2011.10.07
Proics Lilla
A Pintér Béla és Társulata új bemutatója, a Kaisers-TV Ungarn grófnőjét alakító színésznővel, Szamosi Zsófiával beszélgettünk a színház hétköznapjairól, a függetlenségről, ami itt lebeg felettünk, mint ’48. INTERJÚ
 
 
– A színpadon látható, hogy erős figyelme van. Ez a próbákon is jellemző?
 
– Szerintem alapvetően igen – de előfordul néha, hogy dekoncentrált vagyok.
 
– Az énekléshez nem kell még nagyobb figyelem?
 
– Máshogy kell odafigyelni. Nagyon hiányzik, hogy külön énekórára járjak, illetve a dohányzás sem használ a hangomnak.
 
– Mennyire van ideje a beszédhanggal foglalkozni – egyáltalán szokás ilyennel bíbelődni?
 
– Nyilván szerepe válogatja. Ha egy figura annyira közel van a saját személyiségemhez, akkor kevesebbet kell ezen külön dolgozni. Azonban a mostani szerepem éppen eltér ettől.
 
– Ezek szerint nehezebb feladata lesz?
 
– Nem nehezebb, inkább másmilyen, mint a legutóbbi szerepeim. Pintér Béla belőlünk, színészekből kiindulva írja a szöveget, így óhatatlanul is jelen lesz valami abból, amilyennek ő lát minket. Most azonban szeretem, hogy nem kézenfekvő nekem ez a figura. Bár nem nagy és bonyolult szerep, de más, mint a korábbiak.
 
– Vajon ez szándékos?
 
– Talán igen.
 
– Ezek szerint lehet tőle ilyet kérni?
 
 
– Nem. Megírja azt a darabot, amelyik foglalkoztatja, aztán néha kikéri a véleményünket, adott esetben átírja, ha úgy látja, nem működik. De nem haraphatjuk ki a magunk szerepét az egészből, hogy aztán azzal bármit kezdjünk. Például nem csinálhatunk kicsi szerepből nagyot – különböző ötletekkel. Pintér Béla súlyozza a megírt darabot a próbák során, nem pedig a színészek. De mindenki a maga temperamentuma szerint nyilvánul meg a feladat kapcsán, én például meg szoktam mondani, mi a meglátásom adott esetben.
 
– Annak idején a Vígszínházból szerződött át, kőszínházból függetlenbe. Eléggé meggondolta ezt akkor?
 
– Igen, több évet végigdolgoztam ott. Voltak jó feladataim, de néha azt éreztem, hogy a havi fix fizetés, saját öltöző és a többi kényelmi tényező ellenére mégis másfajta inspirációra vágyom. Úgy éreztem, hogy nem tudok elég jó formában lenni, nincs elég önbizalmam, márpedig ebben a szakmában az elemien fontos. Hiába vettem részt olyan nagyszerű előadásokban, amelyek szakmailag kifogástalanok voltak, bátran vállaltak kockázatot, de a közönség értetlenül fogadta, mert nem arra készült. Ez persze egy helyzet, amelyben vagy benne akar valaki maradni vagy nem.
 
– Adódik is a kérdés: mi a színház, és szerepe a társadalmi közegben?
 
– A válasz pedig a döntésem volt. Egy független társulat – úgy gondoltam akkor és most is – rétegszínházként működik, az anyagi bizonytalanság határán, de a közönségének fontosabb, hogy ne mondjam, életbevágóbb az egész.
 
– És néha nem gondolja, hogy mégsem lenne rossz egy öltöző és a többi?
 
– Egyrészt nekem fontos, hogy olyan dolgot csinálhassak, amiben hiszek. Pintér Béla színháza ilyen, úgyhogy jó helyen vagyok. Másrészt a magyar színházi világ egyre megkövültebb, egyre kisebb a mozgástér – egyébként ezen belül nekem nincs is okom panaszra, mert minden évadban részt vehettem más munkában is, ami mindig nagyon üdítő.
 
– De nem lesz Irina vagy Nóra, hogy ne mondjam tovább.
 
– Azt nem mondom, hogy néha nem tudnék ilyen szerepeket is elképzelni, sőt. Ám Béla mellett időről időre vannak külső munkáim is, néha adódik klasszikus is, ami legalább nyomokban tartalmaz mondjuk Shakespeare-t. A változatosság gyönyörködtet. Tulajdonképpen érdekes lenne együttműködni koprodukciókban más társulatokkal is, de ebben a szférában ez valahogy nem szokás. Talán a színészek jobban barátkoznak egymással, mint a rendezők és a színházvezetők.
 
– Az új szerepe tehát másmilyen, mint az eddigiek.
 
– Egy grófnő vagyok, a főhős édesanyja. Szelíd és intelligens figura.
 
– Ez térne el a karakterétől? Hát nem éppen ilyen?
 
 
– Az eddigi szerepeim alapján egy harcosabb, keményebb alak vagyok – mármint Pintér Béla meglátása szerint. És tényleg elég szókimondó vagyok: nem szoktam elhallgatni a véleményemet. Szerintem ő ezt az oldalamat ismeri inkább, ezért szeret ilyen figurákat írni nekem. De ez a mostani biztosan eltér attól a konfliktusostól, amilyennek néha mutatkozni szoktam.
 
– Szóval ez rendes, elegáns nő, mint amilyen egy hagyományos színésznő. Azért nem lesz ez az alkatától nagyon eltérő.
 
– Ha arra gondol, hogy milyen vagyok civilben… nem tudom, mindig nagyon meglepődöm, ha valaki felismer. Ez persze ritkán esik meg.
2013.02.19
Varga Livius gyerekkora óta hollywoodi színésznek készül, és elmondása szerint sosem volt nagy „felvételiző-császár”. A színművészetire nem került be, az állatorvosin pedig a szóbeli felvételire sem ment el. A Quimby egyik alapítója végül pszichológiából szerzett diplomát az ELTE-n. Ha valami nem tetszett neki a világban, vagy az adott rendszerben, akkor a metaforákat hívta segítségül és szavakba öntötte, ami zavarta.
 
2013.02.18
A kísérleti film a filmkészítés margóján helyezkedik el, azt is mondhatnánk, hogy a hagyományos mostohagyereke. Lichter Péter régóta foglalkozik experimentális művek készítésével, mellette az ELTE Doktori Iskolájában írja disszertációját. A kísérleti filmmel kapcsolatos szinonimák helytelen használatáról, nézői előítéletekről és elvárásokról, valamint izgalmas kémiai kísérletekről beszélgettünk.
2013.02.11
Az Uránia Filmnapokat február első hétvégéjén rendezték meg először. A Filmszínház igazgatójával, Bakos Edittel beszélgettünk a programsorozat céljáról, sikeréről, és az 53 magyar film országos turnéjáról.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma