NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.11.28

Waskovics Andrea 2017-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, a diploma megszerzése után a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött. A 2018/19-es évadtól a Vígszínház társulatának tagja, játszik a Mikvében, A félkegyelműben és A diktátorban is, most pedig a Liliomban Marika szerepét próbálja.

Szegeden játszottál az előző évadban, mi miatt döntöttél úgy, hogy a Vígszínházhoz szerződsz?

Úgy terveztem, hogy több évet töltök Szegeden, de aztán hirtelen jött egy meteorit, ami szétrobbantotta az elképzeléseinket, azokat a terveket, amiket ott szerettünk volna megvalósítani. ifj. Vidnyánszky Attilával és Gyöngyösi Zoltánnal már többször dolgoztunk együtt, örültem, hogy egy olyan közegbe kerülhetek, ahol továbbra is erősíthetjük egymást.

A Vígszínház gyönyörű belülről is, engem nagyon vonz a régies stílusa, az óriási színpada… Felemelő arra gondolni, hogy korábban kik játszottak itt, és hogy ma kik állnak itt estéről estére, akiktől én most tanulhatok. Amikor A diktátoron dolgoztunk, akkor a próbák alatt, ha nem volt rám szükség, néha csak járkáltam a folyósokon, és szívtam magamba a hangulatát. Üresen sose látja az ember, egészen különleges. Elképzeltem, milyen hangulat lehetett itt Molnár Ferenc idejében.


DSC_8146
Olvasópróba


Hogy fogadott a társulat? Gyorsan beilleszkedtél?

Úgy érzem, igen. Sokakat ismertem már korábbról is, főleg az egyetemről, illetve A diktátor próbái alatt is több társulati taggal volt lehetőségem együtt dolgozni. Lehet, hogy ez furán hangzik, de szerintem úgy lehet igazán megismerni a művészeket, miközben játszunk, amikor a színpadon egymás szemébe nézünk.


Éppen benne vagytok a Liliom próbafolyamatában, te játszod Marikát. Mesélsz egy kicsit erről?

Most vagyunk nagyjából a közepén. Nagyon pozitív számomra a próbafolyamat. Érdekes, hogy azokban a színházakban, ahol eddig gyakorlaton voltam vagy játszottam, úgy történt, hogy a főpróbahéten kezdtünk csak el a nagyszínpadon dolgozni, akkor került fel mindaz, amit addig az ember egy kisteremben csinált. A jelmezek is körülbelül ekkorra készültek el. Itt meg a Liliomot úgy próbáljuk, sőt már A diktátor is úgy készült, hogy nagyszínpadon és jelmezben, azaz már most minden adott, annyi dolgod van, hogy te saját magadat belerakd. Az nekem nagyon jó élmény, hogy most csak a személyre kell figyelnem, amit megformálok, hogy lehetőségem van mindent kipróbálni, amit csak szeretnék. Nagyon jók a partnerek is, jól érzem magam.


DSC_8236


Milyen lesz Marika? Látod már?

Nehéz ilyenkor még bármit mondani. Pont arról beszélgettünk Szilágyi Csengével is, aki Julikát játssza, hogy még fejtegetjük a karaktereket, most még próbáról próbára új burkot hántunk le róluk. Azt már tudom, hogy cserfes, mindenben benne van, rendkívül aktív, energikus lány, aki állandóan beszél, nem bírja magában tartani a gondolatait, mindent ki kell adnia azonnal. Nem mindig érzi, hogy melyik helyzetben kellene csendben maradni, ő akkor is elmondja, amit akar, amikor a szituáció nem alkalmas erre. Rengeteg szeretet van benne, és sokat kompenzál pontosan a hangosságával. Ez van meg egyelőreMarikáról, de még sok próbánk van, és nagyon remélem, hogy a bemutatóra még sokkal több minden kiderül majd róla számomra, és a nézők számára is.


vig_tarsulati2018_portrek_PRINT_114
Waskovics Andrea


És a darab?

Valamelyik nap kiültem nézni azt a jelenetet, amikor Csenge és Hajduk Károly a padon ülnek. Nincs a színen rajtuk, a padon meg a tücsökciripelésen kívül semmi. Szeretem Molnár Ferencet és Szép Ernőt, akik képesek voltak ilyen világokat teremteni.


Akkor ez a darab számodra is különleges.

Igen! A Liliom egyszerűen gyönyörű! Annyira szép és igaz.


Forrás és fotók: Vígszínház

Gadrenia1

2018.12.15

A bukaresti Odeon Színház, a világ egyik legjelentősebb színháza idén állította színpadra Elzbieta Chowaniecz kortárs lengyel szerzőnő Gardénia című darabját Balázs Zoltán rendezésében. Ezt mutatják be ma Tunézia fővárosában, a 20. tuniszi színházi napokon, az afrikai-arab régió egyik legjelentősebb nemzetközi színházi fesztiválján.

tanyaszinhaz14

2018.12.15

A Tanyaszínház a délvidéki Kavillóból csacsifogattal indult 1978-ban. Előadásaikat azóta félmillióan látták, és ma már művésztelepük is van. Idén ünneplik fennállásuk 40. jubileumát, melyet Magyar Örökség díjjal koronázhatnak meg. A közösség szolgálatáért járó elismerést szombaton adják át Budapesten. Magyar Attilával, a színház elnökével Németh Ernő, a Vajdaság ma munkatársa beszélgetett.

lazar_kati1

2018.12.14

70. születésnapját ünnepli december 14-én Lázár Kati Kossuth-díjas színésznő és rendező, kiváló művész. Pályáját a legendássá vált 25. Színházban kezdte, ezt követően az ország nagy színházainak legtöbbjében játszott, társulati tag volt. 1998 óta szabadúszó. Számos filmben nyújtott emlékezetes alakítást, legutóbb a Kincsem című játékfilmben láthattuk.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma