Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2015.01.15

Megalakulása óta a FÉLonline a fiatal írók igazi bölcsője, ahol a szerzők nem csak a szakma műveléséhez nélkülözhetetlen tudást sajátíthatják el egymástól és a laptól, hanem egy közösség részeseivé is válhatnak. FÉL-esnek lenni - úgy tűnik - igazi identitás, a valahová tartozás tudata. Interjú Braun Barnával a FÉLonline főszerkesztőjével.

2010-es indulása óta a FÉLonline több változáson is átesett. Mi az, ami az évek során mindvégig azonos maradt benne?

A felonline.hu domain címét már 2008-ban bejegyeztettük, de ekkor még nem online magazinként, hanem a nyomtatott irodalmi folyóiratunk információs felületeként használtuk. A 2010-ben indult online lap pedig azóta két nagy, mindenre kiterjedő változáson ment keresztül. Most márciusban készülünk a harmadik nagy megújulásunkra. Ami az évek során egyáltalán nem változott, hogy a szó pozitív értelmében mi mindig is amatőrök voltunk, akik fizetés nélkül, szeretetből, a szakmai fejlődés reményében csinálják a lapot - de ebben profik. Bizonyos értelemben ez a laza hozzáállás, hogy a korrekt munkavégzésen kívül többel nem tartozunk egymásnak véleményem szerint mindig is jó hangulatot kölcsönzött a lapnak - akár a tartalomtól függetlenül.


braun_barna


Kikhez szól a FÉLonline? Milyen közeg adja az olvasóbázisát?

Az a jó az online újságírásban, hogy pontosan tudjuk, hogy az olvasóink zömében budapesti fiatalok (a statisztikák szerint zömében lányok). Én nagyon szeretném, ha a FÉLonline.hu továbbra is réteglap tudna maradni, viszont saját területén, a bölcsészlapok között a legmenőbb. Egyébként a zene és az irodalmi rovataink a legerősebbek, valamint általában nagyon olvasottak az interjúink és a tudósításaink, de a kritikáink is rendszeresen terjednek a Facebookon.

 

Tud-e valami egyedi, csak rá jellemzőt nyújtani a lap az irodalom mai igencsak telített piacán?

Az évek során igyekeztünk mindig fenntartani az érdeklődést, olyan újításokkal, amik eddig nem voltak jellemzők az irodalompiacra - hiszen végül is irodalmi lapként indultunk, így a “fejlesztések” ebből indultak ki nálunk - ilyen volt például a 2011-es Kiültetés online antológia, vagy a tavaly tavasszal indult Prezilap. De mint korábban említettem, interjúink is igen erősek, valamint nagyon népszerű az éves fesztiválversenyünk, a GoldenFeszt is, amely eredménye rendszeres szereplője a fesztiválok sajtóanyagának.


Szerinted mi az, ami egy ilyen teljesen nonprofit és ideológiáktól független lapot képes egyben tartani?

Szerintem egy online lapnál se fordult meg ennyi szerkesztő ilyen kevés év alatt. De viccen kívül, lehet hogy pont ez a lap egyik furcsa jellegzetessége, ami egyszerre lehet vonzó, de sokak számára taszító is: abszolút nyitott, befogadó közeg vagyunk, eddig még senkit nem utasítottunk vissza, aki csinálni is akart valamit. Persze, minden közösségben előfordulnak feszültségek, félreértések, kisebb - nagyobb sértődések, ezeket igyekszem egyfajta villámhárítóként a legrövidebb úton, igazságosan rendezni. Sajnos nem mindig sikerül, és ez jobban bánt, mintha elúszik egy-egy cikk. Szeretném azt gondolni, hogy FÉLonline.hu egy működő demokratikus közeg, ahol mindenkinek szava lehet. Remélem így van és tényleg nem az a helyzet, hogy van egy seggfej főszerkesztő, aki azt hiszi, hogy a saját kis zsenijétől megy a szekér, mert én - bár néha sajnos úgy is látszik - épp hogy így nem gondolom. Egy ilyen lapnál mint a miénk minden és mindenki egyformán értékes, aki hozzá tesz valamit. Bár nem mi vagyunk a legolvasottabb művészeti folyóirat, de arra, hogy az elmúlt öt évben több mint 300 szerző tisztelt meg bennünket a munkájával, büszke vagyok, és végtelenül hálás.

 

braun_barna2
Braun Barna a Goldenfeszt 2014-es díjátadóján


Mivel vonzza magához a szerzőket a FÉL? Mit tud nyújtani nekik?

Sokat gondolkoztam azon, hogy, ha a nagybátyámat Dagobertnek hívnák könnyebb lenne-e jó újságot csinálni? Egyfelől biztos: hiszen tudnék fizetni a cikkekért (amit őszintén remélek, hogy egyszer elérünk, de csak úgy, ha mindenkinek) másfelől: nem lenne kihívás jó szerzőket, vagy nagy neveket szerezni. Azt gondolom, hogy azoknak a pályakezdőknek, akik rendszeresen adnak cikkeket, a FÉLonline.hu most már jó felület lehet egy későbbi kritikusi vagy írói karrier megalapozáshoz. Nagyon jó érzés látni, hogy pályakezdő kollégák a CV-jükben feltüntetik a FÉL-es publikációkat. Jó, hogy azokkal az igazolásokkal, amiket kiállítunk egyetemekre, állásokra jutnak be emberek. Jó, hogy a lap neve jó referencia tud lenni. Jelen pillanatban a FÉL egy olyan lap ahol jó megjelenni.

 

Miben fog változni a lap márciusától?

Épp itt az ideje, hogy öt év “béta” verzió után egy olyan lapot működtessünk márciustól, ami tudja pontosan mit és hogyan akar. A mostani bizonytalanságok egyébként úgy érzem abból fakadnak, hogy egy éve egy olyan túlhierarchizált, nagy, milliárdos költségvetéssel dolgozó lapokra jellemző struktúrát próbáltunk a lapra erőltetni, amibe kis hijján belebukott az egész vállalkozás. Nem biztos, hogy esetünkben az a jó, ha mindent specializálunk, elaprózunk. Egyszerűen a FÉLonline.hu nem egy modern sajtótermék, hanem egy művészetekkel foglalkozó internetes közösség, egy 21. századi, pörgős eddig-sosem-volt valami: ezt akarjuk kidomborítani márciustól. Ezen dolgozunk. Másrészt ki akarunk törni a budapest-centrikusságból (úgy az események mint a szerzőbázis terén), és inkább országos nem-eliteskedő, bölcsész-réteglap szeretnénk lenni.


braun_barna3


Mi az, amit biztosan meg akartok tartani, és mi az, amire még szeretnétek ráerősíteni?

Mindenképpen szeretnénk megtartani az irodalmi fővonalat. Véleményem szerint ebben a témakörben sokakat beelőzve nyúltunk hozzá fontos kérdésekhez pl.: online antológia, slam-vita stb. Ezen kívül a próza és a vers rovatok is nagyon olvasottak és a két remek szerkesztőnek köszönhetően sok új nevet és új szövegvilágot tud felmutatni. Mindenképpen marad a zene rovat is, illetve igyekszünk a meglévő, eddig jól működő, de szerkesztő hiányában sajnos stagnáló rovatok alá is új tűzet rakni. De amit mindenképpen el akarunk érni, hogy folyamatosan jelen legyünk a neten, sokkal - sokkal több és bizonyos szempontból egészen más kulturális kontenttel mint most.

 

Mi a helyzet a rendezvényeitekkel? Ez után is sok rendezvényre lehet majd számítani?

Természetesen. Véleményem szerint a FÉL másik erőssége éppen ez, hogy mindig is sok eseményt tartottunk, ahol a rovatokban publikáló szerzők és a közönségünk is meg tudtak jelenni. Ez utóbbi nagyon fontos és szerintem pont ezekben az estekben kéne kicsúcsosodnia egy online művészeti lapnak, közhelyes butaság, de a művészet mégis csak egyszerre egy közösségi és egyszerre mélyen személyes valami.


Pintér Tibor

 

Kulcsszavak:

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

iatp_201819_bwmetro

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma