IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2011.10.07
Proics Lilla
A Pintér Béla és Társulata új bemutatója, a Kaisers-TV Ungarn grófnőjét alakító színésznővel, Szamosi Zsófiával beszélgettünk a színház hétköznapjairól, a függetlenségről, ami itt lebeg felettünk, mint ’48. INTERJÚ
 
 
– A színpadon látható, hogy erős figyelme van. Ez a próbákon is jellemző?
 
– Szerintem alapvetően igen – de előfordul néha, hogy dekoncentrált vagyok.
 
– Az énekléshez nem kell még nagyobb figyelem?
 
– Máshogy kell odafigyelni. Nagyon hiányzik, hogy külön énekórára járjak, illetve a dohányzás sem használ a hangomnak.
 
– Mennyire van ideje a beszédhanggal foglalkozni – egyáltalán szokás ilyennel bíbelődni?
 
– Nyilván szerepe válogatja. Ha egy figura annyira közel van a saját személyiségemhez, akkor kevesebbet kell ezen külön dolgozni. Azonban a mostani szerepem éppen eltér ettől.
 
– Ezek szerint nehezebb feladata lesz?
 
– Nem nehezebb, inkább másmilyen, mint a legutóbbi szerepeim. Pintér Béla belőlünk, színészekből kiindulva írja a szöveget, így óhatatlanul is jelen lesz valami abból, amilyennek ő lát minket. Most azonban szeretem, hogy nem kézenfekvő nekem ez a figura. Bár nem nagy és bonyolult szerep, de más, mint a korábbiak.
 
– Vajon ez szándékos?
 
– Talán igen.
 
– Ezek szerint lehet tőle ilyet kérni?
 
 
– Nem. Megírja azt a darabot, amelyik foglalkoztatja, aztán néha kikéri a véleményünket, adott esetben átírja, ha úgy látja, nem működik. De nem haraphatjuk ki a magunk szerepét az egészből, hogy aztán azzal bármit kezdjünk. Például nem csinálhatunk kicsi szerepből nagyot – különböző ötletekkel. Pintér Béla súlyozza a megírt darabot a próbák során, nem pedig a színészek. De mindenki a maga temperamentuma szerint nyilvánul meg a feladat kapcsán, én például meg szoktam mondani, mi a meglátásom adott esetben.
 
– Annak idején a Vígszínházból szerződött át, kőszínházból függetlenbe. Eléggé meggondolta ezt akkor?
 
– Igen, több évet végigdolgoztam ott. Voltak jó feladataim, de néha azt éreztem, hogy a havi fix fizetés, saját öltöző és a többi kényelmi tényező ellenére mégis másfajta inspirációra vágyom. Úgy éreztem, hogy nem tudok elég jó formában lenni, nincs elég önbizalmam, márpedig ebben a szakmában az elemien fontos. Hiába vettem részt olyan nagyszerű előadásokban, amelyek szakmailag kifogástalanok voltak, bátran vállaltak kockázatot, de a közönség értetlenül fogadta, mert nem arra készült. Ez persze egy helyzet, amelyben vagy benne akar valaki maradni vagy nem.
 
– Adódik is a kérdés: mi a színház, és szerepe a társadalmi közegben?
 
– A válasz pedig a döntésem volt. Egy független társulat – úgy gondoltam akkor és most is – rétegszínházként működik, az anyagi bizonytalanság határán, de a közönségének fontosabb, hogy ne mondjam, életbevágóbb az egész.
 
– És néha nem gondolja, hogy mégsem lenne rossz egy öltöző és a többi?
 
– Egyrészt nekem fontos, hogy olyan dolgot csinálhassak, amiben hiszek. Pintér Béla színháza ilyen, úgyhogy jó helyen vagyok. Másrészt a magyar színházi világ egyre megkövültebb, egyre kisebb a mozgástér – egyébként ezen belül nekem nincs is okom panaszra, mert minden évadban részt vehettem más munkában is, ami mindig nagyon üdítő.
 
– De nem lesz Irina vagy Nóra, hogy ne mondjam tovább.
 
– Azt nem mondom, hogy néha nem tudnék ilyen szerepeket is elképzelni, sőt. Ám Béla mellett időről időre vannak külső munkáim is, néha adódik klasszikus is, ami legalább nyomokban tartalmaz mondjuk Shakespeare-t. A változatosság gyönyörködtet. Tulajdonképpen érdekes lenne együttműködni koprodukciókban más társulatokkal is, de ebben a szférában ez valahogy nem szokás. Talán a színészek jobban barátkoznak egymással, mint a rendezők és a színházvezetők.
 
– Az új szerepe tehát másmilyen, mint az eddigiek.
 
– Egy grófnő vagyok, a főhős édesanyja. Szelíd és intelligens figura.
 
– Ez térne el a karakterétől? Hát nem éppen ilyen?
 
 
– Az eddigi szerepeim alapján egy harcosabb, keményebb alak vagyok – mármint Pintér Béla meglátása szerint. És tényleg elég szókimondó vagyok: nem szoktam elhallgatni a véleményemet. Szerintem ő ezt az oldalamat ismeri inkább, ezért szeret ilyen figurákat írni nekem. De ez a mostani biztosan eltér attól a konfliktusostól, amilyennek néha mutatkozni szoktam.
 
– Szóval ez rendes, elegáns nő, mint amilyen egy hagyományos színésznő. Azért nem lesz ez az alkatától nagyon eltérő.
 
– Ha arra gondol, hogy milyen vagyok civilben… nem tudom, mindig nagyon meglepődöm, ha valaki felismer. Ez persze ritkán esik meg.

lukoviczky

2013.02.19
Varga Livius gyerekkora óta hollywoodi színésznek készül, és elmondása szerint sosem volt nagy „felvételiző-császár”. A színművészetire nem került be, az állatorvosin pedig a szóbeli felvételire sem ment el. A Quimby egyik alapítója végül pszichológiából szerzett diplomát az ELTE-n. Ha valami nem tetszett neki a világban, vagy az adott rendszerben, akkor a metaforákat hívta segítségül és szavakba öntötte, ami zavarta.
 
2013.02.18
A kísérleti film a filmkészítés margóján helyezkedik el, azt is mondhatnánk, hogy a hagyományos mostohagyereke. Lichter Péter régóta foglalkozik experimentális művek készítésével, mellette az ELTE Doktori Iskolájában írja disszertációját. A kísérleti filmmel kapcsolatos szinonimák helytelen használatáról, nézői előítéletekről és elvárásokról, valamint izgalmas kémiai kísérletekről beszélgettünk.
2013.02.11
Az Uránia Filmnapokat február első hétvégéjén rendezték meg először. A Filmszínház igazgatójával, Bakos Edittel beszélgettünk a programsorozat céljáról, sikeréről, és az 53 magyar film országos turnéjáról.

Az idei programsorozatot augusztus 18. és 25. között tartják. A jubileumi alkalomra mindenkitől várják a korábbi fesztiválokon készült fényképeket, filmeket, hogy ezeket a világhálón tegyék közzé, és egy új helyszínen, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának udvarán kiállítást rendezzenek az emlékekből. Idén is 500-600 program várja a látogatókat, köztük a kolozsvári színház miniévada, Szent István Napi Néptánctalálkozó, Kolozsvári Filmnapok, kiállítások, városnéző séták. A főtéri nagyszínpadon lép fel Zorán, Ákos, a Quimby, a Honeybeast, a Ladánybene 27, Ferenczi György és a Rackajam, valamint Pál István „Szalonna" is.

Április 25-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban az Asztali beszélgetéseken Galambos Ádám Kolozsváry Marianna művészettörténésszel és Pataki Gábor művészettörténésszel beszélget Korniss Dezső és Vajda Lajos üzeneteiről. Szó lesz arról, hogy miként viszonyul egymáshoz a két életmű és, hogy milyen hatással volt a két festőművész egymásra. A beszélgetés apropóját a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső művészetében és a szentendrei Ferenczy Múzeumban bemutatott Világok között – Vajda Lajos élete és művészete című életmű-kiállítás adja.

A Stúdió K és Dunszt.sk szervezésében létrejött színházi szabadegyetemen esztéták, kritikusok és alkotók a közönség aktív közreműködésével térképezik fel a kortárs színházi jelenségeket és a szakmát érintő problémákat. A korábbi alkalmakon a színházi és a társadalom viszonyáról volt szó, április 25-én 18 órától a kísérleti színházról beszélgetnek majd.

Egy 3500 éves sírt, valamint egy i.e. 1069-ből való koporsót és benne egy múmiát tártak fel a régészek a dél-egyiptomi Luxor két helyszínén. A 18. dinasztia (i.e. 1549/1550-1292) idejéből való sírhely, amelyhez egy hatalmas udvar is tartozik, egyike a Draa Abul Naga nekropoliszban feltárt eddigi legnagyobb sírhelyeknek.

Április 24-én, szerdán 19 órakor lesz Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas, a nemzet művésze díjjal kitüntetett zeneszerző születésnapi szerzői estje. Az ünnepeltet Vashegyi Gyögry, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára és Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora köszönti a Pesti Vigadó dísztermében.

Szerdán kezdődik a 3. Horizont Nemzetközi Kortárstánc Fesztivál Miskolcon, amelyen a magyar balettművészek mellett öt ország táncosait láthatja a közönség.

Zagreb

Időradír címmel gyerekeknek szóló lemezét és könyvét mutatja be Bíró Eszter énekesnő április 27-én a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Az Időradír a Móra Kiadó gondozásában jelenik meg. A könyvben található 15 dalos nagylemezen a hazai zenei élet kiemelkedő művészei is vendégszerepelnek. A koncert egy mese köré szövődik, ami a világórát összetörő időmanóról szól.

A budapesti székhelyű Magyar Táncművészeti Egyetem mellett öt vidéki nagyváros – Debrecen, Győr, Kecskemét, Pécs és Szeged – csatlakozott a Nagy Táncválasztó eseményhez. A „Válaszd a táncot! Válassz egy táncot!” szlogennel meghirdetett április 28-án zajló programot a tánc világnapja alkalmából hívták életre.

Május 2-án szervezi meg a Tiszatáj Online Plüss Műhely rovata nyilvános gyerek- és ifjúsági irodalmi programsorozatát Plüss nap Gyermekirodalomról nem (csak) gyerekeknek címmel. Az események a városi könyvtárban, az egyetem helyszínein és a nyugi kertben zajlanak majd.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma