15_eves

2015.01.15

Megalakulása óta a FÉLonline a fiatal írók igazi bölcsője, ahol a szerzők nem csak a szakma műveléséhez nélkülözhetetlen tudást sajátíthatják el egymástól és a laptól, hanem egy közösség részeseivé is válhatnak. FÉL-esnek lenni - úgy tűnik - igazi identitás, a valahová tartozás tudata. Interjú Braun Barnával a FÉLonline főszerkesztőjével.

2010-es indulása óta a FÉLonline több változáson is átesett. Mi az, ami az évek során mindvégig azonos maradt benne?

A felonline.hu domain címét már 2008-ban bejegyeztettük, de ekkor még nem online magazinként, hanem a nyomtatott irodalmi folyóiratunk információs felületeként használtuk. A 2010-ben indult online lap pedig azóta két nagy, mindenre kiterjedő változáson ment keresztül. Most márciusban készülünk a harmadik nagy megújulásunkra. Ami az évek során egyáltalán nem változott, hogy a szó pozitív értelmében mi mindig is amatőrök voltunk, akik fizetés nélkül, szeretetből, a szakmai fejlődés reményében csinálják a lapot - de ebben profik. Bizonyos értelemben ez a laza hozzáállás, hogy a korrekt munkavégzésen kívül többel nem tartozunk egymásnak véleményem szerint mindig is jó hangulatot kölcsönzött a lapnak - akár a tartalomtól függetlenül.


braun_barna


Kikhez szól a FÉLonline? Milyen közeg adja az olvasóbázisát?

Az a jó az online újságírásban, hogy pontosan tudjuk, hogy az olvasóink zömében budapesti fiatalok (a statisztikák szerint zömében lányok). Én nagyon szeretném, ha a FÉLonline.hu továbbra is réteglap tudna maradni, viszont saját területén, a bölcsészlapok között a legmenőbb. Egyébként a zene és az irodalmi rovataink a legerősebbek, valamint általában nagyon olvasottak az interjúink és a tudósításaink, de a kritikáink is rendszeresen terjednek a Facebookon.

 

Tud-e valami egyedi, csak rá jellemzőt nyújtani a lap az irodalom mai igencsak telített piacán?

Az évek során igyekeztünk mindig fenntartani az érdeklődést, olyan újításokkal, amik eddig nem voltak jellemzők az irodalompiacra - hiszen végül is irodalmi lapként indultunk, így a “fejlesztések” ebből indultak ki nálunk - ilyen volt például a 2011-es Kiültetés online antológia, vagy a tavaly tavasszal indult Prezilap. De mint korábban említettem, interjúink is igen erősek, valamint nagyon népszerű az éves fesztiválversenyünk, a GoldenFeszt is, amely eredménye rendszeres szereplője a fesztiválok sajtóanyagának.


Szerinted mi az, ami egy ilyen teljesen nonprofit és ideológiáktól független lapot képes egyben tartani?

Szerintem egy online lapnál se fordult meg ennyi szerkesztő ilyen kevés év alatt. De viccen kívül, lehet hogy pont ez a lap egyik furcsa jellegzetessége, ami egyszerre lehet vonzó, de sokak számára taszító is: abszolút nyitott, befogadó közeg vagyunk, eddig még senkit nem utasítottunk vissza, aki csinálni is akart valamit. Persze, minden közösségben előfordulnak feszültségek, félreértések, kisebb - nagyobb sértődések, ezeket igyekszem egyfajta villámhárítóként a legrövidebb úton, igazságosan rendezni. Sajnos nem mindig sikerül, és ez jobban bánt, mintha elúszik egy-egy cikk. Szeretném azt gondolni, hogy FÉLonline.hu egy működő demokratikus közeg, ahol mindenkinek szava lehet. Remélem így van és tényleg nem az a helyzet, hogy van egy seggfej főszerkesztő, aki azt hiszi, hogy a saját kis zsenijétől megy a szekér, mert én - bár néha sajnos úgy is látszik - épp hogy így nem gondolom. Egy ilyen lapnál mint a miénk minden és mindenki egyformán értékes, aki hozzá tesz valamit. Bár nem mi vagyunk a legolvasottabb művészeti folyóirat, de arra, hogy az elmúlt öt évben több mint 300 szerző tisztelt meg bennünket a munkájával, büszke vagyok, és végtelenül hálás.

 

braun_barna2
Braun Barna a Goldenfeszt 2014-es díjátadóján


Mivel vonzza magához a szerzőket a FÉL? Mit tud nyújtani nekik?

Sokat gondolkoztam azon, hogy, ha a nagybátyámat Dagobertnek hívnák könnyebb lenne-e jó újságot csinálni? Egyfelől biztos: hiszen tudnék fizetni a cikkekért (amit őszintén remélek, hogy egyszer elérünk, de csak úgy, ha mindenkinek) másfelől: nem lenne kihívás jó szerzőket, vagy nagy neveket szerezni. Azt gondolom, hogy azoknak a pályakezdőknek, akik rendszeresen adnak cikkeket, a FÉLonline.hu most már jó felület lehet egy későbbi kritikusi vagy írói karrier megalapozáshoz. Nagyon jó érzés látni, hogy pályakezdő kollégák a CV-jükben feltüntetik a FÉL-es publikációkat. Jó, hogy azokkal az igazolásokkal, amiket kiállítunk egyetemekre, állásokra jutnak be emberek. Jó, hogy a lap neve jó referencia tud lenni. Jelen pillanatban a FÉL egy olyan lap ahol jó megjelenni.

 

Miben fog változni a lap márciusától?

Épp itt az ideje, hogy öt év “béta” verzió után egy olyan lapot működtessünk márciustól, ami tudja pontosan mit és hogyan akar. A mostani bizonytalanságok egyébként úgy érzem abból fakadnak, hogy egy éve egy olyan túlhierarchizált, nagy, milliárdos költségvetéssel dolgozó lapokra jellemző struktúrát próbáltunk a lapra erőltetni, amibe kis hijján belebukott az egész vállalkozás. Nem biztos, hogy esetünkben az a jó, ha mindent specializálunk, elaprózunk. Egyszerűen a FÉLonline.hu nem egy modern sajtótermék, hanem egy művészetekkel foglalkozó internetes közösség, egy 21. századi, pörgős eddig-sosem-volt valami: ezt akarjuk kidomborítani márciustól. Ezen dolgozunk. Másrészt ki akarunk törni a budapest-centrikusságból (úgy az események mint a szerzőbázis terén), és inkább országos nem-eliteskedő, bölcsész-réteglap szeretnénk lenni.


braun_barna3


Mi az, amit biztosan meg akartok tartani, és mi az, amire még szeretnétek ráerősíteni?

Mindenképpen szeretnénk megtartani az irodalmi fővonalat. Véleményem szerint ebben a témakörben sokakat beelőzve nyúltunk hozzá fontos kérdésekhez pl.: online antológia, slam-vita stb. Ezen kívül a próza és a vers rovatok is nagyon olvasottak és a két remek szerkesztőnek köszönhetően sok új nevet és új szövegvilágot tud felmutatni. Mindenképpen marad a zene rovat is, illetve igyekszünk a meglévő, eddig jól működő, de szerkesztő hiányában sajnos stagnáló rovatok alá is új tűzet rakni. De amit mindenképpen el akarunk érni, hogy folyamatosan jelen legyünk a neten, sokkal - sokkal több és bizonyos szempontból egészen más kulturális kontenttel mint most.

 

Mi a helyzet a rendezvényeitekkel? Ez után is sok rendezvényre lehet majd számítani?

Természetesen. Véleményem szerint a FÉL másik erőssége éppen ez, hogy mindig is sok eseményt tartottunk, ahol a rovatokban publikáló szerzők és a közönségünk is meg tudtak jelenni. Ez utóbbi nagyon fontos és szerintem pont ezekben az estekben kéne kicsúcsosodnia egy online művészeti lapnak, közhelyes butaság, de a művészet mégis csak egyszerre egy közösségi és egyszerre mélyen személyes valami.


Pintér Tibor

 

Kulcsszavak:

ArtKert_Kultura_596x90_002

fabri_zoltan

2019.08.22

„Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a történelem!” – mondja egy szereplő Fábri Utószezon című filmjében. A mondat a háromszoros Kossuth-díjas filmrendező ars poeticája is lehetne. Filmjeinek jellegzetessége az önvizsgálat, a múlttal való a szembenézés a jelen megértése érdekében.

Bamulok_1933

2019.08.22

A két világháború közötti nagy világválságot követő időszak szegénységében és kilátástalanságában, a nyomorúságban mégis fellelhető öröm jelenik meg Gy. Szabó Béla 1931 és 1935 között készített szén- és pasztellsorozatán, amely szinte 100 évig pihent egy asztalfiókba rejtett mappában. A kolozsvári Quadro Galériában a Kolozsvári Magyar Napokon nyílt kiállításon 1934 óta először láthatóak ezek a művek.

A_spanyol_Uxia_Martinez_Botana_nagybogos_

2019.08.22

A komolyzene olyan műfaj, amelyet a 60 év feletti, szigorúan értelmiségi körökhöz tartozó, szépirodalmon nevelkedett emberek hallgatnak – gondoltam én kamaszkoromban, és gondolja valószínűleg a legtöbb tizen- és huszonéves a mai napig. A Kaposfest ennek az ellenkezőjéről győzött meg.

KIállítás nyílik Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén címmel augusztus 23-án a pécsi Csontváry Múzeumban. A kiállított tárgyak a Keresztény Múzeum gyűjteményéből származnak.

34 alkalommal hirdették meg a Gábor Dénes-díj felhívását műszaki szakemberek számára. A Gábor Dénes-díjjal a kiváló hazai és határon túli műszaki alkotókat, kutatókat, fejlesztőket, feltalálókat, mérnököket ismerik el. A díjakat, amelyre október 10-ig terjeszthetik fel a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, felsőfokú képzéssel foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természettudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek, illetve szövetségek vezetői, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek jelöltjeiket, a kuratórium ítéli oda október folyamán, az elismeréseket pedig decemberben adják át. Részletek itt.

Már csak két hétig látogatható A jégkor pécsi vándora című kiállítás a Janus Pannonius Múzeumban, amelyen nemcsak a Rihmer László által feltárt „pécsi mammut” a JPM munkatársai által fellelt összes maradványát, hanem a kortárs állatok ősmaradványait is megtekinthetjük. A tárlat az utolsó előtti napon, augusztus 30-án meghosszabbított nyitvatartással, színes, gazdag délutáni programmal zárul.

25. James Bond-film címe: No Time to Die (Nincs idő meghalni). A főszerepet ismét Daniel Craig alakítja, aki már ötödször játssza el a 007-es brit titkos ügynököt. A főgonoszt Rami Malek alakítja. Ralph Fiennes, Naomie Harris, Léa Seydoux és Ben Whishaw visszatérnek a filmbe. Az új Bond-film készítői a fiatal nemzedékeket akarják megszólítani, ugyanakkor hűek maradnak a 007-es filmek zsáneréhez. Látványos üldözési jelenetek és küzdelmek teszik izgalmassá, de Bondnak már a MeToo-világban is helyt kell állnia.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapításának 30. évfordulóját ünnepli a szervezet a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Befogadás napja '89 című tárlatot augusztus 22-én nyitja meg Kozma Imre apostoli protonotárius, az eseményen köszöntőt mond Varga Benedek és Klaus D. Streiche.

Hagyományőrző huszárbandériumok díszmenetével, fiatal lovasok bemutatkozásával, fegyver- és mentési bemutatókkal várják az érdeklődőket a 16. Nyíregyházi Huszártalálkozón augusztus 24. és 25-én a szabolcsi megyeszékhelyen.

huszartalalkozo

A 22. Zsidó Kulturális Fesztiválon koncertek, improvizációs est és könyvbemutatók is várják a közönséget hét budapesti helyszínen szeptember 9-ig.

Augusztus 30-án „a hot jazz virtuózai", azaz a The Rollini Project ad koncertet a Művészetek Palotájában.

Utolsó hétvégéjéhez érkezik augusztus 23. és 25. között a Ludwig Múzeum áprilisban nyílt Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok nevű kiállítása. A modern művészettörténet egyik legmeghatározóbb mérföldkövét központba állító tárlat lezárásaként egy átfogó, tematikus finisszázs-programmal készül a múzeum képzőművészek, múzeumpedagógusok, építészek és tervezők közreműködésével.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma