2016.07.20

Szilárd Klára önálló kiállítása nyílik Szentendrén 2016. július 27-én, 18 órakor a MANK Galériában. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) életműdíjával kitüntetett 95 éves festő-, szobrász- és üvegművész eddig ki nem állított alkotásaiból tekinthető meg válogatás Szentendre Másképp címmel.

Szilárd Klára 1921-ben született Budapesten, ahol olyan mesterek szabadiskoláiban tanult, mint Jaschik Álmos, Gallé Tibor, Istókovits Kálmán, Koffán Károly és Bernáth Aurél. Majd 1944-ben külföldre menekült, és diplomát szerzett az École des Beaux-Artson, Genfben. Férjével 1951-ben Izraelbe költözött, élt Tel-Avivban, Ramat Ganban és huszonhat évig Jaffán. Ravennai tanulmányútja során, 1955-ben freskó- és üvegfestészetet tanult az Accademia di Belle Artin, melyet felhasználva Izrael tizennégy zsinagógájának tervezett ólmozott színes üvegablakokat. Grafikai és szobrászati munkássága is jelentős, 1986 óta készít hegesztett vasszobrokat. Párizsban 1991 és 2001 között lakást és műtermet tartott fenn, majd 1993-ban visszatelepült Magyarországra, nyaranként szentendrei műtermében dolgozik, ahol nagyméretű plasztikáiból szoborparkot hozott létre. Olajképeiben és akvarelljeiben a város számos részletét megörökítette.


szilardklara


Munkássága során tagja lett az Izraeli Festők és Szobrászok Egyesületének, a jaffai művészkolóniának és az Ein Hod-i művészfalunak, itthon a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE), a Magyar Festők Társaságának, a Magyar Szobrászok Társaságának és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének. Élete során csaknem hetven önálló kiállítása volt Izraelben, Magyarországon és Európa nagyvárosaiban (Párizs, Róma, Bázel, Genf, London). Munkáit több közgyűjteményben és magángyűjteményben őrzik külföldön és itthon. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el Izraelben, Brazíliában és Svájcban. A művész 2002-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetésben részesült.


„Nem egyszerű Szentendréhez közelíteni és festőként megismerni – így kezdi vallomását a várossal való kapcsolatáról Szilárd Klára festőművész. […] Amilyen nehéz, összetett, olyan vonzó a feladat, a lehetőség megragadni valamit Szentendre hangulatából, megörökíteni motívumait, vagy éppen, inkább e motívumokon keresztül mondani el valamit önmagunkról. Különösen olyan művész számára, aki, mint Szilárd Klára, munkássága különböző periódusaiban újra és újra visszatért a látványhoz, az inspiráló tájélményhez vagy városképhez. […]

A legtöbb kompozíciót igen erős absztrakció, a látvány erőteljes átírása, tömörítése jellemzi, olyannyira, hogy művek egy részén a városra csak hangulatok, színegyüttesek emlékeztetnek, és a kompozíció egésze a korábbi évek elvont műveivel kerül szoros rokonságba. Valójában ez jellemzi az összeállítást elindító művek néhányát is, hiszen távolból, a magasból ábrázolják Szentendrét, Szilárd Klára pismányi házának a kertjében festette őket, ahonnan kiváló rálátás kínálkozik Szentendre óvárosára. Innen letekintve a legkülönbözőbb kivágásokban ábrázolja az épületek együttesét. Azután mind közelebb jut a városhoz, kiemel különböző részleteket, házcsoportokat, utca-, térrészleteket, mígnem eljut a jellegzetes barokk kapukhoz, azok díszeihez, a faragott, kovácsoltvasból készített jellegzetes motívumokhoz. Akvarell és gouache után már olajjal dolgozik, kiemel, pontosan körülír egyes részleteket, mégsem választja el őket környezetüktől, hagyja az egészet érvényesülni.[…]”

/P.Szabó Ernő/

jelenet_az_eloadasbol

2018.10.19

Ne bámuljanak már! – inkluzív színház születik címmel készült dokumentumfilm, amelynek bemutatója október 19-én, 19 órakor lesz a Premier Kultcaféban. A film egy színházi előadás készítését mutatja be, azonban ebben a produkcióban egyenrangú partnerekként játszanak együtt ép értelmű és értelmi fogyatékossággal élő színésznők. INTERJÚ

cs9
2018.10.19

Csernus Tibor festői világába, alkotói módszereibe vezeti be a látogatót a Csernus és a Montmartre Egy műterem titkai című kiállítás, amely október 19-től a Várkert Bazár Testőrpalotájában látható. A tárlat számos dokumentumot, fotót, makettet, újságkivágást is felvonultat a hagyatékból, továbbá betekintést nyújt a festő műtermébe is.

DSZZS20181018001

2018.10.19

Az ember tragédiáját mutatja be a Nemzeti Színház október 19-én. A Madách Imre műve alapján készült, arénaszerű térben megvalósuló látványos előadást Vidnyánszky Attila rendezte, akit a jó és a rossz közötti szabad választás lehetősége foglalkoztatott. Az előadásban az Úr Sinkovits Imre hangján szólal meg.

Száz fiatal és középgenerációs művész nyert el három évre szóló ösztöndíjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) idén első alkalommal meghirdetett pályázatán. A kilenctagú bizottság nyáron döntött a győztes pályázatokról. Az MMA költségvetéséhez rendelt forrásból szeptember 1-jétől, havi bruttó kétszázezer forinttal támogatott alkotókat Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntötte október 18-án a Pesti Vigadóban. A program keretében keletkező művek végcélja nem az íróasztal fiókja vagy az archívum lesz, hanem kiállítások, koncertek, előadások, könyvbemutatók sora hoz majd terveik szerint „áttörő pezsgést” a kortárs magyar művészeti életbe. Az ösztöndíjat a következő két évben szintén 100-100 alkotó nyerheti el.

Átadták a Gyulai Várszínház idei nívódíjait a Nemzeti Színházban a Székely János Napok programsorozata keretében a Caligula helytartója című előadás előtt október 19-én. A Sík Ferenc-díjat Béres László rendező vehette át Venczel Péter és Orbán János Dénes Búbocska című ördögmusicalének kiemelkedő színvonalú megrendezéséért. A Havasi István-díjat Szász János rendezőnek ítélték oda Székely János Caligula helytartója című drámájának kiemelkedő színvonalú, a Gyulai Várat alkotó módon bejátszó megrendezéséért. Az Őze Lajos-díjat Tege Antal színművésznek, rendezőnek adták át Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott című darabjában nyújtott kiemelkedő színművészi teljesítményéért és a Shakespeare Fesztiválon diákszínjátszók által előadott utcaszínházi produkció megrendezéséért.

Erős női karaktereket bemutató három európai alkotás versenyez az Európai Parlament (EP) Lux filmdíjáért, a filmeket novembertől vetítik Európa minden országában. Benedikt Erlingsson, az Izlandi amazon rendezője energetikus és életigenlő filmet készített egy zenetanárnő és környezetvédelmi aktivista kettős életéről. A szerb Mila Turajlic A másik oldal című dokumentumfilmje egy család történetén keresztül mutatja be az ország demokráciáért folytatott küzdelmét. Az osztrák Wolfgang Fischer, a Styx rendezője pedig a menekültválságot dolgozza fel egy vitorlázónő morális vívódását követve. Magyarországon az Uránia moziban lehet megnézni a filmeket, a Styxet november 7-én, A másik oldalt november 8-án, az Izlandi amazont november 9-én. A győztes filmet az EP-képviselők választják ki, de a nézők is szavazhatnak 2019. január 31-ig a Lux filmdíj honlapján. A nyertest novemberben jelentik be.

Egész évben működő befogadó színház alakult Magyarpolányban. A Pajtaszínház első előadása Márai Sándor és Hamvas Béla írásaiból készült A magány változatai október 22-én lesz a Soproni Petőfi Színház és a Forrásszínház koprodukciójában. Február végéig tíz produkciót tűztek műsorra nyolc társulat előadásában: a nézők láthatják egyebek mellett a Soproni Petőfi Színház Rejtő, a megejtő című szilveszteri kabaréját, a Fabók Mancsi Bábszínháztól az Amikor betér az égi király című produkciót, a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színháztól pedig Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékát.

Szerelmes regénnyel jelentkezett Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja. A 49/49 című kötetet október 17-én mutatták a Petőfi Irodalmi Múzeumban Budapesten. A kötetbemutatón Temesi Ferenc elmondta: a regény egy olyan szerelem története, amely egy rövid kamaszkori diákszerelemként kezdődik, majd csupán negyven év elteltével teljesedik be. Főhőse az 1949-ben született Márk és Ilona. A regény ennek megfelelően két idősíkon, a 60-es évek végén és a 2010-es években játszódik – fűzte hozzá az író, megjegyezve, hogy mindkét szál 49-49 fejezetre tagolódik. Temesi Ferenc elárulta azt is: jelenleg egy filmterven dolgozik, ám régóta foglalkozik egy másik regénnyel is, amelyben minden tudása benne lesz, amit csak férfi íróként a nőkről tudhat.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma