782x90_karacsony_banner_2_ok
2013.10.28

Új ifjúsági darabot mutatott be a Kolibri Színház Emlékezz rám címmel október 26-án, amelynek középpontjában számos, kamaszokat érintő probléma áll. A fekete humorban sem szűkölködő tanulságos előadásról a rendezővel, Németh Ákossal beszélgettünk.

szoro_foto2
Fotó: Kolibri Színház

Hogyan esett erre a darabra a választás?

Rendezőként részt vettem egy svájci-magyar koprodukcióban, és akkor került a kezembe ez a darab. Német nyelvterületen nagy kultúrája van az ilyen jellegű daraboknak, ez is rég óta sikerrel fut Svájcban és Németországban. Miután elsősorban drámaíró vagyok és rendezni csak évente egy-két darabot szoktam, amikor a Kolibri felkért, egyértelmű volt, hogy ezt fogom színre vinni.

 

Miről szól a történet?

A tizenhat éves gimnazista fiatalok mindennapjairól, a főszereplő fiú, Cedric és bandájának zűrös dolgairól. Arról, hogyan kínoznak addig egy mozgássérült lányt, amíg szinte öngyilkosságba hajszolják. A tíz és tizenhat éves korosztály különösen kegyetlenül tud viselkedni, talán azért, mert őszintébbek, gátlástalanabbak, mint a felnőttek. Az ő valóságos problémáikat mutatja be a darab, egy olyan történetet, ami napi szinten is ismerős lehet a híradásokból. A miénk azonban mégsem egy tipikus történet, hiszen váratlan fordulatot tartogat.

 

Az eredeti verzióhoz képest, miben más a Kolibri Pincében látható darab?

Amikor először elolvastam, bizonyos pontokon hiányérzetem támadt, néhol gyengének találtam. Drámaíróként egyébként is szokásom, hogy kiegészítem a darabot, ez a próbák alatt is megtörtént, mert igyekeztem a színészekhez igazítani a szöveget. Az eredeti verzió tele volt monológokkal, ezért elég statikusnak találtam, így igyekeztünk minél több izgalmas dialógust belevinni. Az eredeti történetet követjük, de formailag sokban eltérünk a szerzői változattól.

 

Azon túl, hogy van egy elég konkrét mondanivalója a történetnek mi az, ami rendezőként végig foglalkoztatta? Mit szeretett volna külön is meg mutatni?

Azt találtam érdekesnek, hogy egy „emo” stílusú, magával elégedetlen, a környezetének kiszolgáltatott kislányból, hogyan lesz a balesete után egy teljesen más külsejű, nyitott személyiség. Amikor Mira megtalálja a saját történelmének nyomait, újra összezavarodik, újabb változáson megy keresztül. Nem csak az emlékek, hanem az őt körülvevő gyerekek reakciója is hat rá, hiszen a társai bűntudatot éreznek korábbi tetteik miatt. A darab  egy érdekes vizsgálat, szociális játék.

 

Hány éves kortól ajánlják a darabot, kik a célközönség?

Az előadást tizenkét éves kortól ajánljuk, annak ellenére, hogy elég sok kemény jelenet van benne. Kezdetben én azt javasoltam, emeljük a korhatárt, de nálam sokkal hozzáértőbbek meggyőztek arról, hogy a mai kiskamaszok már sokkal többet láttak  avilágból, mint a pár évvel idősebb generáció. Nagyon sokat tanultam a Kolibritől és a színészektől, akik otthon vannak az ifjúsági színdarabok világában. Sokáig kerestem, hogy miként is kell ezt a műfajt jól művelni, mert ifjúsági darabot rendezni bizony külön műfaj. Nagy dilemmát okozott, hogy mennyire lehetünk nyersek a nyelvi vagy képi megfogalmazásban, hogy mi számít kisrealistának vagy naturalistának. Úgy érezzük, sikerült meghúzni a határt. A szexus például alig van jelen a darabban. Az erőszakot sem durván mutatjuk meg. Bízom benne, hogy sikerült megtalálni a fiatalokhoz vezető utat.

 

 

Milyen problémákkal szembesíti a fiatalokat az előadás, hogyan tud hatni rájuk?

Elsősorban azzal szembesülhetnek, hogy milyen rombolást okoz valakiben, ha folyamatos lelki nyomás alatt áll, hogy az apró iskolai csínytevések milyen komoly következményekkel járhatnak, akár bűncselekményig is fajulhatnak, hogy könnyen előállhat az a szituáció, amelyben valaki képes az öngyilkosság mellett dönteni. A legérdekesebb talán az lehet a gyerekek számára, hogy mi történik, ha egy „áldozat karakter” nem az többé, aki volt, külsőleg és belsőleg is átalakul és visszatér ugyanabba a közegbe, ahol korábban zaklatták. Arra törekedtem, hogy kérdéseket tegyünk fel, de azt remélem, hogy a fiatalokat szórakoztatni is fogja a Kolibris változat humora.

 

Tóth Júlia Éva

Kulcsszavak:

Shoji_Haraguchi2_ok

2017.11.22
Szenvedély, belső tűz, odaadás – ezek jellemzik Shoji Haraguchit. A japán fiatal hosszú évek kényszerkihagyása után kezdett újra zenével foglalkozni, és teszi ezt mind nagyobb sikerrel. A Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny középdöntőjének egyik versenyzője azt az álmát is megosztotta velünk, hogy létrehozzon egy Fricsay Ferenc nevét viselő zenekart és akadémiát.

folszallott_a_pava2

2017.11.22
A második első élő elődöntővel folytatódik a Fölszállott a páva ötödik évada november 24-én este, a közmédia nézői újabb tizenkét produkciót és vendégfellépőt láthatnak a Duna televízióban – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya az MTI-vel.

885591_33

2017.11.22

A Viszkis egyetlen oldal mellett sem tűzi ki a zászlót, nem ítélkezik sem Ambrus Attila, sem a rendszerváltás utáni Magyarország viszonyai felett – mondta az MTI-nek Antal Nimród rendező, akinek november 22-től látható a mozikban az 1990-es évek leghíresebb magyarországi rablójáról készült akciófilmje.

„Messziről jöttél, sokat láttál és a fényképeiddel sok mindent megmutatsz, talán még a mindennél is többet” – búcsúzott személyes hangú beszédében Kincses Károly fotótörténész a november elején elhunyt Balla Demeter fotográfustól, akit november 21-én temettek el a Farkasréti Temetőben. Mint mondta, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus gigantikus életművet hagyott hátra.

Őrfi József saját maga tervezte és építette piliscsabai családi háza nyerte épület kategóriában a Média Építészeti Díját, amelyet november 18-án este adtak át Budapesten. A tervek között Takács Gyula finnországi skanzenépülete lett a nyertes. Őrfi József saját családi házát bővítette ki, a tervezést és a kivitelezést is ő végezte.

Hontalanítás című, a kirekesztés témáját feszegető, több elismeréssel is díjazott produkciójával egyhetes erdélyi turnéra indul a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház. A Hontalanítás című produkció mellett délelőttönként a Felföld tánchagyományai című ismeretterjesztő darabot láthatja a közönség. Az erdélyi turné alkalmával november 26-áig Gyergyószentmiklósra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Kolozsvárra is ellátogat a társulat.

Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban mutatják be november 28. és december 17. között a Seuso-kincset, a késő római ötvösművészet legjelentősebb, ismert leletegyüttesét. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy az intézmény belső tereit átalakították, külön honlap készült, amely a múzeumpedagógia munkát is segíti. A múzeum a kiállítás ideje alatt 12 órás nyitvatartással működik.

A cigányság egyik eredettörténetét feldolgozó, nagyszabású oratóriumot mutatnak be december 19-én a pécsi Kodály Központban a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A koncerten 14 országból származó autentikus cigányzene szólal meg népi-világzenei hangszerelésben. A Valaha madarak voltunk című produkcióban csaknem kétszázan működnek közre. Az előadás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma