Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2015.03.26
Weninger Andrea

A Magyar Írószövetség kulturális vitasorozatában, a KultúRingben ezúttal a kulturális folyóiratok kerültek terítékre. A különböző nézőpontokat képviselő vitapartnerek Doncsev András, az NKA alelnöke, Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, Szentmártoni János, az Írószövetség elnöke, Mészáros Sándor a Kalligram főszerkesztője, valamint Oláh János író, költő, a Magyar Napló főszerkesztője voltak.

Az Írószövetség vitasorozatában mindig olyan kulturális és közéleti témák kerülnek tárgyalásra, amelyek a társadalom szélesebb rétegét is foglalkoztatják. A legutóbbi alkalommal az elmúlt időszakban többször is vita tárgyát képező kulturális folyóiratok kerültek a fókuszba.

A folyóiratok intézményrendszerének gyengülésével kapcsolatban sokan aggodalmukat fejezték ki, és kifogásolták, hogy a kultúra többi területéhez képest ez a szegmens kevesebb támogatásban részesül.


kulturring1


Mintegy válaszként, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere március 9-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy plusz 450 millió forintot rendelnek hozzá a Nemzeti Kulturális Alap szakkollégiumaihoz, amelyből a folyóiratok is hetven millió forintos támogatáshoz jutnak majd.


Ilyen előzmények után került sor a március 25- i vitára, ahol Pápay György kultúrpolitikai szakértő moderálásával Doncsev András, az NKA alelnöke, Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, Szentmártoni János, az Írószövetség elnöke, Mészáros Sándor a Kalligram főszerkesztője, valamint Oláh János író, költő, a Magyar Napló főszerkesztője szálltak be a KultúRingbe.

 

A vita során Oláh János többször hangot adott a véleményének, miszerint nincs értelme különbséget tenni a nyomtatott és az online folyóiratok között, és ez csupán egy álvita, amivel valakinek az volt a szándéka, hogy a lényeges kérdésekről elterelje a figyelmet.


„Attól függetlenül, hogy a világhálón jelenik meg, vagy nyomtatott formában, mindenképp egy irodalmi műhelyről van szó, és szerintem ezek a műhelyek katasztrofális helyzetben vannak” – fogalmazott a Magyar Napló főszerkesztője. Azt is hozzátette, hogy ez a kifosztott és lenullázott szakma nem versenyképes. „Nagyon kevés pénz jut az irodalomra, főleg ha bekerül a normális folyóirat rendszerbe. Az összes többi szakma sokkal jobban lobbizik, mint az irodalom, ami egyre inkább hátrébb szorul. Ezért van az, hogy egy közepes filmre, amit megnéznek 600-an, az állam háromszor annyit fizet, mint az egész magyar irodalom támogatására” – mondta.


kulturring3


Mészáros Sándor a kultúra hatékonyabb képviseletét kifogásolta, Szentmártoni János pedig arról beszélt, hogy az, hogy a kultúrára több pénz jut, mindenképpen jó, de muszáj megerősíteni az alapokat. „A folyóiratok a magyar kultúra egyik alappillére. Több eleme is van, ebből az egyik legfontosabb a tehetséggondozás. A folyóirat - kultúra egy olyan pezsgő, friss életet mozgat, amitől semmiképp nem szabad elvonni a támogatást.”

Oláh Jánossal ellentétben, a Magyar Írószövetség elnöke nem tartja annyira tragikusnak, hogy a folyóiratokat egy kollégium alá rendelték, szerinte nem baj, ha versenyeznek egymással.


kulturring2Doncsev András, az NKA alelnöke elmondta, hogy rengeteg megkeresés érkezik hozzájuk a különböző kollégiumok részéről, mindenhol jóval nagyobb a támogatási igény, mint az erre fordítható keret.


„Ennek egy részről örülünk, hiszen az emberek alkotni szeretnének, valamit létrehozni. Másrészről szomorúak vagyunk, hiszen nem tudunk minden igényt kielégíteni, és valószínűleg akkor sem tudnánk, ha háromszor ennyi pénzből gazdálkodnánk. Azt pedig, hogy mennyire tartjuk fontosnak a folyóiratokat, jól mutatja, hogy jelenleg ez a legmagasabb költségvetéssel működő kollégium. A nemrég bejelentett 450 milliós támogatásból is ez a kollégium kapta a legnagyobb összeget” – mondta az alelnök.


Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár megerősítette egyik korábbi nyilatkozatát, amelyben arról beszélt, hogy az NKA működése és struktúrája nagyon is rendben van azon gondolat mentén, hogy minél távolabb kerüljön a politikai döntéshozataltól.


„Ha a kultúrpolitika nagy irányváltásokat tesz és beleavatkozik a rendszerbe, akkor valóban veszélyezteti a stabilitást, és a különböző oldalak egymásra feszülését eredményezi. Ha viszont a döntési pozíciókat a szakma irányába tolja el, azzal a nyugalmat erősíti. Úgy gondolom, hogy az a döntési mechanizmus, amelyben a pozíció szakmai kollégiumokhoz van rendelve, alapvetően hatékony struktúra. A folyóiratok kezelése jó helyen van, és jó összegekkel történik” – fogalmazott az államtitkár.


Fotó: Csákvári Zsigmond

papucskeszites

2019.06.17

Augusztus 17-20. között 33. alkalommal rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét. A Budavári Palotában szervezett, hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál idei díszvendég Japán, kiemelt témája pedig a lábbelikészítés lesz.

Ady_Endre_a_debreceni_jogasz_R

2019.06.17

Ady Endre Zilahról hozta az első szerelem emlékét. Kincs Gyula barátságát. Életre szóló kapcsolatokat diáktársaival. A nótázást. A bort is itt kedvelte meg. S a nőket. Mi kell még?

Nikola_Tesla_Mind_from_the_Future

2019.06.17

Szakmai körökben nem szokás kedvelni az olyan kiállításokat, amelyek látványosak, szemet gyönyörködtetők, mert az a gyanú vetül rájuk, hogy szépelegnek. Szerintem azonban szükséges és fontos, hogy egy kiállítás vizuálisan is izgalmas és érdekes legyen, hiszen csak így képes igazán hatni és megmaradni a látogató emlékezetében. A szeptember 1-ig látogatható Tesla – Mind from the Future biztosan nem lesz könnyen felejtős.

Június 16-án Jens Harzer német színésznek adták át Bécsben a gyémántokkal kirakott Iffland-gyűrűt. A több mint két évszázados múltra visszatekintő, egész életre szóló kitüntetést nem zsűri ítéli oda, hanem mindenkori viselője nevezi meg végrendeletében utódját mint „a német nyelvű színjátszás legjelentősebb és legérdemesebb művészét". A februárban elhunyt Bruno Ganz svájci színész 23 éven át viselte a vasból készült, 28 apró gyémánttal és féldrágakövekkel kirakott ékszert, és ő nevezte ki Harzert utódjául.

Bulgáriában, a szmoljani Nagy László Emlékházban Ki viszi át a szerelmet. Hommage à Nagy László címmel június 18-án nyílik állandó kiállítás. A tárlatot a Bolgár Köztársaság kulturális minisztere, Boil Banov, az esemény védnöke nyitja meg.

Teotihuacán mexikói romvárosban talált leletek arra utalnak, hogy a maják vezetői a város nagy szabadtéri rendezvényein vettek részt. Több feltárt koponya deformációról és a fogak csonkításáról árulkodik, amit Teotihuacánban nem alkalmaztak, a tőlük mintegy ezer kilométerre élt maják birodalmában volt ismert. A tudósok eddig a két kultúra közötti első érintkezéseket Kr. u. 378-ra tették, az új leletek szerint azonban ennél korábbiak: 300 és 350 közöttiek. A romváros Mexikóvárostól 50 kilométerre északkeletre fekszik, virágkorát az 5-6. évszázadra teszik, amikor a metropolisz Közép-Amerika legnagyobb, a korabeli világ egyik legfontosabb városa volt. Nem tudni, mi okozta bukását a 800-as években.

A MúzeumDigitár virtuális kiállítással támogatta az Év Kiállítása 2019 pályázat díjazottjait. A nyertes Szent István Király Múzeum Vonalba zárt történetek (Réber László grafikusművész kiállítása) című állandó kiállításáról készült kedvcsináló itt, a különdíjas Gödöllői Királyi Kastély Múzeum ZÁR(OL)VA – Egy kastély titkos élete, 1950–1990 című időszaki kiállítás digitális változata itt tekinthető meg.

A Himnusz megzenésítésének és a Hunyadi László című opera bemutatójának 175., valamint a várfürdő fennállásának 60. évfordulója alkalmából felavatták a vidéki Magyarország első teljes alakos Erkel Ferencszobrát vasárnap délelőtt a Gyulai Várfürdő parkjában. A korábbi kastélyparkban a kiváló zeneszerző rengeteg időt töltött, a környezet inspirálta művészetét.

Az A38 tetőteraszán kéthetente jelentkező koncertsorozatban 2019 legizgalmasabb és legeredetibb hazai dalszerzőit faggatják ki meghatározó könyvélményeikről, kedvenc szerzőikről és a sorok közti gondolataikról.

noemi

Tíz színpadi előadással és új programokkal várja a közönséget a Pécsi Nyári Színház június 20. és augusztus 11. között.

Harmadszor rendezi meg a PAD Utcafesztivált Debrecenben a b24 Galéria június 19. és 21. között. A három nap alatt többek között pop-up kiállítással, színielőadással, felolvasásokkal, filmvetítésekkel és koncertekkel várják az érdeklődőket.

15. alkalommal rendezi meg a Győri Balett a magyar hivatásos táncegyüttesek legnagyobb országos seregszemléjét: a Magyar Táncfesztivált, melyen a néptánctól a kortárs táncokon át a klasszikus balettig szinte valamennyi műfajban kínálnak előadásokat hazai és nemzetközi társulatok közreműködésével.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma