2017. január 19.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.03.23

„A legromantikusabb realista és a legrealistább romantikus” – mondta Stendhalról egy pályatársa, Honoré de Balzac. A Vörös és fekete írója mégis inkább a realizmus futárának tekinthető, aki sosem választotta el a művészetet az élettől. Szerelmei szinte minden művében megjelentek. Az alkotó éppen 174 éve, 1842. március 23-án hunyt el.

Stendhal


Marie-Henri Beyle néven született 1783-ban a Stendhal néven ismertté vált francia író. Gyermekként jómódú, királyhű, vallásos polgárcsaládban nevelkedett, de lázadó szelleme hamar szembefordította őt szülei konzervatív nézeteivel, és inkább a jakobinusokhoz vonzódott. Neveltetését egy francia nevelőre bízták, majd 16 évesen Párizsba költözött. Legközelebbi bizalmasa a húga, Pauline volt, akivel folyamatosan levelezett.

 

Munkát rokonai segítségével kapott, először Napóleon hivatalnoka, később katonája lett. A sereg részeként megélte az olaszországi győztes hadjáratot, és a milánói bevonulás élete egyik meghatározó emléke maradt. Az amiens-i békekötés után kilépett a hadseregből, ám 1812-ben megint elkísérte a vezérkart Oroszországba. A forradalom eszméit hirdette, Bonapartista volt, de nem bocsátotta meg Napóleonnak, hogy megkoronáztatta magát, csúfot űzve a szabadság eszményéből.

 

A meg nem értett nőcsábász

Irodalmi alkotásait részben Napóleon bukásának köszönhetik az olvasók, hiszen ezután kezdett komolyan írással foglalkozni. Eleinte fordításokat, átdolgozásokat, útirajzokat készített, majd regényeket is, melyek közül a Vörös és fekete és A pármai kolostor a legismertebbek. Alkotásaiban a romantika és realizmus kettőssége jelenik meg. Sohasem választotta el a művészetet az élettől, szerelmei és az imádott asszonyok szinte minden művében megjelennek. Nagy nőcsábász volt, megszállottja a szexuális hódításainak. Könyveiről úgy gondolta, azokat a kortárs közönség nem érti, majd csak ötven-száz évvel később jutnak el odáig, hogy ne csak olvassák, hanem meg is értsék alkotásainak üzenetét.

 

A művésznek sok különcsége volt, köztük az Itália-imádata és a zene iránti rajongása. Lelkesedett Cimarosa, Mozart és Rossini műveiért, utóbbiról életrajzot is írt. A korabeli francia társadalomról rossz véleménye volt. Utálta a kicsinyességet, pénzsóvárságot, sznobizmust, és úgy látta, nem lehet tartalmas életet élni, a tehetségek elsikkadnak, a különleges egyéniségek elszürkülnek.

 

„Éltem, írtam, szerettem”

Kedvenc városában, Milánóban élt egészen 1821-ig, amikor az osztrákok kiutasították. Apja halálakor visszatért Párizsba örökségéért, majd a Bourbonok bukása után diplomáciai szolgálatba állt. A júliusi forradalom után francia főkonzulként Lajos Fülöp Franciaországát képviselte volna Triesztben, ám az osztrák kormány megtagadta tőle megbízólevele elfogadását, így a Pápai államba, Civitavecchiába ment hasonló feladattal. Párizsban halt meg 1842. március 22-én. Sírjára kívánsága szerint olaszul vésték rá a nevét, s utána a maga fogalmazta sírfeliratot: „Visse, scrisse, amó: éltem, írtam, szerettem”.

 

Forrás: Wikipédia, Sulinet, enciklopedia.fazekas.hu, antikvarium-konyv.com

15747906_1235175676568730_7428778584654740724_n

2017.01.19

Németországban egy volt a 769 film közül, itthon azonban egy, ha meg nem is élt, de jól ismert életérzést megörökítő film látogat a mozikba. Mától látható ugyanis az Utazás apánkkal című film, amelynek két főhőse komoly feladat előtt áll: a kommunista Romániában kell döntenie nyugat és kelet között.

p04pnh50_masolata

2017.01.19

Pablo Picasso művei mindenki számára ismerősek, ám munkásságában megfigyelhető egy éles váltás, melyet gyakran figyelmen kívül hagyunk. Pedig egy rövid, mindössze tíz hétig tartó kirándulás rendkívül nagy hatást gyakorolt művészetére.

DSC_1488_Copy

2017.01.19

A kultúra mint megtartó erő – Történelmi analógiák, korunk kihívásai, feladatai a migráció tükrében címmel rendeztek konferenciát január 18-án az Országházban. Az előadók az egésznapos rendezvényen megfogalmazták, hogyan lehet válaszolni a nemzetünket érintő aktuális kihívásokra, és körvonalazták a magyarság számára kívánatos „társadalmi jövőképet.”

Székelyföldi turnéra indul születésének 100. évfordulója alkalmából Kálmán Imre A Csárdáskirálynő című operettje. A darabot január 19-én a csíkszeredai Csíki Játékszínben,20-án pedig Székelyudvarhelyen, a Székelyföldi Filharmónia hangversenytermében láthatja a közönség. A turné után legközelebb január 22-én a pozsonyi Hviedoslav Színházban láthatja a közönség A Csárdáskirálynőt.

Soha annyi néző nem járt még a Katona József Színházban, mint 2016-ban: a tavalyi 122 ezres nézőszám az elmúlt öt évben 50 százalékos, de 2015-höz képest is csaknem 10 százalékos növekedést mutat. A látogatói csúcs a színház előadásai iránti megnövekedett érdeklődés mellett az előadásszámok folyamatos emelkedésének köszönhető: az elmúlt évben ugyanis 668 előadást játszottak.

Madách Imrére emlékeznek január 20-án Balassagyarmaton. A Nógrád megyei ünnepségen adják át a Madách-díjat, melynek két idei kitüntetettje Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Huszti Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar színész, rendező.

Natura Naturata címmel Konok Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas, Prima Primissima díjas festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás január 20-án Zalaegerszegen, a Gönczi Galériában. A magyar kultúra napja zalaegerszegi rendezvénysorozatához kapcsolódó kiállítást Spiró György Kossuth-díjas író nyitja meg, a műsorban az Egerszegi Vonósnégyes közreműködik.

A legmodernebb technikákat alkalmazó berendezésekkel, játékos képességtesztekkel és színházi produkcióval is várja a közönséget a The Champion – A Bajnok című interaktív sportkiállítás április közepéig a Millenáris park D épületében. Deres Péter író OlimpIKONOK című színházi alkotását Sütő András és Vincze Márton adják elő naponta négy alkalommal. A darabot Böhm György rendezte.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma