IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.03.26

Május 11-én mutatja be a Budapesti Operettszínház a Szerb Antal regénye alapján készült A Pendragon-legenda című musicalt. Kovács Adrián és Galambos Attila darabját Somogyi Szilárd állítja színpadra.

A Pendragon-legenda musical eddig még nem létezett, de most életre kel. Szerb Antal regénye 1934-ben született meg Rózsakereszt címmel, később A Pendragon legenda néven lett ismert, és a legnagyobb művészeket, színházi embereket, filmeseket is inspirálta.

_E_L0011_GE
Fotó: Gordon Eszter

A rendező elárulta, nagyon hosszú folyamat előzte meg az olvasópróbát, másfél évvel ezelőtt fogtak neki ugyanis az irodalmi mű színpadra álmodásának. A figurákon és a cselekményszálon muszáj volt változtatni egy kicsit, és a több mint 40 szereplőt ezúttal 6 főszereplő helyettesíti majd.

„A regény fő szálai mentén halad a musical, amelyben azt a kérdést feszegetjük, hogy meddig van joga az embernek a természetet uralni, kisajátítani, és milyen buktatói lehetnek mindennek. Mi ezekre a kérdésekre igyekszünk választ adni az előadással” – fejtette ki.


_E_L0068_GE
Fotó: Gordon Eszter

Szerb Antal legendás történetét a Budapesti Operettszínház legnagyobb sztárjai keltik életre. Bátky Jánost Kerényi Miklós Máté, Lord Owent Szabó P. Szilveszter alakítja. Eileen St. Claire szerepében Janza Kata, Morvinként pedig Mészáros Árpád Zsolt látható. Maloney-t Pesák Ádám, míg Lene Kretzscht Simon Panna játssza, Pierce, a bolond bőrébe pedig Soós Máté Bátor, a Pesti Broadway Stúdió növendéke bújik.

 

A darabban közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara. A kórust és a tánckart a Budapesti Operettszínház és a Vasutas Zeneiskola Pesti Broadway Stúdiójának növendékei, Grubits Blanka, Kató Anita, Széplaki Éva, Braga Nikita, Szaszák Zsolt, Ruff Roland és Tassonyi Balázs alkotják. Közreműködik továbbá Nagy Bea és Hargitai Gergely.


_E_L0155_GE
Fotó: Gordon Eszter

A díszlet- és jelmeztervező Túri Erzsébet, az előadás koreográfusa Lénárt Gábor, a karmesterek Kovács Adrián és Mihalics János.


Az előadás 2019. május 11-től látható a Kálmán Imre Teátrumban.

lukoviczky

Mercedes_Benz

2019.04.19

Magyarországon a Vörösmarty Színházban, Szikora János rendezésében kerül először színpadra a 2016-ban elhunyt Kossuth-díjas magyar író és publicista, Esterházy Péter egyik utolsó színműve, a Mercedes Benz. A történelmi revüben Az ember tragédiájának keretjátékát megidézve az Úr fogadást köt Luciferrel. A fogadás tétje: elbukik-e a magyar történelem egyik legendás, évszázados családja, az Esterházy-család?

evadismerteto_2

2019.04.18

Hat nagyszínházi bemutató mellett öt kisszínházi és két gyermekelőadással készül a kecskeméti Katona József Színház a 2019/20-as évadra, mely a Béres Attila által színpadra állított Chicago musicallel indul.

Ivanov_2

2019.04.18

Az április 5-én kezdődött VI. Madách Nemzetközi Színházi Találkozón 13 ország 23 produkcióját láthatják a nézők, köztük orosz, ukrán, szerb, litván, német, kazah, dán, portugál, cseh, francia, svéd és határon túli magyar előadásokat. A héten két Csehov-darabot is láthatott a közönség a Szerb Nemzeti Színház és a Vahtangov Állami Dráma Színház előadásában, de más, különleges előadásokkal is várják a színházszerető közönséget.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

ibolyanap

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

Már pénteken elkezdődik a négynapos húsvéti fesztivál a világörökségi Hollókőn. A Nógrád megyei faluban gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi- és gyermekprogramok várják a látogatókat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma