728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2017.02.18

Erős felütéssel indított tavaly év végén a Mozsár Műhely, Budapest új színházi játszótere. Bemutatták és február 19-én ismét játsszák a Független Színművészetért Alapítvány és a Manna közös produkcióját, Dennis Lumborg Szépkisnap című monodrámáját. A megszokottól eltérő, izgalmas, kommunikatív előadás kapcsán a szereplővel, Szirtes Balázzsal beszélgettünk.

szepkisnap2


Hogyan találtál a Szépkisnap című darabra, és miként került éppen a Mozsár színpadára?

Az angol Samuel French kiadó könyvei között találtam. Alapvetően azért olvasgattam a French-kiadványokat, mert darabot kerestem magamnak. A Független Színházművészetért Alapítvány kiírt egy pályázatot az induló Mozsár Műhelyben bemutatandó produkciókra, és egyik feltételként azt szabta, hogy maximum négyszereplős darabok legyenek. Érthető, hiszen pici a játszótér. Két alkalmas darabot is találtam, a másik az Április Párizsban Botos Évával, Horgas Ádám rendezésében. Csodás dolog, hogy mind a kettő nyert, ráadásul ebben az évadban színre is kerülnek. Az utóbbit március 10-én mutatjuk be.


A Szépkisnapot fordítóként is jegyzed. Mi ragadott meg benne annyira, hogy magyar nyelvre is magad akartad átültetni?

Ráakadtam több olyan monodrámára is, amelyek tetszettek mint irodalmi alkotások, de egyiket sem éreztem annyira nekem valónak, mint a Szépkisnapot. Egy fiatal apa, Eddie története, aki a feleségével és a két gyerekével éli egy átlagos angliai polgár mindennapjait, majd egyszer csak fordulatot vesz az élete: azzal vádolják, hogy molesztálta a saját kislányát. Megpróbál kikecmeregni ebből a helyzetből, de közben a vergődésével, a kapkodásával újabb és újabb tragikomikus helyzetekbe sodorja magát. Számomra az a legizgalmasabb a történetben, hogy a társadalom miként viszonyul egy ilyen gyanúhoz. Néha túlreagálunk bizonyos jeleket, túlzott óvatosságból esetleg ártatlan embereket is pellengérre állítunk, másfelől persze fel kell figyelnünk a jelekre, mert az még borzasztóbb lenne, ha elmennénk a valós esetek mellett, nem hinnénk a gyerekeknek, és felnőttkorukig, az elszakadás pillanatáig borzalmas családi viszonyok között hagynánk őket. Már az angol eredeti olvasása közben is azt éreztem, hogy nagyon szívesen belebújnék Eddie bőrébe, elmesélném, mit él át. Aztán továbbgondoltam, és úgy találtam, az a legjobb, ha a fordító is én leszek, mert akkor kicsit a saját egyéniségemre alakíthatom a szöveget. Bocsánatos dolog, ha alakítunk a darabon, a szerző is nyilvánvalóan egy adott színészre írta.


szepkisnap1

Az előadás végére kiderül, hogy helytálló-e az Eddie ellen felhozott vád?

Úgy kezdődik az előadás, hogy Eddie-ként kiállok a színpadra, és − mint egy stand up comedyben – elkezdek az életemről mesélni. Néha hímsoviniszta, szexista megjegyzéseket teszek, közben vacsorát készítek a családnak, és mondogatom, hogy mindjárt hazaérnek. A jelenet végére derül ki, hogy nem jönnek haza, mert éppen a gyámügyi hivatalban vannak. A következő jelenetekben Eddie visszamenőleg meséli el az egész történetet. A végére, remélem, mindenki számára világossá válik, hogy a vád alaptalan. De ezt nem mondom ki, nem hangzik el felmentő ítélet, gyámhatósági állásfoglalás vagy ilyesmi, a nézők érzik meg Eddie egy-egy mondatából, hogy valóban molesztálta-e a kislányát. Van, amikor a székükbe süppednek, mert úgy érzik, hogy megtörtént, van, amikor fellélegeznek, mert azt gondolják, hogy ez a szeretnivaló fickó, akinek a botlásain nevetni is lehet, nem tehetett effélét. A történet egyik tanulsága az, hogy ilyen helyzetből nem lehet jól kijönni. A hír nem marad a négy fal között, a rokonok, a szomszédok, a munkatársak tudomást szereznek róla, és még ha jó esetben egy idő után ki is derül, hogy alaptalanul vádoltak valakit, a bélyeg rajta marad, az élete soha többé nem lesz ugyanolyan, mint volt. Mint az anekdotában: valakinek ellopták a kabátját a ruhatárban, de később már úgy szólt a fáma, hogy kabátlopási ügybe keveredett.


Az eddigi előadásokat hogyan fogadták a nézők?

Akiknek esetleg nem tetszett, azok nem jöttek oda hozzám, hogy ezt elmondják, akik odajöttek, azok szívből gratuláltak. Monodrámáról lévén szó, végig kifelé, a nézőkhöz beszélek, alig szakad meg velük a szemkontaktus, főleg az első sorokban ülőkkel. A szemekből azt látom, hogy nagyon együtt haladnak velem a történetben. Többször is konkrét kapcsolatba kerülök a nézőkkel. B. Török Fruzsina rendezővel azt találtuk ki, hogy néha lemegyek a színpadról, megszólítok valakit, kérdezek tőle valamit, az előadás egyik pontján megmutatom a nézőknek a gyerekek bekeretezett képét, és kérem, adják körbe. Az a vacsora, amely az előadás elején készül, a végére konkrétan kész is lesz, és megkínálok vele valakit. Jól fogadják, szeretik ezt a közvetlen kapcsolatot.


Mit gondolsz, a színház jövője az, hogy egyre halványabb lesz a határvonal a színpad és a nézőtér közt? Az előadások túllépnek az egyszerű interpretáción, és mindinkább személyessé válik a kapcsolat a nézőkkel?

Azt hiszem, igen. Talán mert a pillanat varázsán túl azzal tud versenyezni a filmmel, a televízióval, a tableten kapott élményekkel, hogy „élő adásban”, ténylegesen megszólít. Hogy ami ott történik, az valóban megtörténik, be tudsz kapcsolódni az előadásba, a kezedbe vehetsz például egy képet, megeheted a színpadon készült szendvicset. A filmnél ez – a mai technika mellett legalábbis – lehetetlen. Ez olyan unikum a színházban, amely segítheti a továbbélését. Hogy ne vesszen el a film vitathatatlan előretörése és a digitális technikai vívmányok mellett. Nem véletlenül látunk ma ennyi egyszereplős előadást. A személyes megszólítás ott tud a legerősebben működni.


szepkisnap3


Egy híján húsz éve vagy a pályán. Ott tartasz most, ahol a végzős egyetemistaként megfogalmazott terveid szerint szerettél volna?

Borzalmasan nagyot változott a világ azóta, és nem önmagában azért, mert eltelt húsz év. Feltételezem, hogy mondjuk 1965 és 1985 között nem változott annyit, mint 1998-tól mostanáig. Az a világ, amelyben elképzeltem a jövőt, megszűnt, a GPS-nek mindent újra kellett terveznie. Más lett a színház, sokkal élőbb a kapcsolat a közönséggel, sokkal hangsúlyosabb az együtt gondolkodás. Doktorandusz vagyok a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, és az egyszemélyes színház a témám. Egy ideje gyakorlatban és elméletben is komolyabban foglalkozom ezzel a területtel, ebben a csomagban született meg a Szépkisnap is. Most jól érzem magam, mert van egy fix helyem, ahol minden héten nagyszerű emberek előadásait hallgatom, vizsgázok, és közben hál’ istennek esténként játszom. Éppen elégedett vagyok, de azt nem mondhatom, hogy pont ezt képzeltem el ’98-ban.


Azóta gazdátlanabbak lettek a színészek. Maguknak próbálnak darabot, fellépési lehetőséget találni.

A gazdátlanság egyfelől kellemetlen, kényelmetlen, másfelől viszont nagyon jót tesz. Nekem legalábbis jót tett, mert óriásit változott a szemléletem a színházzal kapcsolatban; sokkal kreatívabb lettem. Másképp beszélsz a rendezővel, másképp állsz a jelmez, a díszlet, az előadás egészének kérdéseihez, ha a tiéd az anyag. Ha te állítod össze a csapatot, nyitottak a véleményedre, az ötleteidre, nem úgy, mintha „csak” színész lennél. A doktori iskolában is azért kötöttem ki, mert többet akartam kezdeni magammal és a színházi jelenséggel annál, mint hogy 70-80 éves koromig bemegyek egy épületbe és ott eljátszom az újabb és újabb szerepeket. Vonzott a lehetőség, hogy ne csak szövegeket tanuljak, hanem mondjuk esztétikát, művészettörténetet és sok minden mást is. Szeretek darabok után kutatni, az írott anyagokkal foglalkozni, partnereket találni egy-egy előadás megvalósításához, ötletelni a megoldásokon. A Szépkisnap például abból a szempontból is újítás volt, hogy B. Török Fruzsinának ez az első profi színházi rendezése. Bár amatőrökkel dolgozott már, inkább az írás, az adaptáció felől jön. Amikor felkértem, kicsit bátortalanul, de lelkesen mondott igent, aztán bebizonyosodott, hogy nagyon jó választás volt rábízni a rendezést. Értjük egymás mondatait, érezzük egymást humorát, és nyugodtan hagyatkozhattam az ízlésére. Úgy jött velem végig a szerep útján, hogy tudtam: a pontos értékítéletével vissza tud téríteni, ha eltévednék.



Írta: L. Horváth Katalin

Fotók: Kállai-Tóth Anett

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

PMSZ_2

2019.08.25

Rancsó Dezső színművész kapta idén az Agárdy-emlékláncot a Pesti Magyar Színház társulatának szavazatai alapján. Sándor Erzsi portréja.

kavarga_R

2019.08.25

Dmitrij Kavarga a poszthumán művészet emblematikus képviselője: monumentális, ugyanakkor részletgazdag szobrai, kinetikus szerkezetei és interaktív installációi az antropocentrizmus kríziséről szólnak. A szentendrei MűvészetMalomban kiállított műveinek legfontosabb állítása: újra kell gondolnunk az emberi létezés alapvető kérdéseit, különben az emberiség saját magát fogja megsemmisíteni.

Van_R

2019.08.24

A VAN filmzenekar a 2014-es Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan, és 2018 egyik hazai filmsikere, a Rossz versek dalait adja elő. A héttagú formáció nemrég az Ördögkatlan fesztiválon lépett fel egy hirtelen támadt vihar miatt a szabadtéri színpad helyett egy kiállítóteremben. Nem tudom, hogy történt, de a végére hálás voltam a nyárért, a vizes zokniért, a kezemben átmelegedett repohárért és azért, hogy a vihar átmosta ezt az örömzenélést a kültéri színpadról a fülledt terembe. A zenekar négy tagjával beszélgettem.

Ötállomásos erdélyi turnéra indul ősszel Mahó Andrea. A színész-énekes koncertsorozatán neves vendégekkel lép színpadra. Az Azért vannak a jó barátok című turné szeptember 17-én indul Zilahon és október 7-én zárul Brassóban. Repertoáron lesznek dalok a Madách Színházban játszott musicalekből, de lesznek rockdalok, crossoverek is.

Az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó 1 Celsius fokos vízben fekszik, erős örvényeknek és változó tengeri áramlásoknak van kitéve. A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. A legjelentősebb romlás a tisztek lakóhelyének, köztük a kapitány kajütjének a területén fedezhető fel. A rajongók egyik kedvence, a kapitány kádja már az enyészeté lett.

Egy spanyol történész az amszterdami Társadalomtörténeti Nemzetközi Intézetben (IISH) 1939 óta heverő fadobozokban több mint 500, a spanyol polgárháborút megörökítő fotó negatívjára bukkantak. A Nemzeti Munkásszövetség (CNT) 1939 áprilisában csempészte ki Barcelonából az archívumot, amely egy hosszú út után –kitérőkkel Párizsban, valamint Harrogate és Oxford városaiban – 1947-ben érkezett meg az IISH-ba. A dobozokban több mint 500 olyan fotó negatívja lett meg, amelyet a spanyol polgárháború alatt, 1937 és 1938 között készített az akkor még Deutsch Kati néven dolgozó fotós. Spanyolországba érkezve Deutsch a CNT és az Ibériai Anarchista Föderáció (FAI) külső propagandaszolgálatához szegődött.

Szeptemberben mutatják be A csizmadia, a szélkirály és a nyúlpásztor esete című darabot, amelyet Nagy Orsolya írt és Markó Róbert rendezett. Kolozsi Angéla A libapásztorlány című meséjét Kuthy Ágnes rendezésében láthatjuk, a Papucsszaggató királykisasszonyok című előadást pedig Láposi Terka állítja színpadra. Az Óriásölő Margaret című darabot írója, Gimesi Dóra rendezi majd. A teátrum vasárnap tartja évadnyitó családi rendezvényét. Az Idesüss a figurásra! című programsorozatra a Nagytemplom mögötti Emlékkertben várják az érdeklődőket.

Ismét Magyarország egyik legnépszerűbb Beatles tribute zenekara, a Bits képviseli Magyarországot és a magyar Beatles közösséget a világ legnagyobb Beatles fesztiválján, a liverpooli International Beatle Weeken. A felkérés a világhírű Cavern Clubtól érkezett, ahol a Beatles 292 koncertet adott 1961 és 1963 között. A Bits augusztus 23-tól 26-ig a fesztivál keretében kilenc koncertet ad különféle helyszíneken, így a Cavern Clubban is. A liverpooli Beatle Weeket a nyolcvanas évek óta rendezik meg és a kezdetben baráti összejövetelből kialakult Beatles fesztivál napjainkra turisták és Beatles-rajongók ezreit vonzza. Mintegy nyolcvan, a világ minden tájáról érkező előadó egy héten keresztül ad koncerteket augusztus végén.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Az Ostrea peregrina nevű hagyományőrző fesztivál augusztus 31-én lesz. A Vigasságok terén immár negyedik alkalommal sorra kerülő eseményen lesz hosszúkard vívóverseny, páncélos küzdelem és tüzérségi bemutató is.

Ostrea_peregrina

Augusztus 30. és szeptember 3. között rendezik meg Budapesten a New Millennium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált és Mesterkurzust. A Miranda Liu hegedűművésznő által alapított új fesztivál vendége lesz Georgy Tchaidze orosz zongoraművész, aki először lép fel Magyarországon.

Életre rajzolt múlt címmel történelmi képregényfesztivál és -kiállítás lesz Esztergomban szeptember 7-én.

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma