jazzkoncertet is hallgathat a közönség.

Bartok_Radio_napja

Orosz és lengyel szerzők darabjaiból játszik Vida Mónika Ruth zongoraművész szombaton este a budai Marczibányi Téri Művelődési Központban.

Béres József (1920-2006) élettörténetét bemutató sorozatot tűz műsorra szombattól a Duna Televízió Cseppben az élet címmel. A szombat esténként 20 óra 30 perctől látható filmsorozat négy része mintegy tíz évet ölel fel a hatvanas évek derekától a hetvenes évek közepéig, a Béres Csepp megalkotójának drámai életszakaszára összpontosítva.

Ötven éve rendezték meg a magyarországi művészeti színtér kánonformáló eseménysorozatát, az Iparterv I. (1968) és az Iparterv II. (1969) kiállításokat. Az ötvenedik évforduló alkalmából a Ludwig Múzeum január végétől kiállítással és programsorozattal jelentkezett.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma