IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2015.01.15

Megalakulása óta a FÉLonline a fiatal írók igazi bölcsője, ahol a szerzők nem csak a szakma műveléséhez nélkülözhetetlen tudást sajátíthatják el egymástól és a laptól, hanem egy közösség részeseivé is válhatnak. FÉL-esnek lenni - úgy tűnik - igazi identitás, a valahová tartozás tudata. Interjú Braun Barnával a FÉLonline főszerkesztőjével.

2010-es indulása óta a FÉLonline több változáson is átesett. Mi az, ami az évek során mindvégig azonos maradt benne?

A felonline.hu domain címét már 2008-ban bejegyeztettük, de ekkor még nem online magazinként, hanem a nyomtatott irodalmi folyóiratunk információs felületeként használtuk. A 2010-ben indult online lap pedig azóta két nagy, mindenre kiterjedő változáson ment keresztül. Most márciusban készülünk a harmadik nagy megújulásunkra. Ami az évek során egyáltalán nem változott, hogy a szó pozitív értelmében mi mindig is amatőrök voltunk, akik fizetés nélkül, szeretetből, a szakmai fejlődés reményében csinálják a lapot - de ebben profik. Bizonyos értelemben ez a laza hozzáállás, hogy a korrekt munkavégzésen kívül többel nem tartozunk egymásnak véleményem szerint mindig is jó hangulatot kölcsönzött a lapnak - akár a tartalomtól függetlenül.


braun_barna


Kikhez szól a FÉLonline? Milyen közeg adja az olvasóbázisát?

Az a jó az online újságírásban, hogy pontosan tudjuk, hogy az olvasóink zömében budapesti fiatalok (a statisztikák szerint zömében lányok). Én nagyon szeretném, ha a FÉLonline.hu továbbra is réteglap tudna maradni, viszont saját területén, a bölcsészlapok között a legmenőbb. Egyébként a zene és az irodalmi rovataink a legerősebbek, valamint általában nagyon olvasottak az interjúink és a tudósításaink, de a kritikáink is rendszeresen terjednek a Facebookon.

 

Tud-e valami egyedi, csak rá jellemzőt nyújtani a lap az irodalom mai igencsak telített piacán?

Az évek során igyekeztünk mindig fenntartani az érdeklődést, olyan újításokkal, amik eddig nem voltak jellemzők az irodalompiacra - hiszen végül is irodalmi lapként indultunk, így a “fejlesztések” ebből indultak ki nálunk - ilyen volt például a 2011-es Kiültetés online antológia, vagy a tavaly tavasszal indult Prezilap. De mint korábban említettem, interjúink is igen erősek, valamint nagyon népszerű az éves fesztiválversenyünk, a GoldenFeszt is, amely eredménye rendszeres szereplője a fesztiválok sajtóanyagának.


Szerinted mi az, ami egy ilyen teljesen nonprofit és ideológiáktól független lapot képes egyben tartani?

Szerintem egy online lapnál se fordult meg ennyi szerkesztő ilyen kevés év alatt. De viccen kívül, lehet hogy pont ez a lap egyik furcsa jellegzetessége, ami egyszerre lehet vonzó, de sokak számára taszító is: abszolút nyitott, befogadó közeg vagyunk, eddig még senkit nem utasítottunk vissza, aki csinálni is akart valamit. Persze, minden közösségben előfordulnak feszültségek, félreértések, kisebb - nagyobb sértődések, ezeket igyekszem egyfajta villámhárítóként a legrövidebb úton, igazságosan rendezni. Sajnos nem mindig sikerül, és ez jobban bánt, mintha elúszik egy-egy cikk. Szeretném azt gondolni, hogy FÉLonline.hu egy működő demokratikus közeg, ahol mindenkinek szava lehet. Remélem így van és tényleg nem az a helyzet, hogy van egy seggfej főszerkesztő, aki azt hiszi, hogy a saját kis zsenijétől megy a szekér, mert én - bár néha sajnos úgy is látszik - épp hogy így nem gondolom. Egy ilyen lapnál mint a miénk minden és mindenki egyformán értékes, aki hozzá tesz valamit. Bár nem mi vagyunk a legolvasottabb művészeti folyóirat, de arra, hogy az elmúlt öt évben több mint 300 szerző tisztelt meg bennünket a munkájával, büszke vagyok, és végtelenül hálás.

 

braun_barna2
Braun Barna a Goldenfeszt 2014-es díjátadóján


Mivel vonzza magához a szerzőket a FÉL? Mit tud nyújtani nekik?

Sokat gondolkoztam azon, hogy, ha a nagybátyámat Dagobertnek hívnák könnyebb lenne-e jó újságot csinálni? Egyfelől biztos: hiszen tudnék fizetni a cikkekért (amit őszintén remélek, hogy egyszer elérünk, de csak úgy, ha mindenkinek) másfelől: nem lenne kihívás jó szerzőket, vagy nagy neveket szerezni. Azt gondolom, hogy azoknak a pályakezdőknek, akik rendszeresen adnak cikkeket, a FÉLonline.hu most már jó felület lehet egy későbbi kritikusi vagy írói karrier megalapozáshoz. Nagyon jó érzés látni, hogy pályakezdő kollégák a CV-jükben feltüntetik a FÉL-es publikációkat. Jó, hogy azokkal az igazolásokkal, amiket kiállítunk egyetemekre, állásokra jutnak be emberek. Jó, hogy a lap neve jó referencia tud lenni. Jelen pillanatban a FÉL egy olyan lap ahol jó megjelenni.

 

Miben fog változni a lap márciusától?

Épp itt az ideje, hogy öt év “béta” verzió után egy olyan lapot működtessünk márciustól, ami tudja pontosan mit és hogyan akar. A mostani bizonytalanságok egyébként úgy érzem abból fakadnak, hogy egy éve egy olyan túlhierarchizált, nagy, milliárdos költségvetéssel dolgozó lapokra jellemző struktúrát próbáltunk a lapra erőltetni, amibe kis hijján belebukott az egész vállalkozás. Nem biztos, hogy esetünkben az a jó, ha mindent specializálunk, elaprózunk. Egyszerűen a FÉLonline.hu nem egy modern sajtótermék, hanem egy művészetekkel foglalkozó internetes közösség, egy 21. századi, pörgős eddig-sosem-volt valami: ezt akarjuk kidomborítani márciustól. Ezen dolgozunk. Másrészt ki akarunk törni a budapest-centrikusságból (úgy az események mint a szerzőbázis terén), és inkább országos nem-eliteskedő, bölcsész-réteglap szeretnénk lenni.


braun_barna3


Mi az, amit biztosan meg akartok tartani, és mi az, amire még szeretnétek ráerősíteni?

Mindenképpen szeretnénk megtartani az irodalmi fővonalat. Véleményem szerint ebben a témakörben sokakat beelőzve nyúltunk hozzá fontos kérdésekhez pl.: online antológia, slam-vita stb. Ezen kívül a próza és a vers rovatok is nagyon olvasottak és a két remek szerkesztőnek köszönhetően sok új nevet és új szövegvilágot tud felmutatni. Mindenképpen marad a zene rovat is, illetve igyekszünk a meglévő, eddig jól működő, de szerkesztő hiányában sajnos stagnáló rovatok alá is új tűzet rakni. De amit mindenképpen el akarunk érni, hogy folyamatosan jelen legyünk a neten, sokkal - sokkal több és bizonyos szempontból egészen más kulturális kontenttel mint most.

 

Mi a helyzet a rendezvényeitekkel? Ez után is sok rendezvényre lehet majd számítani?

Természetesen. Véleményem szerint a FÉL másik erőssége éppen ez, hogy mindig is sok eseményt tartottunk, ahol a rovatokban publikáló szerzők és a közönségünk is meg tudtak jelenni. Ez utóbbi nagyon fontos és szerintem pont ezekben az estekben kéne kicsúcsosodnia egy online művészeti lapnak, közhelyes butaság, de a művészet mégis csak egyszerre egy közösségi és egyszerre mélyen személyes valami.


Pintér Tibor

 

Kulcsszavak:

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma