2017. május 29.
Célzó

_D0A1104_Copy

A pécsi Apolló Moziban mutatták be április 13-án a Szász István rendezésében elkészült, a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum feltárását bemutató, mintegy félórás dokumentumfilmet.

2017.03.16

Vörös csillag, sarló és kalapács, „mókusvidám” úttörők, gyermekét tartó büszke dolgozó asszony. Jelképek, szimbólumok, történelmi lenyomatok, amelyek a rendszerváltás előtt egészen más üzenetet hordoztak, mint ma. A szocialista képzőművészet jelképei című ingyenes kiállítást március 19-ig tekinthetik meg az érdeklődők az OSA-archívumban. A tárlat kurátorával, Székely Katalinnal beszélgettünk.

20170314_141226_003


Aradi Nóra művészettörténész, a szocialista realizmus mindenható védelmezője Magyarországon 1974-ben megírta A szocialista képzőművészet jelképei című könyvét, melyben összegyűjtötte a „szocialista művészet” legfontosabb ikonjait és szimbólumait, megvizsgálva a különböző jelentéseket, amelyek hozzájuk kapcsolódhatnak, és felsorolva a helyzeteket, amelyekben előfordulhatnak. Az így létrejött kézikönyv nemcsak a művészek és a közönség számára bizonyult hasznos segédeszköznek, hanem egyben egyedülálló dokumentuma is a szocialista és a kommunista képiségnek, mely a kommunizmus bukása után mintegy negyed századdal olyan vizuális segédeszköz szerepét is betöltheti, amely segít lefordítani a múltat az 1989 után született generációk számára.


Ez a kommunista ikonológia messze túllép egy egyszerű vizuális szótár keretein, hiszen a szó legszorosabb értelmében őrzi és mutatja meg a korszak világképét. A szocialista képzőművészet jelképei című kiállítás ezt a vizuális szótárat értelmezi kritikailag újra kelet- és közép-európai kortárs művészek segítségével, miközben szerzőjének szerepét is megvizsgálja a huszadik század második felének magyarországi művészettörténetében.


Egy kiállításajánló szerint: „a tárlat talán leginkább az 1989 utáni generációnak szól, amely már csak romjaiban ismeri a szocialista realizmust, de azoknak is érdemes megnézni, akiknek ugyan vannak élő emlékei, de szeretnék új fénytörésben látni a korszak képiségét”. Belőled milyen érzések törtek elő, amikor ezeket a szimbólumokat és jelképeket vizsgáltad?

Alapvetően az a felismerés, hogy mennyire öreg vagyok, mert nekem ezekről a szimbólumokkal még közvetlen tapasztalatom van. Emlékszem, nekünk is részt kellett vennünk a május 1-jei felvonulásokon és úttörőénekeket énekelnünk fényes kohókról és a zsenge vetésről. A rendszerváltás után születettek generációja egészen máshogy látja ezt a korszakot, mint mi. Az ötlet is onnan indult, hogy fiatal kollégák olyan szemináriumdolgozatait olvastam, amelyekben ezek a motívumok már értelmezést igényeltek. A diákok pedig úgy használták Aradi Nóra A szocialista képzőművészet jelképei című könyvét, mint egy idegen szavak szótárát, amikor egy hatvanas-hetvenes években készült dekoratív iparművészeti munkát próbáltak megérteni.


tranzitponthu
Székely Katalin
Fotó: tranzit.hu

És meg lehet érteni az akkori művészetet Aradi Nóra segítségével? Művészettörténészként milyennek látod a munkásságát?

Aradi Nóra rendkívül összetett személyiség volt. Nagy tudású művészettörténész, aki második világháborús tapasztalatai és személyes meggyőződése révén került közel az akkori hatalomhoz. Az egyébként nagyon fontos kérdése a kiállításnak, hogy a hatalommal való kapcsolat milyen módon határozza meg az ember munkásságát. A tárlat megrendezésekor törekedtünk arra, hogy leválasszuk az életművet a rendszerváltáskor – egyébként jogosan – felmerülő súlyos vádakról, és kritikai szemlélettel, objektíven mutassuk be az életművet. Aradi Nórának például nagy szerepe volt abban, hogy Magyarországon az absztrakt művészek hihetetlenül nehéz helyzetbe kerültek az ’50-es, ’60-as években, ugyanakkor az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának – ma Intézetének – vezetőjeként sokkal kedvezőbb ma már a megítélése.


A szocialisták egyébként is elzárkóztak az absztrakt művészettől. Miért?

Ennek nem csak ideológiai okai vannak, hiszen más szocialista országokban az absztrakt művészet pont a „semmitmondása” miatt abszolút tűrt vagy támogatott stílus volt. A marxista vád az absztrakcióval szemben egyébként az volt, hogy nem kellőképpen emberközpontú, „humanista”, és hogy pusztán dekoratív jellegű. Ez az időszak egyébként a mai napig érezteti hatását a kortárs művészetben. Mert ami nem figuratív vagy reprezentatív művészet, annak se támogatottsága, se népes közönsége nincs ma Magyarországon.


Ezzel a figuratív, „vörös csillagos”, „sarlókalapácsos” világgal szívesen foglalkoznak a fiatalok, akik úgy hivatkoznak erre a korszakra, hogy „a retro”. Ez a vörös kirakatvilág mennyire áll távol a valóságtól? Hogyan reagálnak a rendszerváltás után születettek arra az ellentmondásra, amellyel a kiállításon is szembesülnek?

Maga a könyv is, amely a kiállítás váza, egy kirakatvilág. Egy elképzelt ideális világ, ahol a sztrájk úgy jelenik meg a szocialista országokban, mint egy lehetséges történelmi téma. Ezzel Aradi Nóra tulajdonképpen azt mondta, hogy a szocialista országokban annyira jó dolga van a munkásoknak, hogy föl sem merül, hogy sztrájkoljanak, mert nincs rá szükség. A reakciók alapján azt mondhatom: a fiatalok nagyra értékelték, hogy nemcsak olyan közismert motívumokat mutattunk be, mint a sarló és a kalapács, hanem olyan elvontabb fogalmakat is, mint például az anyaság társadalmi megítélése a korszakban.


20170314_142238_003


Külföldi vendégművészeket is hívtatok a tárlatra. Milyen szempontokat vettetek figyelembe a kiválasztáskor?

A kiállítás lényege az volt, hogy megvizsgáljuk, mennyire élő a szocialista művészet vizuális nyelve. Ezért elsősorban olyan művészekkel dolgoztunk együtt, akik a rendszerváltás után születtek vagy az után szocializálódtak a kelet-európai régióban. A művek asszociatív módon kapcsolódnak Aradi Nóra szócikkeihez. Tehát olyan műalkotásokat kerestünk, amelyek nem a múltba révednek, hanem a saját kortársi mondanivalójuk és kritikai szemléletük kifejtésére használják fel a szimbólumokat.


Az ember mindig tanul valami újat a munkája során még akkor is, ha nagyon ért a témához, amellyel éppen dolgozik. Neked mit adott ez a kiállítás?

Érdekel a nyelvezet, amelyen ezek az ideológiai szövegek megszülettek. Ezeknek az írásoknak jellegzetes szóhasználatuk van, egy „szocialista íz”, amely a mondatszerkezetek szintjén is megjelenik, és szerintem ez nagyon izgalmas. De a kiállítás egyik legfontosabb tanulsága talán az, hogy a teljesen hétköznapi valóságot mennyire át tudja itatni egy ideológia.



Jámbor-Miniska Zsejke

_D0A8844_Copy

2017.05.29

Az emberek, a hiány, az épületek és az épített múlt is jelentős szerepet kap a velencei Palazzo Bembóban rendezett kiállításon, amelyet egy török kurátor, Kemal Orta állított össze egy honfitársa és két magyar művész munkáiból az Európai Kulturális Központ védnökségével. Pályázott ugyanis Martin Heideggert is idéző koncepciójával, a Velencei Biennále kurátorai pedig érdemesnek találták a kiállításra.

patinavagott

2017.05.29

Patina címmel nyílt kiállítás a XIV. Vásárhelyi Fotószimpózium alkotásaiból május 20-án Hódmezővásárhelyen. Az Alföldi Galériában negyvenkét fotó tekinthető meg, melyek mind Hódmezővásárhely patináját kívánják bemutatni, pontosabban a város építészeti, szellemi, tárgyi és természeti értékeit. A Patina című tárlat július 2-ig tekinthető meg Hódmezővásárhelyen, szeptemberben pedig a fővárosban is látható lesz a Bartók1 Galériában.

kemeny_zsofi__rabok-tovabb

2017.05.29

Mit jelent a nyár beköszönte? Mi mást, mint új könyveket! Idén június második hétvégéjén kezdődik a 88. Ünnepi Könyvhét és 16. Gyermekkönyvnapok, és ugyanekkor tartják a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) a nyári Margó Irodalmi Fesztivált is, ahol rendhagyó olvasótalálkozókon ismerkedhetünk meg a szerzőkkel. Vannak olyan könyvek, amelyeket nem érdemes kihagyni! Ezek közül mutatunk öt kedvencet.

Egyiptom budapesti nagykövetsége legfeljebb 15 fős folklóregyüttesek számára írt ki pályázatot az augusztus 20. és 25. között zajló Ismailia Fesztiválon való részvételre. A jelentkezési határidő 2017. augusztus 1-je, a fesztiválról bővebb információ az ismailiafestivals@gmail.com e-mail címen kérhető a szervezőktől.

Bereczki Csaba Soul Exodus és Simonyi Balázs Ultra című alkotásai versenyeznek Európa patinás filmünnepén, a dokumentumfilmek elsőrangú seregszemléjén Krakkóban. Az 1961-ben alapított krakkói filmfesztivál idén május 28-ától június 4-éig vonultatja fel a nagyvilág rövid- és dokumentumfilm újdonságainak legjavát.

A fiatal amerikai dzsesszgeneráció egyik legtehetségesebb basszusgitárosa, Ben Williams ad koncertet saját együttese élén június 9-én a budai MOM Kulturális Központban (MOMKult). A még csak 32 éves Ben Williams hozzá hasonlóan fiatal, de a nemzetközi dzsessz színtéren már magasan jegyzett zenészekkel, vagyis a Sound Effect elnevezésű formációval lép fel a magyar fővárosban.

Robert Wilson színháza és annak hatása a kortárs színházművészetre címmel egynapos konferenciát rendez a PIM – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szeptember 22-én. A konferencián filmes vetítéssel illusztrált előadást tart Frank Hentschker, a City University of New York Martin E. Segal Theatre Center igazgatója, egyetemi tanár.

A Lóci Játszik nyerte a Nagy-Szín-Pad! című tehetségmutató versenyt május 27-én este a fővárosi Akvárium Klubban. A VOLT Produkció és a Petőfi Rádió szervezésében zajlott rendezvény fináléjában három előadó mérte össze produkcióját, a végeredményről a közönség szavazatai döntöttek. A döntő másik két résztvevője a Jónás Vera Experiment és a Mörk volt. Mindhárom előadó húszperces blokkot adott elő élőben.

Már második alkalommal választotta be 2015 után az EFFE (Europe for Festivals, Festivals for Europe) a legrangosabb európai fesztiválok sorába a Művészetek Völgyét. A nemzetközi zsűri szavazata alapján 39 országból 715 fesztivál kapta meg a „figyelemreméltó fesztivál” címet a május 4-én Wiesbadenben tartott EFFE MeetUp keretében.

65_n_masolata

Az Opera egyik népszerű, új keletű hagyományaként az anyák napját megelőző szombaton, május 6-án ismét a kismamákat várja ezúttal Massenet zenedrámája, a Werther előadására. A kismamák a várandóskönyv mellé két-két darab, jelképes összegű, 300 forintos jegyet válthatnak a délelőtt 11 órakor kezdődő előadásra.

Hazahoztuk Nagy-Britanniából az utolsó, az egykori mátyásföldi üzemben tervezett és épített Ikarus autóbuszt. Az Ikarus 489-es Polaris-típusú busz akkoriban Európa egyik leginnovatívabb városi autóbusza volt és egyben az Ikarus utolsó sikeres exportterméke.

Folytatódik április 21-én a nagysikerű, kulturális gasztroélményt nyújtó Astoria CoolTúra sorozat: ezúttal Udvaros Dorottyával Veiszer Alinda beszélget. A Hotel Astoria patinás falai közt természetesen felcsendülnek a kiváló színművésznő kedvenc dalai is és az estet egy, a témára hangolt kétfogásos gourmet vacsora teszi teljessé.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma