Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.04.12

Moholy-Nagy László Fény-tér-modulátora az egyik fő attrakciója a Ludwig Múzeum Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok című kiállításának. De nemcsak ez az egyetlen meglepetés ebben a válogatásban: a tárlaton szerepel többek között egy relikviagyűjtemény is, amelynek egy részét korábban még soha sehol nem mutattak be.

_D0A8842_Copy
Kis Varsó: Bizalom
Fotó: Csákvári Zsigmond

Szórakoztató, reflexív és nagyon friss ez a kiállítás. Külön öröm, hogy nem a Bauhaus történetét szeretné bemutatni, hanem azokra a ma is jelenlevő, jellegzetes művészeti pozíciókra koncentrál, amelyek alapján pontosan felismerhetők a mozgalom legfőbb mozgatórugói.


Ötletes megoldás az is, hogy a kiállításon egymás mellett szerepelnek a különféle típusú tárgyak és tárgyegyüttesek, azokat nem kategóriánként csoportosították, ezáltal jobban érhető a Bauhaus egyik legfontosabb törekvése: az, hogy megpróbálta ledönteni a falakat az egyedileg megalkotott műalkotás és a sorozatgyártott termékek, valamint a képzőművészet, az iparművészet és az építészet között.


_D0A8875_Copy
Jovanovics Tamás munkája
Fotó: Csákvári Zsigmond


A rendezés kulcsszavak szerint válogatta össze a bemutatott munkákat. Az egyes szekciókban szereplő művek sok esetben egy másik blokkon belül is értelmezhetők, így nincs is éles határ az egyes részek között, a kurátorok ezzel is érzékeltetni tudták a Bauhaus különböző ágainak szoros összefüggéseit.


A két, központi termet szokás szerint uralják a nagy táblaképek, itt van például Jovanovics Tamás három festménye, amelyek a fekete és a fehér háttérfelület felfestett színekre kifejtett hatását vizsgálja, vagy Losonczi István két munkája az Inverzív ablakok sorozatból. Azonban már itt, rögtön a kiállítás elején felpörgetik az eseményeket a kurátorok és elég sok olyan munkát helyeznek ebbe a térbe, ami a látogatót megállásra készteti. A Fény címet viselő blokk központi attrakciója Moholyi-Nagy László Fekete-fehér-szürke című munkája, amelyen a Fény-tér-modulátor szerkezet eredeti működési mechanizmusát figyelhetjük meg.


_D0A8849_Copy
Losonczi István: Inverzív ablakok
Fotó: Csákvári Zsigmond


Remek, hogy ennek néhány parafrázisa is felbukkan a kiállításban: ott van Freya Björg Olafson HYPER_ című munkája, amely a Fény-tér-modulátor művészi továbbgondolása. Szintén a fénnyel kísérletezik Cseke Szilárd fény és kinetikus effektusokat felhasználó Jó pásztora, amely az első nagy terem közepében található, négykerekű kocsin elhelyezett pingponglabdákat terelő játékos szerkezet. A labdákat irányító kerítés CD-lemezekből összeállított oldala, a neoncső világítás, valamint a gyűrt ezüst sztaniolpapír izgalmas fényhatásokat hoz létre a labdák körbehaladása során.


Innen továbbhaladva elsőként feltűnik, hogy a Szín elnevezésű szekcióban milyen remekül passzolnak egymáshoz a már említett Losonczi István-munkák és Gál András három, csak egyfajta színt tartalmazó, Cím nélküli üres vásznai. Azonban mielőtt túlságosan beszippantanának minket ezek a hiányt felmutató alkotások, tekintetünket újabb érdekességek vonják magukra.


_D0A8804_Copy
Háttérben Nemcsics Színország kapuja c. munkája
Fotó: Csákvári Zsigmond


Nemcsics Antal a harmóniaküszöbökre épülő Coloroid színrendszer összefüggéseit felmutató munkái egészen lázba hoznak. A Colorium című munka e színrendszer szimbóluma: az acél vázon szereplő gömbök viszonya a színrendszer törvényszerűségeit szemlélteti. A Színország Kapuja című, 100 darab villany-motorral működtetett mobil, ami a 42. Nemzetközi Velencei Képzőművészeti Biennále központi kiállításán is szerepelt. Távolról szemlélve négyzet alakú elemeket látunk, amelyek egyes cikkelyei különféle színre vannak festve, azonban ha közelebb megyünk, akkor a mozgásérzékelő bekapcsolja a szerkezetet, ezek a négyzetek forogni kezdenek és színes körökké alakulnak a szemünk előtt.


A kiállítás Forma szekciójában olyan művek szerepelnek, amelyek a plasztika és a képzőművészet határán egyensúlyozva kísérleteznek a geometrikus, leegyszerűsített alakzatok kompozíciós lehetőségeivel. Több szék is szerepel a kiállításon, amelyek ezt a bútordarabot mint emblematikus formát írják át. Jó ötlet volt kiállítani Csiky Tibor Rietveld-szék másolatát, azonban Gyurisits Konrád beton hintaszéke még talán annál is izgalmasabb, hiszen ezzel a formával megtalálta, hogy az egyébként rideg és merev anyagot hogyan tudja mozgásba hozni és rugalmassá tenni.


_D0A8771_Copy
Gyurisits Konrád betonszéke
Fotó: Csákvári Zsigmond


Külön terem foglalkozik a Bauhaus színházzal. A figurát alapvető geometriai formákra redukáló schlemmeri színház különös jelmezei Bárdy Margit munkáiban elevenednek meg, de nagyon jó, hogy ebben a térben szerepel Moholy-Nagy László totális színházának terve is.


Szintén saját termet kapott Molnár Farkas vörös kockaház-terve is, amely a Bauhaus formakultúra építészeti esszenciájaként értelmezhető. A vörösre festett terem teljesen a részeire szedi ezt a tervet, a Sógor Ákos készítette méretarányos maketten annak minden részletét megszemlélhetjük, sőt, az alkotó animációján elemeire hullva is megjelenik, így a ház legbelsőbb titkaiba is beavatást nyerünk.


_D0A8797_Copy
A vörös kockaház makettje
Fotó: Csákvári Zsigmond


A Jövőépítés/játékok blokkot a Gruppo Tökmag által készített Bővített Tangram konfigurációk című falfestése uralja: a fehér falra sorba festett statikus, arctalan, bábszerű alakok teszik izgalmassá ezt a teret. Itt tekinthetjük meg továbbá a legjellemzőbb Bauhaus-játékokat, sőt ki is próbálhatunk néhány, az eredeti alapelvek szerint készült modern játékot, például egy játékkártyát.


Az Előtanulmányok blokk kísérletező munkákat vonultat fel. Temesi Apol Hulladék báránya például az ipari textilhulladék újrahasznosítását vizsgálja, Sápi Márton acél Möbiusa pedig a térbeli forma redukciójával a tömeg és forma viszonyát jeleníti meg.


_D0A8810_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


Azért is jó ez a kiállítás, mert anélkül, hogy túl komoly lenne és ránkzúdítana rengeteg információt, mégis vissza tudja adni a Bauhaus legfontosabb törekvéseit, és nagyszerűen megismertet minket a mozgalom szellemiségével. És ugyan nem történeti a tárlat, azonban mint kiállítás a kiállításban szerepel egy szűk folyosó a térben, ahol egy páratlan relikviagyűjteményt tekinthetünk meg.


_D0A8695_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


Itt szerepelnek például Molnár Farkas társasháztervei, korabeli fotók, eredeti Bauhaus-könyvek, levelezések és dokumentumok, olyan anyagok, amelyek egy része ezen a kiállításon látható először. A válogatásban olyan ikonikussá vált tárgyak is szerepelnek, például kilincsek, jénai teáskannák, amelyeket már évek óta replikaként gyártanak és designboltokban árusítanak, de még másolatként is fel tudják idézni a Bauhaus eszméjét.


Kocsis Katica

Roma_nok_kultura_banner_002

Magritte_R

2019.06.26

Mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül, csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultva mutatja be a szürrealista mozgalom történetének egyik fordulópontját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható időszaki kiállítása.

kafarnaum

2019.06.26

A szív áll középpontjában az Uránia Nemzeti Filmszínház nyári sorozatának. Az utóbbi néhány év alkotásaiból válogatott, június 28. és július 28. között vetített filmekben a szereplők viszonyait és életük történéseit erős érzelmek határozzák meg, az őket érintő fordulatok pedig „szívtájékon” érik el a nézőket.

EmlekAlomKutyaVilag__3

2019.06.26

Kőszegi Edit, az Emlék–Álom–Kutya–Világ című kiállítás kurátora dokumentumfilmesből lett a roma képzőművészet egyik fő gyűjtője és gondozója. A szentendrei MANK Galéria tárlatában gyűjteményének kialakulásáról és jelentőségéről is beszélgettünk. Interjú.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. A kutatás során nem csak olyan élelmiszerek maradványaira bukkantak, mint az olívaolaj vagy a tej, hanem felfedeztek – valószínűleg főzésre is használt – borra, valamint kölesből készült sörre utaló nyomokat.

A Louvre-ban látható, az Algri nők lakásukban című festményéhez készített előtanulmány egy keleties stílusú, élénk színekben pompázó olajkép, amely csütörtöktől a párizsi Mendes Galériában tekinthető meg. A kép másfél éve került elő egy magángyűjtő lakásából. Eredetiségét egy kutatómunka igazolta, amely keretében végzett röntgensugaras átvilágítás azt is kimutatta, hogy az algíri nőkhöz készült tanulmányt Delacroix egy másik, ülő öregembert madárral ábrázoló képre festette rá. A festmény július 11-ig látható a párizsi galériában, ezt követően várhatóan külföldi turnéra viszik.

A július 12. és 14. között zajló rendezvényen lesz karnevál, koncertek, főzőverseny és légi bemutató is. Fellép a Hooligans, a Punnany Massif, a Republic, a ManGoRise, a Halott Pénz, a Kelemen Kabátban és a Budapest Bár és több más művészeti együttes. A legnagyobb érdeklődéssel kísért program minden évben a halászléfőző-verseny.

A közel 4000 négyzetméteres területen az egykor virágzó athéni negyed életébe nyerhetnek betekintést a látogatók: az ókori fürdők, kutak, műhelyek és használati tárgyak a klasszikus, a római és a bizánci kori mindennapokat elevenítik fel. Az 1997 és 2004 között feltárt maradványok – melyek között egy gazdag athéni polgár hatodik században épített, vízvezetékkel és csatornarendszerrel ellátott háza is látható – eddig csak részben voltak elérhetőek a múzeum látogatói számára.

Az európai történelem egyik leghíresebb összecsapása után nem maradt fenn temető. A szakemberek azt remélik, hogy az egykor legalább hatezer sebesültet ellátó, mezőgazdasági épületekből „alakult” kórház felfedi majd a csata alatti és az azt követő időben zajló, életek megmentésére utaló erőfeszítések nyomait. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

Dupla jubileum a Kaláka életében: 40. alkalommal lesz Egerben Kaláka Fesztivál, ahol az idén 50 éves együttes is fellép.

kalaka

Először nyitják meg a nagyközönség előtt az erdélyi Kutyfalván (Cuci) levő Degenfeld-kastélyt, ahol szombaton egész napos családi rendezvényt tartanak. Az udvarház méretű, jó adottságokkal rendelkező, klasszicista stílusú Maros megyei ingatlant eddig csak azok láthatták belülről, akik a szocialista időszakban az épületben dolgoztak.

A zenés programok több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén hét koncert várja a közönséget a Zenés Állatkerti Esték sorozatban július 3. és augusztus 14. között szerdánként. Az 1910-es években az Állatkertnek saját szimfonikus zenekara is volt, a következő évtizedben pedig a Magyar Rádió az első koncertet az Állatkertből sugározta, ahogyan azt az LGT is megénekelte a Szól a rádió című slágerében.

A fiatal tehetségek támogatása és a rendszerváltozás 30. évfordulója áll a váci VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó középpontjában, melyet immár hetedik alkalommal rendeznek meg július 4. és 7. között a Duna-parton.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma