Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2017.02.02

„A szépirodalmi szerző egy mindenevő, átlagos méretű, szárnyas állat” – mondta Zsille Gábor, József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő a Szolnoki Művésztelepen, ahol a Magyar Napló januári számát mutatták be, amelyben a Szolnoki Művésztelep művészeinek képzőművészeti alkotásai jelentek meg. Beszédét teljes egészében közöljük.

Bella István emlékének


A szépirodalmi szerző egy mindenevő, átlagos méretű, szárnyas állat. Szárnyát csak ritkán, ünnepi alkalmakkor viseli, például szerzői esteken – hétköznapokon lecsatolja, és íróasztala egyik fiókjába rejti. Teste négy részből áll: fej, kéz, potroh, papír. Különleges ismertetőjele a hatodik ujja, amely a darwini törzsfejlődés során jelentősen meghosszabbodott, és úgynevezett tollá alakult. Ha figyelmesen megnézik példának okáért egy költő kézfejét, láthatják, miről beszélek. Ha üres papírlapot lát, a szerzőn eluralkodik az ősi, visszafoghatatlan ösztön, hatodik ujját a papírra helyezi, és ütemesen mozgatni kezdi. Közben ujja hegyéből sötétkék, esetleg fekete színű folyadék szivárog, úgynevezett tinta, amely szabályos vonalakat, szakszóval betűket formáz a lapon. Ezt a tevékenységet szaktudományosan úgy nevezzük: a szerző ihlik.


Az ihlet egy színtelen, szagtalan anyag, kémiai vegyjele nincs. A szerző az ihletet legtöbbször szavak, máskor élmények formájában veszi be, kevés alkoholos folyadék kíséretében, azután hagyja feloldódni a szervezetében. Az ihlet hatása normális esetben késleltetett, végeredménye megjósolhatatlan. Az ihlet érkezésének pillanatában a szerző feltűnően bamba, már-már hülye ábrázatot vág, azután nem történik semmi, azután megint nem történik semmi – végül a szerző módosult ujját a papírlapra helyezi, és ütemesen rángatózik. A költői élmény, ha lehet, még az ihletnél is titokzatosabb. Ha a költőt szűk életterében, úgynevezett barlangjában keressük fel, azt látjuk, hogy egy kanapén hever, és az égadta világon semmit sem csinál. Ezt a folyamatot szakszóval úgy mondjuk: költői élménygyűjtés. Más szaktudósok ugyanerre a heverészésre a témakeresés kifejezést is használják.


DSC_3610_Copy


A szépirodalmi szerző rendkívül szerény állat, táplálkozási igényei alacsonyak. Néhány falat kenyéren, enyhén füstölt tokaszalonnán és néhány pohár fröccsön heteken keresztül képes eltengődni. Ezeket a szerény igényeket szaktudományosan úgy nevezzük: költői szabadság. Az éhező, legatyásodott szerző szervezete végül felmondja a szolgálatot, és bekövetkezik az éhhalál, a tetem pedig bekerül egy hullakamra tepsijébe. Ezt szaktudományosan úgy mondják, hogy a szerző halhatatlanná válik. A halhatatlanná vált szerző temetésén a búcsúbeszédet egy feltűnően jól táplált minisztériumi vezető mondja, aki határozottan kijelenti, hogy a szerző magasztos gondolatatait a kortársak közül senki nem értette meg – ő, a minisztériumi vezető viszont igen. A halhatatlanná vált szerzők különféle utcák és terek talapzataira kerülnek, bronzba öntve, arcukon természetellenes derűvel, rendkívül kényelmetlen, kifacsart testtartásban, kezükben iszonyú nehéz, bronz papírtekerccsel.


Tudományos értekezésem keretében szeretnék végképp eloszlatni egy téves elképzelést. A közvélemény – az iskolai tankönyvek hatására – makacsul úgy képzeli, hogy a szépirodalmi szerző egész életében egy meredek sziklaszirten áll, azaz nem is áll, hanem öt centivel a kopár szikla fölött lebeg, napi három műszakban lángol, kezében hazafias és forradalmi versek kéziratai, máját felhevült keselyűk tépik, mellszőrzetét fújja az alkonyi szél; ám a szerzőt mindez nem zavarja, ugyanis ő szenvedni akar, ő egy próféta, ő egy lángész, egy főállású példakép ésatöbbi, ésatöbbi. A legújabb tudományos kutatások viszont megállapították, hogy a szerzők közönséges, halandó emberek – viszonylag normálisak, van anyagcseréjük, és szabadidejükben szívesen járnak Fradi-meccsre, illetve játszanak számítógépes zombiirtó játékot.


A szerzők teljesítményük alapján több osztályba sorolhatók. Eszerint vannak nagy szerzők, kismesterek, kis szerzők, szerzőcskék. Természettudományos kutatások kimutatták, hogy az 1950-es, 1960-as és 1970-es években nagy szerzők kizárólag a Szovjetunióban éltek. Magyarországon viszont a rendszerváltás után nagy szerzők kizárólag a Szabad Demokraták Szövetsége környékén voltak.


A szerzők feltűnően vonzódnak a reménytelen ügyekhez. A középkorban toronyszobákba zárt, tíz centi vastag erényövvel lelakatolt csípőjű grófkisasszonyokat szerettek. A reménytelen szerzők a 19. században forradalmakat robbantottak ki, világcsúcs szintidőre gyalog bejárták az egész Kárpát-medencét, vagy éppen nyomtalanul eltűntek egy kukoricaföldön, Segesvár mellett. Napjainkban viszont a reménytelen szerzők kulturális társaságokat vezetnek vagy folyóiratokat főszerkesztenek, és napi három műszakban gazdasági kimutatásokat, adónyilatkozatokat és pályázati dokumentációt készítenek. Mindamellett akadnak kirívóan reménytelen szerzők, akik valamiféle különös hóbortnak engedelmeskedve szépirodalmi kiadót alapítottak, és azt hosszú éveken keresztül vezetik. Ezt az irodalmi tevékenységet szaktudományos kifejezéssel úgy nevezzük: mazochizmus. A szépirodalmi kiadóvezető mazochisták különösen veszélyesek, ezért jobb őket szüntelenül szemmel tartani. Például ha hírét vesszük, hogy valahol szerzői estjük van, mindenképpen jelen kell lenni, és éberen figyelni.



Írta és mondta: Zsille Gábor

Fotó: Csákvári Zsigmond

Roma_nok_kultura_banner_002

Bori6

2019.06.25

A Péterfy Bori és a Love Band lemezei mindig olyanok, mint egy film, amelyen egy adott női karakter vonul végig: a Szédülés egy szerelmi dráma volt, az új lemez, a BoriX szereplője pedig őrülten bulizik egy Dark Discóban. Az énekesnő azt mondja, szereti ezt a fajta változatosságot, a zenekar művészi halálát jelentené, ha mindig ugyanazt kellene csinálniuk.

cegled_R

2019.06.25

„Igen szép és érdekes levelezőlapok készültek el és kaphatók Sebők Béka papírkereskedésében. A levelezőlapokon városunk legszebb pontjai közül az Árpád tér, takarékpénztár, református templom, római katolikus templom és a városháza vannak reprodukálva igen szép kivitelben. Úgy hisszük, hogy eme csinos levelezőlapok nagy kelendőségnek fognak örvendeni” – olvasható a Czegléd hetilap 1898. március 20-ai számában az első ceglédi képeslapról.

_D0A2911_Copy

2019.06.24

A Fausttól a Szívlapátig című irodalmi segédkönyv azoknak a középiskolai tanároknak készült, akik szeretnének kicsit kiszakadni a kerettanterv merevségéből és friss, élő irodalmi szövegeken keresztül akarják közel hozni a nagy klasszikusokat a diákjaik számára. A kötet elemzései az irodalom jelenvalósága, életszerűsége mellett teszik le a voksukat.

Az Új-mexikói Egyetem könyvtárának volt professzora, Russ Davidson ajándékozza George Orwell angol író, kritikus és újságíró (1903-1950) műveiből álló gyűjteményét. Az Állatfarm és az 1984 különböző nyelvekre fordított első kiadásait is tartalmazó kollekcióból kiállítást is rendeznek.

A július 5. és 7. zajló Bogart Fesztivál helyszíne a Festetics-Inkey kastélyt övező húsz hektáros terület lesz, ahol minden korosztály számára kínálnak szórakozást. Ehhez hasonló, hagyományőrző és -teremtő fesztivál még nem volt a somogyi községben. Fellép mások mellett Szabó Balázs Bandája, a Balkán Fanatik, a Nox énekesnőjeként ismertté vált Péter Szabó Szilvia, az Anima Sound System, a Zagar DJ set, a Budapest Bár és a Gypo Circus is.

A Pink Floyd együttes frontemberének 126 hangszere 21,5 millió dollárért kelt el. A gyűjtemény legdrágább darabja egy 1969-ben készült Black Fender Stratocaster lett, amelyet kilététét felfedni nem kívánó vásárlója négymillió dollárért szerzett meg. A Christie's adatai szerint ez a világ legdrágábban elárverezett gitárja. A 73 éves Gilmour a bevételt a klímaváltozás ellen harcoló ClientEarth környezetvédelmi csoportnak adja.

Az együttműködés részeként megvalósult egy, a Budapesti Wagner-napok díjnyertes, új arculatát visszatükröző installáció.A Wagner nevének betűit formázó installáció az eseménysorozat végéig, június 23-ig tekintető meg a Müpa főbejárata előtti téren.

A Hal négyesben című, kétfelvonásos, zenés krimivígjáték lesz az idei Székesfehérvári Nyári Színház műsorán, amelyet ezúttal is a Feketehegy-Szárazréti Közösségi Központban tartanak. Az előadások július 11. és 14. között lesznek láthatók. Főszereplők: Závodszky Noémi, Tűzkő Sándor, Varga Lili és Ballér Bianka játszik, a rendező: Kozáry Ferenc színművész.

Június 28-án kezdődik a Szent László Napok programsorozat Győrben, ahol három napon át többek közt lovas bemutatókkal, játszóházzal és a király életét feldolgozó lovasszínházi zenés show-val várják az érdeklődőket.

babszinhaz

Június utolsó hétvégéjén, június 29-30-én megnyílnak a Csepel Művek épületei, és felfedezhetjük a 240 hektárnyi, gazdag ipari örökség izgalmas jelenkora.

Június 28-án a Bujdosó Trió ad koncertet az óbudai Gázlámpa Kioszk teraszán. A Esernyős névre keresztelt helyszín célja, hogy a finom kávék mellett kultúrát is kínálhassanak a különleges hangulatú fő téren.

A Zalaegerszegi Kortárs Művészeti Fesztivál (ZA-KO) előadásával június végén megkezdődik a szabadtéri színházi rendezvénysorozat, a nyár utolsó hónapjaiban pedig zenés produkciókat mutatnak be Kvártélyház udvarán.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma