IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.14

Kányádi Sándor a ma már talán elfeledettnek hitt „énekmondók” sorába tartozik. Azon költők egyike, aki nem csak írta, de sokat is mondta saját verseit. Annak, aki hallotta őt, jellegzetes hanghordozása és a költemények csak rá jellemző hangsúlyozása megmarad fülében. A költészet napján a Müpában az ő balladisztikus, a dal elemeit és ritmusát sem nélkülöző költészete került középpontba.

Hommage__Kanyadi_Sandor_
Fotó forrása: Facebook

 

Lengyel Ferenc, Pelsőczy Réka és Sztarenki Pál színművészek a klasszikusnak számító Kányádi-versek felolvasásával kezdték az estét. Elhangzott többek között a Halottak napja Bécsben, a Fekete-piros, a Töredék. A színpad hátterében a kivetítőn Kányádi Sándorról készült fényképek váltakoztak, mindegyik olyan alkalommal ábrázolta őt, amikor találkozott az olvasóival, verset olvasott, beszélgetett velük. Így nem csak műveivel volt jelen, de szinte kézzelfoghatóvá vált jelenléte a színpadon.

kanyadi-felolvas
Kányádi felolvas
Forrás: sapientia.ro

A „kévém bekötni majd az Isten mellemre térdel” (Arany Jánosra gondolva) verssora ma már fájó aktualitást nyert. Egy estére most mégis itt volt közöttünk, és amikor Szalóki Ági és zenekara előadásában megszólaltak az időnként néptáncosok által szinte „eltáncolt” versek, akkor érezhettük csak igazán, mennyire a gyökerekből táplálkozó Kányádi művészete, és milyen közel is áll közös, Kárpát-medencei népi örökségünkhöz.


Hommage__Kanyadi_Sandor_1
Fotó forrása: Facebook


Jánossy Lajos író, kritikus vezetésével került sor arra a beszélgetésre, melynek során Török-Illyés Orsolya színésznő és Margócsy István irodalomtörténész, kritikus, az ELTE habilitált egyetemi docense mondták el gondolataikat a minőségileg és mennyiségileg is hatalmas életműről. Török-Illyés Orsolya személyesen ismerte a költőt, édesanyja, Illyés Kinga előadóművész erdélyi otthonában a magyar értelmiség jeles képviselői fordultak meg. Orsolya tulajdonképpen beleszületett a Kányádi-kultuszba. Ez utóbbihoz az is hozzájárult, költészete erős politikai nyomás alatt formálódott, mely ugyanakkor az ismertségre is esélyt adott, az olvasók keresték a politikai mondanivalót a sorok között.


Margócsy István szerint az 1970-es, 80-as években az erdélyi irodalom nagyon sokszínű volt. Kányádit Magyarországon is jól fogadták, gyermekversei okán is népszerűvé vált. Szeretetelvű, közösségkereső emberként aposztrofálta őt. Verseinek képekre épülő, sejtelmes fogalmazásmódjával egyfajta cinkosságot tudott kialakítani olvasóival. A cenzúra jelenléte indokolta azt, hogy a titokfejtés, rejtvényfejtés mozzanata mindig jelen volt verseiben.


Hommage__Kanyadi_Sandor_2


Pályája során költészetében nem figyelhető meg lényeges törés vagy változás. A hosszabb versek írását az 1970-es években kezdte (ilyen például a Halottak napja Bécsben is), ezek tulajdonképpen töredékek egymás mellé illesztéséből születtek, és összjátékuk nagyon különleges hangzást ad. A dal hagyományait folytatta költészetével, melyben rendszeresen visszatérő elem az „idegen vagyok a világban” érzése. Nem népképviselő, szerepe a magányos költőé.


A beszélgetés során szóba került az Eretnek táviratok című, ars poeticának is tekinthető mű. Ebben arról ír többek között, hogy a költészet, akárcsak a szerelem, egy ember dolga, és ha valaki írásra adta a fejét, akkor vállalnia kell annak következményeit. „A költő a szeretet nem nyugdíjazható napszámosa” – írja.


2018_Kanyadi_Sandor
Kányádi Sándor utolsó képeinek egyike
Fotó: Belicza László


A beszélgetés után a színművészek ismét verseivel idézték meg a szerzőt. Elhangzottak többek között a Dachaui képeslapokra, az Örkény sírkövek, a Sóhaj és a Vagyunk, amíg című versek.


Lassan egy éve, hogy végleg elköltözött közülünk az Erdélyben, Nagygalambfalván született költő. Már tudja a választ a kérdésre, amit a Valaki jár a fák hegyén című versében tett fel:


„valaki jár a fák hegyén
vajon amikor zuhanok
meggyújt-e akkor még az én
tüzemnél egy új csillagot

vagy engem is egyetlenegy
sötétlő maggá összenyom
s nem villantja föl lelkemet
egy megszülető csillagon”


Biztosak lehetünk benne, hogy tavaly június huszadikán bizonyosan megszületett az az új csillag. Világítson verseiben is sokáig, a költészetet kedvelők örömére.


R. A.

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma