2016. december 4.
Célzó

Download.aspx2_masolata

„Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, és akkor van remény arra, hogy valamiből jelentős előadás születik” – vallja a rendezésről Marton László, a Vígszínház főrendezője és egykori igazgatója, akit 2016-ban Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelöltek Prima Primissima-díjra. Marton Lászlóval pályakezdésről, rendezésről, tanításról beszélgettünk, valamint arról, mit jelentenek számára a díjak.

2013.10.28

Új ifjúsági darabot mutatott be a Kolibri Színház Emlékezz rám címmel október 26-án, amelynek középpontjában számos, kamaszokat érintő probléma áll. A fekete humorban sem szűkölködő tanulságos előadásról a rendezővel, Németh Ákossal beszélgettünk.

szoro_foto2
Fotó: Kolibri Színház

Hogyan esett erre a darabra a választás?

Rendezőként részt vettem egy svájci-magyar koprodukcióban, és akkor került a kezembe ez a darab. Német nyelvterületen nagy kultúrája van az ilyen jellegű daraboknak, ez is rég óta sikerrel fut Svájcban és Németországban. Miután elsősorban drámaíró vagyok és rendezni csak évente egy-két darabot szoktam, amikor a Kolibri felkért, egyértelmű volt, hogy ezt fogom színre vinni.

 

Miről szól a történet?

A tizenhat éves gimnazista fiatalok mindennapjairól, a főszereplő fiú, Cedric és bandájának zűrös dolgairól. Arról, hogyan kínoznak addig egy mozgássérült lányt, amíg szinte öngyilkosságba hajszolják. A tíz és tizenhat éves korosztály különösen kegyetlenül tud viselkedni, talán azért, mert őszintébbek, gátlástalanabbak, mint a felnőttek. Az ő valóságos problémáikat mutatja be a darab, egy olyan történetet, ami napi szinten is ismerős lehet a híradásokból. A miénk azonban mégsem egy tipikus történet, hiszen váratlan fordulatot tartogat.

 

Az eredeti verzióhoz képest, miben más a Kolibri Pincében látható darab?

Amikor először elolvastam, bizonyos pontokon hiányérzetem támadt, néhol gyengének találtam. Drámaíróként egyébként is szokásom, hogy kiegészítem a darabot, ez a próbák alatt is megtörtént, mert igyekeztem a színészekhez igazítani a szöveget. Az eredeti verzió tele volt monológokkal, ezért elég statikusnak találtam, így igyekeztünk minél több izgalmas dialógust belevinni. Az eredeti történetet követjük, de formailag sokban eltérünk a szerzői változattól.

 

Azon túl, hogy van egy elég konkrét mondanivalója a történetnek mi az, ami rendezőként végig foglalkoztatta? Mit szeretett volna külön is meg mutatni?

Azt találtam érdekesnek, hogy egy „emo” stílusú, magával elégedetlen, a környezetének kiszolgáltatott kislányból, hogyan lesz a balesete után egy teljesen más külsejű, nyitott személyiség. Amikor Mira megtalálja a saját történelmének nyomait, újra összezavarodik, újabb változáson megy keresztül. Nem csak az emlékek, hanem az őt körülvevő gyerekek reakciója is hat rá, hiszen a társai bűntudatot éreznek korábbi tetteik miatt. A darab  egy érdekes vizsgálat, szociális játék.

 

Hány éves kortól ajánlják a darabot, kik a célközönség?

Az előadást tizenkét éves kortól ajánljuk, annak ellenére, hogy elég sok kemény jelenet van benne. Kezdetben én azt javasoltam, emeljük a korhatárt, de nálam sokkal hozzáértőbbek meggyőztek arról, hogy a mai kiskamaszok már sokkal többet láttak  avilágból, mint a pár évvel idősebb generáció. Nagyon sokat tanultam a Kolibritől és a színészektől, akik otthon vannak az ifjúsági színdarabok világában. Sokáig kerestem, hogy miként is kell ezt a műfajt jól művelni, mert ifjúsági darabot rendezni bizony külön műfaj. Nagy dilemmát okozott, hogy mennyire lehetünk nyersek a nyelvi vagy képi megfogalmazásban, hogy mi számít kisrealistának vagy naturalistának. Úgy érezzük, sikerült meghúzni a határt. A szexus például alig van jelen a darabban. Az erőszakot sem durván mutatjuk meg. Bízom benne, hogy sikerült megtalálni a fiatalokhoz vezető utat.

 

 

Milyen problémákkal szembesíti a fiatalokat az előadás, hogyan tud hatni rájuk?

Elsősorban azzal szembesülhetnek, hogy milyen rombolást okoz valakiben, ha folyamatos lelki nyomás alatt áll, hogy az apró iskolai csínytevések milyen komoly következményekkel járhatnak, akár bűncselekményig is fajulhatnak, hogy könnyen előállhat az a szituáció, amelyben valaki képes az öngyilkosság mellett dönteni. A legérdekesebb talán az lehet a gyerekek számára, hogy mi történik, ha egy „áldozat karakter” nem az többé, aki volt, külsőleg és belsőleg is átalakul és visszatér ugyanabba a közegbe, ahol korábban zaklatták. Arra törekedtem, hogy kérdéseket tegyünk fel, de azt remélem, hogy a fiatalokat szórakoztatni is fogja a Kolibris változat humora.

 

Tóth Júlia Éva

Kulcsszavak:

Szarvas_filmszinhaz_eorifoto-1290047

2016.12.04

A magyarországi premier előtt Párizsban mutatta be november 28-án este a Nemzeti Színház társulata A szarvassá változott fiú című előadás új változatát a Világ Kultúráinak Háza (Maison des cultures du monde) fesztiválján, a Festival de l'Imaginaire-en. A magyar közönség a december 7-ei premieren találkozhat először az új változattal.

godard2_masolata

2016.12.03

„Azt ugye ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe és vége? Hát persze, csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.” Ez a régi anekdota jól mutatja, hogy Jean-Luc Godard, a francia új hullám élő legendája a világ egyik legmerészebb filmrendezője. A Kifulladásig, A bolond Pierrot és az Éli az életét című filmek alkotója december 3-án ünnepli 86. születésnapját.

plakat_masolata

2016.12.03

Oroszország régióit bemutató tematikus vetítéssorozat kezdődött november 30-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban: az első napon Tatárföld filmkultúrájából kaptak ízelítőt a nézők, de a márciusig tartó sorozatban a baskír, a burját, a manysi, a hanti, az udmurt, a nyenyec és a mari filmkultúra is bemutatkozik. Sok film olyan térségben született, amelynek népe nagy szerepet játszott Oroszország történelmében.

Kortárs európai dzsesszelőadók koncerteznek a következő napokban a budapesti Opus Jazz Clubban. A progresszív, többségében fiatal tehetségeket felvonultató fellépők között lesznek osztrák, német, francia, amerikai és portugál zenészek is.

Magyarországot 1956-ban elhagyni kényszerülő, jelenleg Brüsszelben, Göteborgban, Párizsban és Londonban élő emigránsokat mutat be Kallos Bea Egykor mind idegenek voltunk című portrésorozata, melyről az MTVA/MTI fotóriportete december 8-án a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfényműtermében tart vetítéssel egybekötött beszámolót.

Világsztárok lépnek fel a következő hetekben a Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban: láthatja és hallhatja a közönség többek között Charles Castronovót, Erwin Schrottot, Renée Fleminget és Iréne Theorint.

Ékszerek és műtárgyak lepik el karácsony előtt Budapestet, december 13-án ékszereket és órákat, december 14-én ezüst és egyéb műtárgyakat kínál a BÁV karácsonyi aukciója, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeznek meg. Az aukció első napjának több mint 200 tétele között minden értéksáv és minden főbb ékszertípus képviselteti magát.

A Houdini Ház állandó kiállítása Houdini magyar gyökereihez szorosan kapcsolódó darabbal, a család eredeti Bibliájával gyarapodik. A múzeumba december 3-án érkezett Houdini édesapjának, Weisz Sámuel rabbinak kézjegyével megjelölt Bibliája, amelybe édesapja halála után fia akkor még Ehrich Weissként jegyezte be nevét.

A Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedűművész két éve a világ egyik legkülönösebb hangszerén, thereminen is előad. Illényi Katica az ünnepekre egy egyedi karácsonyi tematikájú theremin albummal örvendezteti meg rajongóit és a hangszer szerelmeseit.

TH_CHRISTMAS_FRONT_k

Menszátor Héresz Attila képletesen és valóságosan is belebújik a hajdani nagy magyar tragika, Jászai Mari bőrébe november 28-án a Műcsarnok Színtérben.

Adventi Mesehotellé változik Budapest egyik legszebb szállodaépülete, ahol az ország legnagyobb gyerekszobáját rendezik be és töltik meg változatos programokkal az apróságok és szüleik örömére. A Gellért már hagyományos, ám idén megújult adventi rendezvénye december 3-án és 4-én várja a nagyérdeműt.

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél, vagyis a Groove & Voice Trio a Hangtájkép című lemez anyagát bemutató koncerten. Az énekesnő 2006-ban indított Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang. A Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Lovász Irén koncerten legközelebb december 3-án hallható, ahol az Égi hang című műsorát énekli.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma