NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2015.01.15

Megalakulása óta a FÉLonline a fiatal írók igazi bölcsője, ahol a szerzők nem csak a szakma műveléséhez nélkülözhetetlen tudást sajátíthatják el egymástól és a laptól, hanem egy közösség részeseivé is válhatnak. FÉL-esnek lenni - úgy tűnik - igazi identitás, a valahová tartozás tudata. Interjú Braun Barnával a FÉLonline főszerkesztőjével.

2010-es indulása óta a FÉLonline több változáson is átesett. Mi az, ami az évek során mindvégig azonos maradt benne?

A felonline.hu domain címét már 2008-ban bejegyeztettük, de ekkor még nem online magazinként, hanem a nyomtatott irodalmi folyóiratunk információs felületeként használtuk. A 2010-ben indult online lap pedig azóta két nagy, mindenre kiterjedő változáson ment keresztül. Most márciusban készülünk a harmadik nagy megújulásunkra. Ami az évek során egyáltalán nem változott, hogy a szó pozitív értelmében mi mindig is amatőrök voltunk, akik fizetés nélkül, szeretetből, a szakmai fejlődés reményében csinálják a lapot - de ebben profik. Bizonyos értelemben ez a laza hozzáállás, hogy a korrekt munkavégzésen kívül többel nem tartozunk egymásnak véleményem szerint mindig is jó hangulatot kölcsönzött a lapnak - akár a tartalomtól függetlenül.


braun_barna


Kikhez szól a FÉLonline? Milyen közeg adja az olvasóbázisát?

Az a jó az online újságírásban, hogy pontosan tudjuk, hogy az olvasóink zömében budapesti fiatalok (a statisztikák szerint zömében lányok). Én nagyon szeretném, ha a FÉLonline.hu továbbra is réteglap tudna maradni, viszont saját területén, a bölcsészlapok között a legmenőbb. Egyébként a zene és az irodalmi rovataink a legerősebbek, valamint általában nagyon olvasottak az interjúink és a tudósításaink, de a kritikáink is rendszeresen terjednek a Facebookon.

 

Tud-e valami egyedi, csak rá jellemzőt nyújtani a lap az irodalom mai igencsak telített piacán?

Az évek során igyekeztünk mindig fenntartani az érdeklődést, olyan újításokkal, amik eddig nem voltak jellemzők az irodalompiacra - hiszen végül is irodalmi lapként indultunk, így a “fejlesztések” ebből indultak ki nálunk - ilyen volt például a 2011-es Kiültetés online antológia, vagy a tavaly tavasszal indult Prezilap. De mint korábban említettem, interjúink is igen erősek, valamint nagyon népszerű az éves fesztiválversenyünk, a GoldenFeszt is, amely eredménye rendszeres szereplője a fesztiválok sajtóanyagának.


Szerinted mi az, ami egy ilyen teljesen nonprofit és ideológiáktól független lapot képes egyben tartani?

Szerintem egy online lapnál se fordult meg ennyi szerkesztő ilyen kevés év alatt. De viccen kívül, lehet hogy pont ez a lap egyik furcsa jellegzetessége, ami egyszerre lehet vonzó, de sokak számára taszító is: abszolút nyitott, befogadó közeg vagyunk, eddig még senkit nem utasítottunk vissza, aki csinálni is akart valamit. Persze, minden közösségben előfordulnak feszültségek, félreértések, kisebb - nagyobb sértődések, ezeket igyekszem egyfajta villámhárítóként a legrövidebb úton, igazságosan rendezni. Sajnos nem mindig sikerül, és ez jobban bánt, mintha elúszik egy-egy cikk. Szeretném azt gondolni, hogy FÉLonline.hu egy működő demokratikus közeg, ahol mindenkinek szava lehet. Remélem így van és tényleg nem az a helyzet, hogy van egy seggfej főszerkesztő, aki azt hiszi, hogy a saját kis zsenijétől megy a szekér, mert én - bár néha sajnos úgy is látszik - épp hogy így nem gondolom. Egy ilyen lapnál mint a miénk minden és mindenki egyformán értékes, aki hozzá tesz valamit. Bár nem mi vagyunk a legolvasottabb művészeti folyóirat, de arra, hogy az elmúlt öt évben több mint 300 szerző tisztelt meg bennünket a munkájával, büszke vagyok, és végtelenül hálás.

 

braun_barna2
Braun Barna a Goldenfeszt 2014-es díjátadóján


Mivel vonzza magához a szerzőket a FÉL? Mit tud nyújtani nekik?

Sokat gondolkoztam azon, hogy, ha a nagybátyámat Dagobertnek hívnák könnyebb lenne-e jó újságot csinálni? Egyfelől biztos: hiszen tudnék fizetni a cikkekért (amit őszintén remélek, hogy egyszer elérünk, de csak úgy, ha mindenkinek) másfelől: nem lenne kihívás jó szerzőket, vagy nagy neveket szerezni. Azt gondolom, hogy azoknak a pályakezdőknek, akik rendszeresen adnak cikkeket, a FÉLonline.hu most már jó felület lehet egy későbbi kritikusi vagy írói karrier megalapozáshoz. Nagyon jó érzés látni, hogy pályakezdő kollégák a CV-jükben feltüntetik a FÉL-es publikációkat. Jó, hogy azokkal az igazolásokkal, amiket kiállítunk egyetemekre, állásokra jutnak be emberek. Jó, hogy a lap neve jó referencia tud lenni. Jelen pillanatban a FÉL egy olyan lap ahol jó megjelenni.

 

Miben fog változni a lap márciusától?

Épp itt az ideje, hogy öt év “béta” verzió után egy olyan lapot működtessünk márciustól, ami tudja pontosan mit és hogyan akar. A mostani bizonytalanságok egyébként úgy érzem abból fakadnak, hogy egy éve egy olyan túlhierarchizált, nagy, milliárdos költségvetéssel dolgozó lapokra jellemző struktúrát próbáltunk a lapra erőltetni, amibe kis hijján belebukott az egész vállalkozás. Nem biztos, hogy esetünkben az a jó, ha mindent specializálunk, elaprózunk. Egyszerűen a FÉLonline.hu nem egy modern sajtótermék, hanem egy művészetekkel foglalkozó internetes közösség, egy 21. századi, pörgős eddig-sosem-volt valami: ezt akarjuk kidomborítani márciustól. Ezen dolgozunk. Másrészt ki akarunk törni a budapest-centrikusságból (úgy az események mint a szerzőbázis terén), és inkább országos nem-eliteskedő, bölcsész-réteglap szeretnénk lenni.


braun_barna3


Mi az, amit biztosan meg akartok tartani, és mi az, amire még szeretnétek ráerősíteni?

Mindenképpen szeretnénk megtartani az irodalmi fővonalat. Véleményem szerint ebben a témakörben sokakat beelőzve nyúltunk hozzá fontos kérdésekhez pl.: online antológia, slam-vita stb. Ezen kívül a próza és a vers rovatok is nagyon olvasottak és a két remek szerkesztőnek köszönhetően sok új nevet és új szövegvilágot tud felmutatni. Mindenképpen marad a zene rovat is, illetve igyekszünk a meglévő, eddig jól működő, de szerkesztő hiányában sajnos stagnáló rovatok alá is új tűzet rakni. De amit mindenképpen el akarunk érni, hogy folyamatosan jelen legyünk a neten, sokkal - sokkal több és bizonyos szempontból egészen más kulturális kontenttel mint most.

 

Mi a helyzet a rendezvényeitekkel? Ez után is sok rendezvényre lehet majd számítani?

Természetesen. Véleményem szerint a FÉL másik erőssége éppen ez, hogy mindig is sok eseményt tartottunk, ahol a rovatokban publikáló szerzők és a közönségünk is meg tudtak jelenni. Ez utóbbi nagyon fontos és szerintem pont ezekben az estekben kéne kicsúcsosodnia egy online művészeti lapnak, közhelyes butaság, de a művészet mégis csak egyszerre egy közösségi és egyszerre mélyen személyes valami.


Pintér Tibor

 

Kulcsszavak:

szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma