NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2017.02.02

„A szépirodalmi szerző egy mindenevő, átlagos méretű, szárnyas állat” – mondta Zsille Gábor, József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő a Szolnoki Művésztelepen, ahol a Magyar Napló januári számát mutatták be, amelyben a Szolnoki Művésztelep művészeinek képzőművészeti alkotásai jelentek meg. Beszédét teljes egészében közöljük.

Bella István emlékének


A szépirodalmi szerző egy mindenevő, átlagos méretű, szárnyas állat. Szárnyát csak ritkán, ünnepi alkalmakkor viseli, például szerzői esteken – hétköznapokon lecsatolja, és íróasztala egyik fiókjába rejti. Teste négy részből áll: fej, kéz, potroh, papír. Különleges ismertetőjele a hatodik ujja, amely a darwini törzsfejlődés során jelentősen meghosszabbodott, és úgynevezett tollá alakult. Ha figyelmesen megnézik példának okáért egy költő kézfejét, láthatják, miről beszélek. Ha üres papírlapot lát, a szerzőn eluralkodik az ősi, visszafoghatatlan ösztön, hatodik ujját a papírra helyezi, és ütemesen mozgatni kezdi. Közben ujja hegyéből sötétkék, esetleg fekete színű folyadék szivárog, úgynevezett tinta, amely szabályos vonalakat, szakszóval betűket formáz a lapon. Ezt a tevékenységet szaktudományosan úgy nevezzük: a szerző ihlik.


Az ihlet egy színtelen, szagtalan anyag, kémiai vegyjele nincs. A szerző az ihletet legtöbbször szavak, máskor élmények formájában veszi be, kevés alkoholos folyadék kíséretében, azután hagyja feloldódni a szervezetében. Az ihlet hatása normális esetben késleltetett, végeredménye megjósolhatatlan. Az ihlet érkezésének pillanatában a szerző feltűnően bamba, már-már hülye ábrázatot vág, azután nem történik semmi, azután megint nem történik semmi – végül a szerző módosult ujját a papírlapra helyezi, és ütemesen rángatózik. A költői élmény, ha lehet, még az ihletnél is titokzatosabb. Ha a költőt szűk életterében, úgynevezett barlangjában keressük fel, azt látjuk, hogy egy kanapén hever, és az égadta világon semmit sem csinál. Ezt a folyamatot szakszóval úgy mondjuk: költői élménygyűjtés. Más szaktudósok ugyanerre a heverészésre a témakeresés kifejezést is használják.


DSC_3610_Copy


A szépirodalmi szerző rendkívül szerény állat, táplálkozási igényei alacsonyak. Néhány falat kenyéren, enyhén füstölt tokaszalonnán és néhány pohár fröccsön heteken keresztül képes eltengődni. Ezeket a szerény igényeket szaktudományosan úgy nevezzük: költői szabadság. Az éhező, legatyásodott szerző szervezete végül felmondja a szolgálatot, és bekövetkezik az éhhalál, a tetem pedig bekerül egy hullakamra tepsijébe. Ezt szaktudományosan úgy mondják, hogy a szerző halhatatlanná válik. A halhatatlanná vált szerző temetésén a búcsúbeszédet egy feltűnően jól táplált minisztériumi vezető mondja, aki határozottan kijelenti, hogy a szerző magasztos gondolatatait a kortársak közül senki nem értette meg – ő, a minisztériumi vezető viszont igen. A halhatatlanná vált szerzők különféle utcák és terek talapzataira kerülnek, bronzba öntve, arcukon természetellenes derűvel, rendkívül kényelmetlen, kifacsart testtartásban, kezükben iszonyú nehéz, bronz papírtekerccsel.


Tudományos értekezésem keretében szeretnék végképp eloszlatni egy téves elképzelést. A közvélemény – az iskolai tankönyvek hatására – makacsul úgy képzeli, hogy a szépirodalmi szerző egész életében egy meredek sziklaszirten áll, azaz nem is áll, hanem öt centivel a kopár szikla fölött lebeg, napi három műszakban lángol, kezében hazafias és forradalmi versek kéziratai, máját felhevült keselyűk tépik, mellszőrzetét fújja az alkonyi szél; ám a szerzőt mindez nem zavarja, ugyanis ő szenvedni akar, ő egy próféta, ő egy lángész, egy főállású példakép ésatöbbi, ésatöbbi. A legújabb tudományos kutatások viszont megállapították, hogy a szerzők közönséges, halandó emberek – viszonylag normálisak, van anyagcseréjük, és szabadidejükben szívesen járnak Fradi-meccsre, illetve játszanak számítógépes zombiirtó játékot.


A szerzők teljesítményük alapján több osztályba sorolhatók. Eszerint vannak nagy szerzők, kismesterek, kis szerzők, szerzőcskék. Természettudományos kutatások kimutatták, hogy az 1950-es, 1960-as és 1970-es években nagy szerzők kizárólag a Szovjetunióban éltek. Magyarországon viszont a rendszerváltás után nagy szerzők kizárólag a Szabad Demokraták Szövetsége környékén voltak.


A szerzők feltűnően vonzódnak a reménytelen ügyekhez. A középkorban toronyszobákba zárt, tíz centi vastag erényövvel lelakatolt csípőjű grófkisasszonyokat szerettek. A reménytelen szerzők a 19. században forradalmakat robbantottak ki, világcsúcs szintidőre gyalog bejárták az egész Kárpát-medencét, vagy éppen nyomtalanul eltűntek egy kukoricaföldön, Segesvár mellett. Napjainkban viszont a reménytelen szerzők kulturális társaságokat vezetnek vagy folyóiratokat főszerkesztenek, és napi három műszakban gazdasági kimutatásokat, adónyilatkozatokat és pályázati dokumentációt készítenek. Mindamellett akadnak kirívóan reménytelen szerzők, akik valamiféle különös hóbortnak engedelmeskedve szépirodalmi kiadót alapítottak, és azt hosszú éveken keresztül vezetik. Ezt az irodalmi tevékenységet szaktudományos kifejezéssel úgy nevezzük: mazochizmus. A szépirodalmi kiadóvezető mazochisták különösen veszélyesek, ezért jobb őket szüntelenül szemmel tartani. Például ha hírét vesszük, hogy valahol szerzői estjük van, mindenképpen jelen kell lenni, és éberen figyelni.



Írta és mondta: Zsille Gábor

Fotó: Csákvári Zsigmond

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

Tardy_Anna__02

2019.09.22

A 2018-ban megújult Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a fiatal, feltörekvő művésznemzedék segítését tűzte a zászlajára – mondta el az MTI-nek adott interjújában Tardy-Molnár Anna ügyvezető.

unitarius_templom_1

2019.09.22

A budapesti belváros egyik legfurcsább építészeti meglepetése az unitárius székház a Nagy Ignác utcában. A háromemeletes bérház Budapest szívében első pillantásra nem tűnik különösebben érdekesnek, oldalbejárata azonban már jelzi: templom bújik meg a csemegebolt felett.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

A New Yorkban élő világhírű képzőművész Tisztító című kiállítását a Kortárs Művészeti Múzeumban láthatja a közönség, Marina Abramovic pedig a jövő szombaton a múzeum előtti téren tart előadást életéről és művészetéről. A performansz műfajának királynőj" legutóbb 1975-ben állította ki műveit Belgrádban, Jugoszláviát pedig egy 1976-os amszterdami kiállítás után hagyta el, állítása szerint végleg. A szombaton megnyíló kiállításon a művész öt évtizedes munkásságának állomásait tekinthetik meg az érdeklődők videók, filmek, írások, fotók, rajzok, festmények és performanszok formájában. Marina Abramovic leghíresebb performanszainak részleteit ismert szerbiai és nemzetközi művészek adják elő újra.

A bécsi Albertina Múzeumban nagyszabású kiállítás nyílt Albrecht Dürer munkáiból. A különleges tárlat anyagát bécsi múzeumok és más európai intézmények adták kölcsön. Dürer grafikáit ritkán lehet ilyen nagy számban megtekinteni, csak elvétve rendeznek belőlük gyűjteményes kiállítást a művek megóvása miatt. Az Albertina kiállításának szíve az a száz grafika lesz, amely a múzeum gyűjteményébe tartozik, és amely Dürer halála, 1528 óta együtt maradt.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma