GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.07.06

Erwin Wurm: Egyperces munkák – A szobrászat mint program címmel nyílt kiállítás július 5-én a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. A retrospektív kiállítás a világhírű Erwin Wurm munkásságának különböző korszakaiból ad válogatást. A szobrászat műfaji kereteit feszegető osztrák képzőművész tárlata szeptember 23-áig látható.

Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója, a tárlat egyik kurátora a kiállítás július 5-ei sajtóbejárásán elmondta: Erwin Wurm pályáját már az 1990-es évek óta követhetjük. Magyarországon a osztrák művészet mindenkori legjavát, a legfrissebb tendenciákat bemutató csoportos kiállításokon láthatóak voltak munkái. Alkotásai feltűnést keltettek, paradigmaváltást jelentettek. Erwin Wurm stratégiája ment a művészet határainak feszegetésében a legmesszebbre – jegyezte meg. Alkotásai legutóbb az 57. Velencei Biennálé osztrák pavilonjában szerepeltek, ottani kiállítása inspirálta a Ludwig Múzeumot arra, hogy meghívják a művészt egy budapesti tárlatra – tette hozzá Fabényi Julia, hangsúlyozva, hogy a tárlaton látható az az Erwin Wurm, aki fricskáz, az emberekkel, a művészettel ironikusan, elemzőn bánik, és akinek eszköztárában megtalálható a filozófia, a művészettörténet.


Erwin1

 

A tárlat másik kurátora, Készman József elmondta, hogy a retrospektív kiállítás a művész munkásságának különböző korszakaiból ad válogatást, különböző jellegű munkáit mutatja be, műcsoportokra bontva az anyagot. A kiállítás címe – Egyperces munkák. A szobrászat mint program – azt reprezentálja, ahogyan a művész felfogja a világot, számára minden szobor, totalizálja a szobor fogalmát, és így tekint minden létező dologra – mondta, hozzátéve: Erwin Wurm olyan kérdésekre keresi a választ, mint hogy mitől válik egy tárgy, különösen egy használati tárgy szoborrá, és mi a szerepe a szoborrá válás folyamatában magának a nézőnek. Erwin Wurm Egyperces szobrainak alapját a leghétköznapibb tárgyak adják: kissé átalakított ruhadarabok, bútorok, lakberendezési kiegészítők vagy közlekedési eszközök, amelyeket rajzos használati útmutatókkal állít ki. Ezek cselekvésre sarkallják a nézőt, aki egyszerre válik alkotóvá, szereplővé, és maga is műalkotássá.

 

Erwin Wurm, aki a megnyitóra Budapestre érkezett, a kiállítás alkalmából a Ludwig Múzeumnak adományozta az Egyperces szobrok-sorozat egyik darabját és a Hermes-sorozat Hipnózis II. (kabát) című, 2008-ban készült egyedi művét is. A művész a megnyitót megelőző sajtóbejáráson a divatcéggel együttműködésben létrehozott Hermes-szobrokról szólva elmondta, hogy a ruházat, az autók, a házak, a bútorok és minden, társadalmi státusszimbólumként funkcionáló vagyontárgy állandó motívum művészetében. A ruházatra második bőrként, védőburokként tekint, amely nemcsak eltakar, hanem formát is ad a testnek. Az öltözködés segítségével határozzuk meg a külvilág felé sugározni kívánt képet, létrehozva saját társadalmi szobrunkat. A Hermes-munkák ezt a társadalmi szoboralkotási folyamatot reprezentálják absztrakt formákon keresztül.


Erwin2

 

Akciószobraira kitérve elmondta, hogy performatív szobrainál a középpontban az alkotás folyamata áll. Munkái a művészi indulat kortárs emlékművei. Köztük ikonikus épületek modelljei láthatók, amelyeket ütve, rúgva, ráülve, kaszabolva hozott létre, eltúlozva a szobrászat gesztusát. Mint hangsúlyozta, arra törekedett, hogy ismét minden szobor magán viselje fizikai beavatkozásának nyomát.

 

A mélységből címmel mutatják be fotósorozatát, amelyen ruhátlan férfitestek láthatók gótikus és kora reneszánsz vallásos ábrázolások szereplőinek pózaiban, átfestéssel, ráfestéssel. Mint elárulta, a modellek kortársai, művészbarátai és kollégái, de önarckép is található a válogatásban. A kiállításon a Metszett szobrok mellett az átalakított bútorokból létrejött Leitató szobrok is helyet kaptak. A használati tárgyak funkciója megváltozott, ülőbútor és bárszekrény vált belőlük. Erwin Wurm elmondta, hogy a szekrényeket gyakran híres, emblematikus alkotóknak dedikálja, akik maguk sem vetették meg az alkoholt. A látogató szabad akaratából hoz döntést, hogy részt vesz-e a szobor kivitelezésében, a kiállított italokhoz nyúlva lerészegedik-e, önként megfosztva magát szabad akaratától.

 

A megnyitón Erwin Wurm felidézte, hogy az elmúlt 20 évben világszerte számos helyen állított ki, és örömét fejezte ki, hogy Budapesten is bemutatkozhat. Az osztrák és a magyar történelem közös pillanatairól, az itt élők közös múltjáról beszélve hangsúlyozta, hogy azok a kérdések, amelyek őt foglalkoztatják, az a fajta kétségbeesés, amelyekkel új utakat keres, mindannyiunkra jellemző.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma