Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.09.23

Nyílt nappal kezdte meg a 2018/2019-es évadot a Nemzeti Színház szeptember 22-én, a teátrumban számos rendezvény várta a színházrajongókat. Kiemelt esemény volt Németh Antal színidirektor szobrának felavatása, amelyen köszöntőt mondott Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár is. A szobor Matl Péter kárpátaljai művész alkotása.

_D0A0414_Copy
Leleplezik Németh Antal színidirektor szobrát a Nemzeti Színház első emeletén


A Nemzeti Színházban szeptember 22-én megkezdték a 2018/2019-es színházi évadot, a nyílt napon sok izgalmas és érdekes programmal várták az érdeklődőket. A nap során, délután felavatták Németh Antal egykori színidirektor szobrát, Matl Péter kárpátaljai művész alkotását is a színház első emeletén. A jeles eseményen megjelent Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, aki hivatalos Facebook-oldalán is megemlékezett Németh Antal egykori színidirektorról. Az államtitkár Facebook-posztját változtatás nélkül közöljük.


„Visszakerült Németh Antal a színházi – és nem csak színházi – életünk vérkeringésébe


Az alkotó ember legnagyobb szorongását mindig a elfelejtéstől való félelem okozza. Különösen igaz lehet ez az olyan illékony jelenésre, vagy jelenségre, mint egy színházi előadás, amikor a színpad – értjük ezen most az előadást – és a benne mozgó-játszó színészek munkája előadásról előadásra más, és ezzel megismételhetetlenül egyedi. Nincs erre az egyszeriségre megoldás a mindenre megoldást kínálni látszó digitális korban sem, hiszen a képi rögzítés is csak egy adott, konkrét eseményt tud rögzíteni, amely más, mint az azt megelőző előadás ugyanabból a darabból megrendezve, ahogy más lesz a rá követő következő produkció is.


Persze, mindemellett a filmszalagon – ma már kompútereken – megörökítés mégis méltó és a jövőnek szóló üzenetrögzítés, szemben például azokkal a színházi előadás-rendezésekkel, mint például dr. Németh Antal elhíresült Ember tragédiája-előadás, melynek ha filmes megörökítése nem is történhetett meg, megtörtént a rádiójáték-változatának viaszlemezen történő rögzítése Somlay Artúrral, Bajor Gizivel, és Csortos Gyulával, amely számunkra nem jelent a fölidézésben megkönnyebbülést, mert ez, a maga korában divatossá váló rögzítési mód mindössze kétszeri lejátszást engedélyezett érdeklődő tulajdonosának, így mára csak a rögzítés tényének vagyunk birtokában, a rögzített csodát pedig továbbra is csak elképzelni tudjuk.


_D0A0392_Copy
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár beszédet mond a szoboravatáson


Dr. Németh Antalt mondtam, ami színházi rendező esetében meglepő címhasználat, hiszen, ha a maga korában még nem is feltétlenül, mára már teljesen elfogadott, mi több elvárt az, hogy egy valamire való rendező rendelkezzék magas szintű színházi – vagy bölcsészettudományi – végzettséggel, ahogy az is természetes, hogy a végzettségre mutató doktori (vagy egyéb) címet nem használják sem a színlapon, sem a teátrumi életükben.


Nem tudtam arról tájékozódni, Németh Antal adott-e erre a furcsa rögeszméjére magyarázatot, az én magán-fordításomban viselkedésére kétféle válasz is lehetséges: vagy alacsony származását kompenzálta ezzel, nem titkolt büszkeséggel – józsefvárosi proli családban született –, vagy fontosnak tartotta, s ebben akár a példamutatás szándéka is vezette, hogy a színházművészetben az olyan fontos pozícióban részt vevők, mint a rendezők, kell rendelkezzenek tudományos előélettel is (ő maga Berlinben, Bécsben, Münchenben, Párizsban és Kölnben végez színházi tanulmányokat…)

Életét, mint minden valamirevaló jelentős művészét, csúcsok és hullámvölgyek, sikerek és bukások, fölemelések-fölemelkedések és kegyvesztettségek-mellőzöttségek tarkítják.


Nehezen összeszámolható bemutató-előadásai számbavételekor figyelemre méltó makacs visszatérése a három nagy magyar drámai ikonhoz, Vörösmarty Csongor és Tündéjéhez, Katona Bánk bánjához, de leginkább – a színpadi létezhetőségében máig vitatott drámai költeményhez – Az ember tragédiájához. Három nagy színházi korszakát különíti el a színháztörténet, a kezdeti, kísérletezésekben gazdag szegedit (két évad – félszáz rendezés), a Nemzeti Színházban eltöltött és átküszködött-verekedett kilenc évet (mintegy száz rendezés), és az azt követő, általam csak kallódások korának nevezett harmadik korszakot, amely szintén durván félszáz rendezést jelent. Összesen tehát mintegy kétszáz rendezést írhatunk Németh Antal számlájára, beleszámítva ebbe a külföldi létre segítéseket is. Hogy most a középső, Nemzeti Színházbeli munkásságára koncentrálunk egy pillanatra, ez azért lehetséges és elvárható, mert a Nemzeti Színházban vagyunk, és a jeles rendezőelőd szoboravatását celebráljuk, melynek készítője Matl Péter szobrász, a gesztus-esemény megálmodója pedig méltó utódja a székében, Vidnyánszky Attila.


_D0A0215_Copy
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója


Németh Antal kinevezését a Nemzeti Színház élére „puccsként” emlegették a maga korában, és Kárpáti Aurél vezetésével szüntelen támadásnak vetették alá rendezői-igazgatói tevékenykedését; és visszatekintve nincs ezen semmi csodálkozni való, ahogy azon sincs, hogy a Nemzeti igazgató-váltásait azóta is, mind a mai napig, a támadások és elfogadások, a megkérdőjelezések és támogató felkiáltó jelek levegőbe rajzolása kíséri.


A nemzet színházának élén végzett igazgatói-rendezői munkáját két törekvés feltétlenül jellemzi: egyrészt az, hogy nemzeti drámakincsünket igyekezett eljuttatni a lehető legmagasabb minőségi megvalósításokkal a nagyközönséghez, másrészt, felzárkóztatni a színházat az európai színházi világ színvonalához, elvárásaihoz. Hogy sikerült-e neki, vagy sem, az autentikus válaszadás erre nyilván színháztörténeti és -elméleti szakemberek feladata. Annyi bizonyos, hogy törekvése, kapcsolódni az európai- vagy világtendenciákhoz, ugyanakkor nemzeti drámakincsünk felmutatása valahány évadban, ma is biztos tájékozódási pont kell legyen első számú színházi fórumunk regnáló igazgatójának. (Csak apró megjegyzés: érdekes, hogy Németh Antalt már szegedi korszakában izgatta a nemzeti színház létének és szükséges színházi státusának a kérdése: javaslatok sorával élt, hogyan lehetséges az elveszített kolozsvári színház helyébe a nemzet színházává tenni a szegedi teátrumot – ez törekvése is, mint annyi egyéb kísérlete, ebben az esetben sem járt sikerrel…)


A gazdag életműből napestig szemelgethetnénk az értékeket és érdekességeket, de sem a szándékom, sem a feladatom nem ez. A mellett azonban nem mehetek el fölemlítés nélkül, hogy színházi tevékenységétől nem különválaszthatóan, szakírói munkálkodása is jelentős volt Dr. Németh Antalnak, ma is fontos és használható gyűjtőmunkájának eredménye – gondoljunk bele, az évszámokból kiderülhet valamennyiünk számára, egy, még nagyon is fiatal emberről van szó – a Színészeti Lexikon (1930), az 1933-ban jelent Az ember tragédiája a színpadon, majd az 1935-ös A Bánk bán száz éve a színpadon című monográfia. Ebbéli ténykedése és szakértelme leginkább egy másik nagy, szintén az állandó támadások kereszttüzében dolgozó rendező-dramaturg munkásságával, Hevesi Sándoréval rokonítható.


_D0A0418_Copy


Miért tartom fontosnak a jeles előd színházi szobrának felállítását a Nemzeti Színházban, mely nem kijelölt és elvárt kötelessége az utókornak, de méltánylandó gesztusa? Rövid avató-beszédem elején a felejtésről beszéltem. Németh Andorról, tudomásom szerint, de javítsanak ki, ha tévedek, még utca sincs elnevezve, míg a ceglédi születésű örök ellenlábasról, a színházi kritikus Kárpáti Aurélról igen nevezetesen a szülőhelyén. Ott biztosan nem felejtik el az igen vitriolos téntával a gondolatait papírra vető színházi szakembert. Szerencsére, és a nem csak fejben emlékezőknek köszönhetően, Németh Antal is a helyére kerül lassan. Ennek első megnyilvánulása a Latinka ház átnevezése-átminősítése – szintén Vidnyánszky Attila igazgató úr produktív emlékezete folytán – Németh Antal Színházművészeti és Kulturális Központtá, Kaposvárott.


A mostani szoboravatás egy emblematikus színházi helyen szintén jelentős kísérlet arra, hogy a múlt század első felének egyik legfontosabb – s az utókor számára megkerülhetetlen – rendező-dramaturgja, elméleti-gyakorló színházi embere a helyére kerüljön az egyetemesebb színháztörténetben. Egyben jelenünk részévé is váljék, ne csak egy név maradjon fenn utána – gondolok itt arra, ha csak a látogatók töredéke utána néz a szobor felfedezését követően a megformált életművének, máris visszakerült Németh Antal a színházi – és nem csak színházi – életünk vérkeringésébe. A létrehozók felé köszönetnyilvánítással, Dr. Német Antal életműve iránti megkülönböztetett tisztelettel adok jelet az alkotás leleplezésére, életünkbe beemelésére.”


_D0A0499_Copy
A szobor Matl Péter kárpátalajai művész alkotása


Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

MuzeumokEjszakaja_kultura_banner_002

_D0A4986_Copy

2019.06.20

Díszes, kissé groteszk wayang bábok merednek ránk egy vitrin mögül, az ülő démon csempelap felső szélén pedig egy graffitire bukkanunk. Egy kapuőrző vigyázza a Buddha-szobrokat és -tekercseket, egy strucctojás pedig Hopp Ferenc gyűjteményezéséről mesél. A Hopp Ferenc Múzeum Made in Asia című kiállításán különlegesebbnél különlegesebb tárgyakat tekinthetünk meg.

Csontvary_Onarckep_R

2019.06.20

100 évvel ezelőtt halt meg a legmagányosabb, leginkább különcnek számító magyar festő Csontváry Kosztka Tivadar. Az alkotás vándorútján egy misztikus élmény indítja el. Felnőtt férfiként, elismert gyógyszerészként hall egy szózatot: „Te leszel a legnagyobb Napút festő! Nagyobb Rafaellónál is.” Az életét tette fel erre a hívásra és magas művészetet megvalósító létre. Meg nem értve és számkivetve halt meg. De manapság nem tudunk szabadulni képeinek hatása alól. Titkát nem tudjuk megfejteni, a magával ragadó műveket Ludmann Mihály művészettörténésszel idézzük fel.

302363_muzeumok_ejszakaja_keptar_iseum

2019.06.20

Országszerte mintegy négyszáz intézmény várja a közönséget csaknem 2000 programmal június 22-én, a 17. Múzeumok éjszakáján, amelynek „fővárosa" Szombathely lesz. Az óriási kínálatból ajánlunk néhány helyszínt, ahová érdemes egyedül, párban vagy családostól ellátogatni szombaton.

A Csinghaj-tibeti-fennsíkon eddig feltárt legkorábbi régészeti lelőhelyként határozták meg a kutatók azt az északnyugat-kínai karsztbarlangot, ahol először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a faj nevét adó szibériai barlangon kívüli területen. Az ásatási munkálatok 2018-ban kezdődtek és mostanáig több mint 1400 kőtárgyat és csaknem 600 darab állati csontot tártak fel a barlangban. A vizsgálatok szerint a leletek több mint 40 ezer évesek, az őskőkorszakból származnak.

Magyarország Sanghaji Főkonzulátusának meghívására öt magyar alkotó mutatkozhatott be június első hétvégéjén a kínai közönségnek a kelet-kínai Hangzhouban megrendezett BudapestFest programjának részeként. A kínai közönség nagyra értékelte a magas minőségű egyedi termékeket.

Újra megnyitja kapuit az Antropos.hu Fashion&Art&Design Market június 22-én a Morrison's 2 klub fedett udvarán. Az árusítók között számos divattervező, kiegészítő-tervező, kézműves, ötvös/ékszer-készítő, festő, grafikus, digitális művész munkájával ismerkedhetnek meg a látogatók, akár el is beszélgethettek az alkotókkal, és ami a legjobban tetszik, azt meg is vásárolhatják. A belvárosi udvaron nemcsak nézelődni, illetve vásárolni lehet majd, hanem workshopokat is részt vehetnek az érdeklődők.

Reisz Gábor alkotása nyitja a rendező részvételével pénteken a Cinema Jove nemzetközi filmfesztivált a valenciai Teatre Principal-ban. A felnőtté válás kérdéseivel foglalkozó, önéletrajzi ihletésű filmet a hazai mozik decemberben mutatták be, s több mint 53 ezren váltottak rá jegyet. Nemzetközi premierje az A-kategóriás tallinni fesztiválon volt, majd a torinói fesztiválon három zsűri díjazta, Monte-Carlo filmfesztiválján elnyerte a fődíjat. A Rossz verseket a Magyar Filmakadémia négy kategóriában tüntette ki Magyar Filmdíjjal áprilisban.

A Budapesti Vonósok Kamarazenekar pénteken a Budapest Music Centerben jótékonysági koncertet adnak a vakok és gyengénlátók támogatására, így járulva hozzá ahhoz, hogy az Összhang Alapítvány túrázásra alkalmas tandem kerékpárokkal ajándékozhassa meg a Mozdulj! Kiemelten Közhasznú Egyesületet, amely augusztusban ötnapos tandemtúrát szervez a Balaton körül látássérültek számára. Az esten Bach, Vivaldi, Handel és Mozart művei szólalnak meg, közreműködik Flamich Mária szoprán, Menyhárt Zsuzsanna fuvolaművész, Szilvásy Júlia hárfaművész és Dinyés Soma csembalóművész, a koncertmester Soltész Ágnes.

A szabadtéri színház eddigi fenállásának minden esztendejét egy előadás szimbolizálja idén Egerben június 27. és augusztus 19. között.

egri_csillagok

Június 27-én az AWS frontembere, Siklósi Örs mutatja be önálló projektjét az Esernyős Warm-up udvarában.

Balázs János ad ingyenes zongorakoncertet szombaton 20.00-kor a romantikus zeneirodalom legismertebb alkotóinak műveiből a Zeneakadémia előtti téren, ahol erre az estére komponált videóinstallációkat is láthatnak az érdeklődők.

Június 24.–augusztus 19. között a tízéves viszáki Tündérkertben és az alig több mint tízéves Kaszás Attila Pajta Színház (KAPSZ) programajánlatával várja vendégeit Szarvas József színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma