IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2004.06.03

Az Angelica nővér felújító próbáján találkoztam Lukin Mártával, aki hasonlít nővéréhez, Lukin Ágneshez. De még jobban Cilihez, - Cecíliához -, aki ma is a Rádióban dolgozik. Lukin Mártát a kilenc tagú család munkamegosztásáról kérdeztem.
Gyerekkorunkban mi voltunk a kicsik, Cili és Ági a nagylányok - tizenegy év volt köztünk a korkülönbség. Anyánk fantasztikus asszony volt. A Fazekas Gimnáziumban tanított, kórust vezetett 32 évig, szinte az iskolapadból ment szülni.
Akkoriban csak három hónap volt a szülési szabadság, és utána rögtön tanított újra. Szerette a munkáját. Velünk a nagymamám volt és egy néni, aki még anyám dadája volt valamikor. Hamar kialakult a munkamegosztás.
Anyám már életében sokat rám bízott, hiszen két kisebb testvérem volt. Ezért a halála után én vettem át a szerepét, legalábbis ami a család összetartását illeti. 11 unoka van, és ha karácsonyi ebédre összegyűlik nálam a társaság, vagyunk huszonöten is.
Nyáron pedig a Balatonon még többen. De mivel nekem van nyári szünetem, természetes, hogy én vállalom a gyerekek nyaraltatását. Ezek a balatoni nyarak gyerekkorom kedves emlékei.

1959 óta megvan a szepezdi ház, ahol minden nyarat töltöttünk a szüleinkkel, mert nekik is tanítási szünet volt. Balaton-imádó vagyok, ma is szeretek bicilkizni, pigpongozni, kirándulni. Kell is a kikapcsolódás az operaházi évad után.

Zenészcsaládba született, mégsem akart operaénekesnő lenni....

Angol-orosz szakos bölcsész voltam, az egyetem mellett kezdtem énekelni tanulni. Később, amikor felvettek a Zeneakadémiára - még akkor sem operatanszakra - abbahagytam a bölcsészkart.
Kórusban korábban is énekeltem, a Rádiókórusba például ma is visszajárok szólistaként. Adorján Ilona, az énekmesternőm hívott Győrbe, ahol meghallgatás volt 1988-ban, és így kaptam meg a Don Carlos Eboli zerepét. Akkor Bor József volt a főrendező, aki leszerződtetett egy évre.
Majd átmenten három évre Miskolcra Galgóczy Judithoz. Ott Carment, Santuzzát és Azucenát énekeltem. Pécs következett a Cosi fantutte-val és a Bánk bán Gertrudisával.
Közben Pestre is hívtak vendégszerepelni. Először Bartók Kékszakállújának Juditjára, majd egyre inkább Wagner szerepekre: Rajna kincse, Parsifal. Wagner-énekesnőben hiány volt, ezért a Magyar Állami Operaház 1992-ben szerződtetett.

Brünhilda szerepében a Walkürben, Berczelly Istvánnal

Milyen új szerepre készül idén?

Nemsokára kezdjük próbálni Dohnányi A vajda tornya című operáját, amelynek ősbemutatója 1922-ben volt. Afféle Kőműves Kelemen történet, Nagy Viktor rendezi és Dénes István vezényli. Most felújítjuk az Angelica nővért, amely már évek óta nem volt műsoron, és rendszeresen énekelem Brünhildét a Walkürben. A permierjeimre általában öszegyűlik az egész család. Van egy unokahúgom, aki minden Wagner-előadásomat végigüli hétéves kora óta, szerintem meg van "fertőzve" zenével.

Nemrég érkezett haza egy németországi vendégszereplésről...

Eötvös Péter Három nővér című operáját még itthon énekeltem. Most Kasselben állította színre Szabó István, aki a mi bemutatónk rendezője is volt. Mivel a kinti Olga megbetegedett, engem hívtak beugrásra, hiszen kevesen tudják ezt a modern operát. Ráadásul németül kellett megtanulnom a szöveget.
Szerencsére jól bírom a beugrással járó feszültséget. Szabó István filmrendezővel nagyon jó volt együttdolgozni. Megrendezte kint Csehov Három nővérét és Eötvös Péter operaváltozatát is. Nekem azonban egy hét után honvágyam van a lakásom és a kutyám után, ezért nem is szoktam vállalni hosszabb külföldi vendégszereplést.


lukoviczky

BMV
2006.09.08
Az idén 30 éves Barta Mária Viola eddig főleg még gyerekszerepeket alakított a miskolci színpadon, de az Agyő Európával már megjárta Bogotát. Pályájáról, szerepeiről és az Agyő Európáról beszélgettünk.
2006.09.08
Milyen a kortárs magyar dráma helyzete? Nem fordulhatunk ezzel a kérdéssel jobb helyre, mint a Nyílt Fórum szervezőihez, akik immáron 21. alkalommal vállalkoztak arra, hogy a fiatal, vagy pályakezdő drámaírók útját egyengessék. Beszélgetés Radnóti Zsuzsával, Nánay Istvánnal, Solténszky Tiborral, Upor Lászlóval és Lőkös Ildikóval.
2006.09.08
Galamb a Kultúrházban, Galambos Péter a szinkronstúdióban, és mégegyszer Galambos Péter! Ő a POSzT szakmai beszélgetéseinek első olyan moderátora, akit arra kértek, hogy a következő évi találkozón is folytassa, amit ebben az évben elkezdett.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma