2016.06.14

Nappal egyetemre jár, esténként fellép a Nemzeti Színházban, filmekben szerepel, és mindeközben részt vesz a nők bántalmazása elleni harcban. Barta Ágnes a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének negyedéves hallgatója, akinek társaival együtt osztályfőnökük, Vidnyánszky Attila lehetőséget biztosított arra, hogy a Nemzeti Színházban töltsék szakmai gyakorlatukat.

Milyen érzés pályakezdő színésznőként a Nemzeti Színházban játszani?

Nagyon megtisztelő. Szeretek itt lenni. Bár nem vagyok társulati tag, egyre jobban érzem magam a társulat állandó színészei között. Már elmúlt a kezdeti szorongás. A színészek nagyon közvetlenek és segítőkészek, de az elején furcsa volt, hogy olyan emberekkel dolgozhatom együtt, akikre felnézek.

 

BartaAgi_Vitezlelek_eori-7710


Milyen szerepeid voltak eddig?

Több darabunk volt a Nemzeti Színházban, amelyekben az osztállyal közösen szerepeltünk. Ilyen volt a János vitéz, később egy I. világháborús témájú Molnár-darabot, a Fekete ég – A fehér felhőt adtuk elő olyan neves színészekkel közösen, mint Béres Ilona vagy Mécs Károly. A Psyché az osztályunk önálló darabja, amelynek az a különlegessége, hogy minden női szereplő Psyché. Játszom még ezen kívül a Szindbádban, a Cyranóban, és átvettem Boróka szerepét a Vitéz lélekben. Ezek közül a Psyché nagyon közel áll hozzám, belengi a mindennapjaimat. Már napokkal az előadás előtt benne élek. A Vitéz lélek azért különleges számomra, mert az az első olyan darab, amelyben egyedül viszek végig egy szerepet. Az eddigi előadásokban kisebb szerepeket kaptunk, és inkább a csapatmunka számított.

 

A színház mellett filmekben is játszottál már.

Az első komolyabb munkám a Free Entry volt Kerékgyártó Yvonne rendezésében. Nagyon sokat köszönhetek neki, azóta játszom különböző vizsgafilmekben és kisfilmekben is. Legutóbbi munkám Grosan Cristinával az Éjszakai festés volt.

 

BartaAgi_Vitezlelek_eori-7748


Hogy tudod összeegyeztetni az egyetemet a munkával?

Már csak nagyon ritkán kell lemennünk Kaposvárra, az óráink többsége itt van a színházban. Van énekóránk, beszédóránk, táncóránk. Színészmesterség-óránk már nincs külön, helyette próbálunk. Volt, hogy jött utánunk Kaposvárról tanár, néhány oktatónk pesti, és a színház színművészei is tartottak nekünk kurzusokat. Az egyik legjobb módszer a tanulásra az, ha együtt próbálunk, egy színpadon állunk a tapasztalt színészekkel.

 

Mi volt számodra a legnagyobb nehézség Psyché megformálása során?

A darab fő szála a szerelem Psyché és Ungvárnémeti Tóth László között, ám az egyik legnagyobb nehézség az volt, hogy nekem Psychéként egyáltalán nincs közös jelenetem Lacival. A másik komoly feladat a gátlások levetkőzése volt. Ez kifejezetten erotikus darab, ám próbáltam nem erről az oldaláról megfogni a jeleneteket. Szerencsére nagyon összeszokott közösség vagyunk, így végül nem okozott gondot az erotikus részek próbája sem.

 

Psyche_eorifoto-8663


Érzelmileg mennyire megterhelő a munka?

Megterhelő, de ezt egyre jobban tudjuk kezelni. Megtanultuk elengedni a végén az érzéseket. Mégis úgy gondolom – és a többieken is azt látom –, hogy soha nem teher ezt a darabot játszani. Mindig várjuk, örömmel játsszuk, és együtt izgulunk az aznapi előadás sikeréért. Összességében rengeteget ad mindnyájunknak.

 

Részt vettél a Mennyit érsz? kiállítás létrehozásában, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a napjainkban is létező rabszolgatartásra, harcoljon a prostitúció és a szexuális zaklatás ellen. Találkoztál látogatókkal, volt alkalmad megfigyelni a reakcióikat?

Sajnos nem. Egy videóban szerepeltem, ahol olyan lányt alakítottam, akit nyolc éven keresztül egy pincében tartottak szexuális rabszolgaként. Ez egy igaz történet, Natascha Kampusch esete alapján készült. Az ő monológját ültettük át magyar környezetbe, magyar nevekkel, hogy még közelebb hozzuk a történetet a látogatókhoz. A kiállítótérben ez úgy nézett ki, hogy berendezték egy szuterénba a lakását, volt ott egy matrac, koszos tárgyak, ruhák szétdobálva, és egy LCD TV-t belógattak középre, ahol időről időre elindult a felvétel.

 

Viszont több visszajelzést is kaptam az ismerőseimtől. Mind azt mondták, örülnek, hogy tudják: én vagyok ott, ez oldotta egy kicsit bennük a feszültséget. Még így is nagyon sokkoló és nyomasztó volt számukra a videó. Félelmetes látni, hogy ilyen megtörténik. Épp ez volt a cél, sokkhatást kiváltani, hogy az embereknek felnyíljon a szemük. Lehet, hogy miközben Pesten sétálok az utcán, a lábam alatt épp gyötörnek valakit. Ez azért félelmetes. Megdöbbentő adatok vannak arról, hány ezer lányt tartanak rabszolgasorban csak Magyarországon. Elképzelni is nehéz, hogy nyolc éven át egy szobában vagy, és nem mész ki, nem látod a napot. Örülök, hogy van, aki harcol értük.

 

Mit gondolsz, min tud ez a kiállítás változtatni?

Remélem, hogy olyanok is látták, akik veszélyeztetettek. Akiknél például hiányzik a szerető család, vagy ahol nincs senki, aki oda tud figyelni a tinilányokra. Ők könnyebben elkallódnak, be lehet őket csapni, el lehet őket rabolni. Ha látták a kiállítást, talán jobban tudják, mire kell odafigyelniük. Ezen kívül a monológom a videóban is úgy fejeződik be, hogy „segíts, menjünk ki innen!”. Úgy gondolom, aki ezt látta, abban nyomot hagy ez az egész, és ha legközelebb annak a jeleit tapasztalja, hogy valakit bántalmaznak, vagy olyasmire kényszerítenek, amit nem akar, akkor tenni fog ellene.

 

 

Készítette: Liska Enikő

Fotó: Nemzeti Színház

46325571_10158053251704126_9207727146032693248_n

2018.11.16

Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) november 15-én tartották meg a 404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet? című szakmai napot. A programon ismertették a nemzeti könyvtárban folyó, kísérleti fázisában lévő webarchiválási projektet, amely hazai honlapok, blogok tartalmának megőrzését szolgálja kulturális, oktatási és közéleti témákban. A projektről Tüske László, az OSZK főigazgatója is mesélt.

ute_mahler_und_werner_mahlerostkreuz_kis

2018.11.16

Megnyíltak a Fotóhónap2018 fesztivál utolsó kiállításai! A tárlatok keretében történeti és kortárs képeken elevenedik meg két egykori kelet-európai nagyváros, Kelet-Berlin és Budapest. A csoportos kiállításon Sibylle Bergemann ’70-es, ’80-as években készült kelet-berlini városfotóit, életképeit láthatjuk, Ute és Werner Mahler Külvárosi Mona Lisák-portrésorozatában pedig fiatal lányokat klasszikus festményekről ismert pózokban.

csm_malerfuersten_0229_960x397_f4ec22eeff_2

2018.11.16

Az egyik legrangosabb németországi kiállítóhelyen, a bonni Bundeskunsthalle épületében 2019. január 27-éig látogatható a Malerfürsten (Festőfejedelmek) című kiállítás, amelyre 14 mű érkezett a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiből. A tárlaton 11 Munkácsy által készített vagy hozzá kapcsolódó műalkotás látható.

A Graphisoft Park fogadóépülete és a kőbányai ügyfélszolgálati központ épülete kapta idén a Budapest Építészeti Nívódíjat. Ebben az évben a két nagydíj mellett kiemelt dicséretet kapott az Új Hegyvidék Galéria, a Palatinus Strandfürdő műemléki főépülete, egy kőbányai háziorvosi rendelő rekonstrukciója, valamint az őrmezői P+R parkoló és pavilon épülete.

Az UNICEF Magyarország és a Fővárosi Állat- és Növénykert Gyerekhang rendhagyó eseményt szervez november 16-án: a Holnemvolt Vár kapitányi posztját egy kisgyermek tölti be, valamint a Sünispotály állatmentőhelyen kisgyermek állatorvosok „gyógyítanak” majd.

Idén ismét hazánkban, Pécsett rendezik meg a Standard Táncok Formációs Világbajnokságát, amely a táncvilág legrangosabb összecsapásának számít. Az eseményre még a messzi Mongóliából is érkezik versenyző, a szervezők pedig kiemelkedően magas színvonalú bajnokságra számítanak. Mostanáig 16 formáció jelentkezett be a világ legkülönbözőbb pontjairól.

A zentai Városi Múzeumban november 14-étől látható a Benes József emlékére létrehozott, Az ember vívódásai a térben című kiállítás. A bajmoki születésű, Munkácsy Mihály-díjas festő és grafikus tavaly novemberben hunyt el. Neki állít emléket a tárlat, amelynek képanyaga bemutatja a festő egész életművét, az egyetemi években festett daraboktól egészen a későbbi korszakokig, a portrékon keresztül a tájképekig és az absztrakt, különös művekig.

Nézőpontok címmel nyílt közös kiállítása november 14-én este három magyar festőművésznek Ankarában, a Cagdas (Kortárs) Művészeti Központban. A három alkotó: Kondor Attila, Mátyási Péter és Kecskés András között az egyik összekötő kapocs az, hogy mindannyian Budapest XI. kerületéből, Újbudáról érkeztek.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

stanley_jordan_masolata

„Mindannyiunk családjának életén végigsöpört a huszadik század. Az emlékeink mások, az emlékezés közös. Az a cél, hogy megértsük a másik fájdalmát is, ne csak a sajátunkat. Ahelyett, ami elválaszt, azt keressük, ami összeköt: a közös halmazt.” Ez a témája a Közös Halmaz Alapítvány első filmfesztiváljának, amelyet november 16. és 18. között tartanak a Premier Kultcaféban.

A bábjátszásnak nagy hagyománya van a magyar közösségi művelődési életben: a múlt század ’30-as éveiben az amatőr bábcsoportok száma az ezret is elérte. A mozgalom a 2000-es évektől hanyatlásnak indult. Népszerűsítése érdekében a Nemzeti Művelődési Intézet és az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ november 23-án Szolnokon országos bábmódszertani konferenciát és bábos szemlét szervez.

Irodalmi esteket, számos könyvbemutatót, gyermekprogramokat, színházi és bábelőadásokat kínál a ma nyíló, 24. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában november 18-ig tartó esemény Erdély legnagyobb magyar könyves szakmai rendezvénye, Románia egyik legnagyobb könyvvására.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma