IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.09

Budapesten lép fel Slava Polunin világhírű Snowshow-jával, amelyért már Laurence Olivier-díjat is nyert. Az orosz bohóc hisz a semmittevés önfeledt örömében, Sárga Malom névre keresztelt művésztelepén pedig a játéké a főszerep. Érdekli a bohóclét filozófiája; szerinte egy bohóc korántsem vidám, de mindenkinek szeretetet ad. INTERJÚ

Slava_Snowshow
Jelenet az előadásból
Forrás: slavasnowshow.com


Ön alapította a Bolondok Nemzetközi Akadémiáját. Mit kell tennem, ha szeretnék belépni?

Senki se tudja, hiszen nagyon sokféle bolond létezik. Ismerek olyat, aki több száz oldalas disszertációt írt a páratlan zokni magányáról a modern civilizációban. Akad, aki a könnyebb módszert választja, és Herkules tizenkét próbájához hasonlóan próbál fokról fokra előrébb jutni. A Sárga Malomban van egy bár, amelyben sorra állnak az üvegek fejjel lefelé, a belőlük kijövő csövek pedig egészen összegubancolódnak, lehetetlen kibogozni, hogy amikor kinyitod a csapot, melyikből jön vodka és melyikből limonádé. Készítesz magadnak három koktélt, megiszod, s ha ezek után képes vagy válaszolni a kérdésekre, akkor kiálltad az első próbát. Utána egyre csak nehezebbek jönnek.


Polunin5
Slava Polunin
Fotó: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu


Bohócnak születni kell, vagy inkább annak maradni valamiféle gyermeki figyelemmel?

Mint minden szakmában, itt is fejlődhet az ember, ám tehetség nélkül nem juthatsz igazi magaslatokba. A bohócok nagyon sokfélék: vannak extrém-bohócok, költő-bohócok és anarchista-bohócok, akik semmilyen irányítást nem tűrnek, mindennel szemben ellenkeznek. Nagyon sok bohóc igyekszik megőrizni a gyermeki énjét, és ennek önfeledtségét átadni a közönségnek. Lényegében a bohócságnak nincsenek határai, igazán sokfélék vagyunk, ám a legfontosabb, hogy szeretetet adunk.


Slava_Snowshow_Yellow_on_the_telephone_by_Anna_Bogodist
Forrás: slavasnowshow.com


Ön milyen bohóc?

Én egyesítem magamban a költőt, gyermeket és az orvost.


A bohóclétnek elengedhetetlen része a vidámság vagy boldogság?

Dehogy! Ebben is nagyon különbözünk. Az én bohócom maszkja egyáltalán nem vidám, s ez azért van, mert hosszú időt töltött Londonban, ahol nem szokás kedvesnek és érzékenynek lenni. Az én bohócom ábrázata akár keménynek, démoninak is tűnhet, mert elrejti a kedvességét, viszont a gesztusaiból és megnyilvánulásaiból nyilvánvaló, hogy őrzi a gyermeki világát és jóindulatú.


Slava_Snowshow_Yellow_clown_in_storm_by_Vladimir_Mishukov
Jelenet a Slava's Snowshow címú előadásból
Forrás: slavasnowshow.com


A Snowshow-t is ez a gyermeki világ ihlette?

Nagyon nehéz egy szóval jellemezni egy egész világot.


Szétszedhetjük elemeire: a hósesés, a pók, a labdák…

Próbálja csak elemeire szedni a szerelem szót… Ugye, hogy lehetetlen? A darabban nem szólunk egyetlen szót sem, mert az volt a célom, hogy megmutassam a szavakkal nem kifejezhető érzéseket. Az elmondhatatlant próbáljuk elmesélni. Ez egyfelől epikus, mondhatnám nagyszabású történet, akár egy antik mítosz. Másrészt viszont rendkívül személyes, bensőséges dolgokról mesél. A szereplők miközben gyermeki módon játszanak a színpadon, alapvető filozófiai kérdéseket vetnek fel. Ahogyan nézed őket, úgy tűnhet, hogy mindez nagyon vidám, ám közben mégis sírsz.


snow-show_2
Forrás: slavasnowshow.com


Egy ilyen előadásnál elengedhetetlen, hogy epikus történetet meséljen?

Ez olyan akár egy álom, nincs megírt forgatókönyve. Megmutatunk valamit, ami aztán pillanatok alatt vált át valami egészen másba.


Huszonhat éve játsszák a Snowshowt szerte a világban. Hogyan lehet ennyi ideig frissen tartani?

Ezen felül harminc színházi előadást készítettem és húsz utcai produkciót. Akad köztük több is, ami tizenöt évig műsoron volt. Ez a műsor a mai napig titok számomra is, ezért mindig érdekes. De abban igaza van, hogy ügyelnünk kell, ne fáradjon el a dolog.


Például cserélgetik egymás közt a szerepeket.

A művészek az előadás előtt fél órával tudják meg, hogy aznap ki milyen szerepet játszik majd, egy perccel az előadás előtt pedig elmondom a „kulcsot” az aznapi produkcióhoz, így mindannyian úgy megyünk ki a színpadra, hogy még nem látjuk pontosan, miként fogjuk megvalósítani.


sf-miami-theater-slava-snowshow
Forrás: slavasnowshow.com


Mennyire függ az előadás az aznapi közönségtől?

Minden ország új kihívás, amit meg kell oldanunk. Néha egészen meg kell változtatni a darabot az adott országtól függően. Amikor Londonban játszunk, akkor mindent nagyon precízen és kimérten csinálunk. Akár tíz másodperces szüneteket is megengedhetünk magunknak, mert az angolok kivárják, ilyen a természetük. Ha viszont Spanyolországban lépünk fel, akkor félretesszük az eszünket, és csak a szívünknek élünk. Elengedhetetlen a szenvedély. Nem szabad a színpadon maradni, be kell vonni, vagy olykor rángatni a közönséget.


Sejti már, hogy nekünk, magyaroknak miként kell átalakítani az előadást?

Ezt most fogjuk kitapogatni.


Sz. S.

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma