NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.01.10

Nagyon boldoggá teszi a Pro Cultura Hungarica-díj Endrész László artistát, a londoni The Blackpool Tower igazgatóját, aki a magyar cirkuszművészet népszerűsítéséért vehette át az elismerést a XII. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál nyitóestjén. Az egykori artista 1945. április 22-én született Magyarországon, anyja révén a Schlingloff-cirkuszdinasztia kilencedik generációs tagjaként.

„Negyvenöt éve nem élek ebben az országban, de ennek ellenére kitüntetnek azért a munkáért, amellyel a magyar artistákat segítem évtizedek óta. Ez nagyon boldoggá tesz” – fogalmazott Endrész László, akit a cirkuszművészet terén kifejtett hosszú évtizedes munkásságáért, a magyar cirkuszművészet és artistaművészet népszerűsítéséért, hagyományainak megőrzéséért, a fiatal artistatehetségek támogatásáért tüntetett ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere január 9-én este a Fővárosi Nagycirkuszban. Az egykori artista 1945. április 22-én született Magyarországon, anyja révén a Schlingloff-cirkuszdinasztia kilencedik generációs tagjaként. A háború után nagyon rossz helyzetbe kerültek az artisták, gyakran éheztek, filléres fizetésekért léptek fel mozikban a filmhíradók előtt – idézte fel gyerekkori emlékeit. „Nagyon sok kiváló magyar artistaművész volt, akik hat-hét nyelven beszéltek, de analfabéták voltak, nem tudtak írni, olvasni, ami a cirkuszban nem volt probléma, de a háború után dolgozni kényszerültek, mivel a cirkuszokat államosították, ezért sokuknak nem volt munkája” – emlékezett.


endresz1

 

Elmondta, hogy apja kívülállóként került a Schlingloff-család cirkuszába, ahol megismerkedett az anyjával. „Apámnak volt iskolai végzettsége, katolikus papnak készült gyerekként, de az államosítás után nagyon finom, művelt emberek is kétkezi munkásnak álltak.” Az iskolák elvégzése után fejébe vette, hogy felvételizik az Állami Artistaképző Intézetbe, amelyet akkor Baross Imre igazgatott. Miután felvették, szívizomgyulladást kapott és kétségessé vált, hogy folytathatja-e az artista pályát, pedig addigra édesanyja családjából már mindenki, nagybátyja, unokatestvérei mind visszamentek a frissen alakult állami cirkuszhoz és folytatták a családi hagyományt. „Gondoltam egy merészet, ezért bátyámmal vettünk négy telefonpóznát, felépítettük a kertünkben és elkezdtük gyakorolni a fliegendét, azt a repülőszámot, amelyet Magyarországon először apám mutatott be az 1920-as években” – mondta. A fliegende vagy repülő trapéz egy olyan produkció, amelyben két vagy több trapéz is szerepel és az artista az egyik trapézról mintegy „átrepül” a másikra.

 

Ezzel a számmal vizsgáztak le sikeresen az artistaképzőben és ettől kezdve hivatásos artista lett. „Napközben segédmunkásként dolgoztam az Állami Könyvterjesztő Vállalatnál, éjszaka pedig a sokszor mínusz 10 fokosra hűlt Fővárosi Nagycirkuszban próbáltunk” – emlékezett vissza. Miután bekerültek a nagycirkusz egyik nagy műsorába, megnyílt előttük a világ és sorra kapták a felkéréseket és fogadták el a jelentkezésüket a világ minden tájára. „Akkoriban a cirkuszművészek saját fényképük megküldésével és néhány szavas bemutatkozással adták el magukat és a produkcióikat a cirkuszoknak németül” – mondta. Angliában ismerkedett meg feleségével, aki a világhírű angol Fosset-cirkuszdinasztiából származik. Feleségével és később gyerekeivel közös számaikkal járták a világot, majd egy idő után elkezdett műsorokat rendezni, végül impresszárióvizsgát tett és felkarolta az ifjú artistákat, segített nekik leszerződni a különböző cirkuszokhoz.


endresz2

 

Londonban 1980-ban megalapította a Tip Top Entertainments ügynökséget, majd nem sokkal később felajánlották neki az Egyesült Királyság legtradicionálisabb és legnagyobb állandó cirkuszművészeti központjának számító The Blackpool Tower vezetését, amelynek 27 éve az igazgatója feleségével és két fiával együtt, akik Anglia elismert bohócai Mooki és Mr. Boo néven. Endrész László emellett rangos nemzetközi cirkuszfesztiválok zsűritagja, aktívan részt vesz az Európai Cirkuszművészeti Szövetség munkájában is. Elmondta, hogy munkái mellett jelenleg egy önéletrajzi könyv megírásán is dolgozik, amelyben saját és a cirkusz világának a szemszögéből mutatja be az 1950-es, 1960-as évek Magyarországának történelmi, politikai, hatalmi viszonyait. A londoni cirkuszigazgató a XII. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál zsűritagjaként különdíjat is átad majd egy fiatal artistának.



Forrás: MTI

Fotó: MTI/Mohai Balázs

tanyaszinhaz14

2018.12.15

A Tanyaszínház a délvidéki Kavillóból csacsifogattal indult 1978-ban. Előadásaikat azóta félmillióan látták, és ma már művésztelepük is van. Idén ünneplik fennállásuk 40. jubileumát, melyet Magyar Örökség díjjal koronázhatnak meg. A közösség szolgálatáért járó elismerést szombaton adják át Budapesten. Magyar Attilával, a színház elnökével Németh Ernő, a Vajdaság ma munkatársa beszélgetett.

lazar_kati1

2018.12.14

70. születésnapját ünnepli december 14-én Lázár Kati Kossuth-díjas színésznő és rendező, kiváló művész. Pályáját a legendássá vált 25. Színházban kezdte, ezt követően az ország nagy színházainak legtöbbjében játszott, társulati tag volt. 1998 óta szabadúszó. Számos filmben nyújtott emlékezetes alakítást, legutóbb a Kincsem című játékfilmben láthattuk.

tragedia_01

2018.12.13

Négy rendező és harminc színész munkája egyetlen előadásban – és ez még csak az első rész, jövőre jön a folytatás. Az ember tragédiája 1. bemutatásával a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulata a 200 éves magyar nyelvű színjátszás előtt tiszteleg.

1,51 millió euróért (490 millió forint) kelt egy Marcel Proust-mű első kiadása Pierre Bergé francia üzletember legendás könyvtárának árverésén pénteken Párizsban. Ez a legnagyobb összeg a világon, amelyet franciául írt eredeti mű egy példányáért valaha árverésen adtak. Marcel Proust (1871-1922) Az eltűnt idő nyomában című, hétkötetes regényfolyamának első könyve, a Swann eredeti, japán papírra nyomott kiadásának ez az egyes számot viselő példánya, melyet az író barátjának, Lucien Daudet-nek ajándékozott 1913 végén.

A Plácido Domingo által alapított Operalia nemzetközi tehetségkutató verseny mintegy ezer résztvevője közül kiválasztott 40 énekes július 21. és 26. között a prágai Nemzeti Színház történelmi épületének színpadán méri össze tudását. A zenei kíséretet az opera zenekara biztosítja Plácido Domingo vezényletével. A negyven résztvevő először három selejtező körben mérkőzik meg egymással, közülük tízen jutnak be a döntőbe, ahol öt kategóriában fogják értékelni az énekeseket. Az Operaliát korábban mások mellett London, Los Angeles, Párizs, Verona, Mexikóváros és Peking látta vendégül.

Az egri minaret világviszonylatban egyedülálló értéket képvisel: ez a legészakibb fekvésű minaret, amely szinte teljes épségében fennmaradt. Állami támogatásból nemcsak a torony újult meg, hanem annak közvetlen környezetét is helyreállították. A beruházás több ütemben valósult meg. A torony ideiglenes megtámasztását, a régészeti feltárásokat és a falkutatást követően először az alapozás megerősítési munkálatai és az alsó burkolókövek cseréje, rekonstrukciója történt meg, majd a felső rész burkolatának javítása, a csúcsdísz és az erkély felújítása következett.

A terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Templomban ad adventi koncertet a Makám együttes december 22-én szombaton Ó, gyönyőrű éj címmel. Az est során Sík Sándor verseire készült dalok is elhangoznak. A zenekarban Krulik Zoltán mellett ezúttal Bede Sári és Magyar Bori (ének), Boros Attila (basszusgitár), Varga Bori (szaxofon), Szabó Árpád (hegedű), Gyulai Csaba (cajon és gadulka) szerepel. Közreműködik az örmény fúvós hangszert, a dudukot megszólaltató Juhász Endre, valamint Bálint Péter, aki az ausztrál őslakosok kürtjén, a didgeridoo-n játszik. A koncertről filmfelvétel készül.

A 100 éve született Alekszandr Szolzsenyicin prófétai erejű írásai a 20. század talán legerőteljesebb irodalmi művei, amelyekkel a szovjet kommunizmus nyomorúságait és szenvedéseit leplezte le. Andrej Kovalcsuk egészalakos bronzszobrát a Nobel-díjas orosz íróról elnevezett moszkvai utcában avatták fel.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma