Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.04.14

Kányádi Sándor a ma már talán elfeledettnek hitt „énekmondók” sorába tartozik. Azon költők egyike, aki nem csak írta, de sokat is mondta saját verseit. Annak, aki hallotta őt, jellegzetes hanghordozása és a költemények csak rá jellemző hangsúlyozása megmarad fülében. A költészet napján a Müpában az ő balladisztikus, a dal elemeit és ritmusát sem nélkülöző költészete került középpontba.

Hommage__Kanyadi_Sandor_
Fotó forrása: Facebook

 

Lengyel Ferenc, Pelsőczy Réka és Sztarenki Pál színművészek a klasszikusnak számító Kányádi-versek felolvasásával kezdték az estét. Elhangzott többek között a Halottak napja Bécsben, a Fekete-piros, a Töredék. A színpad hátterében a kivetítőn Kányádi Sándorról készült fényképek váltakoztak, mindegyik olyan alkalommal ábrázolta őt, amikor találkozott az olvasóival, verset olvasott, beszélgetett velük. Így nem csak műveivel volt jelen, de szinte kézzelfoghatóvá vált jelenléte a színpadon.

kanyadi-felolvas
Kányádi felolvas
Forrás: sapientia.ro

A „kévém bekötni majd az Isten mellemre térdel” (Arany Jánosra gondolva) verssora ma már fájó aktualitást nyert. Egy estére most mégis itt volt közöttünk, és amikor Szalóki Ági és zenekara előadásában megszólaltak az időnként néptáncosok által szinte „eltáncolt” versek, akkor érezhettük csak igazán, mennyire a gyökerekből táplálkozó Kányádi művészete, és milyen közel is áll közös, Kárpát-medencei népi örökségünkhöz.


Hommage__Kanyadi_Sandor_1
Fotó forrása: Facebook


Jánossy Lajos író, kritikus vezetésével került sor arra a beszélgetésre, melynek során Török-Illyés Orsolya színésznő és Margócsy István irodalomtörténész, kritikus, az ELTE habilitált egyetemi docense mondták el gondolataikat a minőségileg és mennyiségileg is hatalmas életműről. Török-Illyés Orsolya személyesen ismerte a költőt, édesanyja, Illyés Kinga előadóművész erdélyi otthonában a magyar értelmiség jeles képviselői fordultak meg. Orsolya tulajdonképpen beleszületett a Kányádi-kultuszba. Ez utóbbihoz az is hozzájárult, költészete erős politikai nyomás alatt formálódott, mely ugyanakkor az ismertségre is esélyt adott, az olvasók keresték a politikai mondanivalót a sorok között.


Margócsy István szerint az 1970-es, 80-as években az erdélyi irodalom nagyon sokszínű volt. Kányádit Magyarországon is jól fogadták, gyermekversei okán is népszerűvé vált. Szeretetelvű, közösségkereső emberként aposztrofálta őt. Verseinek képekre épülő, sejtelmes fogalmazásmódjával egyfajta cinkosságot tudott kialakítani olvasóival. A cenzúra jelenléte indokolta azt, hogy a titokfejtés, rejtvényfejtés mozzanata mindig jelen volt verseiben.


Hommage__Kanyadi_Sandor_2


Pályája során költészetében nem figyelhető meg lényeges törés vagy változás. A hosszabb versek írását az 1970-es években kezdte (ilyen például a Halottak napja Bécsben is), ezek tulajdonképpen töredékek egymás mellé illesztéséből születtek, és összjátékuk nagyon különleges hangzást ad. A dal hagyományait folytatta költészetével, melyben rendszeresen visszatérő elem az „idegen vagyok a világban” érzése. Nem népképviselő, szerepe a magányos költőé.


A beszélgetés során szóba került az Eretnek táviratok című, ars poeticának is tekinthető mű. Ebben arról ír többek között, hogy a költészet, akárcsak a szerelem, egy ember dolga, és ha valaki írásra adta a fejét, akkor vállalnia kell annak következményeit. „A költő a szeretet nem nyugdíjazható napszámosa” – írja.


2018_Kanyadi_Sandor
Kányádi Sándor utolsó képeinek egyike
Fotó: Belicza László


A beszélgetés után a színművészek ismét verseivel idézték meg a szerzőt. Elhangzottak többek között a Dachaui képeslapokra, az Örkény sírkövek, a Sóhaj és a Vagyunk, amíg című versek.


Lassan egy éve, hogy végleg elköltözött közülünk az Erdélyben, Nagygalambfalván született költő. Már tudja a választ a kérdésre, amit a Valaki jár a fák hegyén című versében tett fel:


„valaki jár a fák hegyén
vajon amikor zuhanok
meggyújt-e akkor még az én
tüzemnél egy új csillagot

vagy engem is egyetlenegy
sötétlő maggá összenyom
s nem villantja föl lelkemet
egy megszülető csillagon”


Biztosak lehetünk benne, hogy tavaly június huszadikán bizonyosan megszületett az az új csillag. Világítson verseiben is sokáig, a költészetet kedvelők örömére.


R. A.

Roma_nok_kultura_banner_002

Magritte_R

2019.06.26

Mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül, csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultva mutatja be a szürrealista mozgalom történetének egyik fordulópontját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható időszaki kiállítása.

kafarnaum

2019.06.26

A szív áll középpontjában az Uránia Nemzeti Filmszínház nyári sorozatának. Az utóbbi néhány év alkotásaiból válogatott, június 28. és július 28. között vetített filmekben a szereplők viszonyait és életük történéseit erős érzelmek határozzák meg, az őket érintő fordulatok pedig „szívtájékon” érik el a nézőket.

EmlekAlomKutyaVilag__3

2019.06.26

Kőszegi Edit, az Emlék–Álom–Kutya–Világ című kiállítás kurátora dokumentumfilmesből lett a roma képzőművészet egyik fő gyűjtője és gondozója. A szentendrei MANK Galéria tárlatában gyűjteményének kialakulásáról és jelentőségéről is beszélgettünk. Interjú.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. A kutatás során nem csak olyan élelmiszerek maradványaira bukkantak, mint az olívaolaj vagy a tej, hanem felfedeztek – valószínűleg főzésre is használt – borra, valamint kölesből készült sörre utaló nyomokat.

A Louvre-ban látható, az Algri nők lakásukban című festményéhez készített előtanulmány egy keleties stílusú, élénk színekben pompázó olajkép, amely csütörtöktől a párizsi Mendes Galériában tekinthető meg. A kép másfél éve került elő egy magángyűjtő lakásából. Eredetiségét egy kutatómunka igazolta, amely keretében végzett röntgensugaras átvilágítás azt is kimutatta, hogy az algíri nőkhöz készült tanulmányt Delacroix egy másik, ülő öregembert madárral ábrázoló képre festette rá. A festmény július 11-ig látható a párizsi galériában, ezt követően várhatóan külföldi turnéra viszik.

A július 12. és 14. között zajló rendezvényen lesz karnevál, koncertek, főzőverseny és légi bemutató is. Fellép a Hooligans, a Punnany Massif, a Republic, a ManGoRise, a Halott Pénz, a Kelemen Kabátban és a Budapest Bár és több más művészeti együttes. A legnagyobb érdeklődéssel kísért program minden évben a halászléfőző-verseny.

A közel 4000 négyzetméteres területen az egykor virágzó athéni negyed életébe nyerhetnek betekintést a látogatók: az ókori fürdők, kutak, műhelyek és használati tárgyak a klasszikus, a római és a bizánci kori mindennapokat elevenítik fel. Az 1997 és 2004 között feltárt maradványok – melyek között egy gazdag athéni polgár hatodik században épített, vízvezetékkel és csatornarendszerrel ellátott háza is látható – eddig csak részben voltak elérhetőek a múzeum látogatói számára.

Az európai történelem egyik leghíresebb összecsapása után nem maradt fenn temető. A szakemberek azt remélik, hogy az egykor legalább hatezer sebesültet ellátó, mezőgazdasági épületekből „alakult” kórház felfedi majd a csata alatti és az azt követő időben zajló, életek megmentésére utaló erőfeszítések nyomait. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

Dupla jubileum a Kaláka életében: 40. alkalommal lesz Egerben Kaláka Fesztivál, ahol az idén 50 éves együttes is fellép.

kalaka

Először nyitják meg a nagyközönség előtt az erdélyi Kutyfalván (Cuci) levő Degenfeld-kastélyt, ahol szombaton egész napos családi rendezvényt tartanak. Az udvarház méretű, jó adottságokkal rendelkező, klasszicista stílusú Maros megyei ingatlant eddig csak azok láthatták belülről, akik a szocialista időszakban az épületben dolgoztak.

A zenés programok több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén hét koncert várja a közönséget a Zenés Állatkerti Esték sorozatban július 3. és augusztus 14. között szerdánként. Az 1910-es években az Állatkertnek saját szimfonikus zenekara is volt, a következő évtizedben pedig a Magyar Rádió az első koncertet az Állatkertből sugározta, ahogyan azt az LGT is megénekelte a Szól a rádió című slágerében.

A fiatal tehetségek támogatása és a rendszerváltozás 30. évfordulója áll a váci VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó középpontjában, melyet immár hetedik alkalommal rendeznek meg július 4. és 7. között a Duna-parton.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma