NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.09.23

Nyílt nappal kezdte meg a 2018/2019-es évadot a Nemzeti Színház szeptember 22-én, a teátrumban számos rendezvény várta a színházrajongókat. Kiemelt esemény volt Németh Antal színidirektor szobrának felavatása, amelyen köszöntőt mondott Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár is. A szobor Matl Péter kárpátaljai művész alkotása.

_D0A0414_Copy
Leleplezik Németh Antal színidirektor szobrát a Nemzeti Színház első emeletén


A Nemzeti Színházban szeptember 22-én megkezdték a 2018/2019-es színházi évadot, a nyílt napon sok izgalmas és érdekes programmal várták az érdeklődőket. A nap során, délután felavatták Németh Antal egykori színidirektor szobrát, Matl Péter kárpátaljai művész alkotását is a színház első emeletén. A jeles eseményen megjelent Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, aki hivatalos Facebook-oldalán is megemlékezett Németh Antal egykori színidirektorról. Az államtitkár Facebook-posztját változtatás nélkül közöljük.


„Visszakerült Németh Antal a színházi – és nem csak színházi – életünk vérkeringésébe


Az alkotó ember legnagyobb szorongását mindig a elfelejtéstől való félelem okozza. Különösen igaz lehet ez az olyan illékony jelenésre, vagy jelenségre, mint egy színházi előadás, amikor a színpad – értjük ezen most az előadást – és a benne mozgó-játszó színészek munkája előadásról előadásra más, és ezzel megismételhetetlenül egyedi. Nincs erre az egyszeriségre megoldás a mindenre megoldást kínálni látszó digitális korban sem, hiszen a képi rögzítés is csak egy adott, konkrét eseményt tud rögzíteni, amely más, mint az azt megelőző előadás ugyanabból a darabból megrendezve, ahogy más lesz a rá követő következő produkció is.


Persze, mindemellett a filmszalagon – ma már kompútereken – megörökítés mégis méltó és a jövőnek szóló üzenetrögzítés, szemben például azokkal a színházi előadás-rendezésekkel, mint például dr. Németh Antal elhíresült Ember tragédiája-előadás, melynek ha filmes megörökítése nem is történhetett meg, megtörtént a rádiójáték-változatának viaszlemezen történő rögzítése Somlay Artúrral, Bajor Gizivel, és Csortos Gyulával, amely számunkra nem jelent a fölidézésben megkönnyebbülést, mert ez, a maga korában divatossá váló rögzítési mód mindössze kétszeri lejátszást engedélyezett érdeklődő tulajdonosának, így mára csak a rögzítés tényének vagyunk birtokában, a rögzített csodát pedig továbbra is csak elképzelni tudjuk.


_D0A0392_Copy
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár beszédet mond a szoboravatáson


Dr. Németh Antalt mondtam, ami színházi rendező esetében meglepő címhasználat, hiszen, ha a maga korában még nem is feltétlenül, mára már teljesen elfogadott, mi több elvárt az, hogy egy valamire való rendező rendelkezzék magas szintű színházi – vagy bölcsészettudományi – végzettséggel, ahogy az is természetes, hogy a végzettségre mutató doktori (vagy egyéb) címet nem használják sem a színlapon, sem a teátrumi életükben.


Nem tudtam arról tájékozódni, Németh Antal adott-e erre a furcsa rögeszméjére magyarázatot, az én magán-fordításomban viselkedésére kétféle válasz is lehetséges: vagy alacsony származását kompenzálta ezzel, nem titkolt büszkeséggel – józsefvárosi proli családban született –, vagy fontosnak tartotta, s ebben akár a példamutatás szándéka is vezette, hogy a színházművészetben az olyan fontos pozícióban részt vevők, mint a rendezők, kell rendelkezzenek tudományos előélettel is (ő maga Berlinben, Bécsben, Münchenben, Párizsban és Kölnben végez színházi tanulmányokat…)

Életét, mint minden valamirevaló jelentős művészét, csúcsok és hullámvölgyek, sikerek és bukások, fölemelések-fölemelkedések és kegyvesztettségek-mellőzöttségek tarkítják.


Nehezen összeszámolható bemutató-előadásai számbavételekor figyelemre méltó makacs visszatérése a három nagy magyar drámai ikonhoz, Vörösmarty Csongor és Tündéjéhez, Katona Bánk bánjához, de leginkább – a színpadi létezhetőségében máig vitatott drámai költeményhez – Az ember tragédiájához. Három nagy színházi korszakát különíti el a színháztörténet, a kezdeti, kísérletezésekben gazdag szegedit (két évad – félszáz rendezés), a Nemzeti Színházban eltöltött és átküszködött-verekedett kilenc évet (mintegy száz rendezés), és az azt követő, általam csak kallódások korának nevezett harmadik korszakot, amely szintén durván félszáz rendezést jelent. Összesen tehát mintegy kétszáz rendezést írhatunk Németh Antal számlájára, beleszámítva ebbe a külföldi létre segítéseket is. Hogy most a középső, Nemzeti Színházbeli munkásságára koncentrálunk egy pillanatra, ez azért lehetséges és elvárható, mert a Nemzeti Színházban vagyunk, és a jeles rendezőelőd szoboravatását celebráljuk, melynek készítője Matl Péter szobrász, a gesztus-esemény megálmodója pedig méltó utódja a székében, Vidnyánszky Attila.


_D0A0215_Copy
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója


Németh Antal kinevezését a Nemzeti Színház élére „puccsként” emlegették a maga korában, és Kárpáti Aurél vezetésével szüntelen támadásnak vetették alá rendezői-igazgatói tevékenykedését; és visszatekintve nincs ezen semmi csodálkozni való, ahogy azon sincs, hogy a Nemzeti igazgató-váltásait azóta is, mind a mai napig, a támadások és elfogadások, a megkérdőjelezések és támogató felkiáltó jelek levegőbe rajzolása kíséri.


A nemzet színházának élén végzett igazgatói-rendezői munkáját két törekvés feltétlenül jellemzi: egyrészt az, hogy nemzeti drámakincsünket igyekezett eljuttatni a lehető legmagasabb minőségi megvalósításokkal a nagyközönséghez, másrészt, felzárkóztatni a színházat az európai színházi világ színvonalához, elvárásaihoz. Hogy sikerült-e neki, vagy sem, az autentikus válaszadás erre nyilván színháztörténeti és -elméleti szakemberek feladata. Annyi bizonyos, hogy törekvése, kapcsolódni az európai- vagy világtendenciákhoz, ugyanakkor nemzeti drámakincsünk felmutatása valahány évadban, ma is biztos tájékozódási pont kell legyen első számú színházi fórumunk regnáló igazgatójának. (Csak apró megjegyzés: érdekes, hogy Németh Antalt már szegedi korszakában izgatta a nemzeti színház létének és szükséges színházi státusának a kérdése: javaslatok sorával élt, hogyan lehetséges az elveszített kolozsvári színház helyébe a nemzet színházává tenni a szegedi teátrumot – ez törekvése is, mint annyi egyéb kísérlete, ebben az esetben sem járt sikerrel…)


A gazdag életműből napestig szemelgethetnénk az értékeket és érdekességeket, de sem a szándékom, sem a feladatom nem ez. A mellett azonban nem mehetek el fölemlítés nélkül, hogy színházi tevékenységétől nem különválaszthatóan, szakírói munkálkodása is jelentős volt Dr. Németh Antalnak, ma is fontos és használható gyűjtőmunkájának eredménye – gondoljunk bele, az évszámokból kiderülhet valamennyiünk számára, egy, még nagyon is fiatal emberről van szó – a Színészeti Lexikon (1930), az 1933-ban jelent Az ember tragédiája a színpadon, majd az 1935-ös A Bánk bán száz éve a színpadon című monográfia. Ebbéli ténykedése és szakértelme leginkább egy másik nagy, szintén az állandó támadások kereszttüzében dolgozó rendező-dramaturg munkásságával, Hevesi Sándoréval rokonítható.


_D0A0418_Copy


Miért tartom fontosnak a jeles előd színházi szobrának felállítását a Nemzeti Színházban, mely nem kijelölt és elvárt kötelessége az utókornak, de méltánylandó gesztusa? Rövid avató-beszédem elején a felejtésről beszéltem. Németh Andorról, tudomásom szerint, de javítsanak ki, ha tévedek, még utca sincs elnevezve, míg a ceglédi születésű örök ellenlábasról, a színházi kritikus Kárpáti Aurélról igen nevezetesen a szülőhelyén. Ott biztosan nem felejtik el az igen vitriolos téntával a gondolatait papírra vető színházi szakembert. Szerencsére, és a nem csak fejben emlékezőknek köszönhetően, Németh Antal is a helyére kerül lassan. Ennek első megnyilvánulása a Latinka ház átnevezése-átminősítése – szintén Vidnyánszky Attila igazgató úr produktív emlékezete folytán – Németh Antal Színházművészeti és Kulturális Központtá, Kaposvárott.


A mostani szoboravatás egy emblematikus színházi helyen szintén jelentős kísérlet arra, hogy a múlt század első felének egyik legfontosabb – s az utókor számára megkerülhetetlen – rendező-dramaturgja, elméleti-gyakorló színházi embere a helyére kerüljön az egyetemesebb színháztörténetben. Egyben jelenünk részévé is váljék, ne csak egy név maradjon fenn utána – gondolok itt arra, ha csak a látogatók töredéke utána néz a szobor felfedezését követően a megformált életművének, máris visszakerült Németh Antal a színházi – és nem csak színházi – életünk vérkeringésébe. A létrehozók felé köszönetnyilvánítással, Dr. Német Antal életműve iránti megkülönböztetett tisztelettel adok jelet az alkotás leleplezésére, életünkbe beemelésére.”


_D0A0499_Copy
A szobor Matl Péter kárpátalajai művész alkotása


Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

Acs_Janos
2018.12.12

Ács János karmester dirigálja a Nemzeti Énekkart december 15-én az Olasz Kultúrintézetben. Ács 1979-ben debütált Genovában, majd éveken keresztül „a három tenor” koncertjeinek volt ünnepelt dirigense. Az est középpontjában Rossini művei állnak, de Schubert Mirjam diadaléneke is felcsendül.

kormendi_portre

2018.12.11

Körmendi János Kossuth-díjas színművész neve a Magyar Televízió népszerű Három nővér-paródiájával fonódik össze, melyben az általa alakított Irinát névnapján mindenki egy-egy szamovárral lepi meg. (A paródiát maga Körmendi írta.) A sikert a Televízió ugyancsak egy szamovárral köszönte meg a művésznek, amely leánya adományaként mostantól az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézeté.

maya_operett_600

2018.12.11

Több mint negyven évvel az utolsó bemutató után újra láthatóa Budapesti Operettszínház egykori igazgatója, Fényes Szabolcs népszerű revüoperettje, a Maya. A klasszikus operettekben megszokottaktól eltérően az előadásban a primadonna és a bonviván mellett két táncos komikus-szubrett páros is fellép, de nem ez a produkció egyetlen különlegessége.

A kép- és hangmásolatok készítésére alkalmas eszközök árába beépülő jogdíj januártól 41 kategóriában csökken. A CD-knél például 15 százalékkal, a DVD-knél 18-25, a pendrive-oknál 15-31,5 százalékkal, a zenelejátszóknál 25 százalékkal lesznek alacsonyabbak az alapjogdíjak. A tabletek, külső háttértárolók és a szórakoztatóelektronikai eszközökbe integrált tárolóegységek jogdíja nem változik jövőre, ebben a körben két éve volt díjcsökkentés.

Pesti Emma vajdasági festőművész alkotásait mutatja be az a kiállítás, amely szerdán nyílik a budapesti Forrás Galériában. A képek visszatérő motívuma a táj, de nem szokványos értelemben: a művek látványalapúak, de erősen elvonatkoztatottak.

Bogdán Árpád Gettó Balboa című filmje nyerte a berlini Ake Dikhea? – Romani Filmek Fesztiválja fődíját. A rendező első egészestés dokumentumfilmje a józsefvárosi gyerekeket felkaroló, börtönviselt, később megtért edző, Misi és a világbajnoki címre törő, tehetséges, de nehéz szociális körülmények közül érkező fiatal bokszoló, Zoli életéről, kettejük kapcsolatáról szól. A film a budapesti VIII. kerületi roma közösség különleges erőfeszítése nyomán jöhetett létre.

Az aranyfáraó kincsei című kiállítás 2019 márciusában nyílik la francia fővárosban. A 150 kiállítási tárgy között több mint 50 először látható Egyiptomon kívül. Ezeket a gízai Nagy Egyiptomi Múzeum 2020-ra tervezett megnyitása előtt a világ 8 helyszínén mutatják be. Tutanhamon sírját 1922-ben fedezték fel a luxori Királyok völgyében. Az i.e. 1324-ben, 19 éves korában elhunyt fáraó sírkamráját a többi egyiptomi fáraó sírjával ellentétben nem fosztották ki, így a kutatók több mint 5000 tárgyat találtak benne.

A mézeskalács házak mellett a rátóti csikótojást, a vácrátóti népviseletet, a Szentföldet és Salamon király templománt is megformázzák süteményből, de megelevenedik a Hófehérke és a hét törpe története is. Az alkotóelemeket a helyiek 50 kilogramm lisztből, 15 kilogramm mézből 40 kilogramm cukorból és 250 tojásból készítették. A mesebeli falut a Mindenki karácsonya rendezvényen lehet megnézni december 15-20 között Vácrátóton. A figurákat jótékonysági céllal értékesítik majd, a bevételből a helyi óvodát támogatják.

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonos, idehaza és külföldön is népszerű fúvós, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazz egyik meghatározó figurája. Kvartettjét, a Borbély Műhelyt az ezredforduló táján alakította meg. A csapat csütörtökön lép fel a Budapest Music Centerben.

borbely_muhely

Lengyel esttel, benne Chopin műveivel és a virtuóz hegedűs Wieniawski polonézével indul az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Nemzetek zenéje című új kamarakoncert-sorozat december 13-án. A folytatásban lesz spanyol-argentin, francia, magyar és orosz zenés est is.

Jótékonysági koncertet szervez az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete és a Hagyományok Háza erdélyi hagyományőrző népzenészek megsegítésére. December 12-én az Üsztürü zenekar, Nyitrai Marianna, a Magos zenekar, valamint Mihó Attila és barátai lépnek fel a Budai Vigadóban.

„Virágos, gyümölcsös, fűszeres, orientális, szenvedélyes és nyugodt, pimasz és érzéki, karcos és finom, sportos, friss, puha és ölelnivaló illatok fogadják a betérő vevőket Hammerschmidt Miklós úr békebeli illatszertárában. Feszültség, félreértés, féltékenység, megcsalás, megértés, megbánás, érzelmi válság, vágy és vigasz, gyűlölet és szerelem: fanyar illatkavalkád. László Miklós vígjátékát Frigyesi András rendezésében mutatja be az egri Gárdony Géza Színház.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma