15_eves

2019.07.17

A bukás hasznos, ha tanul belőle az elszenvedője. A színházi alkotás egyben kockázat is, soha nincs egyértelmű garancia a sikerre – véli Sebestyén Aba színész, rendező, aki az idei Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT) a legjobb rendezésnek járó díjat vehette át a budapesti Radnóti Miklós Színházban színre vitt, 10 című előadásáért, amelynek színpadi szövegét Székely Csaba írta. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagját a maszol.ro kérdezte.

Sebestyen_Aba_FB_maszol
Sebestyén Aba
Forrás: Facebook

 

Mit erősít meg benned ez az elismerés? Van-e egy amolyan rendezői vezérelv-együttes, amelyről úgy gondolod, hogy itt most befutó lett?


Úgy gondolom, hogy az eddigi rendezői tevékenységem is nyert itt, meg mindaz, amit ebben a minőségemben gondolok a színházról. Évek óta hozok létre független produkciókat az általam alapított marosvásárhelyi Yorick Stúdióban, ezt követően kezdtem dolgozni rendezőként kőszínházakban is. Gondolok itt elsőként a hét évvel ezelőtti Bányavirág-előadásra, amelynek hihetetlen közönség-és szakmai sikere volt, így megerősített ezen az úton.


Igyekszem kíváncsian és érzékenyen reagálni mindarra, ami körülvesz bennünket. Ez mindenképp nagyon fontos: akkor is, ha az ember klasszikus szöveggel dolgozik, és akkor is, amikor kortárs szöveggel. Nemrég a Szabadkai Népszínházban Szép Ernő Lila akác című színművét vittem színre, ott is kerestem a mához kapcsolódó áthallásokat, igyekeztem ilyen igénnyel hozzáállni a rendezéshez. A POSZT-díj mindenképp megerősítés volt, visszajelzés, amely pont jókor jött, de ez a visszajelzés kötelez is ugyanakkor.


posztdijazottak
Fotó: a Radnóti Miklós Színház Facebook-oldala


Nem először rendezel Székely Csaba-drámát. Marosvásárhelyen a Bánya-trilógia két drámájával – a Bányavirág mellett a Bányavaksággal – is a te rendezésedben ismerkedhetett meg a marosvásárhelyi közönség. Ugyanakkor zenés produkciót is rendeztél Székely Csaba mellett Cári Tibor zeneszerzővel is, akit szintén díjaztak most a POSZT-on annak az előadásnak a zenéjéért, amelyet te rendeztél. Kialakulóban van egy nyerő erdélyi alkotói triász, amely bárhol dolgozhat, siker lesz belőle?

 

Azon vagyunk, hogy egymást alkotóként megerősítsük. Ahogy Székely Csaba is utalt rá: itt adott volt egy finoman, patikamérlegen kimért szöveg – mert a tíz parancsolat egyben tíz kis történetet is jelent ebben az előadásban, mindenki főszereplő a saját történetében és ezek a szereplők kapcsolódnak egymáshoz –, ehhez viszont jelentékenyen hozzájárult a rendezői elképzelés és a produkció zenei világa.


10
Jelenet a 10 című előadásból
Fotó: Radnóti Miklós Színház/Dömölky Dániel


És hadd tegyük hozzá mindehhez a színpadképet: Bartha József díszlettervező munkáját és Bianca Imelda Jeremias jelmezeit. Hiszen a díszlettervező számomra nagyon inspirálóan, egyben nagyon provokatív módon járult hozzá látványhoz, ami szintén „megdobta” ezt a produkciót, ahogy a jelmezek is nagyon érzékenyen, finoman és szervesen idomultak az elképzelésemhez. És hát, igen: a felsorolásból is kiderül, hogy mi mind erdélyi alkotók vagyunk, amire én külön büszke vagyok. És ha jobban belegondolok, akkor ez a díj a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem sikere is, hiszen Bartha József, Bianca Imelda Jeremias és Székely Csaba is tanárkollégám ott.

 

10_Radnoti_Miklos_Szinhaz_FB
Jelenet a 10 című előadásból
Fotó: Radnóti Miklós Színház/Dömölky Dániel

 

Színészként ismertelek meg, láttalak először 22 éve, a Fiatalember szerepében, a Farkas Ibolyával együtt játszott Találkozás című Nádas Péter-dráma előadásában, a brassói kortárs drámafesztiválon. Mikor érezted úgy, hogy a színpad ebből a perspektívából már nem elegendő, rendezőként is kipróbálnád magad?

 

Soha nem éreztem azt, hogy ne lenne elegendő. Én itt fordítva fogalmaznék: maga a rendezés szándéka mindig ott volt bennem. Már színinövendékként is rendeztem a kollégákkal játszott közös jeleneteinket. Aztán 1996-ban elvégeztem a színit Marosvásárhelyen és, szerencsémre, nagyon erőteljesen indult a színészi pályám, ráadásul rendezői szak sem volt még, így nem volt semmiféle hiányérzetem, hiszen egyik szerepet a másik után kaptam.


Lila_akac_Szabadkai_Nepszinhaz_Magyar_Tarsulata_FB
Lila akác

 

Az általad említett brassói fesztiválon nyertem az első szakmai díjamat legjobb pályakezdő színészként – Farkas Ibolya alakítását és magát az előadást is díjazták akkor. Ezt követően a Romániai Színházi Szövetség (UNITER) is elismerésre jelölt, amelyet – emlékeim szerint – Tompa Gábor rendező után a második magyarként kaptam meg. Ez nagyot lendített a pályámon.


Ezt követően Szatmárnémetibe kerültem, a Harag György Társulathoz, ahol jobbnál jobb szerepeket kaptam, és Debrecenbe is meghívtak vendégművészként, ahol szintén gyönyörű szerepeket játszhattam. Aztán egyszercsak úgy éreztem, hogy eljött az idő arra, hogy továbblépjek egy kicsit: 2002-ben felhívott Béres András, aki akkoriban a marosvásárhelyi színművészeti egyetem dékánja volt és a Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatója, hogy szükség van rám ifjú tanárként és társulati tagként is.


Hogyne_dragam_FB_TMT


Akkor indult egy másik irányba a pályám: egyfelől ott volt a pedagógusi munka az egyetemen, amit továbbra is nagyon szeretek, másfelől meg átszerződtem a marosvásárhelyi társulathoz, ahol szintén nagyon jó színészi feladatokat bíztak rám.

 

2004-ben alapítottam meg a Yorick Stúdiót arra a felismerésre alapozva, el kell indulnom a kísérletezés útján, mert a színházban folyamatosan meg kell újulni. A Yorick Stúdióban kezdtem először komolyabban kísérletezni a rendezéssel. Ezzel párhuzamosan, 2004-ben beiratkoztam a rendezői szakra mesterizni, amit el is végeztem, és folyattam a doktori cím megszerzésével, 2010-ben.

 

Banyavirag_TMT_FB
Bányavirág


Egy idő után párhuzamosan haladt a színészi és rendezői munkád. Segített vagy hátráltatott a színpadi szerepépítésben az, hogy időközben kialakult a rendezői látásmódod? Volt-e már olyan reflexed, hogy „átrendeznéd” azt a produkciót, amelyben éppen játszottál, vagy simán át szoktad adni magad a rendezői koncepciónak, és annak, hogy csak egy vagy a fogaskerekek közül?


Ez érdekes… Én inkább azt mondanám, hogy rendezőként volt nagy segítségemre a gazdag színészi múltam, és a sok-sok nagyon jó rendezővel való találkozásom. De ha színészként működöm a színpadon, akkor – gondolkodóként és kételkedőként ugyan, de – együttműködőként vagyok jelen.

 

Banyavirag
A Bányavirág próbája közben


Fontos, hogy a színész fogaskerék legyen, de gondolkodó fogaskerék, így idomuljon a koncepcióhoz, ha van ilyen. Ha meg nincs, akkor kötelessége szólni. De én nem szoktam kötekedni, mert fontosnak tartom azt, hogy ez a fajta alázat meglegyen a színészben. Nem szoktak előítéleteim lenni színészként a rendezői elképzelésről, ilyenkor el kell felejteni azt, hogy az ember rendező is. De sajnos van olyan, hogy egyes rendezők, amikor eljönnek dolgozni a marosvásárhelyi társulathoz, kikötik, hogy színész-rendezőkkel nem dolgoznak. Ezzel a jelenséggel néhányszor találkoztam már.


Sebestyen_Aba_Yorick
Sebestyén Aba a Yorick Stúdió
Szeretik a banánt az elvtársak? című előadásában


A színházi alkotói folyamat elmozdult a rendező irányába. Mennyire lehet más a perspektívája annak, aki nem csak karrierje első éveiben játszott el néhány szerepet, hanem úgy rendező, hogy közben van a tarsolyában jó néhány jelentős alakítás is?


Én ezt teljesen másképp látom: a színész a színházcsinálás legfontosabb eleme. Valóban volt egy periódus, amikor a legszigorúbban eszközként használták a színészt, de én már akkor sem szerettem – még a legnagyobb rendezőknél sem – azt a fajta színházi felfogást. A színész számomra mindig a legfontosabb színházi közvetítő, az ő lelke, személyisége, gondolatai és közvetítő ereje az, ami leginkább meg tudja ragadni a közönséget. És ha mindez társul egy szerves és jól átgondolt látványtervvel, muzsikával, jelmezzel, akkor valóban csodákat lehet véghezvinni. De az első mindig a színész.

 

b_sebestyen-aba-rendez
Sebestyén Aba rendezés közben
Fotó: Székelyhon.ro/Falus Kriszta


Amire a színházi szakma is felfigyelt a budapesti Radnóti Színházban rendezett, díjazott produkció kapcsán, hogy az összetevők úgyszólván nagyon klappoltak: tíz színész nyújt itt nagyon erős teljesítményt, amihez hozzáadódik a látvány – a díszlet, a jelmez és a videorészletek –, és mindez együtt alkot szerves egységet. Egy olyan társulattal sikerült ezt a szöveget színre vinni, amely ilyen csodákra képes, és ezt köszönöm is valamennyi színészeknek.


Számít-e a darabválasztásodban a téma, ránézel-e a színpadi szövegre egy szélesebb perspektívából, hogy miről szól, és az mennyire közvetlenül érinti ma az embereket?


Amikor én választom a szöveget, akkor elsőrendű ez a megközelítés. De ha a színház választja a darabot, akkor is meg szoktam keresni a kapcsolódási pontokat. Ilyen volt például, amikor a Szabadkai Népszínházban megrendeztem előbb a Bolondok táncát, majd a Lila akácot. Szerintem mindig meg kell keresni, hogyan tud a szöveg kapcsolódni a mához. A nem kortárs szövegek értelmezésekor az a kérdés is fel szokott merülni: hogyan lehet ezeket megszólaltatni úgy, hogy ne vicceskedés és mórikálás legyen belőle – a Lila akác esetében például ne egy nosztalgiázás a hajdani Budapest iránt –, hanem inkább nézzük meg, milyen jellegű aktuális társadalmi áthallásokat tesz lehetővé, amelyek a mában is érvényessé teszik a szöveget.

 

A teljes interjú a maszol.ro oldalon olvasható.

KAD_Kultura_596x90_002

agocs_2

2019.08.20

Agócs Gergely népzenész és néprajzkutató nemrég tért vissza legutóbbi, észak-kaukázusi gyűjtőútjáról. Az utazás eredményeiről, a magyar népzene sajátosságairól és a szeptember 24-i Atyai ág koncertről beszélgettünk vele.

tanc_dijatado_2

2019.08.19

Augusztus 20-a alkalmából Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere állami kitüntetéseket és díjakat adott át augusztus 16-án a Pesti Vigadóban. A díjazottak közül dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténészt, szerkesztőt, ifj. Zsuráfszky Zoltán táncost és Bolvári Andrásné pingáló művészt többek között pályájukról, a néphagyomány fontosságáról is kérdeztük.

orosz_akos_a_szokes_600x413

2019.08.18

Törekszik arra, hogy ne másokhoz mérje magát, és nem érdeklik a zajos sikerek; a lényeg, hogy azt csinálja, amit szeret. Orosz Ákos éppen ezért rengeteg dolgot csinál: játszik, rendez, forgat és a zenekara útját egyengeti. Idén Kaszás Attila-díjra jelölték; gyerekként már állt egy színpadon a tizenkét éve elhunyt művésszel, és most maga is a Vígszínház csapatát erősíti.

A filmművészethez való kivételes hozzájárulásáért életműdíjat kap Tim Roth a Szarajevói Filmfesztiválon, ahol mesterkurzust is tart. A brit színész játszott többek között Stephen Frears Félelem nélkül, Peter Greenaway A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője, Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott és Robert Altman Vincent és Theo című filmjében. Két Quentin Tarantino-filmmel, a Kutyaszorítóban és a Ponyvaregén) címűekkel vált világhírűvé, a Rob Roy című filmben alakított gonoszért pedig Golden Globe- és Oscar-díjra jelölték. Rendezői debütjét, a Hadszíntért 1999-ben a Sundance Filmfesztiválon mutatták be és Cannes-ban, Torontóban is szerepelt.

A világ legjobb gitárosai között számon tartott Duane Allman híres, arany színű Layla gitárját 1,25 millió dollárért (366 millió forintért) vásárolták meg egy árverésen a georgiai Maconban. A nevezetes hangszert, egy 1957-es Gibson Les Paul Goldtopot a legutóbbi időkig a maconi Allman Brothers Band múzeumban őrizték.

A Rossz versek című film is bekerült az Európai Filmdíjra jelölhető alkotások válogatásába, ahol 31 ország 46 filmje szerepel. A következő hetekben az Európai Filmakadémia több mint 3600 tagja szavaz a filmdíj legfontosabb kategóriáinak – a legjobb európai film, rendező, színész, színésznő és forgatókönyvíró – jelöltjeiről. A jelöléseket november 9-én hirdetik ki Sevillában, a győztesekről nyolctagú zsűri dönt. A díjakat december 7-én Berlinben adják át.

Csinghaj-tibeti-fennsík legnépesebb városában, Hsziningben, a 2261 méteres tengerszínt feletti magasságon két év alatt épült meg a 28 ezer négyzetméteres létesítmény. Az akváriumban mintegy 400 vízi élőlényfajt és több mint száz szárazföldi állatot tekinthetnek meg a látogatók. A Csinghaj-tó jellegzetes pontyféléje, a Gymnocypris przewalskii mellett Oroszországból két beluga (fehér delfin), Japánból pedig nyolc palackorrú delfin érkezett a vízi parkba, ahol sarki farkasok és rókák is élnek.

Zenés színházi tehetségkutató indul általános iskolások számára az István, a király rockopera megújítására és újraértelmezésére; a jelentkezőknek a rockopera egy részletét kell előadniuk –jelentette be Szörényi Levente Kossuth-díjas zeneszerző-szövegíró, aki annak idején Bródy Jánossal közösen alkotta meg a legendás rockoperát. Az online videótehetségkutató verseny célja, hogy jobban elmélyítse az általános iskolások tudását a magyar történelemről. A jelentkezési határidő október 31., a tanárokat és a diákokat elismert művészek mentorálják a projekt során. A diákszínházi előadás a keresztény évad részeként, a trianoni megemlékezés programsorozat keretében jön létre.

Az augusztus 23-ai gálaműsort a nemzeti ünnep és a nemzeti összefogás határozza meg.

Zoltan_Maga

Az Új magyar rapszódia című mű ősbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartják. A műsor második felében a Magyar Mise hangzik el.

A Magyarok kenyere program felajánlásával egy tonna lisztből készül ma Szolnokon a Kárpát-medence kenyere, amelyet idén is szétosztanak az ünnepelők között.

Az idei TÉR /// ERŐ Építészeti Nemzeti Szalon finisszázsának hétvégéjére számos tematikus programmal készül a Műcsarnok: augusztus 24-25-én kurátori tárlatvezetés, szakmai programok, családi délelőtt, továbbá társművészeti előadások várják az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma