IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.12.07

Egyre fokozódik a feszültség a Maestro Solti Nemzetközi Karmesterversenyen! Szűkül a mezőny, de jó hír, hogy a december 2-ai, szombati középdöntőt követően újabb magyar versenyzőnek drukkolhatunk. Cser Ádámmal, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatójával, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar karmesterével beszélgettünk.

Ön szerint mi történne, ha egy profi zenekar dirigens nélkül kezdene el egy szimfóniát?

Mindenféle irányítás nélkül el sem indulna a zene. A játék stílusához, arányaihoz, erejéhez, milyenségéhez kellenek a karmester döntései. A dirigens ízlésén és lelkületén múlik, hogy miként szólal meg a melódia.


Milyen elvárásai vannak a karmesterversennyel kapcsolatban? Hogyan látja: mit hozhat egy ilyen megméretés?

Csak a dobogó jelent igazi sikert. Az nemzetközi szinten pozícionálja az embert, minőségi fellépési lehetőségeket teremt.


Az első fővárosi szűrőt követően 15-en jutottak el Pécsre a középdöntőbe. Miként dől el az, hogy ki milyen szintű dirigens?

Leginkább azzal mérhető, hogy a zenekar miként reagál a tevékenységére. Mert azt a legnehezebb elérni, hogy a zeneművészek úgy játsszanak, ahogyan ő vezényel. Lényeges, továbbá, hogy a zsűri ízléséhez, elvárásaihoz menyire passzol egy-egy versenyző zenei mentalitása.


_GAB0610


Milyennek látja az életét öt év múlva?

Szeretném, ha a színházi munka mellett minél több és jobb szimfonikus zenekari feladatom lenne. Egyébként valami már elkezdődött: két hét múlva Equadorba utazom a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral, az Operaházban is lesz előadásom és idén több bérletes hangversenyen fogok vezényelni az országban.


Feltételezem, a pécsi Kodály Központ – ahol a verseny zajlik – megdobogtatja a szívét, hiszen édesapja Cser Miklós, aki másfél évtizeden át volt a Pécsi Nemzeti Színház zeneigazgatója…

Sok szállal kötődöm Pécshez, nem csak édesapám révén, hiszen bátyám, az operaénekes Cser Krisztián is többször szerepelt már Pécsett, a Pécsi Nemzeti Színházban. Sőt a nagymamám, Cser Tímea opera-énekesnő is számtalan alkalommal fellépett a városban, jómagam pedig jártam itt fesztiválokon a Victoria Kamarakórussal, és édesapámat helyettesítettem ifjúsági koncerteken.


Mi kapcsol ki egy karmestert?

Engem a főzés, amely nagyon hasonlít a vezényléshez, hiszen az arányokon, a megfelelő pillanaton van a hangsúly, az egyéni ízlésen, a stílusérzéken.


Mi az eddigi legjobb „étel-szimfóniája”?

Mozart Requiemjét vezényeltem Szegeden, és a zenekart, valamint a teljes stábot megvendégeltem utána – közmegelégedésre – egy magam készítette marhapörköltre.



-------------------------------------------
Cser Ádám 1979-ben született Bagdadban. Bátyja, Krisztián operaénekes, húga, Kinga a filmes szakmában dolgozik. Budapesten és Bécsben tanult vezényelni, emellett zongorán játszik. A karmester 2008-tól a zalaegerszegi színházban, 2010-től a szolnoki teátrumban vezényelt, 2003-tól karnagya a Victoria Kamarakórusnak. Cser Ádám 2012-től a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója, emellett a Szolnoki Szimfonikus Zenekar karmestere. Dolgozott a Bárka Színházban és a Vígszínházban is karmesterként, és operavizsgákat dirigált a Zeneakadémián. Felesége Herczenik Anna operaénekes, kisfiuk, Ármin 15 hónapos.


Forrás: Filharmónia Magyarország

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma