2017.11.07
Révy Orsolya

Auguste Rodin nevét sokan ismerjük, és legalább két művet tudunk említeni a híres szobrásztól – A csók és A gondolkodó című alkotásokat biztosan. De miért nevezzük Rodint modernnek? Mely alkotásaival vetítette előre a 20. századot? A november 9-től látható Rodin – Az alkotó című francia filmből sokat megtudhatunk, hátteréről pedig a rendezővel, Jacques Doillonnal beszélgettünk.

rodin_1
Fotó: filmtrailer.hu


A francia szobrászmester életét, egészen pontosan annak második felét mutatja be A Rodin – Az alkotó című film Vincent Lindon főszereplésével. Rodin már befutott szobrász, saját műtermet vezet, tanítványai vannak, sorra kapja a megrendeléseket. Az első képkockákon megjelenik a Pokol kapuja című alkotása, melyet Dante Isteni színjáték című műve alapján szintén megrendelésre kezdett el készíteni, ám sosem fejezett be. Ugyanakkor ennek a kapunak több alakjából is önálló alkotás lett, ezeket ma már A gondolkodó, A csók és az Örök tavasz című szobrokként ismerjük.


Szakmai pályafutását ezt követően a film csak szakaszosan, inkább Rodin alkotásmódját hangsúlyozva mutatja be. Egy másik műve kap még nagyobb szerepet a történetben: a 1891-es Balzac című szobra, melynek láttán a megrendelők azonnal szerződést bontottak a művésszel. Rodin ugyanis ezen művén szakított a szobrászat addig berögzült szabályaival: a szobron a külső, fizikai szépség ábrázolása helyett a francia író személyiségének visszaadására törekedett, melynek eredményeképpen egy roppant amorf, furcsa alak született. A közönség és a kritikusok negatív véleménye ellenére pályatársai, Cézanne, Monet, Lautrec támogatták Rodin új látásmódját. Mára a Balzac című szobor Párizs büszkesége, New Yorkban is van egy másolata, a híres fotót pedig Edward Steichen luxemburgi fotográfus készítette róla.


hb_33.43.38
Fotó: metmuseum.hu


A szobrászi tevékenysége mellett a filmben fontos szerepet kap Rodin magánélete is: szenvedélyes és ambivalens románca tehetséges szobrásztanítványával, Camille Claudellel, rideg, majd bensőségessé váló kapcsolata későbbi házastársával, Rose Beuret-vel, valamint számtalan viszonya modelljeivel, akikről a szobrait mintázta. A szenvedély, majd a nők között kialakuló viszályok fűszerezik Rodin életét és szobrászi tevékenységét úgy a filmben, mint a valóságban.


Mindezek hátteréről a film rendezője és forgatókönyvírója, a francia származású Jacques Doillon is mesélt nekünk.


Miért döntött úgy, hogy Rodinről készít filmet? Miért pont őt választotta a művészek közül?

Nagyon sok film készült már illusztris vagy kevésbé illusztris festőről, viszont úgy találtam, hogy Rodinről, a nagy szobrászról halotti csend honol, amit furcsának találtam. Párizsban két nagy múzeum van a közismerteken túl, a Picasso Múzeum és a Rodin Múzeum. Picassóról elképesztően sok film készült, sokan feldolgozták már az életét és művészetét, viszont Rodinnel kapcsolatban csak pár rövid film látott napvilágot, nagy játékfilm egyáltalán nem született még róla. Pedig ő az a nagyszerű szobrászművész, aki előrevetíti a 20. századot, és Balzac című szobrával be is lép a modern korba. Nem azt mondom, hogy régi adósságot akartam pótolni azzal, hogy bemutatom Rodint és készítek róla egy filmet, de mégis valami ilyesmiről van szó. Amikor a Rodin Múzeumban vagy éppen mellette sétáltam, voltak olyan művek, melyek valóban megérintettek, ezért éreztem, hogy készítenem kell Rodinről filmet.


Rodin_Jacques_Doillon_photo
Jacques Doillon rendező


A filmben körülbelül fele-fele arányban jelenik meg Rodin szakmai és magánélete. Mi a szerepe ennek a felosztásnak?

Amikor egy művész életéről készítünk filmet, akkor általában három százalékban jelenik meg a munkássága, és 97 százalékban a magánélete. Így inkább az a kérdés: miért szenteltem a filmemben ilyen nagy szerepet a munkásságának? Szerintem a munka és a magánélet mindig együtt jár, nem lehet elválasztani a kettőt egymástól. Az érzékiség igen fontos téma volt Rodin életművében, de a magánéletében is ugyanekkora hangsúlyt kapott. Rodin nem járt képzőművészeti egyetemre, ő inkább vad művész volt. Ha egy kicsit jóindulatúbb lettem volna, akkor a munkásságára még nagyobb hangsúlyt fektettem volna.


Film szempontjából miben más egy szobrászművész munkásságát bemutatni, mint egy festőét?

Szerintem a szobrászat és a festészet között a legmarkánsabb különbség, hogy egy szobrot meg lehet fogni, míg egy festményt nem. Szerintem éppen ebben áll a szobrászat ereje, hogy a szobrokat ki lehet vinni a levegőre és meg lehet őket fogni, szemben a festészettel. Sajnálatos módon a legtöbb múzeumban nem lehet hozzáérni a szobrokhoz, ami szerintem nagyon szomorú, hiszen a szobrokat arra készítették, hogy azokat megtapintva ismerkedjünk meg velük. Főként az olyan jól kidolgozott, érzéki szobroknál, mint Rodin alkotásai, az érintésnek nagyon fontos szerepe van.


rodin-az-alkoto-2017-eletrajzi-romantikus-drama-550-36524
Fotó: mozi-dvd.hu


Van kedvenc jelenete?

A film elején van egy jelent, amelyet különösen szeretek: Rodin éppen az Adele torzója című művét készíti, és azt láthatjuk, hogy a meztelen női alak maga alá csavarodva fekszik a műhelyben és a melle csodásan ki van emelve. Ez nagyon jellemző volt Rodinre, vagyis az, hogy ebben a jelenetben is először szobrászként dolgozik, utána pedig odamegy a modellhez, akivel szexuális töltöttségű viszonyuk van. Rodin egész élete így zajlott: a szobrait tekintve és a magánéletében is fontos volt számára az érzékiség, így neki mindenképpen szobrásznak kellett lennie.


Műfaját tekintve hova lehetne sorolni a filmet? Mennyire dokumentumfilm és mennyire művész- vagy éppen játékfilm?

Szerintem a legfontosabb, hogy először felkészüljünk, dokumentáljunk, tájékozódjunk, legyünk Rodin-szakértők, ha róla készítünk filmet, de aztán muszáj valamennyire élni a szabadságunkkal, hiszen nem tudunk mindent Rodin életéről. A valós tényeken alapuló filmben olyan részeket, olyan jeleneteket is ábrázolni kell, melyeket nem olvashattunk egyetlen életrajzi könyvben, műben sem, viszont amelyek nagyon jól beleillenének Rodin életébe. Ehhez kell segítségül hívni a fikciót és a fantáziát. Amikor befejeztem a film írását, akkor megmutattam a forgatókönyvet a Rodin Múzeum dolgozóinak, szerettem volna az ő véleményüket is meghallgatni, hogy szóljanak, ha esetleg butaságot írtam. Tetszett nekik a forgatókönyv, úgyhogy boldog voltam (nevet).


rodin_3_h_2017
Fotó: mafab.hu


Ön szerint mitől lesz jó egy film?

Számomra nagyon érdekes egy filmben, ha azt látom, hogy a rendező úgy készíti el a filmjét, mintha szerelmes lenne a főszereplő színésznőjébe – gondolok itt a Godard-filmekre –, még ha a való életben egyikük homoszexuális is. Ha ez az erős kapcsolat átjön a filmen, akkor érdekel, ha nem látom ezt a szenvedélyt, ezt a szerelmet, amellyel a rendező gondol a főszereplőnőjére, akkor az a film kevésbé fog érdekelni.


Milyen olyan üzenete van a filmnek, amelyet Rodin életén keresztül szeretne átadni a nézőknek?

Kevés olyan híres szobrász van, mint Rodin. Sokan ismerik őt, viszont általában csak A gondolkodó, illetve A csók című művéről tudnak. Szerettem volna a nézőknek megmutatni, hogy Rodinnek milyen alkotásai voltak még, hogy mennyire találékony művészről van szó, aki teljes mértékben meghaladja a saját korát és belép a 20. századba. Aki olyan újdonságokat hozott a szobrászatba, amelyekben az alkotói tevékenység, a fantázia és az invenció egyesül.


ads_rodin_b1_v10
Fotó: mafab.hu


Tervezi, hogy más művészekről is készít filmet?

Elképzelhető, hogy fogok még készíteni filmet más művészekről, de konkrét tervem még nincsen. Lehet még több filmet készíteni Picassóról, lehetne Cézanne-ról is forgatni, például a Zolával való barátságáról. Cézanne-ról még nem készült nagyjátékfilm, de míg Picassónak elég gazdag volt a magánélete, addig Cézanne-ról ezt nem mondhatjuk el. Cézanne-ról filmet készíteni úgy, hogy az ne dokumentumfilm, de mégis komoly film legyen, amelyben nincsen érzelem, magánélet – Cézanne-nak ugyanis nem nagyon volt –, nem könnyű feladat.


A Rodin – Az alkotó című filmet, mely a francia szobrászművész 1917-es halálának 100. évfordulójára készült, november 9-től vetítik a magyar mozikban.



Révy Orsolya

_D0A4235_Copy

2018.10.23

Kontra Ferenc író vehette át idén az Arany János-díjat kiemelkedő irodalmi munkásságáért, a legjobb első verseskötetet elismerő Gérecz Attila-díjat pedig Dezső Kata kapta az Akiket hazavártak című kötetéért október 23-án a Magyar Írószövetség dísztermében rendezett, az 1956-os forradalomra emlékező ünnepi rendezvényen.

szalay_lajos_forradalom_nagyobb

2018.10.23

A Műcsarnokban helyet kapó Emigráns magyar művészek az 1956-os forradalomról című kiállítás a magyar emigráció, a sziget-magyarság 1956-ról alkotott képzőművészetéből válogat. A tárlaton látható művek az 1956-os forradalom eseményeit, helyszíneit és szereplőit, illetve szellemiségét és emlékét örökítik meg. Közös jellemzőjük, hogy a Kádár-korszakban születtek olyan alkotóktól, akik akkor vagy később hagyták el az országot.

Egykulonlegesnap1

2018.10.23

Egy különleges nap címmel tartanak bemutatót a Hatszín Teátrumban november 10-én. Az azonos című film alapján készült színpadi változatot Dobó Kata, Réti Barnabás és Egri Kati főszereplésével tűzik műsorra. Az Iványi Árpád rendezésében megvalósuló előadást havonta legalább két alkalommal játsszák majd. Dobó Kata színésznő elmondta: a darabban két magányos ember találkozásáról van szó.

Egy monodrámával, két felolvasószínházi előadással és a legrangosabb vajdasági színművészeti díj, a Pataki-gyűrű átadásával ünneplik az idén a délvidéki magyar színjátszás napját Szabadkán. A délvidéki magyar színjátszás napja október 29-e annak emlékére, hogy Pataki László, a szabadkai Népszínház alapító tagja rendezésében 1945-ben ezen a napon mutatták be a színház első darabját, Balázs Béla Boszorkánytáncát.

Ivan Wernisch cseh költő, író és publicista kapta idén a Franz Kafka-díjat. A Franz Kafka Társaság által adományozott elismerést Wernisch október 22-én este a prágai óvárosi városháza dísztermében vette át. A 75 éves Ivan Wernisch az ötödik cseh szerző, akit Kafka-díjjal jutalmaztak. Wernisch Prágában született, és a múlt század hatvanas éveiben jelentek meg az első versei. A Kafka-díjat – egy bronz plakettet, amely Kafka prágai szobrát ábrázolja – korábban olyan irodalmi nagyságok kapták meg, mint Philip Roth vagy a Nobel-díjas Elfriede Jelinek és Harold Pinter. A díjat 2003-ban Nádas Péternek ítélték oda. A Franz Kafka-díjjal 10 ezer dolláros (2,81 millió forint) pénzjutalom is jár.

Hét nap alatt tizenkét előadással, köztük a fiatal táncművészeket támogató Imre Zoltán Program keretében született produkciókkal várja az érdeklődőket az október 28-áig tartó III. Infinite Dance Festival Nagyváradon – hangzott el az M5 csatorna október 22-ei, esti Kulturális Híradójában. A programsorozat a Nagyvárad Táncegyüttes, a Bihar megyei amatőr tánccsoportok, valamint a járókelők közös zenés-táncos performanszával kezdődött meg október 22-én Nagyvárad főterén. A magát összművészetiként meghatározó fesztivál programjában a mozgásszínház legkülönbözőbb formáit – klasszikus és kortárs balett, néptánc, kortárstánc és a kiegészítő programok révén a hip-hop, mazsorett, valamint street dance – magas szinten művelő és képviselő, nemzetközi elismertségnek örvendő társulatok előadásai kapnak helyet. Az idei hétnapos táncünnepen az Imre Zoltán Program keretében született produkciók mellett a Szegedi Kortárs Balett, a Bartók Táncszínház, a Nagyvárad Táncegyüttes, a Duda Éva Társulat, a Kolozsvári Magyar Opera és a Bukaresti Nemzeti Táncközpont előadásait láthatja a közönség.

Népi játékokkal, filmvetítésekkel és élő történelmi színielőadásokkal elevenítik fel az 1956-os forradalmat és szabadságharcot megelőző vidéki eseményeket a szentendrei Skanzenben az ünnepi hosszú hétvégén. A mi ’56-unk című tematikus programsorozat bemutatja a téeszesítést és a padlássöprést, valamint a vidéki ember mindennapjait, felelevenítve az ötvenes évek hangulatát. Ezek közé tartoznak a népi gyermekjátékok is. Történészek, néprajzkutatók és muzeológusok az irodalomból, régi filmhíradókból alapos kutatómunkával tártak fel olyan tényeket, adatokat, amelyek ebben az időben bizonyos falvakban megtörténtek. A Skanzenben három tájegység történetén keresztül mutatják be, hogy milyen események történtek a falvakban a forradalmat megelőző években.
Liszt Ferenc születésének 207. évfordulóján szólalt meg újra a Zeneakadémia felújított Voit-orgonája, amelyet 1967 óta nem hallhatott a közönség. A megújult hangszert bemutató október 22-ei, esti koncert előtt Kövér László, az Országgyűlés elnöke felidézte: a Zeneakadémia szenátusa 2010-ben döntött úgy, hogy helyreállítja az orgonát. „A Voit-orgona rekonstrukciója nemcsak közös álom volt, hanem a legfontosabb lépés annak érdekében, hogy a Zeneakadémia orgonaparkja megfeleljen a modernkori orgonaoktatás nemzetközi összehasonlításban is legmagasabb követelményeinek” – emelte ki Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora. Az intézmény koncertorgonája 1907. május 15-én szólalt meg először.

Gérecz Attila költő, 1956-os hős történetét adja elő október 23-án a Vígszínház Házi Színpadán Orosz Ákos. Csuja László rendezővel olyan pesti srác lélekrajzát vitték színre, akit a hatalom nem tudott megtörni. A szökés című monodráma hosszú idő után látható újra színpadon.

5

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma