NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.06.06

Június 6. és 16. között rendezik meg a Prágai Quadriennálét, a színházi látványtervezők négyévenkénti seregszemléjét, melyen Magyarország három installációval vesz részt: a Végtelen dűne, a Mi van a felhőben? és az Andrássy úti villa című munkával. A kiállítás üzenetét idén a képzelet, az átalakulás és az emlékezet hívószava köré építették.

infinite_dune_
Végtelen dűne


A kiállítás központi, Országok és Régiók nevű szekciójában a Végtelen dűne című installációt mutatják be, amely Balázs Juli, Kálmán Eszter és Nagy Fruzsina díszlet- és jelmeztervező, Juhász András videoművész és Keresztes Gábor hangtervező munkája.


Az alkotás egy videóra és ledfalra alapuló komplex építmény, amely kívül visszatükrözve mutatja környezetét, elmosva a térbeli határokat, belül pedig homokdűnéket megsokszorozva kietlen és végtelen sivatag benyomását kelti.


vegtelen_dune
A Végtelen dűne című installáció egy pillanata


Az installáció célja annak felmutatása, hogy amíg a színházban a külvilág hatása elől bújik el az ember, közben mégis közösségi élményként élheti meg a művészi tapasztalatot a többi nézővel együtt. A színházban egyszerre vagyunk egyedül, mégis társaságban.


A Diákszekcióban a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kara, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem látványtervezés, fényképészet és építészet szakos hallgatóinak installációját mutatják be.


mi_van_a_felhoben-768x432
Mi van a felhőben?


Projektjük, a Mi van a felhőben? című, részben a változékony képzeletre és az egymásba folyó gondolatokra, részben pedig a mai techno-kulturális világunkat is meghatározó számítógépes felhőre utal, amelyben képeket, terveket és egyéb felhalmozódó emléknyomokat őrzünk.


A rengeteg plexicsőből összeálló plasztikus felhő-installációba belépve a néző a négy egyetem hallgatóinak terveivel, formát kereső elképzeléseivel találkozik, amelyeket végigkövetve bejárjuk a tervezési folyamat állomásait az ötlettől az elkészült alkotásig.


gordon_eszter_jelmez
Nagy Fruzsina: Andrássy úti villa című jelmeze
Fotó: Gordon Eszter


A színháztörténeti emlékezet bemutatását célzó Fragmentumok szekcióban Nagy Fruzsina Andrássy úti villa című jelmeze látható a PestiEsti című 2007-es előadásból, amelyet a kiállításon audiovizuális technológia segítségével keltnek újra életre.


A kiállítást egy térspecifikus előadásokat bemutató fesztivál és több performansz is kiegészíti, amelyek programjában szintén találkozhatunk magyar művészekkel. A prágai főszervezők meghívására látható lesz a Flock Project Vertikális tánc című produkciója, Bérczi Zsófia Morfománok és Somló Dávid Drift című performansza, valamint Nagy Fruzsina, Halas Dóra és a Soharóza kórus előadása, a Tabu kollekció is.


További részletek ezen a linken olvashatók.

Kassak_muzeum_Gorgona_1959-1968-7530

2019.09.23

A Gorgona csoport művészekből és más értelmiségiekből álló, titkos nyilvános közösség volt a keleti és a nyugati blokk határán, Zágrábban. Munkásságukkal a hazai közönség már a Ludwig Múzeum 2017-es El nem kötelezett művészet című kiállításán megismerkedhetett, a Kassák Múzeum mostani kiállításán pedig még mélyebbre áshatjuk magunkat a csoport tevékenységébe.

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

PINKPONILO_1

2019.09.23

16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapestet október 4. és 13. között. A rendezvény egyik leginkább várt programja a Nyitott Studiók, ahol a látogatók tizenöt vállalkozás kulisszái mögé betekintve kaphatnak képet az ötleteléstől a megvalósításig tartó munkáról.

A Green Carpet Awards gálán a milánói Scalában 12 kategóriában osztottak ki díjakat. A Valentino divatház 87 éves alapítója, Valentino Garavani Sophia Lorentől vehette át az örökség kategória díját pályafutásának elismeréseként. A Healthy Seas nevű kezdeményezés a körkörös gazdaság kategóriában kapott elismerést: a projekt keretében önkéntes búvárok gyűjtik be a tengerfenékről a halászhálókat, melyekből újrahasznosított nylon készül a divatházak, köztük a Prada, valamint a textilipar számára. A társadalmi felelősségvállalás kategóriában egy mumbai kezdeményezést díjaztak, melyben hátrányos helyzetű indiai nők tanulnak kézimunkázni. A további kategóriákban mások mellett a Velencei Gondolások Szövetsége, Stella McCartney divattervező, Doutzen Kroes szupermodell és Flavia La Rocca divattervező kapott elismerést.

A csaknem 279 millió forintos európai uniós támogatásból megtörtént a műemlékjellegű épület felújítása, az ipari műemlék gépeket működés közben bemutató, egész évben nyitva tartó szőttesmúzeum kialakítása. A fejlesztés eredményeként évi 5-9 ezer látogatót tud fogadni a kúria, amelyben rendezvényeket, foglalkozásokat, képzéseket, bemutatókat is lehet majd tartani és vendéglátási, kereskedelmi egységet is lehet benne működtetni. Az épület a szőttesek, magyar zsinóros ruhák, kézi iparművészeti termékek bemutatása mellett a tervek szerint tanfolyamoknak is otthont ad a jövőben. Egyebek mellett szövést, fonást, varrást, makramét, hímzést tanulhatnak majd az érdeklődők.

Az eddig ismertnél sokkal komolyabb szereplője volt a hitleri propagandagépezetnek Lothar-Günther Buchheim író és műgyűjtő, A tengeralattjáró című világsikerű regény szerzője, aki a második világháború után pacifistának mondta magát – állítja Gerrit Reichert oknyomozó német újságíró. Reichertnek meggyőződése, hogy Buchheim csak a háború után változott át a nácik propaganda-szakértőjéből békeharcossá. A 2007-ben 89 évesen elhunyt szerző a háború alatt haditudósító volt, és tengeralattjárókon szerzett tapasztalatai alapján írta meg 1973-ban megjelent, több millió példányban elkelt világháborús regényét, a Das Boot-ot, amelyből 1981-ben nagysikerű film is született. A történet egy búvárhajó legénységének mindennapjain keresztül a háború kilátástalanságát mutatja be.A sikerregény magyarul 1982-ben, Bor Ambrus fordításában A hajó, 1999-ben pedig A tengeralattjáró címmel, Farkas Tünde fordításában jelent meg.

A festőművész munkáiból szerdán nyílik kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen, a MANK Galériában. A válogatásban egyszerre kapnak helyet portrék és olyan fiktív helyszínek, melyek titokzatos atmoszféráját organikus formák, városképi elemek vagy sejtelmes drapériák szövik át.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

A korabeli leírások, kritikák, nyilatkozatok alapján szeptember 27-én az Országos Széchényi Könyvtárban felidézhetjük, mit láthattak a nézők a 20. század első felében a színházakban.

Adyeffects2

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma