hangf_spotify_banner_728x90

2008.07.15
Kolozsi László
Szerencsés csillagzat alatt - KÉK ANGYAL
Ha egy író fedőnevet választ magának, az jelentheti azt is, elkötelezettje a szövegirodalom apostolainak, és azt vallja, nem a szerző a lényeges, hanem a mű. De elképzelhető az i, hogy csak játékra invitál. KRITIKA
A Kék angyal szövegeiből egy olyan író árnyképe rajzolódik ki, aki nagyra becsüli a szöveg - puszta - örömét, mégis amellett teszem le a voksom, hogy Centaurinak nincs ellenére az sem, ha az olvasó, élvezettel találgatásokba is bocsátkozik.
 
Centauri kötetében összefüggések hálója rajzolódik ki. Előtte az angol David Mitchell próbálkozott - többek közt - azzal, hogy úgy varrja össze egy novelláskötet szálait, hogy az utolsó novella olvasása után ne legyen eldönthető a könyv novelláskötet-e vagy inkább regény. Minden novella önálló, szabályos történet. Csattanóval, frappánsan ér véget. Ha egy sarkkörön kalandot kereső fiatalember leszakad egy jégtáblával, és felszerelés nélkül tovasodródik - mint Az úszó sziget című elbeszélés hőse -, valószínűleg tarthatjuk, hogy előbb-utóbb megmenekül.
 
A Kék angyal is ugyanolyan sejtelmesen fordul át sci-fi-be, mint Mitchell Szellemírókja, amelyben egy testét vesztett lélek bolyong novelláról novellára, hősből hősbe: mindkét kötet hangneme novelláról novellára lesz dermesztőbb és deresebb. És a Kék angyal is ugyanoda (a Pokolba, hova is máshova) vezet. Centauri kötetében is mintha ugyanaz a kóbor lélek járná át mindegyik hőst: ezt erősítik a az epizodisták is. A nagy szerelem, Linna, számos baj oka, eltűnik, majd egy újabb írásban keveredik elő.
 
Ha játék, vegyük komolyan, vegyük fel a kesztyűt - próbáljuk meg fellelni a szavak mögött az írót - és találgassunk, ki is lehet ez a Centauri.
 
Sejthető, hogy konyít valamennyit a csillagászathoz, hiszen ebből a stúdiumból merítette álnevét, tud valamennyit latinul, volt már bencés kolostorban: hiszen a nyitó írás itt játszódik, hőse egy novícius, akinek furcsa, viszkető kelések jelennek meg a testén. A Nap a Kútban hőse Akutagava egy szerzetesrendben játszódó figurájára hasonlít: ez az - ha akarjuk, így is értelmezhetjük - apokalipszissel záruló írás összeköthető az utolsó történettel. A kútban élő szerzetesnek - a barátok nem akarnak megfertőződni, ezért egy kútba teszik - lenn a mélyben lendül meg a fantáziája. Novellákat kezd el írni, lomha, nem túl jó latinsággal.
 
Mit tudhatunk még Centauriról?
 
Járt Párizsban: Flaubert-t megidéző műve nem csak Flaubert szeretetéről tanúskodik, hanem arról is, hogy ismeri Julian Barnes Flaubert papagája című művét, hiszen a neves ruhatervezővel találkozó Flaubert papagájért bandukol el egy párizsi kereskedésbe. A XIX. század nagy divatdiktátora egy szörnyenciklopédiát mutat a Bovaryné szerzőjének
 
Szerzőnk mintha sportot űzne abból, hogy hány szerző hatását vélik majd művében felfedezni. Nem vendégszövegeket varr bele művébe, hanem utalásokat: ebben a novellában Borges szörnyes könyvére ismerhetünk. És nem meglepő: egy szörny jelenik meg a következő írásban, konkrétan egy Hany Istókra hajazó lápi antropoid.
 
Centauri szókincsére, írástechnikájára a megidézett Flaubert-novella kiváltképp jellemző: itt tobzódik a leginkább: szagok és ruhaköltemények leírásával. A kötetet elején bőbeszédű, de a nyelv (lassan Bodor Ádám kimért hangjára vált) és a megidézett világ is szűkül. Megesik, hogy Centauri egy szereplője - hiszen a szerző a ritkán használt szavak hacukájába öltöztetett mondatok híve - azt találja mondani: "spongyát a múltra" a 'feledjük el' helyett (holott a mondat nem illik jelleméhez), ez nem változtat a lényegen: a Magvető Novellárium sorozatának legfontosabb felfedezettje ez a minden hájjal megkent, és ennyit lehet biztosan tudni (ha, honlapja nem csapott be), mindössze harminchat éves szerző.
 
Centauri: Kék angyal, Magvető, 2008, Ára: 2690 Ft.

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

2012.08.31
Első hallásra kevésnek tűnhet az idei Velencei Építészeti Biennále főkurátora, David Chipperfield neves építész által választott hívószó, ami köré a nemzeti pavilonok és a központi kiállítás épült: „Common Ground”, azaz közös alap. KRITIKA
2012.08.31
A balladás novellák emlékezője nagyjából ugyanaz a férfi, aki természetesen valamikor volt gyerek és kamasz, vagy most is az, ha szorongató visszautat tesz az időben, mely a rekonstrukció során ugyancsak tartogat meglepetéseket, újabb lelki erőpróbákat. KRITIKA
2012.08.31
Itthon kevesen ismerték Vázsonyi Vilmost, a századfordulón élt demokrata politikus, igazságügyi miniszter unokáját, egy nagy múltú család utolsó közvetlen leszármazottját. Zeke Gyula és Hadas Miklós kötete erre a különleges emberre emlékezik, aki úgy élt és úgy is halt meg, ahogyan senki más. KRITIKA

Nagyszabású orosz ikonkiállítás nyílt a ljubljanai Városi Múzeumban. A világhírű orosz ikonfestészet remekei közül 85 látható a szeptember 15-ig nyitva tartó tárlaton. Oroszország három legnagyobb múzeumából, az Állami Tretyjakov Galériából, a Szergijev Poszad-i Állami Történeti Múzeumból és a Jarozslavli Művészeti Múzeumból összeválogatott ikonok egyedülálló betekintést nyújtanak az orosz kultúrába és szellemiségbe.

Londonban, a Királynő Galériájában rendezett tárlaton Leonardo több mint 200 rajzát lehet megtekinteni, a kiállítás anyaga a brit Királyi Gyűjteményből származik. A Leonardo-rajzok és -vázlatok a 17. században uralkodó II. Károly idején kerültek a Királyi Gyűjteménybe a Loire-völgyéből, ahol a művész 1519. május 2-án Franciaországban bekövetkezett halála után őrizték azokat. A tárlaton több híres műve vázlatai is szerepelnek, köztük az Utolsó vacsorához és a Salvador mundi című Krisztus-portréhoz készült rajzok.

Az elmúlt egy évben, mióta a román kormány az új filmtámogatási programját elindította, már 31 produkció számára ítéltek meg összesen mintegy 120 millió lej (8,2 milliárd forint) támogatást. A keretösszegre 70 román és külföldi produkció pályázott, ebből 31 projektnek 120 millió lej értékben meg is ítélték. A román filmtámogatási program 2020 végéig tart, az éves keretösszeg 50 millió euró (16,3 milliárd forint).

Az Instagram oldalára feltöltött videó tanúsága szerint Velencében mutatta be legújabb installációját a street art rejtőzködő brit művésze, Banksy, aki ezúttal a nagy tengerjáróhajók és a lagúnák városának „viharos kapcsolatát" dolgozta fel. „Saját standot állítok a Velencei Biennálén" – írta Banksy a posztban.

Egymilliomodik látogatóját köszöntötte pénteken a budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum, amelynek látogatószáma az elmúlt években meghaladta az évi 160 ezer főt. A 2007-ben megnyílt intézmény 2016-ban és 2018-ban is a legnépszerűbb magyarországi múzeum volt a Tripadvisor utazási portál listáján, múzeumi tevékenységét a szakmai bizottságok is elismerik. A Sziklakórháznak fontos történelmi szerepe volt sürgősségi létesítményként mind a második világháborúban, mind az 1956-os forradalom során. Atombunkerré a hidegháború alatt fejlesztették, és szigorúan titkos volt egészen 2002-ig.

Az izraeli származású Berlinben élő énekesnőt a szláv népzenétől Marilyn Mansonig sokféle műfaj inspirálja. Moran Magal nem fél szokatlan kombinációkban vegyíteni a zenei stílusokat. Izgalmas zenei fúzióval érkezik a Zsidó Művészeti Napokra, május 27-én 19 órakor a Columbus Hajó színpadán ad koncertet.

Moran_Magal

Új zenei anyagot mutat be Szirtes Edina Mókus a Modern Art Orchestrával közösen. A Music à la Pangea című lemez dalait először május 26-án, vasárnap 19.30-kor a Budapest Music Centerben hallhatja a közönség.

Gárdonyi Géza halhatatlan regénye nyomán készült Egri csillagok című musicalt eddig ötven helyszínen, több mint kétszázezer néző előtt mutatták be itthon és határainkon túl, Csíksomlyón és az Egri vár történelmi falai között évről évre sikerrel játsszák a darabot. Május 26-án 18.00-kor a Budapest Arénában is megtekintheti a közönség.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma