tuzben_szuletett

2017. január 23.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.02.28

A százéves Csárdáskirálynő című operettre való emlékezéssorozat egyik állomásaként Honthy Hannának, a primadonnák primadonnájának egész alakos bronzszobrát avatták fel a Budapesti Operettszínház nézőtéri társalgójának téli kertjében. „Biztos vagyok benne, hogy Honthy Hanna neve száz év múlva is fent fog maradni” – mondta Kerényi Miklós Gábor, a teátrum művészeti vezetője.

A magánadomány jóvoltából felállított bronzszobor – mely Párkány Raab Péter alkotása – avatását Honthy Hanna 123. születésnapjához, február 21-éhez időzítették. A bensőséges ünnepségen a színház vezetősége mellett jelen voltak a közelmúlt és napjaink primadonnái. A nagy előd iránti tisztelet jegyében megjelent Medgyesi Mária, Domonkos Zsuzsa, Lehoczky Zsuzsa, Felföldi Anikó, Kállay Bori, Zsadon Andrea, Kalocsai Zsuzsa, Kovács Zsuzsa, Arányi Adrienn, a legfiatalabb generáció képviseletében pedig Lévai Enikő és Bordás Barbara. Természetesen jelen volt napjaink vezető primadonnája, Fischl Mónika is.


Honthy_szoboravato


Az Operettszínház művészeti vezetője, Kerényi Miklós Gábor ’KERO’ emlékező beszédében méltatta azt a művésznőt, aki nemcsak a primadonnáknak, az énekes-zenés színésznőknek és az operettnek, de magának a színművészetnek is a legendájává vált. Megtestesítette azt az idolt, amely a színésznőt, a művésznőt jelentette, jelenti. Bár sok érdekes legenda, anekdota lengte körül, a lényeg a személyiségében volt, amely élt, sugárzott, hódított és győzött, minden nehézséget leküzdve. A ma színházának pedig nincs más útja, mint követni őt; úgy hinni a sikerben, úgy megmutatni önmagát és a művészetét a közönségnek, miként azt Honthy Hanna is tette – fogalmazott KERO. Ez a most felállított szobor is azt hivatott jelképezni, hogy ő nemcsak nagy színésznő volt, a korszak ünnepelt művésznője, hanem maga az etalon. „Valamennyiünk számára példa, hogy így kell élnünk, kitartanunk, és hinnünk a saját igazságunkban, létezésünkben. Biztos vagyok benne, hogy Honthy Hanna neve száz év múlva is fent fog maradni, és nekünk ebben a kis országban ilyen legendákra hatalmas szükségünk van” – fejezte be avatóbeszédét Kero.


Lőrinczy György főigazgató hozzáfűzte: célszerű lenne ezt a napot a magyar dívák, a magyar primadonnák napjává kinevezni, és ennek szellemében évente megünnepelni.

Kalocsai Zsuzsa Jákfalvi Magdolna Honthy Hannáról írt könyvéből olvasott fel részletet, majd a jelenlévők egy-egy szál fehér rózsát helyeztek el a szobortalapzaton, ezzel fejezve ki tiszteletüket és az utókor nagyrabecsülését. A rendezvény végén azok a művészek, akik személyesen ismerték Honthy Hannát – játszottak vele egy színpadon, vagy szoros kollegiális és baráti kapcsolatban voltak vele – olyan megtörtént mozzanatokat idéztek fel, amelyek még emberibb módon mutatják be számunkra ennek a legendás operettkirálynőnek az alakját.



Tölgyesi Tibor

Fotó: Kállai Tóth Anett

wetransfer-65791d

2017.01.23

Eredeti elképzeléseket, a tradíció és a modernség, a hagyomány és a korszerűség megjelenését láthatják mindazok, akik ellátogatnak a Tűzben született című kiállításra a MANK Galériába. A szentendrei tárlat válogatás a lendvai nemzetközi bronzöntő művésztelep gyűjteményéből, melyet február 12-ig tekinthetnek meg az érdeklődők.

20170120_111142_masolata

2017.01.23

Milyen lehetett Arany János kézírása? Mennyit alakítgatott egy-egy szövegrészen, mire azt elfogadhatónak találta? Mennyi idő alatt készülhet el egy olyan nagyszabású alkotás, mint a Toldi-trilógia? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki január 20-án ellátogatott az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nyílt napjára.

20161130_Keresztes_plakat_webre4

2017.01.23

Rendhagyó tárlatvezetéssel zárult Keresztes Dóra és Orosz István grafikusművészek kiállítása január 22-én a Pesti Vigadó Galériájában. A finisszázs keretében maguk az alkotók vezették körbe az érdeklődőket az immár lezárult kiállítás tereiben és mondták el, miért volt fontos számukra ez a tárlat.

Idén is várja a középiskolás diákok pályamunkáit vers, próza és tanulmány kategóriában az Írók Alapítványa és az Írók Szakszervezete, valamint Sárvár Város Önkormányzata. A pályázaton legjobbnak ítélt alkotások szerzőit ebben az évben is vendégül látják a Rába-parti városban, egy közös irodalmi táborozáson.

Kucsov Borisz színdarabja nyerte meg a Vajdasági Magyar Drámaíró Versenyt január 21-én este Újvidéken. A verseny díjnyertes alkotását Mezei Kinga, az Újvidéki Színház művésze rendezte. A mű a Csárdáskirálynő című operett elemeit alkalmazva egyfajta társadalomkritikát mutatott be.

Kolozsváron a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepség keretében adták át január 22-én este az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által alapított elismerést Márton Evelin író, Berszán Zsolt képzőművész és Csíky Boldizsár Tamás zongoraművész kapta.

Borsos Annamária zongoraművész-tanár és Kovács Zsuzsa színművész kapta idén a hódmezővásárhelyi önkormányzat alapította Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. Az elismeréseket B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye és Almási István polgármester adták át a hódmezővásárhelyi születésű, kétszeres Kossuth-díjas színművész nevét viselő művelődési központban rendezett gálaműsoron január 22-én.

Átadták a díjazottaknak a Csemadok 2016-os elismeréseit – a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezetének – a magyar kultúra napja alkalmából tartott országos rendezvényén Galántán január 22-én. A felvidéki magyar közösségért a kultúra terén kifejtett, egész életen át tartó tevékenységért adományozott Csemadok életműdíjakat idén Böszörményi István helytörténész, Korintus László zenepedagógus, illetve Lázár Erzsébet, Lázár Ferenc, Miklós Ferenc és Pék Éva pedagógusok kapták.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma