IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2013.03.17

Folyamatosan tanul szereplőitől Szűcs Nelli Jászai Mari-díjas debreceni színésznő, aki Érdemes Művész díjat vehetett át 2013. március 14-én. Szerepálma nincs, a Nemzeti Színházba átigazolva célja pedig az, hogy az eddigi úton haladhasson tovább.

Miként illeszkedik pályájába ez a mostani díj?

Nem változtat rajta, hiszen megyek tovább az eddigi úton, melynek még nem látom a végét. Ez pedig jó, mert azt jelenti, van még mit tennem. Továbbra is ugyanúgy szeretnék szolgálni, mint eddig. A nézőkkel együtt gondolkodni, örülni, sírni, a kérdéseket együtt feltenni és azokra választ találni.


Közben magának a színésznek egyedül is meg kell találnia magát a színpadon?
Persze, a színházban önmagamat is keresem, egy laboratórium ez, ahol a színész folyamatosan önmagát vizsgálja, felteszi a kérdést, mit jelent embernek lenni. A díjak soha nem sarkalltak más gondolkodásra, nem éreztem magamat többnek általuk. Mindig ugyanúgy léptem színpadra attól függetlenül, hogy Beregszászon, Debrecenben, Budapesten, vagy éppen külföldön játszottam.


A debreceni és a beregszászi színházzal összeforrt a neve. Most pedig következik a Nemzeti.

Ott is mindent megteszek majd, ami tőlem telik. Mellette Debrecenbe is szeretnék visszajárni játszani, ha lesz rá alkalmam, ha netalán meghívnak egy-egy szerepre, szívesen fogom vállalni. Debrecenben úgy érzem, rátaláltam a saját nézőimre, akik értik azt a színházi nyelvet, amelyen beszélek. Sajnálnám, ha nem játszhatnék ezután a Csokonai Színház színpadán.


szucs_nelli__minel_egyszerubb_valami__annal_nehezebb__20100624171528Számos szerepet eljátszott már. Tanult tőlük?

Nem lett volna bölcs dolog, ha nem tanultam volna a szereplőktől, melyeket alakítanom kellett. A színházcsinálás ugyanis önmagunk megismeréséről is szól…. Mindig levonom a tanulságot, ha észreveszem, hogy nem úgy viselkedem vagy cselekszem mint a kedvelt szereplőim. Ilyenkor meg is „dorgálom” magam. Majdnem minden szerepből tovább viszek valamit az életbe. Szerencsére még nem kerültem szembe olyan szereppel, mellyel ellenkeznem kellett volna.


Olyannal sem, aki negatív?

Ha ”rossz” vagy „negatív” figurát játszom, az olyan nekem, mint egy gyónás, a szerepem által megszabadulok a rossz tulajdonságaimtól.


A számos szerep ellenére van olyan, ami kimaradt és hiányzik még a listáról?

Nincs. Annyi mindent játszottam már a színpadon: nagymamáktól, anyukákon, fiatal lányokon keresztül számos karaktert formálhattam meg, nem skatulyáztak be, így nem kellett önmagamat ismételnem. Szerepálmom az, hogy meg tudjak maradni Szűcs Nelliként őszintének a színpadon.


Szűcs Nelli

Szűcs Nelli a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Színház alapítói közé tartozik, pályafutása a kezdetektől összefonódik a színházalapító-rendező Vidnyánszky Attilával. Számos, a beregszászi társulatnak nemzetközi elismerést is hozó darabban alakított fontos szerepeket, majd ő is követte Vidnyánszkyt a debreceni színházba – írja róla a debreceni Csokonai Színház.

1993-ban diplomázott az Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetem, 1993 óta a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház tagja, 2006 óta a debreceni Csokonai Színház tagja is. Idén Szűcs Nellinek nyújtotta át a Színész Díjat a Magyar Művészetért Díj-rendszer elnöke, Gubcsi Lajos író január 19-én a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház A vihar előadása után.

Trill Zoltán feleségeként nemcsak a színházban teljesít, hanem otthon a családi tüzet is őrzi. Egy interjújában elmondta: férje nem egy helyben ülő típus, éppen ezért az ő feladat volt, hogy kialakítsa a családi fészket.

A reggel 6 órától éjfélig talpón álló nő számos szerepet eljátszott már: Beregszászon kötetlenebb színházcsinálással ismerkedett meg, Debrecenben viszont már szigorú korlátok között kellett dolgozni. Viszont utóbbi helyen együtt dolgozhatott például az orosz Viktor Rizsakovval, aki az újdonság erejével hatott rá: „Viktor másfajta gondolkodást képvisel, mint amit megszoktunk. Rálát arra, hogy nem a szót kell játszani, hanem annál magasabb rendű a feladat miközben nem kell megoldásokkal bemenni a színpadra, hanem a pillanat szül mindent” – mondta el egy korábbi interjújában.


Eddigi pályája során játszott már többek között a beregszászi A három nővérben, a debreceni Fodrásznőben, de fellépett már a Magyar Színházban bemutatott Vadászat című darabban is.

Kulcsszavak:

lukoviczky

makrancos_2

2019.04.21

A 12 versenyelőadás mellett 11 versenyen kívüli színházi darab, koncertek, előadói estek, bábelőadások és a már hagyományos hallgatói minifesztivál szerepel a június 21. és 29. között megrendezendő Magyar Színházak 31. Kisvárdai Fesztiváljának idei programjában.

elfogadsz1_fotokredit_puskas_peter-768x432

2019.04.21

Vizuális nevelési programmal látogat el osztályközösséghez Eke Angéla Junior Príma díjas színésznő és Bán Bálint, hogy megismertesse a fiatalságot a kirekesztés témakörével, az elfogadás fontosságával. Az előadás címe: Elfog/adsz.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma