2016. december 4.
Célzó

Download.aspx2_masolata

„Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, és akkor van remény arra, hogy valamiből jelentős előadás születik” – vallja a rendezésről Marton László, a Vígszínház főrendezője és egykori igazgatója, akit 2016-ban Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelöltek Prima Primissima-díjra. Marton Lászlóval pályakezdésről, rendezésről, tanításról beszélgettünk, valamint arról, mit jelentenek számára a díjak.

2016.03.23

„A legromantikusabb realista és a legrealistább romantikus” – mondta Stendhalról egy pályatársa, Honoré de Balzac. A Vörös és fekete írója mégis inkább a realizmus futárának tekinthető, aki sosem választotta el a művészetet az élettől. Szerelmei szinte minden művében megjelentek. Az alkotó éppen 174 éve, 1842. március 23-án hunyt el.

Stendhal


Marie-Henri Beyle néven született 1783-ban a Stendhal néven ismertté vált francia író. Gyermekként jómódú, királyhű, vallásos polgárcsaládban nevelkedett, de lázadó szelleme hamar szembefordította őt szülei konzervatív nézeteivel, és inkább a jakobinusokhoz vonzódott. Neveltetését egy francia nevelőre bízták, majd 16 évesen Párizsba költözött. Legközelebbi bizalmasa a húga, Pauline volt, akivel folyamatosan levelezett.

 

Munkát rokonai segítségével kapott, először Napóleon hivatalnoka, később katonája lett. A sereg részeként megélte az olaszországi győztes hadjáratot, és a milánói bevonulás élete egyik meghatározó emléke maradt. Az amiens-i békekötés után kilépett a hadseregből, ám 1812-ben megint elkísérte a vezérkart Oroszországba. A forradalom eszméit hirdette, Bonapartista volt, de nem bocsátotta meg Napóleonnak, hogy megkoronáztatta magát, csúfot űzve a szabadság eszményéből.

 

A meg nem értett nőcsábász

Irodalmi alkotásait részben Napóleon bukásának köszönhetik az olvasók, hiszen ezután kezdett komolyan írással foglalkozni. Eleinte fordításokat, átdolgozásokat, útirajzokat készített, majd regényeket is, melyek közül a Vörös és fekete és A pármai kolostor a legismertebbek. Alkotásaiban a romantika és realizmus kettőssége jelenik meg. Sohasem választotta el a művészetet az élettől, szerelmei és az imádott asszonyok szinte minden művében megjelennek. Nagy nőcsábász volt, megszállottja a szexuális hódításainak. Könyveiről úgy gondolta, azokat a kortárs közönség nem érti, majd csak ötven-száz évvel később jutnak el odáig, hogy ne csak olvassák, hanem meg is értsék alkotásainak üzenetét.

 

A művésznek sok különcsége volt, köztük az Itália-imádata és a zene iránti rajongása. Lelkesedett Cimarosa, Mozart és Rossini műveiért, utóbbiról életrajzot is írt. A korabeli francia társadalomról rossz véleménye volt. Utálta a kicsinyességet, pénzsóvárságot, sznobizmust, és úgy látta, nem lehet tartalmas életet élni, a tehetségek elsikkadnak, a különleges egyéniségek elszürkülnek.

 

„Éltem, írtam, szerettem”

Kedvenc városában, Milánóban élt egészen 1821-ig, amikor az osztrákok kiutasították. Apja halálakor visszatért Párizsba örökségéért, majd a Bourbonok bukása után diplomáciai szolgálatba állt. A júliusi forradalom után francia főkonzulként Lajos Fülöp Franciaországát képviselte volna Triesztben, ám az osztrák kormány megtagadta tőle megbízólevele elfogadását, így a Pápai államba, Civitavecchiába ment hasonló feladattal. Párizsban halt meg 1842. március 22-én. Sírjára kívánsága szerint olaszul vésték rá a nevét, s utána a maga fogalmazta sírfeliratot: „Visse, scrisse, amó: éltem, írtam, szerettem”.

 

Forrás: Wikipédia, Sulinet, enciklopedia.fazekas.hu, antikvarium-konyv.com

Szarvas_filmszinhaz_eorifoto-1290047

2016.12.04

A magyarországi premier előtt Párizsban mutatta be november 28-án este a Nemzeti Színház társulata A szarvassá változott fiú című előadás új változatát a Világ Kultúráinak Háza (Maison des cultures du monde) fesztiválján, a Festival de l'Imaginaire-en. A magyar közönség a december 7-ei premieren találkozhat először az új változattal.

godard2_masolata

2016.12.03

„Azt ugye ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe és vége? Hát persze, csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.” Ez a régi anekdota jól mutatja, hogy Jean-Luc Godard, a francia új hullám élő legendája a világ egyik legmerészebb filmrendezője. A Kifulladásig, A bolond Pierrot és az Éli az életét című filmek alkotója december 3-án ünnepli 86. születésnapját.

plakat_masolata

2016.12.03

Oroszország régióit bemutató tematikus vetítéssorozat kezdődött november 30-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban: az első napon Tatárföld filmkultúrájából kaptak ízelítőt a nézők, de a márciusig tartó sorozatban a baskír, a burját, a manysi, a hanti, az udmurt, a nyenyec és a mari filmkultúra is bemutatkozik. Sok film olyan térségben született, amelynek népe nagy szerepet játszott Oroszország történelmében.

Kortárs európai dzsesszelőadók koncerteznek a következő napokban a budapesti Opus Jazz Clubban. A progresszív, többségében fiatal tehetségeket felvonultató fellépők között lesznek osztrák, német, francia, amerikai és portugál zenészek is.

Magyarországot 1956-ban elhagyni kényszerülő, jelenleg Brüsszelben, Göteborgban, Párizsban és Londonban élő emigránsokat mutat be Kallos Bea Egykor mind idegenek voltunk című portrésorozata, melyről az MTVA/MTI fotóriportete december 8-án a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfényműtermében tart vetítéssel egybekötött beszámolót.

Világsztárok lépnek fel a következő hetekben a Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban: láthatja és hallhatja a közönség többek között Charles Castronovót, Erwin Schrottot, Renée Fleminget és Iréne Theorint.

Ékszerek és műtárgyak lepik el karácsony előtt Budapestet, december 13-án ékszereket és órákat, december 14-én ezüst és egyéb műtárgyakat kínál a BÁV karácsonyi aukciója, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeznek meg. Az aukció első napjának több mint 200 tétele között minden értéksáv és minden főbb ékszertípus képviselteti magát.

A Houdini Ház állandó kiállítása Houdini magyar gyökereihez szorosan kapcsolódó darabbal, a család eredeti Bibliájával gyarapodik. A múzeumba december 3-án érkezett Houdini édesapjának, Weisz Sámuel rabbinak kézjegyével megjelölt Bibliája, amelybe édesapja halála után fia akkor még Ehrich Weissként jegyezte be nevét.

A Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedűművész két éve a világ egyik legkülönösebb hangszerén, thereminen is előad. Illényi Katica az ünnepekre egy egyedi karácsonyi tematikájú theremin albummal örvendezteti meg rajongóit és a hangszer szerelmeseit.

TH_CHRISTMAS_FRONT_k

Menszátor Héresz Attila képletesen és valóságosan is belebújik a hajdani nagy magyar tragika, Jászai Mari bőrébe november 28-án a Műcsarnok Színtérben.

Adventi Mesehotellé változik Budapest egyik legszebb szállodaépülete, ahol az ország legnagyobb gyerekszobáját rendezik be és töltik meg változatos programokkal az apróságok és szüleik örömére. A Gellért már hagyományos, ám idén megújult adventi rendezvénye december 3-án és 4-én várja a nagyérdeműt.

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél, vagyis a Groove & Voice Trio a Hangtájkép című lemez anyagát bemutató koncerten. Az énekesnő 2006-ban indított Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang. A Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Lovász Irén koncerten legközelebb december 3-án hallható, ahol az Égi hang című műsorát énekli.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma