image001

2016. szeptember 29.

banner_MMT

Célzó

image002

Hedry Mária írónő Zrínyi Ilona című monodrámáját mutatják be szeptember 25-én a Klebelsberg Kultúrkúria színháztermében. A mű hitelesen tárja fel Zrínyi Ilona sokarcú, izgalmas alakján és drámai sorsán keresztül a magyar történelem egyik legbonyolultabb és egyben legvitatottabb korszakát.

2016.03.23

„A legromantikusabb realista és a legrealistább romantikus” – mondta Stendhalról egy pályatársa, Honoré de Balzac. A Vörös és fekete írója mégis inkább a realizmus futárának tekinthető, aki sosem választotta el a művészetet az élettől. Szerelmei szinte minden művében megjelentek. Az alkotó éppen 174 éve, 1842. március 23-án hunyt el.

Stendhal


Marie-Henri Beyle néven született 1783-ban a Stendhal néven ismertté vált francia író. Gyermekként jómódú, királyhű, vallásos polgárcsaládban nevelkedett, de lázadó szelleme hamar szembefordította őt szülei konzervatív nézeteivel, és inkább a jakobinusokhoz vonzódott. Neveltetését egy francia nevelőre bízták, majd 16 évesen Párizsba költözött. Legközelebbi bizalmasa a húga, Pauline volt, akivel folyamatosan levelezett.

 

Munkát rokonai segítségével kapott, először Napóleon hivatalnoka, később katonája lett. A sereg részeként megélte az olaszországi győztes hadjáratot, és a milánói bevonulás élete egyik meghatározó emléke maradt. Az amiens-i békekötés után kilépett a hadseregből, ám 1812-ben megint elkísérte a vezérkart Oroszországba. A forradalom eszméit hirdette, Bonapartista volt, de nem bocsátotta meg Napóleonnak, hogy megkoronáztatta magát, csúfot űzve a szabadság eszményéből.

 

A meg nem értett nőcsábász

Irodalmi alkotásait részben Napóleon bukásának köszönhetik az olvasók, hiszen ezután kezdett komolyan írással foglalkozni. Eleinte fordításokat, átdolgozásokat, útirajzokat készített, majd regényeket is, melyek közül a Vörös és fekete és A pármai kolostor a legismertebbek. Alkotásaiban a romantika és realizmus kettőssége jelenik meg. Sohasem választotta el a művészetet az élettől, szerelmei és az imádott asszonyok szinte minden művében megjelennek. Nagy nőcsábász volt, megszállottja a szexuális hódításainak. Könyveiről úgy gondolta, azokat a kortárs közönség nem érti, majd csak ötven-száz évvel később jutnak el odáig, hogy ne csak olvassák, hanem meg is értsék alkotásainak üzenetét.

 

A művésznek sok különcsége volt, köztük az Itália-imádata és a zene iránti rajongása. Lelkesedett Cimarosa, Mozart és Rossini műveiért, utóbbiról életrajzot is írt. A korabeli francia társadalomról rossz véleménye volt. Utálta a kicsinyességet, pénzsóvárságot, sznobizmust, és úgy látta, nem lehet tartalmas életet élni, a tehetségek elsikkadnak, a különleges egyéniségek elszürkülnek.

 

„Éltem, írtam, szerettem”

Kedvenc városában, Milánóban élt egészen 1821-ig, amikor az osztrákok kiutasították. Apja halálakor visszatért Párizsba örökségéért, majd a Bourbonok bukása után diplomáciai szolgálatba állt. A júliusi forradalom után francia főkonzulként Lajos Fülöp Franciaországát képviselte volna Triesztben, ám az osztrák kormány megtagadta tőle megbízólevele elfogadását, így a Pápai államba, Civitavecchiába ment hasonló feladattal. Párizsban halt meg 1842. március 22-én. Sírjára kívánsága szerint olaszul vésték rá a nevét, s utána a maga fogalmazta sírfeliratot: „Visse, scrisse, amó: éltem, írtam, szerettem”.

 

Forrás: Wikipédia, Sulinet, enciklopedia.fazekas.hu, antikvarium-konyv.com

Zrinyi_banner59090_2

DSC_5947_Copy

2016.09.29

Vízióból tettek címmel tizenhárom tablón dolgozza fel Széchenyi István életművének legfontosabb eredményeit a Külgazdasági- és Külügyminisztérium aulájában szeptember 29-én nyílt kiállítás. A tárlat főleg a gazdasági, technikai és kulturális modernizáció terén létrehozott alkotásokra fókuszál. A tablók képi világát Nyilassyné Simon Ilona grafikusművész tervezte.

class_enemy_145mm_300dpi_base_5

2016.09.29

Első alkalommal rendezik meg a Szlovén Filmnapokat a fővárosi Toldi Moziban, ahol október 14. és 16. között három szlovén filmet mutatnak be eredeti nyelven, magyar felirattal – közölték a szervezők. A fesztivál nyitófilmje Sonja Prosenc első nagyjátékfilmje, A fa című alkotás lesz, amely három szemszögből meséli el ugyanazt a történetet.

bhp_8149

2016.09.29

Bartók Béla Concerto című darabját és Beethoven Hármasversenyét adja elő a Concerto Budapest Keller András vezényletével a szeptember 30-ai évadnyitó koncertjén a Zeneakadémián. Az évadnyitón három fiatal muzsikus – Devich Gergely Junior Prima-díjas csellista, Balogh Ádám zongorista és Pusker Júlia hegedűművész – lép színpadra.

A Jan Styka lengyel festőművész vezetésével az 1849-es nagyszebeni csatáról készült Erdélyi Panorámát bemutató kiállítás nyílt szeptember 28-án az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.

A Janne Teller dán írónő ifjúsági regénye alapján készült, Semmi című előadás lesz az első bemutatója az idei évadban a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának. A darabot elsősorban a kamaszoknak ajánlják.

A Budapesti Operettszínház és a Magyar Nemzeti Múzeum szeptember 28-án együttműködési megállapodást írt alá, amelynek keretében az 1956-os forradalom 60. évfordulójához kapcsolódva a Lady Budapest című előadás és a Rejt/Jel/Képek'56 - A forradalom titkos művészete című kiállítás látogatóinak különböző kedvezményeket biztosítanak az intézmények.

Az Anconai szerelmesek című zenés komédiát mutatja be szeptember 30-án a Veresegyházán működő Veres1Színház, amely a tervek szerint a jövőben új színházépületet is kap.

I. (Nagy) Lajos király tiszteletére avattak domborművet szeptember 28-án a székesfehérvári nemzeti emlékhelyen, a korábban létrehozott királyi galériában.

Szerelem, vonzódás, vallomás, közelség, cselszövés, sorsok. A Szenvedély fülledt szerelmi játék Ingmar Bergman filmje alapján Kiss Csaba rendezésében a Gobbi Hilda Színpadon.

image003

Négy fal között – avagy zárt ajtók tárt lábak címmel debütál szeptember 30-án a Tünet Együttes új darabja, Ördög Tamás (Dollár Papa Gyermekei) rendezésében.

Ismét a Nemzeti Színházban látható az antropológiai színház legjelentősebb képviselője, Eugenio Barba, aki legendás társulatával égetően aktuális témát érint a The Tree című produkciójában. A szeptember 30-ai ősbemutatót követően a darabot négy alkalommal: október 1-jén, 2-án, 4-én és 5-én láthatják azok, akik az európai színházművészet kultikus rendezőjének egyedi, szenvedélyes formanyelvére kíváncsiak.

Gergye Krisztián Társulata a tavalyi nagysikerű Kokoscka babája után ismét a Bridging Europe Fesztivál keretében tart bemutatót. A Lautrec táncolni fog című, cabaret grotesque műfajú előadás, mely Toulouse-Lautrec festőien groteszk világát idézi fel, szeptember 23-án lesz látható a Művészetek Palotájában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma