2015.01.15

Megalakulása óta a FÉLonline a fiatal írók igazi bölcsője, ahol a szerzők nem csak a szakma műveléséhez nélkülözhetetlen tudást sajátíthatják el egymástól és a laptól, hanem egy közösség részeseivé is válhatnak. FÉL-esnek lenni - úgy tűnik - igazi identitás, a valahová tartozás tudata. Interjú Braun Barnával a FÉLonline főszerkesztőjével.

2010-es indulása óta a FÉLonline több változáson is átesett. Mi az, ami az évek során mindvégig azonos maradt benne?

A felonline.hu domain címét már 2008-ban bejegyeztettük, de ekkor még nem online magazinként, hanem a nyomtatott irodalmi folyóiratunk információs felületeként használtuk. A 2010-ben indult online lap pedig azóta két nagy, mindenre kiterjedő változáson ment keresztül. Most márciusban készülünk a harmadik nagy megújulásunkra. Ami az évek során egyáltalán nem változott, hogy a szó pozitív értelmében mi mindig is amatőrök voltunk, akik fizetés nélkül, szeretetből, a szakmai fejlődés reményében csinálják a lapot - de ebben profik. Bizonyos értelemben ez a laza hozzáállás, hogy a korrekt munkavégzésen kívül többel nem tartozunk egymásnak véleményem szerint mindig is jó hangulatot kölcsönzött a lapnak - akár a tartalomtól függetlenül.


braun_barna


Kikhez szól a FÉLonline? Milyen közeg adja az olvasóbázisát?

Az a jó az online újságírásban, hogy pontosan tudjuk, hogy az olvasóink zömében budapesti fiatalok (a statisztikák szerint zömében lányok). Én nagyon szeretném, ha a FÉLonline.hu továbbra is réteglap tudna maradni, viszont saját területén, a bölcsészlapok között a legmenőbb. Egyébként a zene és az irodalmi rovataink a legerősebbek, valamint általában nagyon olvasottak az interjúink és a tudósításaink, de a kritikáink is rendszeresen terjednek a Facebookon.

 

Tud-e valami egyedi, csak rá jellemzőt nyújtani a lap az irodalom mai igencsak telített piacán?

Az évek során igyekeztünk mindig fenntartani az érdeklődést, olyan újításokkal, amik eddig nem voltak jellemzők az irodalompiacra - hiszen végül is irodalmi lapként indultunk, így a “fejlesztések” ebből indultak ki nálunk - ilyen volt például a 2011-es Kiültetés online antológia, vagy a tavaly tavasszal indult Prezilap. De mint korábban említettem, interjúink is igen erősek, valamint nagyon népszerű az éves fesztiválversenyünk, a GoldenFeszt is, amely eredménye rendszeres szereplője a fesztiválok sajtóanyagának.


Szerinted mi az, ami egy ilyen teljesen nonprofit és ideológiáktól független lapot képes egyben tartani?

Szerintem egy online lapnál se fordult meg ennyi szerkesztő ilyen kevés év alatt. De viccen kívül, lehet hogy pont ez a lap egyik furcsa jellegzetessége, ami egyszerre lehet vonzó, de sokak számára taszító is: abszolút nyitott, befogadó közeg vagyunk, eddig még senkit nem utasítottunk vissza, aki csinálni is akart valamit. Persze, minden közösségben előfordulnak feszültségek, félreértések, kisebb - nagyobb sértődések, ezeket igyekszem egyfajta villámhárítóként a legrövidebb úton, igazságosan rendezni. Sajnos nem mindig sikerül, és ez jobban bánt, mintha elúszik egy-egy cikk. Szeretném azt gondolni, hogy FÉLonline.hu egy működő demokratikus közeg, ahol mindenkinek szava lehet. Remélem így van és tényleg nem az a helyzet, hogy van egy seggfej főszerkesztő, aki azt hiszi, hogy a saját kis zsenijétől megy a szekér, mert én - bár néha sajnos úgy is látszik - épp hogy így nem gondolom. Egy ilyen lapnál mint a miénk minden és mindenki egyformán értékes, aki hozzá tesz valamit. Bár nem mi vagyunk a legolvasottabb művészeti folyóirat, de arra, hogy az elmúlt öt évben több mint 300 szerző tisztelt meg bennünket a munkájával, büszke vagyok, és végtelenül hálás.

 

braun_barna2
Braun Barna a Goldenfeszt 2014-es díjátadóján


Mivel vonzza magához a szerzőket a FÉL? Mit tud nyújtani nekik?

Sokat gondolkoztam azon, hogy, ha a nagybátyámat Dagobertnek hívnák könnyebb lenne-e jó újságot csinálni? Egyfelől biztos: hiszen tudnék fizetni a cikkekért (amit őszintén remélek, hogy egyszer elérünk, de csak úgy, ha mindenkinek) másfelől: nem lenne kihívás jó szerzőket, vagy nagy neveket szerezni. Azt gondolom, hogy azoknak a pályakezdőknek, akik rendszeresen adnak cikkeket, a FÉLonline.hu most már jó felület lehet egy későbbi kritikusi vagy írói karrier megalapozáshoz. Nagyon jó érzés látni, hogy pályakezdő kollégák a CV-jükben feltüntetik a FÉL-es publikációkat. Jó, hogy azokkal az igazolásokkal, amiket kiállítunk egyetemekre, állásokra jutnak be emberek. Jó, hogy a lap neve jó referencia tud lenni. Jelen pillanatban a FÉL egy olyan lap ahol jó megjelenni.

 

Miben fog változni a lap márciusától?

Épp itt az ideje, hogy öt év “béta” verzió után egy olyan lapot működtessünk márciustól, ami tudja pontosan mit és hogyan akar. A mostani bizonytalanságok egyébként úgy érzem abból fakadnak, hogy egy éve egy olyan túlhierarchizált, nagy, milliárdos költségvetéssel dolgozó lapokra jellemző struktúrát próbáltunk a lapra erőltetni, amibe kis hijján belebukott az egész vállalkozás. Nem biztos, hogy esetünkben az a jó, ha mindent specializálunk, elaprózunk. Egyszerűen a FÉLonline.hu nem egy modern sajtótermék, hanem egy művészetekkel foglalkozó internetes közösség, egy 21. századi, pörgős eddig-sosem-volt valami: ezt akarjuk kidomborítani márciustól. Ezen dolgozunk. Másrészt ki akarunk törni a budapest-centrikusságból (úgy az események mint a szerzőbázis terén), és inkább országos nem-eliteskedő, bölcsész-réteglap szeretnénk lenni.


braun_barna3


Mi az, amit biztosan meg akartok tartani, és mi az, amire még szeretnétek ráerősíteni?

Mindenképpen szeretnénk megtartani az irodalmi fővonalat. Véleményem szerint ebben a témakörben sokakat beelőzve nyúltunk hozzá fontos kérdésekhez pl.: online antológia, slam-vita stb. Ezen kívül a próza és a vers rovatok is nagyon olvasottak és a két remek szerkesztőnek köszönhetően sok új nevet és új szövegvilágot tud felmutatni. Mindenképpen marad a zene rovat is, illetve igyekszünk a meglévő, eddig jól működő, de szerkesztő hiányában sajnos stagnáló rovatok alá is új tűzet rakni. De amit mindenképpen el akarunk érni, hogy folyamatosan jelen legyünk a neten, sokkal - sokkal több és bizonyos szempontból egészen más kulturális kontenttel mint most.

 

Mi a helyzet a rendezvényeitekkel? Ez után is sok rendezvényre lehet majd számítani?

Természetesen. Véleményem szerint a FÉL másik erőssége éppen ez, hogy mindig is sok eseményt tartottunk, ahol a rovatokban publikáló szerzők és a közönségünk is meg tudtak jelenni. Ez utóbbi nagyon fontos és szerintem pont ezekben az estekben kéne kicsúcsosodnia egy online művészeti lapnak, közhelyes butaság, de a művészet mégis csak egyszerre egy közösségi és egyszerre mélyen személyes valami.


Pintér Tibor

 

Kulcsszavak:

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma