2017. augusztus 19.
Célzó

14192141_1404025222945113_3396994294880411257_n

1566. szeptember 7. Fiatalok és idősek számára egyaránt ismerős az évszám akár a törifüzetből, akár Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzából. Most, július 18-án a romániai Vajdahunyad váránál, a Dévai Operafesztiválon kel életre a történet Zrínyi Miklós hadvezérrel a főszerepben. Moravetz Leventével, a Zrínyi 1566 című darab író-rendezőjével beszélgettünk.
2017.08.13

„Leginkább azt szeretem a koncertekben, hogy a színpadon álló zenekar és a közönség együtt létezik másfél óra erejéig, és az idegen embereket összeköti a tény: ugyanannyira szeretnek valamit” – írtam a tavalyi Sziget-beszámolómban. Ezzel most is így vagyok, ám idén azt is kijelentem: a (zene és a többi zenekedvelő iránti) szeretet és az együttlétezés az oka annak, hogy a Sziget a kedvenc fesztiválom.

Jó szokásomhoz híven idén is csak egyetlen napra látogattam ki a Sziget fesztiválra. Ennek a szokásnak több oka van, de a legnyomósabb talán az, hogy a számomra legkedvesebb, Világzenei Színpad remek felhozatalára addig ropom, amíg bírom, a következő napokban pedig nem győzöm kiheverni a túlzásba vitt táncot követő sajátos macskajajt. Lényeg a lényeg: a szabadság szigete tőlem minden évben egy napot kap, ám ez épp elég számára, hiszen évről évre egyre biztosabb vagyok benne, hogy a Szigetet nekem találták ki. Van nutellás-banános palacsinta, vegán pasta, magyar tervezők sátrainak hada és persze, színes kulturális, valamint zenei programkavalkád – szóval minden, ami szem-szájnak-fülnek, ne adj’ Isten: szívnek ingere, és még azon sem lepődik meg az ember, ha hajnalban odaugrik hozzá néhány külföldi fiatal, hogy tudassa vele: „szép vadzs”. Talán kissé pátoszosan hangzik, de el kell ismerni: mindaz, amit felsoroltam, csak a szabadság gyűjtőszóval írható le igazán.


_D0A4144_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

No, de térjünk vissza oda, hogy „jó szokásomhoz híven idén is csak egyetlen napra látogattam ki a Sziget fesztiválra”. Ez a 11-ei, vagyis az első nap volt, melynek kínálatával engem elég gyorsan megfogtak, hiszen a fellépők névsorát böngészve hamar egyértelművé vált: a szervezők idén elhívták az összes olyan világzenei formációt, melynek dalait rövidebb, illetve hosszabb ideje igyekszem rongyosra hallgatni. A napom így a hazai Bohemian Betyars koncertjével kezdődött, melynek hangulatát úgy tudom a legjobban jellemezni, ha elárulom: az első szám kezdetén még mindössze néhány fős közönség a harmadik dalnál már akkora volt, hogy a ritmusra cifrázástól még a föld is megmozdult alattunk. Hogy miként lehet képes ilyesmire egy zenekar, talán nem is kell magyarázni, de – véleményem szerint – a Bohemian Betyars esetén a végletekig humoros, ironikus dalszövegek mellett a dallamos és ritmusos „népi punk” a kulcs. A héttagú banda 2009-ben alakult, azóta pedig sorra kerül nagyobb és nagyobb színpadokra, emellett pedig a 2016-os Nagy-Szín-Pad! című tehetségmutató versenyt is megnyerte. Nem véletlenül… A bohém betyárok az idei Szigeten bizonyították: lassan a Nagyszínpad előtti teret is megtöltik – és akkor majd több százan kiabálhatjuk, hogy „ide verek, oda verek, itt vannak a pulóverek”.


_D0A4621_Copy
Roy Paci & Aretuska
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

A Bohemian Betyars koncertjét követően tűkön ülve vártam az én nagy fellépőmet, a szicíliai Roy Pacit és Aretuska nevű zenekarát. Ahogy a Sziget oldalán is olvashatjuk: Roy Paci „tizenhárom éves korától fújta trombitáját a helyi dzsesszegyüttesekben. Aztán latin-amerikai és nyugat-afrikai tanulmányútra indult, és mindenütt talált valamit, amivel gazdagíthatta játékát. Miután hazatért, a legnépszerűbb olasz bandákhoz csapódott. Dolgozott többek közt a Mau Mauval és a Banda Ionicával, majd Manu Chao Radio Bemba Sound System nevű turnézenekarának a tagja lett. Roy Paci & Aretuska nevű együttesét 2002-ben alapította meg. Hamarosan a latin ska színtér egyik legsikeresebb együttesévé váltak. Virtuozitásuk, humoruk, kirobbanó energiájuk és stiláris gazdagságuk nem tűrt ellentmondást, mindenkit levett a lábáról.”


_D0A4641_Copy
Roy Paci & Aretuska
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

Épp így történt ez augusztus 11-én is, mikor a Világzenei Színpad előtt összegyűlt tömeg egyszerre énekelte dalaik szövegét és úgy táncolt, ahogy a fúvósok fújták. Roy Paci személye bizonyára minden alkalommal magával ragadja az embereket, nekem viszont ez volt az első Paci-koncertem, úgyhogy csak annyit mondhatok: engem már elsőre meggyőzött arról, hogy tehetsége és kedvessége határtalan. És akkor a zenekaráról még nem is beszéltem. Pedig muszáj, mert kilenc olyan zenész állt a színpadon, akik mind virtuóz módon játszottak a hangszerükön és közben úgy táncoltak – néhányuk öltönyben (!) –, hogy rájuk nézve még annak is visszajött az életkedve, akinek sose volt. A másfél órás koncert felejthetetlen, a hangosítás pedig tökéletes volt, de azt hiszem, senkinek se tűnt volna fel, ha nem az, hiszen mindenki el volt foglalva a tánccal. És ha még ez se lett volna elég ahhoz, hogy jóleső csípő- és lábfájdalommal, valamint elégedetten búcsúzzam a 2017-es Szigettől, jött a La Caravane Passe és egy olyan fergeteges buli, melynek végén azt is megtapasztalhattam: nem kell semmilyen technika ahhoz, hogy egy banda táncba hívja a közönséget.


lacaravanepasse
La Caravane Passe
Fotó: Sziget Festival Official Facebook-oldala

 

Toma Feterman, Olivier Llugany, Ben Body, Pat Gigon és Cyril Moret 2001 óta alkotnak egy csapatot, ugyanis ekkor alakult meg a francia La Caravane Passe, melynek zenéjét igencsak nehéz behatárolni. Van benne rap, balkáni, illetve cigány muzsika, valamint rock, szóval az a legtalálóbb, ha azt mondjuk: színes. Ez persze, problémát jelent, ha a – szintén a Szigeten tartózkodó – kollégákat szeretnénk a koncertjükre csábítani, nálam viszont bejött, úgyhogy mindenkit arra bíztatok, jellemezze a színes szóval a La Caravane Passe zenéjét, hiszen egyrészt nem hazudik, másrészt ez sokkal meggyőzőbb, mintha megpróbálja eldúdolni a Bulibasha refrénjét. Az említett dal amúgy elhangzott a koncerten, akárcsak a T’as La Touche Manouche vagy a Soviet Suprem Party, valamint több olyan nemzetközi népszerűségnek örvendő sláger, melyeket képtelenség nem dúdolgatni. Egyértelmű tehát, hogy a La Caravane Passe augusztus 11-én legalább annyira levette a Sziget közönségét a lábáról, mint a Roy Paci & Aretuska. Az már csak hab a tortán, hogy a koncertet rendhagyó módon – without electricity – zárták: a színpadról a közönség közé ugrottak és olyan bulit csaptak, hogy már-már azt gondoltam, egy hazai táncházban vagyok.

 

Folytathatnám még a Világzenei Színpad fellépőinek dicsérgetését, de azt hiszem, szükségtelen. A lényeg úgyis kiderült. Vagyis világgá kiabáltam: a szervezők idén is kitettek magukért, nem különben a meghívott zenekarok, nekem pedig most már biztos, hogy a Sziget a kedvenc fesztiválom. Tehát jövőre ugyanígy egyetlen napon, de újra ott leszek!



Tóth Eszter

kad2017

tokaj19x

2017.08.19

A szőlő tudja, hogy milyen fontos a termőhely és a pincészet. A szó termőhelye az agy, a szív, a múlt, pincészete a kiadók és az irodalmi műhelyek. Ez a négy nap a szó útját szerette volna segíteni. Hosszú ez az út, nincs kivilágítva, az útjelző táblái is homályosak. De rajta vagyunk – a Tokaji Írótábor utolsó napjáról Mirtse Zsuzsa írt a litera.hu oldalán.

jazz0820_police_big_band_600x380
2017.08.19

A Müpa idén is jazzmuzsikával indítja el új hangversenyévadát augusztus 20-án. Vajon milyen előadások, koncertek várnak minket ősztől? Az intézmény új kampánnyal, különleges videósorozattal vezeti fel új szezonját, amelyben elhangzanak a kendőzetlenül őszinte nézői vélemények a 2017/18-as évad programjáról és fellépőiről. Ha te is kíváncsi vagy rá, kattints, és nézd meg velünk!

IMG_20160828_161207

2017.08.18

Író, újságíró, pedagógus. Meggyőződése, hogy nincsenek rossz gyerekek, csak olyanok, akik bizonyos helyzetekben rosszul reagálnak a problémákra. Két könyvet írt az iskolai agresszió témájában, melyek már a megjelenésükkor hatalmas sikert arattak. Írói példaképe Virginia Woolf, alkotás közben pedig féltve őrzi kitalált világának buborékát. Wéber Anikóval beszélgettünk – minderről.

A kiterjesztett valóság technológiájával tíz védett állatfajt ismerhetnek meg a látogatók a mosonmagyaróvári Futura Interaktív Természettudományi Élményközpontban szeptember 17-ig. A kiállításhoz elengedhetetlen, hogy a látogatók okostelefonjaikat is magukkal vigyék. Ugyanis egy alkalmazás segítségével a barnamedvék, a teknősök, a jegesmedvék, a denevérek, a hódok, a tigrisek, a pandák, a szürkefarkasok és a hópárducok életével, természetével és élőhelyeikkel lehet megismerkedni. Az állatokat virtuálisan meg is simogathatják a látogatók és fényképezkedhetnek is velük.

Idén harmadik alkalommal rendezik meg a Berettyó Nemzetközi Néptáncfesztivált augusztus 18. és 21. között. Az albán, cseh, észak-ciprusi, nigériai, mexikói és székelyföldi hagyományőrző és néptáncegyüttesek mellett 10 hazai néptánccsoport is fellépett az augusztus 18-ai gálaműsorban. A külföldi csoportok utcai felvonuláson vesznek részt és bemutatják táncaikat augusztus 19-én, szombaton. A menet 17 órára ér a Szent István térre, ahol színpadi produkciókat adnak elő. Vasárnap, augusztus 20-án a táncosok a Debreceni Virágkarneválon vesznek részt.

A fúziós dzsessz óriása, a Weather Report munkássága előtt tiszteleg a Heavy Weather elnevezésű nemzetközi supergroup. A csapatba, amely már két sikeres ausztriai koncerten van túl, egy magyar zenész is bekerült, az ütőhangszeres Mogyoró Kornél. A Heavy Weather első koncertje Mogyoró Kornéllal július 8-án volt az ausztriai Gmundenben, ezt követte augusztus 11-én egy fellépés kétezer ember előtt Grazban. A közönség mindkét alkalommal óriási lelkesedéssel fogadta a zenekart, amely a harmadik alkalommal, szeptember 6-án a Linz melletti Hagenbergben játszik.

Egy asszony küzdelméről szól a Szasisi deda (Szörnyűséges anya) című georgiai (korábban Grúzia) film, amelyet a Szarajevói Filmfesztivál legjobb alkotásának választottak. A díjat augusztus 17-én este adták át. A történet szerint egy középkorú nőnek választani kell családja és évekig elnyomott szenvedélye, az írás között. Végül az írás mellett dönt, amely lelkileg és testileg is hatalmas áldozatokat követel tőle. A Szasisi deda a 27 éves Ana Urusadze első nagyjátékfilmje. A Michel Franco mexikói rendező vezette nemzetközi zsűri az „elegáns rendezésért”, valamint a provokatív témaválasztásért díjazta az alkotást.

Az Erkel Színház ad otthont a Csodaszarvas című musical budapesti bemutatójának szeptember 4-én Varga Viktor rendezésében. A darab alkotói emberi sorsokon keresztül keresik a választ többek között arra: mit jelent eredetmondánk az új generációknak? Szó esik az anyaságról, a testvérharcról, a hagyományról és az újításról is. A darab rendezője szerint a közönség egy modern, provokatív és önironikus musicalt láthat, amelyet eddig csak szabadtéri, monumentális színpadokon adtak elő.

Magyarország legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes augusztus 12-én a Zempléni Fesztivál keretében mutatja be a ’60-as évek felejthetetlen TV-sorozatából született ötlet alapján készült A Tenkes kapitánya című látványos táncjátékot Zsuráfszky Zoltán rendezésében.

A_Tenkes_kapitanya

Életművének legmarkánsabb darabjait csokorba kötve nagyszabású koncerttel emlékeznek meg barátok, kollégák, pályatársak a tavaly elhunyt Somló Tamásról, aki most töltené be 70. életévét. A „Somló Cirqsz” a Sziget -1. napján, augusztus 9-én várja a nagyérdeműt a Magic Mirror sátorban.

A Vazul vére címmel 2014-ben bemutatott történelmi rockopera az I. István királyunk halála körüli zavaros időket eleveníti fel. A Magyar Királyság történetének ezt az – ellentmondásokkal és rejtélyekkel teli – időszakát hitelesen és politikailag semlegesen ábrázolja az elkészült zenés színpadi mű. A darabot 2017. július 16-án, 20:30-kor láthatják az érdeklődők a Csillebérci Szabadtéri Színházban.

Szenzációs, országokat átölelő és világraszóló utcaszínházi premierrel indul a jubileumi Sziget Nagy Utcaszínház produkciója. Premier augusztus 9-én, a Sziget -1. napján. Nem érdemes kihagyni!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma