IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.06.11

A Pozsonyi Nemzeti Színház balett-társulata is fellép a magyar balettegyüttesek mellett június 14-én a Pas de Quatre esten, a budapesti Erkel Színházban. A szlovák együttes először vesz részt az eredetileg a legnagyobb vidéki magyar balett-társulatok fővárosi találkozóján, a műsort is az ő produkciójuk nyitja meg.

Adrian Ducin koreográfiája, a Beatles go Baroque – Eight days a week az ötletgazda Peter Breiner zenéjére készült. Az előadás alapjául szolgáló, és annak címét is adó lemez világszerte listavezető volt, amelyen a Szlovák Nemzeti Színház Zenekara barokk stílusba hangszerelte át a Beatles örökzöld slágereit, ezek inspirálták a koreográfiákat is – közölte a dalszínház.

 

SZKB-Menyegzo-2016_web-089
Menyegző, Fotó: szegedikortarsbalett.hu


A Szegedi Kortárs Balett a Nemzeti Táncszínházzal koprodukcióban készült Menyegzővel érkezik, Enrico Morelli Stravinsky zenéjére alkotta meg koreográfiáját. Az előadás egy esküvői ceremónia és egy beavatási szertartást gazdag ötvözetét mutatja be, míg a fokozatosan kialakuló örömtánc elvezeti a résztvevőket az új és boldog élet kapujába. Az előadásban Takács Zsófia, Czár Gergely, Szigyártó Szandra, Kiss Róbert, Bocsi Petra, Csetényi Vencel, Hegedűs Tamás, Hortobágyi Brigitta, Horváth M. Gergő, Stáry Kata, Vincze Lotár, Nier Janka és Kovács Enikő működik közre.


A Pécsi Balett a Harangozó-díjas Földi Béla Footsteps című koreográfiájával lép színpadra. A sodró lendületű, virtuóz és látványos produkciót Frank Edina, Hoffman Virág Zoé, Karin Iwata, Kaiser Fruzsina, Kócsy Mónika, Szécsi Theodóra, Kerekes Soma Lőrinc, Koncz Péter, Matola Dávid, Molnár Zsolt, Tuboly Szilárd és Varga Máté tolmácsolja.


Az estet a házigazda Magyar Nemzeti Balett zárja Hans van Manen 5 tangó című egyfelvonásosával. A világhírű holland koreográfus talán legnépszerűbb alkotásását Astor Piazzolla zenéje inspirálta és az idén bemutatott LOL-est részeként tért vissza a repertoárra.

A 2014-ben elhunyt Nagy Iván balettművész és -igazgató előtt tiszteleg a balettvilág június 15-én. A Nagy Iván Nemzetközi Balettgálán a Magyar Nemzeti Balett művészei és a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei mellett a világ legjelentősebb társulatainak táncosai is fellépnek. A kétrészes gála színes programja az elmúlt évek legjobban sikerült balettprodukciói közül válogat a Csajkovszkij-klasszikusoktól kezdve a Don Quijotén át A rosszul őrzött lányig és az Etűdökig. A Magyar Állami Operaház Zenekarát Déri András és Kollár Imre vezényli.

 

Forrás: MTI

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma