782x90_karacsony_banner_2_ok
2015.12.22

Fantasztikus újításokkal, látványos díszletekkel, lenyűgöző, háromdimenziós fényfestéssel és csodálatos jelmezekkel varázsolja a nézőket a mese világába, az idén minden elemében megújult, A Játékkészítő című pop-show-musical. Előadások – itthon utoljára – december 26-27-28-29-én, naponta háromszor, a SYMA csarnokban.

Nem csupán újabb dalok, újabb szerepek és újabb színészek jelzik, hogy megújul a tavaly nagy sikerrel bemutatott, A Játékkészítő című mese-musical. „Igyekeztünk a látványvilágában is újat hozni, olyan vizuális megoldásokat, melyeket itthon még nem láthatott a néző” – mesélte Illés Gabriella, A Játékkészítőt megálmodó TulipánTündér produkció vezetője. A színpadnak már a mérete is lenyűgöző: egy 800 m²-es színtéren történnek majd az események. A hatalmas építményre rendkívül izgalmas díszlet épült: elkészítéséhez 1000 méter deszkát, 250 m² rétegelt lemezt, 1000 m² drapériát, 200 liter festéket és 500 méter zártszelvényt használtak fel.

 

A teljes díszlet felületére vetítve, egy itthon még nem látott, speciális technológiával „életre hívott”, háromdimenziós fényfestéssel varázsolják a nézőket egy különleges mesevilágba. A háromdimenziós hatású projekciók képesek lesznek teljesen megváltoztatni a teret, kiszakítva a nézőt a realitásból. A speciális látványvilágot Bordos László Zsolt architekturális vetítéssel foglalkozó 3D-művész, a műfaj világhírű szakértője tervezi, a teljes látványvilágért Radnai Márk vizuális rendező felel. A 3D mapping lényege, hogy 3D felületre vetítenek 3D-s képeket, jelen esetben nyolc darab, nagyteljesítményű projektorral. Bizonyos animációkat renderparkokban hozzák létre az alkotók, mintegy 140 számítógép számolja ki képkockáról-képkockára az elkészített 3D-s képeket. 12 tervező dolgozik éjjel-nappal olyan speciális jeleneteken, mint például a hétfejű sárkány elkészítése, aminek a mimikáját és mozgását valódi ember gesztusairól mintázták. A 3D animáció elkészítése rendkívül időigényes folyamat: egy másodperc elkészítése olykor 4-5 óra munkaórát is igénybe vehet.

 

A darab alkotói – számolva azzal, hogy Király Viktor sikeresen szerepel a VOICE versenyén, s emiatt további lehetőségek várják az Egyesült Államokban – már korábban egy speciális felvételt készítettek vele, amint nővérével a Jancsi és Juliska duettjében énekel. Viktor így a darabban – a történetéhez illeszkedve – egy videóprogram lesz, és egy háromdimenziós felvételről fog virtuális duettet énekelni Lindával. Ilyen megoldás még nem volt látható hazai színpadon.

 

Jatekkeszitok2
Forrás: https://www.facebook.com/ajatekkeszito


A hatalmas színpadhoz tartozik egy úgynevezett oldalszínpad is, ahol a különböző jelenetek kellékei, berendezései várják, hogy színre kerüljenek. Az oldalszínpadról érkeznek majd a színészek a jelenetekhez és a darab hangosítása is az oldalszínpadról történik. A hangosításhoz 70 darab hangfalat, 8300 méter kábelt, 50 darab mikroportot használnak. A világosításhoz pedig 150 darab motoros intelligens lámpát, 10000 méter kábelt és 450 folyóméter rácsos tartót építettek be.


Számos pirotechnikai és látványtechnikai megoldást sorakoztatnak fel az előadásokon, melyek során a szakemberek 20 liter füstolajat, 4500 kilogramm szén-dioxidot, 20 kilogramm lángolajat használnak majd el. Látványtechnikában alkalmazni fogják az úgynevezett „reptetést” is, így például különböző tárgyakat, de Kamarás Ivánt és a Vastag tesókat is a levegőbe emelik majd. A Játékkészítő alkotói együttműködnek a Szegedi Szabadtéri Játékokkal, felhasználva például a szegedi színpadon használt forgószínpadot is.

 

Izgalmas és látványos járművek is megjelennek majd a színen: A Játékkészítő elektromos autója vagy egy különleges léghajó mellett a táncosok elektromos „deszkákon”, mini segway-eken is suhannak majd olykor a színpadon.

 

Jatekkeszito


A varázslatos díszletek közt a mesés figurák csodás jelmezekben jelennek majd meg. Idén mintegy 160 jelmezt láthatunk a darab során, bábokkal kiegészítve. A készítők több száz különböző anyaggal dolgoztak, ezekből összesen kb. 3000 métert használtak fel. A textileken kívül bőrös műhely készítette a formai darabokat, az öveket, páncélokat, kamáslikat, kiegészítőket. A különleges ékszereket ötvösművész gyártotta, részben 3D printerrel, részben a klasszikus eljárásokkal elkészítve. A Játékkészítőnek például készült két elképesztő egyedi formaviláguk miatt szinte szobrászi feladatnak számítottak. Több hetes modellezést és kísérleteket végeztek az alkotók, míg eljutottak a végleges jelmezekig. Oroszlán Szonja jelmezében kétszáz órányi munka van, 150 méter tüll és még 20 méter borító anyag alkotja ezt a ruhakölteményt és Aquatániát még egy 70 centiméter magas fejdísz is ékesíti. Lesz egy extra hosszú szoknyája is, amit nem ékkövekkel, hanem speciális fényfestéssel díszítenek, hisz így is majdnem 20 kiló a teljes jelmez. A darabban most is több tucatnyi különböző paróka tűnik majd fel a szereplők fején, a legnehezebb 2,5 kg, a leghosszabb a Dzsinn 180 cm-es hajkölteménye. A jelmezeket ezúttal is Müller Kata tervezte.

 

A háromfejű sárkányt idén bábkészítők tervezték és gyártották. Az óriásbábok – a grafikai látvány alapján – egy különlegesen felépített szerkezet kialakításával kelnek életre. A tervezésben a dinoszaurusz csontvázak, ízületek szolgáltak ötletekkel, amelyeknek a működése összhangban van a színészek mozgásával. Az anyaghasználat nagyon változatos: vannak benne építőipari anyagok, textilek, dekorációs alapanyagok, festékek, használati eszközök is. „Talán a legizgalmasabb, legcsodálatosabb dolog, hogy a színész az élettelent kelti életre” – mesélte Matyi Ágota, bábtervező. Az előadást ezúttal is élő zenekar fogja kísérni a Magyar Virtuózok közreműködésével.

Kulcsszavak: JátékkészítőSzínpadMese

Blattner3

2017.11.21
Billentyűk – Blattner Géza kísérleti bábszínháza az avantgárd Párizsban címmel nyitottak meg tárlatot november 18-án a debreceni MODEM – Modern és Kortárs Művészeti Központban. A kiállítás a 20. századi európai avantgárd bábszínház, valamint a modern magyar bábművészet megteremtőjének számító, nemzetközi hírű debreceni alkotó, Blattner Géza munkásságát mutatja be.

01Spite-DannyWillems_vagott

2017.11.18

Wim Vandekeybus egyéni hangvételű flamand táncos és koreográfus 1999-ben készített In Spite of Wishing and Wanting című alkotásának 2016-ban kibővített változata érkezik november 23-án és 24-én a Trafó – Kortárs Művészetek Házába. Az Ultima Vez társulat előadása szilaj, intenzív, markánsan mai és férfi energiákkal telített. Vandekeybus megkapó, játékos koreográfiájához David Byrne szerzett zenét.

folszallott_a_pava

2017.11.17

Az első élő elődöntővel folytatódik a Fölszállott a páva tehetségkutató ötödik évada. A közmédia nézői november 17-én tizenkét produkciót láthatnak a Duna televízióban – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya az MTI-vel. Az elődöntőben hat produkció jut tovább a középdöntőbe. A Fölszállott a páva műsorvezetői ezúttal is Novák Péter és Morvai Noémi lesznek.

„Messziről jöttél, sokat láttál és a fényképeiddel sok mindent megmutatsz, talán még a mindennél is többet” – búcsúzott személyes hangú beszédében Kincses Károly fotótörténész a november elején elhunyt Balla Demeter fotográfustól, akit november 21-én temettek el a Farkasréti Temetőben. Mint mondta, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus gigantikus életművet hagyott hátra.

Őrfi József saját maga tervezte és építette piliscsabai családi háza nyerte épület kategóriában a Média Építészeti Díját, amelyet november 18-án este adtak át Budapesten. A tervek között Takács Gyula finnországi skanzenépülete lett a nyertes. Őrfi József saját családi házát bővítette ki, a tervezést és a kivitelezést is ő végezte.

Hontalanítás című, a kirekesztés témáját feszegető, több elismeréssel is díjazott produkciójával egyhetes erdélyi turnéra indul a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház. A Hontalanítás című produkció mellett délelőttönként a Felföld tánchagyományai című ismeretterjesztő darabot láthatja a közönség. Az erdélyi turné alkalmával november 26-áig Gyergyószentmiklósra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Kolozsvárra is ellátogat a társulat.

Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban mutatják be november 28. és december 17. között a Seuso-kincset, a késő római ötvösművészet legjelentősebb, ismert leletegyüttesét. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy az intézmény belső tereit átalakították, külön honlap készült, amely a múzeumpedagógia munkát is segíti. A múzeum a kiállítás ideje alatt 12 órás nyitvatartással működik.

A cigányság egyik eredettörténetét feldolgozó, nagyszabású oratóriumot mutatnak be december 19-én a pécsi Kodály Központban a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A koncerten 14 országból származó autentikus cigányzene szólal meg népi-világzenei hangszerelésben. A Valaha madarak voltunk című produkcióban csaknem kétszázan működnek közre. Az előadás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma