Ferenczy-banner

2017. március 25.
Célzó

14435401_723829147767677_2233488756730410214_o

Zrínyi Ilona alakja még ma is oly meghatározó, mint amilyen száz-kétszáz évvel ezelőtt volt. A legtöbben azonban csupán mint Munkács védőjét ismerik. Keveset tudnak arról, hogy mennyire művelt asszony volt, milyen sokat kellett szenvednie, és mégis egész élete során milyen határozott, milyen erős maradt. A Zrínyi Ilonáról készült monodráma többek között ezeket hivatott bemutatni.

2013.10.28

Új ifjúsági darabot mutatott be a Kolibri Színház Emlékezz rám címmel október 26-án, amelynek középpontjában számos, kamaszokat érintő probléma áll. A fekete humorban sem szűkölködő tanulságos előadásról a rendezővel, Németh Ákossal beszélgettünk.

szoro_foto2
Fotó: Kolibri Színház

Hogyan esett erre a darabra a választás?

Rendezőként részt vettem egy svájci-magyar koprodukcióban, és akkor került a kezembe ez a darab. Német nyelvterületen nagy kultúrája van az ilyen jellegű daraboknak, ez is rég óta sikerrel fut Svájcban és Németországban. Miután elsősorban drámaíró vagyok és rendezni csak évente egy-két darabot szoktam, amikor a Kolibri felkért, egyértelmű volt, hogy ezt fogom színre vinni.

 

Miről szól a történet?

A tizenhat éves gimnazista fiatalok mindennapjairól, a főszereplő fiú, Cedric és bandájának zűrös dolgairól. Arról, hogyan kínoznak addig egy mozgássérült lányt, amíg szinte öngyilkosságba hajszolják. A tíz és tizenhat éves korosztály különösen kegyetlenül tud viselkedni, talán azért, mert őszintébbek, gátlástalanabbak, mint a felnőttek. Az ő valóságos problémáikat mutatja be a darab, egy olyan történetet, ami napi szinten is ismerős lehet a híradásokból. A miénk azonban mégsem egy tipikus történet, hiszen váratlan fordulatot tartogat.

 

Az eredeti verzióhoz képest, miben más a Kolibri Pincében látható darab?

Amikor először elolvastam, bizonyos pontokon hiányérzetem támadt, néhol gyengének találtam. Drámaíróként egyébként is szokásom, hogy kiegészítem a darabot, ez a próbák alatt is megtörtént, mert igyekeztem a színészekhez igazítani a szöveget. Az eredeti verzió tele volt monológokkal, ezért elég statikusnak találtam, így igyekeztünk minél több izgalmas dialógust belevinni. Az eredeti történetet követjük, de formailag sokban eltérünk a szerzői változattól.

 

Azon túl, hogy van egy elég konkrét mondanivalója a történetnek mi az, ami rendezőként végig foglalkoztatta? Mit szeretett volna külön is meg mutatni?

Azt találtam érdekesnek, hogy egy „emo” stílusú, magával elégedetlen, a környezetének kiszolgáltatott kislányból, hogyan lesz a balesete után egy teljesen más külsejű, nyitott személyiség. Amikor Mira megtalálja a saját történelmének nyomait, újra összezavarodik, újabb változáson megy keresztül. Nem csak az emlékek, hanem az őt körülvevő gyerekek reakciója is hat rá, hiszen a társai bűntudatot éreznek korábbi tetteik miatt. A darab  egy érdekes vizsgálat, szociális játék.

 

Hány éves kortól ajánlják a darabot, kik a célközönség?

Az előadást tizenkét éves kortól ajánljuk, annak ellenére, hogy elég sok kemény jelenet van benne. Kezdetben én azt javasoltam, emeljük a korhatárt, de nálam sokkal hozzáértőbbek meggyőztek arról, hogy a mai kiskamaszok már sokkal többet láttak  avilágból, mint a pár évvel idősebb generáció. Nagyon sokat tanultam a Kolibritől és a színészektől, akik otthon vannak az ifjúsági színdarabok világában. Sokáig kerestem, hogy miként is kell ezt a műfajt jól művelni, mert ifjúsági darabot rendezni bizony külön műfaj. Nagy dilemmát okozott, hogy mennyire lehetünk nyersek a nyelvi vagy képi megfogalmazásban, hogy mi számít kisrealistának vagy naturalistának. Úgy érezzük, sikerült meghúzni a határt. A szexus például alig van jelen a darabban. Az erőszakot sem durván mutatjuk meg. Bízom benne, hogy sikerült megtalálni a fiatalokhoz vezető utat.

 

 

Milyen problémákkal szembesíti a fiatalokat az előadás, hogyan tud hatni rájuk?

Elsősorban azzal szembesülhetnek, hogy milyen rombolást okoz valakiben, ha folyamatos lelki nyomás alatt áll, hogy az apró iskolai csínytevések milyen komoly következményekkel járhatnak, akár bűncselekményig is fajulhatnak, hogy könnyen előállhat az a szituáció, amelyben valaki képes az öngyilkosság mellett dönteni. A legérdekesebb talán az lehet a gyerekek számára, hogy mi történik, ha egy „áldozat karakter” nem az többé, aki volt, külsőleg és belsőleg is átalakul és visszatér ugyanabba a közegbe, ahol korábban zaklatták. Arra törekedtem, hogy kérdéseket tegyünk fel, de azt remélem, hogy a fiatalokat szórakoztatni is fogja a Kolibris változat humora.

 

Tóth Júlia Éva

Kulcsszavak:

0

2017.03.25

A Magyar Hollywood Tanács március 24-én Harry Houdinire, minden idők legnagyobb szabaduló- és a modern kor egyik legnagyobb előadóművészére emlékezett a budai Várban található Houdini Házban. A rendkívüli tehetségű mágust „bilincskirálynak” is nevezték.

14446059_1193028767402422_1934294413631416726_n

2017.03.25

Idén két alkalommal, június 16. és 18., valamint szeptember 8. és 10. között várja koncertekkel, bortúrákkal, sportprogramokkal és különböző előadásokkal a látogatókat Tállyán a Kerekdomb Fesztivál. A nyári Kerekdombon fellép többek között az Antonia Vai Band, a Szabó Balázs Bandája, Palya Bea, Szalóki Ági és a Jónás Vera Experiment is.

_D0A2536_Copy

2017.03.25

Átadták az első Psota Irén-díjat március 24-én a Madách Színházban; az elismerést Hegyi Barbara színművész, a Spirit Színház jelöltje kapta. Psota Irén emlékére Almási Éva, a Nemzet Színésze hozta létre az alapítványt, amely mostantól minden évben díjat adományoz annak a színpadi sokszínűségét és tehetségét bizonyító színésznőnek, akinek kiemelkedő képességei Psota Irén örökségéhez méltók.

Újra együtt lép fel Deák Bill Gyula és Földes László Hobó az augusztus 13. és 20. között tartandó Kolozsvári Magyar Napokon – jelentették be egy március 23-ai kolozsvári sajtótájékoztatón a fesztivál szervezői. A sajtótájékoztatón Hobó volt a meglepetésvendég, aki elmondta: az utóbbi években vagy ő zenélt Deák Bill és zenekara vendégeként, vagy Bill volt az ő vendége. Most azonban Bill és Hobó újra együtt címen lépnek a kolozsvári közönség elé.

Bille August dán filmrendező lesz az április 16. és 23. között zajló 7. Pekingi Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjának zsűrielnöke. A fesztiválon bemutatják Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét és retrospektív válogatásban David Lynch filmes életművét is műsorra tűzik. A Pekingi Filmfesztiválon ötszáz filmet mutatnak be mintegy 30 filmszínházban a 16 nap alatt.

Néptáncos gyermekekről szóló fotókiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők a Fonó Budai Zeneházban április közepéig – hangzott el az M1 aktuális csatorna március 23-ai műsorában. Knap Zoltán fotóriporter elmondta: az Újbudai Babszem Táncegyüttest fotózva a táncmozdulatokon túl az érzelmeket, az örömöt és bánatot, a fellépések előtti izgalmat, az együttes közösségként való együttlétét is igyekezett megörökíteni.

Életműdíjjal tüntetik ki Tarr Bélát a bécsi Let’s Cee Filmfesztiválon. A rendező a már javában zajló mustra március 25-ei díjátadó gáláján veheti át a Star of the Urania elnevezésű díjat munkássága elismeréseként. A fesztivál honlapja az elmúlt harminc év egyik legnagyobb hatású rendezőjeként említi a magyar alkotót, aki a díjátadót követően, március 26-án A filmkészítés művészetéről címmel tart mesterkurzust az érdeklődőknek a bécsi Uránia Moziban.

A Katapult Film rendezvénysorozatot szervez Török Ferenc 1945 című filmjének alkotóival, szereplőivel március 31-étől április 21-éig. A mai filmforgalmazás új technikákat, megközelítéseket és ötleteket kíván, ezért a forgalmazó az 1945 moziba juttatásakor kulturális rendezvényekkel veszi körbe a budapesti filmbemutatót, hogy több csatornán érje el reménybeli közönségét.

Ötéves fennállását ünnepli márciusban a hazai művészeti szcéna jelentős kommunikációs ügynöksége, a kortársPRos. A minőségi kultúra elkötelezett támogatójaként hangsúlyosan a színházi, a komolyzenei, a képző- és a táncművészeti, valamint a filmes területeken tevékenykedik, és meghatározó művészek álmait igyekszik szakmai tudással párosítva megvalósítani.

16998717_804784429670478_6826525929856118752_n_masolata

A Jazzműhely sorozat következő főszereplője Kézdy Luca, a magyar jazz középnemzedékének első számú hegedűse, aki a műfajok helyett inkább a sokszínűség mellett kötelezte el magát. Koncertje – melyre március 29-én kerül sor – is a műfaji nyitottság elve mentén épül majd fel. Az est során pedig kiváló magyar és nemzetközi vendégzenészek lesznek segítségére.

Magyarországon egyedülálló művészeti kezdeményezésként, üzleti, kulturális és diplomáciai szereplők összefogásának köszönhetően kezdte meg működését az a Magyarországi Német Művészeti Alap, amelynek elsődleges célja a német kortárs képzőművészet hazai jelenlétének erősítése és a német-magyar kulturális kapcsolatok támogatása.

A Mozaik Múzeumtúra keretében iskolai edukációs múzeumpedagógiai programsorozat indul március 21-én a XV. kerületi Kontyfa Középiskola, Szakiskola és Általános Iskolában. „A Mozaik Múzeumtúra program keretében a diákok számára helybe visszük a múzeumi élményeket” – fogalmazott Makranczi Zsolt, a programot összefogó Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma