2018.12.13

Négy rendező és harminc színész munkája egyetlen előadásban – és ez még csak az első rész, jövőre jön a folytatás. Az ember tragédiája 1. bemutatásával a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulata a 200 éves magyar nyelvű színjátszás előtt tiszteleg.

tragedia_01
Fotó: Katkó Tamás

Az egyedülálló színháztörténeti vállalkozást Szikora János, Horváth Csaba, Hargitai Iván és Bagó Bertalan közösen alkotta meg; az előadásban az egész társulat közreműködik, több Ádámmal, Évával és Luciferrel.

 

tragedia_02


A magyar dráma egyik legkultikusabb műve négy részre bontható, egy spirituális rész mellett az ókor, a középkor és az újkor jelenik meg.

 

Szikora János rendező a spirituális keretszíneket vitte színpadra. „A spirituális kerethez van a legnagyobb vonzódásom, nagyon boldogan valósítottam meg. A színeimben megszemélyesítődik az Úr, Gáspár Sándor formálja meg ezt a szerepet, és attól, hogy az Úr megjelenik, ad egy olyan különleges drámai erőt, ami ezeknek a színeknek egy plusz izgalmát jelenti” – hangsúlyozta a színház igazgatója.

 

Hargitai Iván rendező nevéhez fűződik Bizánc, Párizs és a prágai színek rendezése. „Az előadásban szereplő harminc színész az egész társulatot jelenti, akik nem csak hihetetlenül profi módon és érzékenyen dolgoznak, hanem segítik is egymást. Nagyon komoly színészek játszanak, hol fontos, nagy szerepet egy jelenetben, aztán meg bejönnek egy másik jelenetbe statisztálni, és éppen csak egy villanásra megjelenni, ugyanazzal a koncentrációval. Egy rendkívül felemelő munkafolyamat eredményeként született meg Az ember tragédiája” – mondta a rendező.

 

tragedia_03


Az előadás színrevitelében a Vörösmarty Színház teljes társulata – Andrássy Máté, Ballér Bianka, Derzsi János, Egyed Attila, Gáspár Sándor, Hirtling István, Juhász Illés, Kádas József, Kelemen István, Keller János, Kerkay Rita, Kiss Diána Magdolna, Kovács Tamás, Kozáry Ferenc, Kricsár Kamill, Krisztik Csaba, Kuna Károly, Lábodi Ádám, Nagy Péter, Osváth Judit, Pálya Pompónia, Rovó Tamás, Sághy Tamás, Tóth Ildikó, Tűzkő Sándor, Váradi Eszter Sára, Varga Gabriella, Varga Lili, Varga Mária, Závodszky Noémi, valamint Hajdu Tibor – részt vett.


 

A négy rendezőt az a felvetés is izgatja, vajon Madách Imre milyennek írná meg a többi színt, és a többi színben Ádámot, Évát és Lucifert. Milyennek látná az újkori történelmet, hogyan fogalmazná meg, merre vezetné az embert saját tragédiájában? A színház felkérésére éppen ezért négy író, Márton László, Tasnádi István, Térey János és Závada Pál „folytatja” a művet újabb színek megírásával. Az új darabot Az ember tragédiája 2. címmel a 2019/20-as évadban szintén a társulat művészeti vezetői álmodják színpadra.


Szikora Jánosnak nem a mostani az első Tragédia-rendezése: az új Nemzeti Színház 2002. március 15-én Madách Imre drámai költeményével nyílt meg, a teljesen új felfogású előadást a Vörösmarty Színház mostani vezetője rendezte, Ádámot Szarvas József, Évát Pap Vera, Lucifert Alföldi Róbert alakította.


A drámát első alkalommal Paulay Ede, a Nemzeti Színház igazgatója állította színpadra 1883. szeptember 21-én. Az ősbemutatón Ádámot Nagy Imre, Évát Jászai Mari, Lucifert Gyenes László játszotta.


Forrás: vorosmartyszinhaz.hu
fesztival2019
2019.01.16

Az idei Budapest Táncfesztivál huszonnégy előadással és kilenc premierrel várja a közönséget február 15. és március 2. között. A nyitógála a Nemzeti Táncszínház új épületében, a fővárosi Millenáris parkban lesz.

rona_viktor_orosz_adel__diotoro_R

2019.01.14

Pályáján a klasszikus-romantikus balettek és a kortárs alkotások szinte valamennyi főszerepét eltáncolta: volt herceg a Diótörőben, Mercutio a Rómeó és Júliában, a Spartacus címszereplője, királyfi A fából faragott királyfiban, Siegfried A hattyúk tavában. Róna Viktor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, érdemes és kiváló művész huszonöt éve, 1994. január 15-én hunyt el.

olvasoproba_MNSZ

2019.01.14

Székek bekészítve a hosszú asztal két oldalára, vaskos szövegkönyvek a közepén, lassan a színészek is megérkeznek. A kávé és a tea éppúgy elengedhetetlen kelléke az olvasópróbáknak, mint a színes szövegkiemelő filctoll. Kényelmes ruha, olvasószemüveg a színművészeken, hiszen ez még nem jelmezes próba. A miskolci színház Ünnep című előadásának olvasópróbájáról a teátrum blogján számoltak be.

Az üzletember, aki gyárak felépítésével és eladásával kereste vagyonát, 225 millió dollárt (64 milliárd forintot) adományozott a Pennsylvaniai Egyetem orvosi iskolájának, 15 millió dollárral (4,2 milliárd forinttal) támogatta a Philadelphiai Művészeti Múzeumot, hatmillió dollárt (1,7 milliárd forintot) adományozott a Drexel Egyetem Zsidó Élet Központjának, ötmilliót (1,4 milliárd forintot) a Raymond G. Perelman Plazának és a Kimmel Előadóművészeti Központ Perelman Színházának. Perelman írástudatlan litván emigránsok fiaként jött világra 1917-ben. Friss diplomásként apja vállalatánál kezdett dolgozni. A második világháborúban repülős tisztként szolgált. A háború után gyárak építésébe fogott, és apja cégében is üzlettárs lett. 101 évesen hunyt el.

A Hangfoglaló Program és a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda a magyar kultúra mapja alkalmából 2019. január 21-én 11 órakor tartja könnyűzenei ünnepségét a Budapest Music Centerben. Köszöntőt mond Katona Klári énekes-dalszerző, Szeder-Szabó Szilvia énekes-dalszerző és Tardy-Molnár Anna a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője. Fellép a Platon Karataev, a Massza és a Lynd, illetve az OHNODY zenekar.

Két római kori sírhelyet tártak fel a régészek az egyiptomi Nyugati-sivatag egyik oázisánál. Az egyik sírt homokkőből építették, és négy sírkamra található benne, amelyek emberi maradványokat, agyaglámpásokat és -edényeket őriznek. A másik sírhely vályogtéglából készült, és falait a mumifikálási eljárást megörökítő színes ábrák borítják. Egyiptom az utóbbi időben nagy erőkkel dolgozik régészeti kincseinek megóvásán és a még rejtett ókori leletek felfedezésén, hogy új lendületet adjon az ország gyengélkedő turisztikai szektorának.

Rembrandt van Rijn a vastagon felvitt festékes technikájával forradalmasította a festészetet. Egy nemzetközi kutatócsoport most kiderítette, hogyan is érte el ezt a hatást. Az impasto olyan festészeti technika, amikor a művész vastagon viszi fel a festéket a vászonra. Rembrandt a 17. századi németalföldi festékpiacon hagyományosan elérhető alapanyagokkal érte el az impasto-hatást. Azt már korábban tudták a kutatók, hogy a vastag festékréteg eléréséhez elsősorban egy fehér színezőanyagot, valamint organikus kötőanyagot, főleg lenolajat használt. Most sikerült kideríteni, hogy az impasto-hatást keltő festéknek volt még egy titokzatos komponense: a plumbonakrit. Ez az ásvány rendkívül ritka a történelmi festékrétegekben. Az elemzés kiderítette, hogy Rembrandt a festék anyagát szándékosan módosította. A felfedezés segíthet Rembrandt műveinek hosszú távú megőrzésében és restaurálásában is.

Története legsikeresebb kiállítását zárta a bécsi Művészettörténeti Múzeum (KHM): 408 ezer látogató volt kíváncsi a hétfőn zárult Bruegel-kiállításra. Idősebb Pieter Bruegel (1525-1569) műveiből a flamand festő halálának közelgő 450. évfordulója alkalmából rendezték meg a 2018. október 2-án nyílt tárlatot, amelyen látható volt egy újonnan felfedezett Bruegel is. A nápolyi öböl című, 1564 körül keletkezett, vitatott eredetű festményről csak a közelmúltban végzett restaurálás eredményeként sikerült megállapítani, hogy idősebb Pieter Bruegel munkája. A KHM, amely 12 Bruegel-képpel a világ legnagyobb festménygyűjteménnyel rendelkezik a 16. századi művésztől, számos múzeummal, gyűjteménnyel és alapítvánnyal fogott össze, hogy csaknem 30 festménnyel, az összes fennmaradt Bruegel-olajkép háromnegyedével és grafikáinak, rajzainak felével az eddigi legátfogóbban mutathassa be az északi reneszánsz sajátos változatát létrehozó festő munkásságát.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

corvina_muhely

A magyar artistaművészet legnevesebb képviselői, többek közt a Rippel Brothers, Simet László és Richter Kevin is fellép a Fővárosi Nagycirkusz Főnix – Tűzcirkusz című új műsorában, amelyet szombattól március 10-ig láthat a közönség.

Exkluzív kiállítások nyílnak, irodalmi esteket rendeznek és bemutatják a közgyűjtemények legújabb kutatási eredményeit a magyar kultúra napjához kapcsolódó rendezvénysorozat keretében Zala megyében.

A kórust a szolnoki városi tanács 1969 januárjában alapította, azóta is hivatásos együttesként működik. Fenntartója alapítás óta az önkormányzat, működéséhez támogatást nyújt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Molnár Éva, a kamarakórus igazgatója maga is kerek évfordulót ünnepel, épp 30 éve karnagya az együttesnek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma