IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.12

Moholy-Nagy László Fény-tér-modulátora az egyik fő attrakciója a Ludwig Múzeum Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok című kiállításának. De nemcsak ez az egyetlen meglepetés ebben a válogatásban: a tárlaton szerepel többek között egy relikviagyűjtemény is, amelynek egy részét korábban még soha sehol nem mutattak be.

_D0A8842_Copy
Kis Varsó: Bizalom
Fotó: Csákvári Zsigmond

Szórakoztató, reflexív és nagyon friss ez a kiállítás. Külön öröm, hogy nem a Bauhaus történetét szeretné bemutatni, hanem azokra a ma is jelenlevő, jellegzetes művészeti pozíciókra koncentrál, amelyek alapján pontosan felismerhetők a mozgalom legfőbb mozgatórugói.


Ötletes megoldás az is, hogy a kiállításon egymás mellett szerepelnek a különféle típusú tárgyak és tárgyegyüttesek, azokat nem kategóriánként csoportosították, ezáltal jobban érhető a Bauhaus egyik legfontosabb törekvése: az, hogy megpróbálta ledönteni a falakat az egyedileg megalkotott műalkotás és a sorozatgyártott termékek, valamint a képzőművészet, az iparművészet és az építészet között.


_D0A8875_Copy
Jovanovics Tamás munkája
Fotó: Csákvári Zsigmond


A rendezés kulcsszavak szerint válogatta össze a bemutatott munkákat. Az egyes szekciókban szereplő művek sok esetben egy másik blokkon belül is értelmezhetők, így nincs is éles határ az egyes részek között, a kurátorok ezzel is érzékeltetni tudták a Bauhaus különböző ágainak szoros összefüggéseit.


A két, központi termet szokás szerint uralják a nagy táblaképek, itt van például Jovanovics Tamás három festménye, amelyek a fekete és a fehér háttérfelület felfestett színekre kifejtett hatását vizsgálja, vagy Losonczi István két munkája az Inverzív ablakok sorozatból. Azonban már itt, rögtön a kiállítás elején felpörgetik az eseményeket a kurátorok és elég sok olyan munkát helyeznek ebbe a térbe, ami a látogatót megállásra készteti. A Fény címet viselő blokk központi attrakciója Moholyi-Nagy László Fekete-fehér-szürke című munkája, amelyen a Fény-tér-modulátor szerkezet eredeti működési mechanizmusát figyelhetjük meg.


_D0A8849_Copy
Losonczi István: Inverzív ablakok
Fotó: Csákvári Zsigmond


Remek, hogy ennek néhány parafrázisa is felbukkan a kiállításban: ott van Freya Björg Olafson HYPER_ című munkája, amely a Fény-tér-modulátor művészi továbbgondolása. Szintén a fénnyel kísérletezik Cseke Szilárd fény és kinetikus effektusokat felhasználó Jó pásztora, amely az első nagy terem közepében található, négykerekű kocsin elhelyezett pingponglabdákat terelő játékos szerkezet. A labdákat irányító kerítés CD-lemezekből összeállított oldala, a neoncső világítás, valamint a gyűrt ezüst sztaniolpapír izgalmas fényhatásokat hoz létre a labdák körbehaladása során.


Innen továbbhaladva elsőként feltűnik, hogy a Szín elnevezésű szekcióban milyen remekül passzolnak egymáshoz a már említett Losonczi István-munkák és Gál András három, csak egyfajta színt tartalmazó, Cím nélküli üres vásznai. Azonban mielőtt túlságosan beszippantanának minket ezek a hiányt felmutató alkotások, tekintetünket újabb érdekességek vonják magukra.


_D0A8804_Copy
Háttérben Nemcsics Színország kapuja c. munkája
Fotó: Csákvári Zsigmond


Nemcsics Antal a harmóniaküszöbökre épülő Coloroid színrendszer összefüggéseit felmutató munkái egészen lázba hoznak. A Colorium című munka e színrendszer szimbóluma: az acél vázon szereplő gömbök viszonya a színrendszer törvényszerűségeit szemlélteti. A Színország Kapuja című, 100 darab villany-motorral működtetett mobil, ami a 42. Nemzetközi Velencei Képzőművészeti Biennále központi kiállításán is szerepelt. Távolról szemlélve négyzet alakú elemeket látunk, amelyek egyes cikkelyei különféle színre vannak festve, azonban ha közelebb megyünk, akkor a mozgásérzékelő bekapcsolja a szerkezetet, ezek a négyzetek forogni kezdenek és színes körökké alakulnak a szemünk előtt.


A kiállítás Forma szekciójában olyan művek szerepelnek, amelyek a plasztika és a képzőművészet határán egyensúlyozva kísérleteznek a geometrikus, leegyszerűsített alakzatok kompozíciós lehetőségeivel. Több szék is szerepel a kiállításon, amelyek ezt a bútordarabot mint emblematikus formát írják át. Jó ötlet volt kiállítani Csiky Tibor Rietveld-szék másolatát, azonban Gyurisits Konrád beton hintaszéke még talán annál is izgalmasabb, hiszen ezzel a formával megtalálta, hogy az egyébként rideg és merev anyagot hogyan tudja mozgásba hozni és rugalmassá tenni.


_D0A8771_Copy
Gyurisits Konrád betonszéke
Fotó: Csákvári Zsigmond


Külön terem foglalkozik a Bauhaus színházzal. A figurát alapvető geometriai formákra redukáló schlemmeri színház különös jelmezei Bárdy Margit munkáiban elevenednek meg, de nagyon jó, hogy ebben a térben szerepel Moholy-Nagy László totális színházának terve is.


Szintén saját termet kapott Molnár Farkas vörös kockaház-terve is, amely a Bauhaus formakultúra építészeti esszenciájaként értelmezhető. A vörösre festett terem teljesen a részeire szedi ezt a tervet, a Sógor Ákos készítette méretarányos maketten annak minden részletét megszemlélhetjük, sőt, az alkotó animációján elemeire hullva is megjelenik, így a ház legbelsőbb titkaiba is beavatást nyerünk.


_D0A8797_Copy
A vörös kockaház makettje
Fotó: Csákvári Zsigmond


A Jövőépítés/játékok blokkot a Gruppo Tökmag által készített Bővített Tangram konfigurációk című falfestése uralja: a fehér falra sorba festett statikus, arctalan, bábszerű alakok teszik izgalmassá ezt a teret. Itt tekinthetjük meg továbbá a legjellemzőbb Bauhaus-játékokat, sőt ki is próbálhatunk néhány, az eredeti alapelvek szerint készült modern játékot, például egy játékkártyát.


Az Előtanulmányok blokk kísérletező munkákat vonultat fel. Temesi Apol Hulladék báránya például az ipari textilhulladék újrahasznosítását vizsgálja, Sápi Márton acél Möbiusa pedig a térbeli forma redukciójával a tömeg és forma viszonyát jeleníti meg.


_D0A8810_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


Azért is jó ez a kiállítás, mert anélkül, hogy túl komoly lenne és ránkzúdítana rengeteg információt, mégis vissza tudja adni a Bauhaus legfontosabb törekvéseit, és nagyszerűen megismertet minket a mozgalom szellemiségével. És ugyan nem történeti a tárlat, azonban mint kiállítás a kiállításban szerepel egy szűk folyosó a térben, ahol egy páratlan relikviagyűjteményt tekinthetünk meg.


_D0A8695_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


Itt szerepelnek például Molnár Farkas társasháztervei, korabeli fotók, eredeti Bauhaus-könyvek, levelezések és dokumentumok, olyan anyagok, amelyek egy része ezen a kiállításon látható először. A válogatásban olyan ikonikussá vált tárgyak is szerepelnek, például kilincsek, jénai teáskannák, amelyeket már évek óta replikaként gyártanak és designboltokban árusítanak, de még másolatként is fel tudják idézni a Bauhaus eszméjét.


Kocsis Katica

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma