782x90_karacsony_banner_2_ok
2017.03.16

Vörös csillag, sarló és kalapács, „mókusvidám” úttörők, gyermekét tartó büszke dolgozó asszony. Jelképek, szimbólumok, történelmi lenyomatok, amelyek a rendszerváltás előtt egészen más üzenetet hordoztak, mint ma. A szocialista képzőművészet jelképei című ingyenes kiállítást március 19-ig tekinthetik meg az érdeklődők az OSA-archívumban. A tárlat kurátorával, Székely Katalinnal beszélgettünk.

20170314_141226_003


Aradi Nóra művészettörténész, a szocialista realizmus mindenható védelmezője Magyarországon 1974-ben megírta A szocialista képzőművészet jelképei című könyvét, melyben összegyűjtötte a „szocialista művészet” legfontosabb ikonjait és szimbólumait, megvizsgálva a különböző jelentéseket, amelyek hozzájuk kapcsolódhatnak, és felsorolva a helyzeteket, amelyekben előfordulhatnak. Az így létrejött kézikönyv nemcsak a művészek és a közönség számára bizonyult hasznos segédeszköznek, hanem egyben egyedülálló dokumentuma is a szocialista és a kommunista képiségnek, mely a kommunizmus bukása után mintegy negyed századdal olyan vizuális segédeszköz szerepét is betöltheti, amely segít lefordítani a múltat az 1989 után született generációk számára.


Ez a kommunista ikonológia messze túllép egy egyszerű vizuális szótár keretein, hiszen a szó legszorosabb értelmében őrzi és mutatja meg a korszak világképét. A szocialista képzőművészet jelképei című kiállítás ezt a vizuális szótárat értelmezi kritikailag újra kelet- és közép-európai kortárs művészek segítségével, miközben szerzőjének szerepét is megvizsgálja a huszadik század második felének magyarországi művészettörténetében.


Egy kiállításajánló szerint: „a tárlat talán leginkább az 1989 utáni generációnak szól, amely már csak romjaiban ismeri a szocialista realizmust, de azoknak is érdemes megnézni, akiknek ugyan vannak élő emlékei, de szeretnék új fénytörésben látni a korszak képiségét”. Belőled milyen érzések törtek elő, amikor ezeket a szimbólumokat és jelképeket vizsgáltad?

Alapvetően az a felismerés, hogy mennyire öreg vagyok, mert nekem ezekről a szimbólumokkal még közvetlen tapasztalatom van. Emlékszem, nekünk is részt kellett vennünk a május 1-jei felvonulásokon és úttörőénekeket énekelnünk fényes kohókról és a zsenge vetésről. A rendszerváltás után születettek generációja egészen máshogy látja ezt a korszakot, mint mi. Az ötlet is onnan indult, hogy fiatal kollégák olyan szemináriumdolgozatait olvastam, amelyekben ezek a motívumok már értelmezést igényeltek. A diákok pedig úgy használták Aradi Nóra A szocialista képzőművészet jelképei című könyvét, mint egy idegen szavak szótárát, amikor egy hatvanas-hetvenes években készült dekoratív iparművészeti munkát próbáltak megérteni.


tranzitponthu
Székely Katalin
Fotó: tranzit.hu

És meg lehet érteni az akkori művészetet Aradi Nóra segítségével? Művészettörténészként milyennek látod a munkásságát?

Aradi Nóra rendkívül összetett személyiség volt. Nagy tudású művészettörténész, aki második világháborús tapasztalatai és személyes meggyőződése révén került közel az akkori hatalomhoz. Az egyébként nagyon fontos kérdése a kiállításnak, hogy a hatalommal való kapcsolat milyen módon határozza meg az ember munkásságát. A tárlat megrendezésekor törekedtünk arra, hogy leválasszuk az életművet a rendszerváltáskor – egyébként jogosan – felmerülő súlyos vádakról, és kritikai szemlélettel, objektíven mutassuk be az életművet. Aradi Nórának például nagy szerepe volt abban, hogy Magyarországon az absztrakt művészek hihetetlenül nehéz helyzetbe kerültek az ’50-es, ’60-as években, ugyanakkor az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának – ma Intézetének – vezetőjeként sokkal kedvezőbb ma már a megítélése.


A szocialisták egyébként is elzárkóztak az absztrakt művészettől. Miért?

Ennek nem csak ideológiai okai vannak, hiszen más szocialista országokban az absztrakt művészet pont a „semmitmondása” miatt abszolút tűrt vagy támogatott stílus volt. A marxista vád az absztrakcióval szemben egyébként az volt, hogy nem kellőképpen emberközpontú, „humanista”, és hogy pusztán dekoratív jellegű. Ez az időszak egyébként a mai napig érezteti hatását a kortárs művészetben. Mert ami nem figuratív vagy reprezentatív művészet, annak se támogatottsága, se népes közönsége nincs ma Magyarországon.


Ezzel a figuratív, „vörös csillagos”, „sarlókalapácsos” világgal szívesen foglalkoznak a fiatalok, akik úgy hivatkoznak erre a korszakra, hogy „a retro”. Ez a vörös kirakatvilág mennyire áll távol a valóságtól? Hogyan reagálnak a rendszerváltás után születettek arra az ellentmondásra, amellyel a kiállításon is szembesülnek?

Maga a könyv is, amely a kiállítás váza, egy kirakatvilág. Egy elképzelt ideális világ, ahol a sztrájk úgy jelenik meg a szocialista országokban, mint egy lehetséges történelmi téma. Ezzel Aradi Nóra tulajdonképpen azt mondta, hogy a szocialista országokban annyira jó dolga van a munkásoknak, hogy föl sem merül, hogy sztrájkoljanak, mert nincs rá szükség. A reakciók alapján azt mondhatom: a fiatalok nagyra értékelték, hogy nemcsak olyan közismert motívumokat mutattunk be, mint a sarló és a kalapács, hanem olyan elvontabb fogalmakat is, mint például az anyaság társadalmi megítélése a korszakban.


20170314_142238_003


Külföldi vendégművészeket is hívtatok a tárlatra. Milyen szempontokat vettetek figyelembe a kiválasztáskor?

A kiállítás lényege az volt, hogy megvizsgáljuk, mennyire élő a szocialista művészet vizuális nyelve. Ezért elsősorban olyan művészekkel dolgoztunk együtt, akik a rendszerváltás után születtek vagy az után szocializálódtak a kelet-európai régióban. A művek asszociatív módon kapcsolódnak Aradi Nóra szócikkeihez. Tehát olyan műalkotásokat kerestünk, amelyek nem a múltba révednek, hanem a saját kortársi mondanivalójuk és kritikai szemléletük kifejtésére használják fel a szimbólumokat.


Az ember mindig tanul valami újat a munkája során még akkor is, ha nagyon ért a témához, amellyel éppen dolgozik. Neked mit adott ez a kiállítás?

Érdekel a nyelvezet, amelyen ezek az ideológiai szövegek megszülettek. Ezeknek az írásoknak jellegzetes szóhasználatuk van, egy „szocialista íz”, amely a mondatszerkezetek szintjén is megjelenik, és szerintem ez nagyon izgalmas. De a kiállítás egyik legfontosabb tanulsága talán az, hogy a teljesen hétköznapi valóságot mennyire át tudja itatni egy ideológia.



Jámbor-Miniska Zsejke

AViszkis_jelenetfoto_11_masolata

2017.11.23

„Nemcsak bemutat egy emberi történetet, hanem figyelmeztet is minket arra, hogy legyünk nyitottak” – mondta el A Viszkis című filmről Móga Piroska színésznő, aki a női főszereplőt, Ambrus Attila szerelmét alakítja Antal Nimród mozijában. A fiatal tehetséggel a szerepről, A Viszkis jelentőségéről, valamint arról beszélgettünk, mit tesz annak érdekében, hogy legyőzze izgalmát.

DMARC20171123017_kis
2017.11.23

A 250 éves európai cirkuszművészet előtt tiszteleg az a több mint 600 négyzetméter alapterületű falfestmény, amelyet a budapesti Almássy tér egyik tűzfalára festettek fel és adtak át november 23-án. Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere elmondta: Erzsébetváros 2013 óta eddig 21 elhanyagolt falfelületet hozott rendbe és festett ki a TűzfalRehab elnevezésű program keretében.

quimby4

2017.11.23

Mindenki életében vannak nagy pillanatok – írtam egy korábbi cikkemben. Akkor éppen a kanadai Simple Plan gitárosával, Jeff Stincóval készült interjú kapcsán jutott eszembe ez a gondolat. Most azonban megint felötlött bennem, hiszen egy újabb nagy pillanatot élhettem át. Hogy mi volt ez? Az alábbi beszámolóból kiderül.

Matrakci Nasuh, a 16. század géniusza címmel kiállítás látható november 23-ától a Magyar Nemzeti Múzeumban Budapesten. A tárlat az Oszmán-Török Birodalom egyik legkiemelkedőbb tudós polihisztorát és korát mutatja be. A kiállítást november 23-tól december 28-áig láthatja a közönség a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A mai Kárpátalja történetét a 8. századtól 1920-ig bemutató, a magyar kormány mintegy 110 millió forintos támogatásával létrehozott állandó kiállítást nyitott meg Grezsa István kormánybiztos november 21-én Ungváron, a vár épületében. A kiállítással Magyarország a megértésre mutat példát, mert hosszú távon együttműködésre vagyunk ítélve – hangsúlyozta Grezsa István.

Több mint 350 pályaművet adtak be a Dal 2018 című dalválasztó műsorba a november 20-án éjfélkor lejárt határidőig. A következő napokban a szakmai előzsűri választja ki a mezőny 30 legjobb dalát, amelyeknek a januárban kezdődő élő adásokban szurkolhatnak a közmédia nézői. Idén is számos műfajból neveztek dalokat, már ismert és még a pályájuk elején álló előadók egyaránt.

Magyarországon ismét reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a több mint ötezer éves szellemi és lelki örökségre – mondta Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár november 21-én, egy a Fiumei Úti Sírkertben tartott konferencián. Kiemelte: a kormány az elmúlt esztendőkben és a jövőben is kész a dialógusra és nyitott minden javaslatra, amely „Magyarország szellemi és lelki megújhodását szolgálja”.

Fischer György szobrász címmel képzőművészeti album jelent a meg: a Munkácsy-díjas művész munkásságát összegző könyvet november 22-én mutatták be Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A száznegyven oldalas kötet átfogó képet ad Fischer György (1956-2012) művészetéről.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

Esterhazy_Des_foto

A budai Vár után a Pesten, az V. kerületi Zrínyi utcában található Duna Palotában folytatja tovább tevékenységét a Magyarság Háza. Az új helyszínen a programkínálat is kibővül: külhoni magyar előadóművészek, színházak is bemutatkoznak, melyhez kiváló helyszínt biztosít az új épület.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma