kultura.hu_banner_fesztival

2018.10.20

Kiss-B. Atilla a Budapesti Operettszínházban mindennek helyet kíván adni, ami érték. A Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes erről az M5 csatorna október 19-ei Kulturális Híradójában beszélt annak kapcsán, hogy őt választották az Operettszínház új főigazgatójának. Terveiről szólva így fogalmazott: „komoly szakmai műhelyekre van szükség, ezeket kívánom megteremteni”.

Mint a műsorban elhangzott: az erdélyi származású tenor tanulmányait Prágában és Luxembourgban végezte, 1993-ban debütált a Kolozsvári Operában, majd 1999-től a Magyar Állami Operaház tagja lett. Főként hőstenor szerepeiről ismert, neve Erkel Bánk bánjának címszerepével forrt össze. „A pályázatom címének egyik része a Nemzeti Dalszínház” – mondta a műsorban Kiss-B. Atilla. „Mindennek helyet kívánok adni, ami érték. Olyan műveknek és olyan műfajnak is, amely még nem körvonalazódott, még nem született meg, megrendeljük, létrehozzuk” – hangsúlyozta, hozzátéve: ahhoz, hogy a hungarikumnak számító magyar operettek, a dalművek, magas szinten létrehozott musicalek és „a frissen komponáltatott művek magas színvonalon jöjjenek létre, komoly szakmai műhelyekre van szükség, ezeket kívánom megteremteni”.


Operett1
Budapesti Operettszínház Facebook-oldala

 

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Hírlap október 19-ei számában megjelent interjúban közölte, hogy Kiss-B. Atilla operaénekes kerül 2019. február 1-jétől kezdődően öt évre a Budapesti Operettszínház élére, a Pesti Magyar Színház vezetője pedig Zalán János jelenlegi igazgató marad.


Kiss-B._Atilla
Kiss-B. Atilla
Fotó: mma.hu

 

A szaktárca október 19-ei közleménye szerint az operettszínházi pályázatra a beadási időszak végéig öten nyújtottak be pályázatot, amelyek közül egy érvénytelen volt. Az aspiránsok közül Kerényi Miklós Gábor a pályázatát visszavonta, érvényes pályázatot Kiss-B. Atilla, Szente Vajk és a jelenlegi főigazgató, Lőrinczy György adott be. A Pesti Magyar Színház vezetői posztjára kizárólag Zalán János adott be érvényes pályázatot. „Az Emberi Erőforrások Minisztériuma üdvözli a nyertes pályázó azon kezdeményezését, amely a Pesti Magyar Színház Nemzeti Ifjúsági Színházzá alakítását tűzi ki célul, ezért felkérte Zalán János igazgató urat a program részleteinek kidolgozására” – írták a közleményben.



Forrás: MTI

Atadtak_a_Tolnay_Klari-dijakat_Mohoran_7

2019.09.14

Nagy Anna, Szegedi Erika és Cserhalmi György színművész, valamint Rátkai Erzsébet jelmeztervező kapta meg a Tolnay Klári-díjat; az elismeréseket pénteken adták át a Nógrád megyei Mohorán lévő Tolnay Klári Emlékházban.

Romlas

2019.09.14

Tizenkét kortárs drámát mutatnak be a székelyudvarhelyi dráMA színházi találkozón. A Tomcsa Sándor Színház és a Pro Theatrum Alapítvány által szervezett seregszemle szeptember 16-21. között zajlik a székelyföldi városban.

marton_laszlo1

2019.09.13

Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 77. évében, csütörtökön elhunyt Marton László Kossuth-díjas rendező. Marton László 1943-ban született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező tanszakának elvégzése után 1968-ban kezdte a pályát a Vígszínházban. 1979-1985 között főrendező, 1987-től 2009-ig a Vígszínház igazgató-főrendezője, 2009-től 2017-ig főrendezője volt.

Észak-Izraelben 4500 éves cserépedényeket és egy tőr pengéjét találta meg egy villanyszerelő. A régészek szerint az út építésekor a földgépek véletlenül lerombolhattak egy temetkezési barlangot, és ennek tartalma kerülhetett napvilágra. A kerámia tárolóedények és kancsók mellett egy kés pengéje is előkerült, amelyeket a középső bronzkorban rejthettek el a sziklabarlangban. A korabeli szokásoknak megfelelően a tőrt azért tették a halott mellé, hogy meg tudja védeni magát a túlvilágon, az ételekkel teli kerámiaedényeket pedig azért, hogy ne éhezzen odaát.

A szeptember 13-án rendezett Szinkronikum gálán Menszátor Magdolna és Tordy Géza kapta a szakma életműdíját. A legkeresettebb szinkronszínészek pályafutásuk során több ezer produkcióban kölcsönzik hangjukat az eredeti nyelven megszólaló sztároknak. Közel hatszáz magyar szinkronszínészt ismerünk, közülük a legnépszerűbb 50 csaknem ötezer film, tévésorozat, jelenet szereplőjének szavait tette a magyar közönség számára érthetővé.

Rejtő Jenő egyik utolsó lakhelye volt a Bimbó út 3-ban található ház, ahol boldog időket töltött, itt vált elismert szerzővé, ekkor születtek első légiós regényei. Miután 1942 őszén egy szélsőjobboldali, nyilasbarát lap egy cikkben kifogásolta, hogy zsidó származása ellenére álnéven továbbra is dolgozhat, megkapta munkaszolgálati behívóját, és alig két hónappal később már halott volt. Az 1943-ban elhunyt magyar íróra emlékező alkotás Günter Demnig műve: a német szobrász huszonöt éve helyez el Európa-szerte botlatóköveket a nácizmus áldozatainak emlékére.

Először találtak sírokat a második világháború alatti csehországi roma gyűjtőtábor helyén. A felfedezés segíthet rekonstruálni a láger teljes területét. 1942 és 1943 között 1308 romát tartottak itt fogva, közülük 327-en a helyszínen veszítették életüket, több mint 500 embert az auschwitzi haláltáborba küldtek. A brnói Roma Kultúra Múzeuma még ebben a hónapban pályázatot hirdet az egykori gyűjtőtábor helyén kialakítandó roma holokauszt emlékhely megtervezésére. Európában elsőként sikerült találni olyan sírokat, amelyekben a nácizmus roma áldozatait temették el.

Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus. Konrád György a magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja, művei egyebek mellett angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg. Ismertebb esszékötetei közé tartozik Az autonómia kísértése, az Antipolitika, az Ölni vagy nem ölni, Az újjászületés melankóliája, a Várakozás, az Áramló leltár, A közép tágulása (2004), Az író és a város, a Csodafigurák Arcképek, pillanatfelvételek, az Inga, a Harangjáték, a Zsidóságról. Fenn a hegyen napfogyatkozáskor című önéletrajzi regénye 2003-ban, Kakasok bánata című regénye 2005-ben jelent meg.

Tizenharmadik alkalommal rendezik meg a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozót szeptember 13. és 18. között a baranyai megyeszékhelyen nyolc társulat részvételével. A hazai táncélet legkiválóbb képviselői hozzák el legújabb produkcióikat a pécsi közönségnek.

Gyori_Balett

Szeptember 18-án az ország legismertebb kertészével beszélgetnek a Hadik Kávézóban.

A Minority Rights Group Europe a klímaváltozás hatásairól rendez kerekasztal-beszélgetést magyar médiavezetők részvételével szeptember 17-én 14:00 órától, a Kőleves étteremben.

OKtóver 5-én 20:00 órakor adja idei egyetlen magyarországi koncertjét Csordás Gábor zongorista-zeneszerző a Wesselényi utcai Erőművházban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma