Banner_kultura.hu
2017. július 25.
Célzó

14192141_1404025222945113_3396994294880411257_n

1566. szeptember 7. Fiatalok és idősek számára egyaránt ismerős az évszám akár a törifüzetből, akár Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzából. Most, július 18-án a romániai Vajdahunyad váránál, a Dévai Operafesztiválon kel életre a történet Zrínyi Miklós hadvezérrel a főszerepben. Moravetz Leventével, a Zrínyi 1566 című darab író-rendezőjével beszélgettünk.
2017.03.16

Vörös csillag, sarló és kalapács, „mókusvidám” úttörők, gyermekét tartó büszke dolgozó asszony. Jelképek, szimbólumok, történelmi lenyomatok, amelyek a rendszerváltás előtt egészen más üzenetet hordoztak, mint ma. A szocialista képzőművészet jelképei című ingyenes kiállítást március 19-ig tekinthetik meg az érdeklődők az OSA-archívumban. A tárlat kurátorával, Székely Katalinnal beszélgettünk.

20170314_141226_003


Aradi Nóra művészettörténész, a szocialista realizmus mindenható védelmezője Magyarországon 1974-ben megírta A szocialista képzőművészet jelképei című könyvét, melyben összegyűjtötte a „szocialista művészet” legfontosabb ikonjait és szimbólumait, megvizsgálva a különböző jelentéseket, amelyek hozzájuk kapcsolódhatnak, és felsorolva a helyzeteket, amelyekben előfordulhatnak. Az így létrejött kézikönyv nemcsak a művészek és a közönség számára bizonyult hasznos segédeszköznek, hanem egyben egyedülálló dokumentuma is a szocialista és a kommunista képiségnek, mely a kommunizmus bukása után mintegy negyed századdal olyan vizuális segédeszköz szerepét is betöltheti, amely segít lefordítani a múltat az 1989 után született generációk számára.


Ez a kommunista ikonológia messze túllép egy egyszerű vizuális szótár keretein, hiszen a szó legszorosabb értelmében őrzi és mutatja meg a korszak világképét. A szocialista képzőművészet jelképei című kiállítás ezt a vizuális szótárat értelmezi kritikailag újra kelet- és közép-európai kortárs művészek segítségével, miközben szerzőjének szerepét is megvizsgálja a huszadik század második felének magyarországi művészettörténetében.


Egy kiállításajánló szerint: „a tárlat talán leginkább az 1989 utáni generációnak szól, amely már csak romjaiban ismeri a szocialista realizmust, de azoknak is érdemes megnézni, akiknek ugyan vannak élő emlékei, de szeretnék új fénytörésben látni a korszak képiségét”. Belőled milyen érzések törtek elő, amikor ezeket a szimbólumokat és jelképeket vizsgáltad?

Alapvetően az a felismerés, hogy mennyire öreg vagyok, mert nekem ezekről a szimbólumokkal még közvetlen tapasztalatom van. Emlékszem, nekünk is részt kellett vennünk a május 1-jei felvonulásokon és úttörőénekeket énekelnünk fényes kohókról és a zsenge vetésről. A rendszerváltás után születettek generációja egészen máshogy látja ezt a korszakot, mint mi. Az ötlet is onnan indult, hogy fiatal kollégák olyan szemináriumdolgozatait olvastam, amelyekben ezek a motívumok már értelmezést igényeltek. A diákok pedig úgy használták Aradi Nóra A szocialista képzőművészet jelképei című könyvét, mint egy idegen szavak szótárát, amikor egy hatvanas-hetvenes években készült dekoratív iparművészeti munkát próbáltak megérteni.


tranzitponthu
Székely Katalin
Fotó: tranzit.hu

És meg lehet érteni az akkori művészetet Aradi Nóra segítségével? Művészettörténészként milyennek látod a munkásságát?

Aradi Nóra rendkívül összetett személyiség volt. Nagy tudású művészettörténész, aki második világháborús tapasztalatai és személyes meggyőződése révén került közel az akkori hatalomhoz. Az egyébként nagyon fontos kérdése a kiállításnak, hogy a hatalommal való kapcsolat milyen módon határozza meg az ember munkásságát. A tárlat megrendezésekor törekedtünk arra, hogy leválasszuk az életművet a rendszerváltáskor – egyébként jogosan – felmerülő súlyos vádakról, és kritikai szemlélettel, objektíven mutassuk be az életművet. Aradi Nórának például nagy szerepe volt abban, hogy Magyarországon az absztrakt művészek hihetetlenül nehéz helyzetbe kerültek az ’50-es, ’60-as években, ugyanakkor az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának – ma Intézetének – vezetőjeként sokkal kedvezőbb ma már a megítélése.


A szocialisták egyébként is elzárkóztak az absztrakt művészettől. Miért?

Ennek nem csak ideológiai okai vannak, hiszen más szocialista országokban az absztrakt művészet pont a „semmitmondása” miatt abszolút tűrt vagy támogatott stílus volt. A marxista vád az absztrakcióval szemben egyébként az volt, hogy nem kellőképpen emberközpontú, „humanista”, és hogy pusztán dekoratív jellegű. Ez az időszak egyébként a mai napig érezteti hatását a kortárs művészetben. Mert ami nem figuratív vagy reprezentatív művészet, annak se támogatottsága, se népes közönsége nincs ma Magyarországon.


Ezzel a figuratív, „vörös csillagos”, „sarlókalapácsos” világgal szívesen foglalkoznak a fiatalok, akik úgy hivatkoznak erre a korszakra, hogy „a retro”. Ez a vörös kirakatvilág mennyire áll távol a valóságtól? Hogyan reagálnak a rendszerváltás után születettek arra az ellentmondásra, amellyel a kiállításon is szembesülnek?

Maga a könyv is, amely a kiállítás váza, egy kirakatvilág. Egy elképzelt ideális világ, ahol a sztrájk úgy jelenik meg a szocialista országokban, mint egy lehetséges történelmi téma. Ezzel Aradi Nóra tulajdonképpen azt mondta, hogy a szocialista országokban annyira jó dolga van a munkásoknak, hogy föl sem merül, hogy sztrájkoljanak, mert nincs rá szükség. A reakciók alapján azt mondhatom: a fiatalok nagyra értékelték, hogy nemcsak olyan közismert motívumokat mutattunk be, mint a sarló és a kalapács, hanem olyan elvontabb fogalmakat is, mint például az anyaság társadalmi megítélése a korszakban.


20170314_142238_003


Külföldi vendégművészeket is hívtatok a tárlatra. Milyen szempontokat vettetek figyelembe a kiválasztáskor?

A kiállítás lényege az volt, hogy megvizsgáljuk, mennyire élő a szocialista művészet vizuális nyelve. Ezért elsősorban olyan művészekkel dolgoztunk együtt, akik a rendszerváltás után születtek vagy az után szocializálódtak a kelet-európai régióban. A művek asszociatív módon kapcsolódnak Aradi Nóra szócikkeihez. Tehát olyan műalkotásokat kerestünk, amelyek nem a múltba révednek, hanem a saját kortársi mondanivalójuk és kritikai szemléletük kifejtésére használják fel a szimbólumokat.


Az ember mindig tanul valami újat a munkája során még akkor is, ha nagyon ért a témához, amellyel éppen dolgozik. Neked mit adott ez a kiállítás?

Érdekel a nyelvezet, amelyen ezek az ideológiai szövegek megszülettek. Ezeknek az írásoknak jellegzetes szóhasználatuk van, egy „szocialista íz”, amely a mondatszerkezetek szintjén is megjelenik, és szerintem ez nagyon izgalmas. De a kiállítás egyik legfontosabb tanulsága talán az, hogy a teljesen hétköznapi valóságot mennyire át tudja itatni egy ideológia.



Jámbor-Miniska Zsejke

kad2017

_D0A7345_Copy2

2017.07.25

„Nem az volt a célom, hogy borzasztó szegény emberekről készítsek szomorú, de látványos fényképeket. Mélyre kellett ásnom, sok mindent meg kellett értenem” – mondta Mohai Balázs, az MTI fotóriportere a Külügyminisztériumban megnyílt, Magyar mindennapok Kárpátalján című kiállításáról. A fotóssal pályafutásáról, illetve a mostani projektje során átélt élményeiről beszélgettünk.

alkalmate__masolata

2017.07.25

Vajda Milánról, az Örkény Színház művészéről szóló darabot mutat be az AlkalMáté Trupp. Az előadást, amelyben ismét egy osztálytársukról vallanak a legendás Máté-Horvai-színészosztály tagjai, július 27-től 30-ig összesen hét alkalommal játsszák a Jurányi házban. „Remélem lesz olyan, ami engem is meglep az előadásomban” – jegyezte meg a színész.

7720663_n_600x337_masolata

2017.07.25

Hét magyar film is indul a 23. Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában a rövid-, a dokumentum- és a diákfilmek kategóriájában. Versenyen kívül, a Fókuszban című vetítéssorozat keretében láthatja a közönség Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas Testről és lélekről című drámáját, valamint Mundruczó Kornél Jupiter holdja című alkotását.

A hazai alternatív könnyűzene népszerű és fontos zenei alkotója, Bérczesi Robi lép fel július 26-án az óbudai Esernyősben. Bérczesi Robi legismertebb dalainak akusztik verziójával áll ki a közönség elé a különleges hangulatot árasztó, megújult térben, amely Warm-up Udvar néven júniustól augusztus végéig ad helyet a belvárosi klubokban és a nyári fesztiválokon már méltán befutott fiatal nemzedéknek.

Michelle Terry színésznő-írót nevezték ki a londoni Shakespeare’s Globe színház új művészeti igazgatójának – közölte július 24-én a BBC News. Terry, aki korábban az Ahogy tetszik, a Szentivánéji álom és a Lóvátett lovagok című előadásokban is szerepelt, 2018 áprilisában veszi át a színház vezetését Emma Rice-tól.

Túl van az 500. turnéelőadáson a Budapesti Operettszínház A Szépség és a Szörnyeteg című produkciója, amelyet 2011 óta játszik német nyelvterületen a magyar társulat. Lőrinczy György, az operettszínház főigazgatója elmondta, hogy az 500. turnéelőadás július 23-án volt a drezdai Semperoperben, ahol telt ház előtt játszották a musicalt, és a közönség állva ünnepelte a társulatot.

Az Acoustic Planet, valamint a Muzsik és Volkova nyerte az idei Veszprémi Utcazene Fesztivál (VUF) két fődíját és az ezzel járó 500-500 ezer forintot. A tavaly elhunyt alapító főszervezőről, Horváth Károlyról elnevezett különdíjat Farkas Krisztina, a Muzsik és Volkova énekese nyerte, őt az utcazenészek választották maguk közül.

Vranik Roland rendezése, Az állampolgár nyerte a zsűri különdíját a Skip City Nemzetközi Filmfesztiválon. A film először volt látható Ázsiában a Szaitamában a már 14. alkalommal megrendezett seregszemlén, melynek idei programját 85 országból érkezett több mint 600 alkotásból válogatták a szervezők.

Életművének legmarkánsabb darabjait csokorba kötve nagyszabású koncerttel emlékeznek meg barátok, kollégák, pályatársak a tavaly elhunyt Somló Tamásról, aki most töltené be 70. életévét. A „Somló Cirqsz” a Sziget -1. napján, augusztus 9-én várja a nagyérdeműt a Magic Mirror sátorban.

somlocirqsz

A Vazul vére címmel 2014-ben bemutatott történelmi rockopera az I. István királyunk halála körüli zavaros időket eleveníti fel. A Magyar Királyság történetének ezt az – ellentmondásokkal és rejtélyekkel teli – időszakát hitelesen és politikailag semlegesen ábrázolja az elkészült zenés színpadi mű. A darabot 2017. július 16-án, 20:30-kor láthatják az érdeklődők a Csillebérci Szabadtéri Színházban.

Szenzációs, országokat átölelő és világraszóló utcaszínházi premierrel indul a jubileumi Sziget Nagy Utcaszínház produkciója. Premier augusztus 9-én, a Sziget -1. napján. Nem érdemes kihagyni!

A francia-amerikai énekes, Madeleine Peyroux világi himnuszokkal, új lemezének anyagával mutatkozik be végre a magyar közönség előtt is. A MoMKult színpadán lép fel július 4-én a Secular Hymns című albumával, amely egészen különleges keverékét nyújtja a megszentelt és a profán daloknak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma