2017.02.18

Erős felütéssel indított tavaly év végén a Mozsár Műhely, Budapest új színházi játszótere. Bemutatták és február 19-én ismét játsszák a Független Színművészetért Alapítvány és a Manna közös produkcióját, Dennis Lumborg Szépkisnap című monodrámáját. A megszokottól eltérő, izgalmas, kommunikatív előadás kapcsán a szereplővel, Szirtes Balázzsal beszélgettünk.

szepkisnap2


Hogyan találtál a Szépkisnap című darabra, és miként került éppen a Mozsár színpadára?

Az angol Samuel French kiadó könyvei között találtam. Alapvetően azért olvasgattam a French-kiadványokat, mert darabot kerestem magamnak. A Független Színházművészetért Alapítvány kiírt egy pályázatot az induló Mozsár Műhelyben bemutatandó produkciókra, és egyik feltételként azt szabta, hogy maximum négyszereplős darabok legyenek. Érthető, hiszen pici a játszótér. Két alkalmas darabot is találtam, a másik az Április Párizsban Botos Évával, Horgas Ádám rendezésében. Csodás dolog, hogy mind a kettő nyert, ráadásul ebben az évadban színre is kerülnek. Az utóbbit március 10-én mutatjuk be.


A Szépkisnapot fordítóként is jegyzed. Mi ragadott meg benne annyira, hogy magyar nyelvre is magad akartad átültetni?

Ráakadtam több olyan monodrámára is, amelyek tetszettek mint irodalmi alkotások, de egyiket sem éreztem annyira nekem valónak, mint a Szépkisnapot. Egy fiatal apa, Eddie története, aki a feleségével és a két gyerekével éli egy átlagos angliai polgár mindennapjait, majd egyszer csak fordulatot vesz az élete: azzal vádolják, hogy molesztálta a saját kislányát. Megpróbál kikecmeregni ebből a helyzetből, de közben a vergődésével, a kapkodásával újabb és újabb tragikomikus helyzetekbe sodorja magát. Számomra az a legizgalmasabb a történetben, hogy a társadalom miként viszonyul egy ilyen gyanúhoz. Néha túlreagálunk bizonyos jeleket, túlzott óvatosságból esetleg ártatlan embereket is pellengérre állítunk, másfelől persze fel kell figyelnünk a jelekre, mert az még borzasztóbb lenne, ha elmennénk a valós esetek mellett, nem hinnénk a gyerekeknek, és felnőttkorukig, az elszakadás pillanatáig borzalmas családi viszonyok között hagynánk őket. Már az angol eredeti olvasása közben is azt éreztem, hogy nagyon szívesen belebújnék Eddie bőrébe, elmesélném, mit él át. Aztán továbbgondoltam, és úgy találtam, az a legjobb, ha a fordító is én leszek, mert akkor kicsit a saját egyéniségemre alakíthatom a szöveget. Bocsánatos dolog, ha alakítunk a darabon, a szerző is nyilvánvalóan egy adott színészre írta.


szepkisnap1

Az előadás végére kiderül, hogy helytálló-e az Eddie ellen felhozott vád?

Úgy kezdődik az előadás, hogy Eddie-ként kiállok a színpadra, és − mint egy stand up comedyben – elkezdek az életemről mesélni. Néha hímsoviniszta, szexista megjegyzéseket teszek, közben vacsorát készítek a családnak, és mondogatom, hogy mindjárt hazaérnek. A jelenet végére derül ki, hogy nem jönnek haza, mert éppen a gyámügyi hivatalban vannak. A következő jelenetekben Eddie visszamenőleg meséli el az egész történetet. A végére, remélem, mindenki számára világossá válik, hogy a vád alaptalan. De ezt nem mondom ki, nem hangzik el felmentő ítélet, gyámhatósági állásfoglalás vagy ilyesmi, a nézők érzik meg Eddie egy-egy mondatából, hogy valóban molesztálta-e a kislányát. Van, amikor a székükbe süppednek, mert úgy érzik, hogy megtörtént, van, amikor fellélegeznek, mert azt gondolják, hogy ez a szeretnivaló fickó, akinek a botlásain nevetni is lehet, nem tehetett effélét. A történet egyik tanulsága az, hogy ilyen helyzetből nem lehet jól kijönni. A hír nem marad a négy fal között, a rokonok, a szomszédok, a munkatársak tudomást szereznek róla, és még ha jó esetben egy idő után ki is derül, hogy alaptalanul vádoltak valakit, a bélyeg rajta marad, az élete soha többé nem lesz ugyanolyan, mint volt. Mint az anekdotában: valakinek ellopták a kabátját a ruhatárban, de később már úgy szólt a fáma, hogy kabátlopási ügybe keveredett.


Az eddigi előadásokat hogyan fogadták a nézők?

Akiknek esetleg nem tetszett, azok nem jöttek oda hozzám, hogy ezt elmondják, akik odajöttek, azok szívből gratuláltak. Monodrámáról lévén szó, végig kifelé, a nézőkhöz beszélek, alig szakad meg velük a szemkontaktus, főleg az első sorokban ülőkkel. A szemekből azt látom, hogy nagyon együtt haladnak velem a történetben. Többször is konkrét kapcsolatba kerülök a nézőkkel. B. Török Fruzsina rendezővel azt találtuk ki, hogy néha lemegyek a színpadról, megszólítok valakit, kérdezek tőle valamit, az előadás egyik pontján megmutatom a nézőknek a gyerekek bekeretezett képét, és kérem, adják körbe. Az a vacsora, amely az előadás elején készül, a végére konkrétan kész is lesz, és megkínálok vele valakit. Jól fogadják, szeretik ezt a közvetlen kapcsolatot.


Mit gondolsz, a színház jövője az, hogy egyre halványabb lesz a határvonal a színpad és a nézőtér közt? Az előadások túllépnek az egyszerű interpretáción, és mindinkább személyessé válik a kapcsolat a nézőkkel?

Azt hiszem, igen. Talán mert a pillanat varázsán túl azzal tud versenyezni a filmmel, a televízióval, a tableten kapott élményekkel, hogy „élő adásban”, ténylegesen megszólít. Hogy ami ott történik, az valóban megtörténik, be tudsz kapcsolódni az előadásba, a kezedbe vehetsz például egy képet, megeheted a színpadon készült szendvicset. A filmnél ez – a mai technika mellett legalábbis – lehetetlen. Ez olyan unikum a színházban, amely segítheti a továbbélését. Hogy ne vesszen el a film vitathatatlan előretörése és a digitális technikai vívmányok mellett. Nem véletlenül látunk ma ennyi egyszereplős előadást. A személyes megszólítás ott tud a legerősebben működni.


szepkisnap3


Egy híján húsz éve vagy a pályán. Ott tartasz most, ahol a végzős egyetemistaként megfogalmazott terveid szerint szerettél volna?

Borzalmasan nagyot változott a világ azóta, és nem önmagában azért, mert eltelt húsz év. Feltételezem, hogy mondjuk 1965 és 1985 között nem változott annyit, mint 1998-tól mostanáig. Az a világ, amelyben elképzeltem a jövőt, megszűnt, a GPS-nek mindent újra kellett terveznie. Más lett a színház, sokkal élőbb a kapcsolat a közönséggel, sokkal hangsúlyosabb az együtt gondolkodás. Doktorandusz vagyok a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, és az egyszemélyes színház a témám. Egy ideje gyakorlatban és elméletben is komolyabban foglalkozom ezzel a területtel, ebben a csomagban született meg a Szépkisnap is. Most jól érzem magam, mert van egy fix helyem, ahol minden héten nagyszerű emberek előadásait hallgatom, vizsgázok, és közben hál’ istennek esténként játszom. Éppen elégedett vagyok, de azt nem mondhatom, hogy pont ezt képzeltem el ’98-ban.


Azóta gazdátlanabbak lettek a színészek. Maguknak próbálnak darabot, fellépési lehetőséget találni.

A gazdátlanság egyfelől kellemetlen, kényelmetlen, másfelől viszont nagyon jót tesz. Nekem legalábbis jót tett, mert óriásit változott a szemléletem a színházzal kapcsolatban; sokkal kreatívabb lettem. Másképp beszélsz a rendezővel, másképp állsz a jelmez, a díszlet, az előadás egészének kérdéseihez, ha a tiéd az anyag. Ha te állítod össze a csapatot, nyitottak a véleményedre, az ötleteidre, nem úgy, mintha „csak” színész lennél. A doktori iskolában is azért kötöttem ki, mert többet akartam kezdeni magammal és a színházi jelenséggel annál, mint hogy 70-80 éves koromig bemegyek egy épületbe és ott eljátszom az újabb és újabb szerepeket. Vonzott a lehetőség, hogy ne csak szövegeket tanuljak, hanem mondjuk esztétikát, művészettörténetet és sok minden mást is. Szeretek darabok után kutatni, az írott anyagokkal foglalkozni, partnereket találni egy-egy előadás megvalósításához, ötletelni a megoldásokon. A Szépkisnap például abból a szempontból is újítás volt, hogy B. Török Fruzsinának ez az első profi színházi rendezése. Bár amatőrökkel dolgozott már, inkább az írás, az adaptáció felől jön. Amikor felkértem, kicsit bátortalanul, de lelkesen mondott igent, aztán bebizonyosodott, hogy nagyon jó választás volt rábízni a rendezést. Értjük egymás mondatait, érezzük egymást humorát, és nyugodtan hagyatkozhattam az ízlésére. Úgy jött velem végig a szerep útján, hogy tudtam: a pontos értékítéletével vissza tud téríteni, ha eltévednék.



Írta: L. Horváth Katalin

Fotók: Kállai-Tóth Anett

csango-bal-2017-Res

2019.02.22

„Felfoghatatlan dicsőség a csángóknak, hogy a számukra elérhetetlen távolságban és magasságban lévő Budapest főváros közönségét érdekli az ő kultúrájuk. Emiatt ma már rang Moldvában csángónak lenni” – mondta a Teleki Alapítvány igazgatója az idén immár 22. alkalommal megrendezett Csángó Bálról. Diószegi Lászlóval a vitrinből kivett hagyományőrzésről és a középkori Magyar Királyság határon túl megmaradt emlékeiről is beszéltünk.

06_marclay-R

2019.02.22

A művészeti műfajok közötti átjárás egyik izgalmas területe a zene, a hang és a kép, a vizualitás viszonya, lehetséges egymásra hatása. Alább olyan kortárs fotográfusok, vizuális művészek munkáiból láthatóak, akiknek a képeire a zene nem egyszerűen csak hatással volt, hanem a hang vizuális nyelvre való le- és átfordíthatóságának lehetőségei adja azok központi témáját.

pianoplays5
2019.02.22

A Győri Balett előadása nyitotta meg a Budapesti Táncfesztivált a Nemzeti Táncszínház nemrég átadott épületében a Millenárison. Velekei László művészeti vezető egy korábban már bemutatott darabját, a PianoPlayst, és egy kifejezetten a Nemzeti Táncszínház premierjére készített, élő zenés táncjátékát, a Passage-t láthatta a publikum.

Péntektől vasárnapig rendezik meg Melbourne-ben az ausztráliai magyarság legnagyobb rendezvényét, a Hungarofest kulturális seregszemlét, amelyen mintegy 60 programmal várják az érdeklődőket. A 15. találkozót 2-3 ezer vendég keresi fel alkalmanként a Magyar Központban. A pénteki megnyitón mutatták be Domaniczky Endre Ausztrália magyar szemmel című könyvét. Fellép többek között a Székely zenekar, a melbourne-i Gyöngyösbokréta, a Fonó tánccsoport és az Aranykalász tánccsoport, valamint a Csík János vezette Esszencia. Az eseményen Kű Lajos olimpiai ezüstérmes válogatott labdarúgóval is találkozhatnak az érdeklődők.

Hetedik alkalommal tartják meg február 28. és március 3. között Kárpátalján a magyar konyha hetét, amelyen 30 étterem és vendéglátóhely kínálja a megye hat járásában kedvezményes áron magyar ételeit. A magyar kormány által is támogatott, legnagyobb kárpátaljai gasztronómiai eseménynek jelentős szerepe van abban, hogy nagy mértékben nőtt Kárpátalján a kelet-ukrajnai konfliktus miatt néhány éve visszaesett idegenforgalom. A vendéglátóhelyek február 28-án, csütörtökön 50, a következő napokon pedig 25 százalékos árengedménnyel várják a vendégeiket. A vendéglátóhelyek listája, kínálatuk és áraik megtalálhatók itt.

A nemek közötti szakadékra mutatott rá a BBC kutatása, amely szerint a tavalyi toplistás popzenei számok előadói között háromszor annyi férfi volt, mint nő. Az olyan énekesek sikere ellenére, mint Dua Lipa és Ariana Grande, a nemek közötti szakadék tovább nőtt az elmúlt évtizedben. A tavalyi száz legnépszerűbb dalból csupán 13 olyan szerepelt a toplistán, amelyet kizárólag nők adtak elő, míg 2008-ban 35 ilyen szám volt. A BBC kutatása szerint a brit toplistákon nincs kevesebb a nő, mint tíz éve, viszont a férfi előadók száma 50 százalékkal nőtt, mivel a vezető popszámok esetében nagyon gyakori lett, hogy két popsztár együttműködéséből születnek. A popzenében mindig is jelen volt ez a nemek közötti kiegyenlítetlenség, elég visszatekinteni az elmúlt hatvan év legnagyobb sztárjaira, de mára többen hangsúlyozzák, hogy a kiegyenlítetlenség ellen tenni kellene.

Bezár február végén a bonni Beethoven-ház, hogy teljesen megújult tárlattal nyisson ki újra decemberre, a zeneszerző születésének 250. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév kezdetére. A Ludwig van Beethoven (1770-1827) élettörténetét jelenleg időrendben bemutató kiállítás gyökeres átdolgozásán kívül koncertek sorával és tudományos kongresszusokkal is megemlékeznek a zeneszerző születésének jubileumáról.

A milánói központú nemzetközi bankcsoport szociális projekteket finanszíroz a bevételből. Az olaszországi, ausztriai és németországi műgyűjteményeket dobják piacra, klasszikus és kortárs műveket, köztük 19. századi remekműveket, például impresszionisták képeit. Egyes műalkotásokat helyi múzeumoknak adományoznak, emellett fiatal művészeket is pártfogolni akar a bank. Az UniCredit tavaly 72,9 millió eurót fordított szociális projektekre Olaszországban, főleg mikrohitelezésre. Idén kiterjesztik a programot más olyan országokra is, amelyekben a bank jelen van, így Magyarországra is.

A búcsújárást bemutató színpadi műsorral és hajnalig tartó táncházzal várják az érdeklődőket szombaton a 23. Csángó Bálon a budapesti Millenáris parkban.

index

Lezárult a Fashion Street Budapest, a Bartók Béla Boulevard és az ArtHungry.com Tales/ Art/Fashion művészeti pályázatsorozat első felvonása. Az eredmény: Bereczki Kata február 19-én Tales of my life címmel nyílt kiállítása.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma