2017. január 19.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2013.10.28

Új ifjúsági darabot mutatott be a Kolibri Színház Emlékezz rám címmel október 26-án, amelynek középpontjában számos, kamaszokat érintő probléma áll. A fekete humorban sem szűkölködő tanulságos előadásról a rendezővel, Németh Ákossal beszélgettünk.

szoro_foto2
Fotó: Kolibri Színház

Hogyan esett erre a darabra a választás?

Rendezőként részt vettem egy svájci-magyar koprodukcióban, és akkor került a kezembe ez a darab. Német nyelvterületen nagy kultúrája van az ilyen jellegű daraboknak, ez is rég óta sikerrel fut Svájcban és Németországban. Miután elsősorban drámaíró vagyok és rendezni csak évente egy-két darabot szoktam, amikor a Kolibri felkért, egyértelmű volt, hogy ezt fogom színre vinni.

 

Miről szól a történet?

A tizenhat éves gimnazista fiatalok mindennapjairól, a főszereplő fiú, Cedric és bandájának zűrös dolgairól. Arról, hogyan kínoznak addig egy mozgássérült lányt, amíg szinte öngyilkosságba hajszolják. A tíz és tizenhat éves korosztály különösen kegyetlenül tud viselkedni, talán azért, mert őszintébbek, gátlástalanabbak, mint a felnőttek. Az ő valóságos problémáikat mutatja be a darab, egy olyan történetet, ami napi szinten is ismerős lehet a híradásokból. A miénk azonban mégsem egy tipikus történet, hiszen váratlan fordulatot tartogat.

 

Az eredeti verzióhoz képest, miben más a Kolibri Pincében látható darab?

Amikor először elolvastam, bizonyos pontokon hiányérzetem támadt, néhol gyengének találtam. Drámaíróként egyébként is szokásom, hogy kiegészítem a darabot, ez a próbák alatt is megtörtént, mert igyekeztem a színészekhez igazítani a szöveget. Az eredeti verzió tele volt monológokkal, ezért elég statikusnak találtam, így igyekeztünk minél több izgalmas dialógust belevinni. Az eredeti történetet követjük, de formailag sokban eltérünk a szerzői változattól.

 

Azon túl, hogy van egy elég konkrét mondanivalója a történetnek mi az, ami rendezőként végig foglalkoztatta? Mit szeretett volna külön is meg mutatni?

Azt találtam érdekesnek, hogy egy „emo” stílusú, magával elégedetlen, a környezetének kiszolgáltatott kislányból, hogyan lesz a balesete után egy teljesen más külsejű, nyitott személyiség. Amikor Mira megtalálja a saját történelmének nyomait, újra összezavarodik, újabb változáson megy keresztül. Nem csak az emlékek, hanem az őt körülvevő gyerekek reakciója is hat rá, hiszen a társai bűntudatot éreznek korábbi tetteik miatt. A darab  egy érdekes vizsgálat, szociális játék.

 

Hány éves kortól ajánlják a darabot, kik a célközönség?

Az előadást tizenkét éves kortól ajánljuk, annak ellenére, hogy elég sok kemény jelenet van benne. Kezdetben én azt javasoltam, emeljük a korhatárt, de nálam sokkal hozzáértőbbek meggyőztek arról, hogy a mai kiskamaszok már sokkal többet láttak  avilágból, mint a pár évvel idősebb generáció. Nagyon sokat tanultam a Kolibritől és a színészektől, akik otthon vannak az ifjúsági színdarabok világában. Sokáig kerestem, hogy miként is kell ezt a műfajt jól művelni, mert ifjúsági darabot rendezni bizony külön műfaj. Nagy dilemmát okozott, hogy mennyire lehetünk nyersek a nyelvi vagy képi megfogalmazásban, hogy mi számít kisrealistának vagy naturalistának. Úgy érezzük, sikerült meghúzni a határt. A szexus például alig van jelen a darabban. Az erőszakot sem durván mutatjuk meg. Bízom benne, hogy sikerült megtalálni a fiatalokhoz vezető utat.

 

 

Milyen problémákkal szembesíti a fiatalokat az előadás, hogyan tud hatni rájuk?

Elsősorban azzal szembesülhetnek, hogy milyen rombolást okoz valakiben, ha folyamatos lelki nyomás alatt áll, hogy az apró iskolai csínytevések milyen komoly következményekkel járhatnak, akár bűncselekményig is fajulhatnak, hogy könnyen előállhat az a szituáció, amelyben valaki képes az öngyilkosság mellett dönteni. A legérdekesebb talán az lehet a gyerekek számára, hogy mi történik, ha egy „áldozat karakter” nem az többé, aki volt, külsőleg és belsőleg is átalakul és visszatér ugyanabba a közegbe, ahol korábban zaklatták. Arra törekedtem, hogy kérdéseket tegyünk fel, de azt remélem, hogy a fiatalokat szórakoztatni is fogja a Kolibris változat humora.

 

Tóth Júlia Éva

Kulcsszavak:

15747906_1235175676568730_7428778584654740724_n

2017.01.19

Németországban egy volt a 769 film közül, itthon azonban egy, ha meg nem is élt, de jól ismert életérzést megörökítő film látogat a mozikba. Mától látható ugyanis az Utazás apánkkal című film, amelynek két főhőse komoly feladat előtt áll: a kommunista Romániában kell döntenie nyugat és kelet között.

p04pnh50_masolata

2017.01.19

Pablo Picasso művei mindenki számára ismerősek, ám munkásságában megfigyelhető egy éles váltás, melyet gyakran figyelmen kívül hagyunk. Pedig egy rövid, mindössze tíz hétig tartó kirándulás rendkívül nagy hatást gyakorolt művészetére.

DSC_1488_Copy

2017.01.19

A kultúra mint megtartó erő – Történelmi analógiák, korunk kihívásai, feladatai a migráció tükrében címmel rendeztek konferenciát január 18-án az Országházban. Az előadók az egésznapos rendezvényen megfogalmazták, hogyan lehet válaszolni a nemzetünket érintő aktuális kihívásokra, és körvonalazták a magyarság számára kívánatos „társadalmi jövőképet.”

Székelyföldi turnéra indul születésének 100. évfordulója alkalmából Kálmán Imre A Csárdáskirálynő című operettje. A darabot január 19-én a csíkszeredai Csíki Játékszínben,20-án pedig Székelyudvarhelyen, a Székelyföldi Filharmónia hangversenytermében láthatja a közönség. A turné után legközelebb január 22-én a pozsonyi Hviedoslav Színházban láthatja a közönség A Csárdáskirálynőt.

Soha annyi néző nem járt még a Katona József Színházban, mint 2016-ban: a tavalyi 122 ezres nézőszám az elmúlt öt évben 50 százalékos, de 2015-höz képest is csaknem 10 százalékos növekedést mutat. A látogatói csúcs a színház előadásai iránti megnövekedett érdeklődés mellett az előadásszámok folyamatos emelkedésének köszönhető: az elmúlt évben ugyanis 668 előadást játszottak.

Madách Imrére emlékeznek január 20-án Balassagyarmaton. A Nógrád megyei ünnepségen adják át a Madách-díjat, melynek két idei kitüntetettje Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Huszti Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar színész, rendező.

Natura Naturata címmel Konok Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas, Prima Primissima díjas festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás január 20-án Zalaegerszegen, a Gönczi Galériában. A magyar kultúra napja zalaegerszegi rendezvénysorozatához kapcsolódó kiállítást Spiró György Kossuth-díjas író nyitja meg, a műsorban az Egerszegi Vonósnégyes közreműködik.

A legmodernebb technikákat alkalmazó berendezésekkel, játékos képességtesztekkel és színházi produkcióval is várja a közönséget a The Champion – A Bajnok című interaktív sportkiállítás április közepéig a Millenáris park D épületében. Deres Péter író OlimpIKONOK című színházi alkotását Sütő András és Vincze Márton adják elő naponta négy alkalommal. A darabot Böhm György rendezte.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma