NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.01.07

A szenvedélyes érzelmek érzéki előadója, az operavilág lehengerlő stílusú, népszerű sztárénekese, Erwin Schrott igazán izgalmas és egyedi gálaesttel érkezik 2018. július 15-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra, hogy az operairodalom legszebb melódiái és a vérbő tangómuzsikák izgalmas ötvözetével varázsolja el – nem csak – a női szíveket.

Uruguay legkelendőbb ikonját, a 45 éves Erwin Schrottot az operavilág Marlon Brandójának is nevezik, karizmatikus színpadi jelenlétével, csodálatos hangjával és sármos megjelenésével a nemzetközi operaszínpadok egyik legszínesebb előadójaként tartják számon. Nem véletlen, hogy Mozart Don Giovannijának címszerepe, melynek bőrébe már oly’ sokszor belebújt, egyik legkedveltebb figurája. Mára szinte mindent tud a szenvedélyes nagyragadozóról, az utolsó porcikájáig elsajátította a súlyos karakter jellemzőit, az előadásokban hitelességével és hihetetlen energiáival szinte felrobbantja a színpadot. „Bámulatosan összetett figurát hozott magával Budapestre, minden porcikájából sütött a szenvedélyes nőimádat és a mindent elöntő hódítani vágyás különös és egyedi keveréke” – írták róla, amikor 2010-ben az Erkel Ferenc Színházban ugrott be nagy sikerrel emblematikus szerepébe.


tango_erwin
Fotó: Fabrice Dall’Anese

 

Schrott első ránézésre korántsem tipikus operaénekesi alkat: inkább olyan, akár egy mosolygós, tetovált óriás. Elsöprő nemzetközi karrierje 1998-ban indult el, amikor megnyerte a Plácido Domingo védnökségével zajló Operalia énekverseny közönségdíját, és innentől sorra hódította meg a világ nagy operaszínpadait: fellépett többek között a milánói Scalában, a New York-i Metropolitanben, Bécs, Párizs, Washington, Buenos Aires, London, Los Angeles, Brüsszel, Németország és Olaszország operaházaiban. Évekig élt és dolgozott együtt a szintén világhírű sztárszporán Anna Netrebkóval, 2008-ban megszületett fiuk, Tiago Aruã. Tiago nagyon későn kezdett beszélni, négyévesen enyhe fokú autizmussal diagnosztizálták. A sztárpár feszített munkarendje közben felőrölte családi életüket, 2013-ban barátságban váltak szét. Erwin Schrott saját zenekarával is rendszeresen fellép, melyet ő maga dirigál, és bár a karmesterséget sohasem tanulta, elég jól sikerült ellesnie a legnagyobbaktól.

 

A Margitszigeti Szabadtéri Színpad egyik szuperprodukciójaként 2018. július 15-én megvalósuló Operától a tangóig című koncertjére a franciaországi Chorégie d’Orange színpadáról érkezik, ahol Mefisztóként manipulál, Budapesten pedig az érzelmeinkkel játszik majd egy varázslatos este erejéig.

 

További információk és jegyvásárlás: www.szabadter.hu

Capasuli1

2018.12.13

Feketeúszójú szirtcápa, rövidfarkú dajkacápa, zebracápa, gitárhal, denevérhal és aranymakréla – mások mellett ezek lesznek a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli nevű, új létesítményének lakói. Cél, hogy a fiatal cápák megtanuljanak egymással és más halakkal együttélni, hogy a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelően viselkedjenek majd.

feherhimzes_01

2018.12.13

„Szép menyecskék varrták fejér patyolatból” – idézi Petőfi Sándor Zöld Marci című versét a szolnoki Damjanich János Múzeum időszaki kiállítása. Cél a fehérhímzés-típusok készítésének bemutatása, a tárlat megrendezésének hátterében azonban a múzeumi munka teljessége húzódik.

freakin_disco

2018.12.13

A Freakin’ Disco Magyarország egyik legsokoldalúbb zenekara. Az együttes számos zenei műfajból merít, színházi zenét szerez és játszik, improvizál. Novemberben részt vett a Budapest Showcase Hubon is. A fesztiválon szerzett élményeikről és a nemrég megjelent lemezükről, a Monsterről beszélgettünk a zenekar tagjaival, Komjáti Áronnal, Csizmás Andrással és Szabó Sipos Ágostonnal.

Több kétes eredetű, vélhetően náci rablásból származó művet is talált az általa őrzött műalkotások között a Mannheimi Műcsarnok, amely teljes, 1933 után keletkezett gyűjteményét átvilágíttatta, hogy visszaadhassa jogos tulajdonosának az esetleges rabolt műkincseket. A múzeum által 1933-tól kezdődően beszerzett 2253 képzőművészeti alkotás között 25-ről feltételezhető, hogy a nácik lopták el vagy kényszerítették a tulajdonosokat azok erősen nyomott áron való eladására. A Kunsthalle Mannheim 2011-ben kezdte meg a tulajdonában lévő, 1945 előtt keletkezett és 1933 után vásárolt műalkotások eredetvizsgálatát.

Ötszörösére emelték az agrai Tádzs Mahalba szóló belépőjegy árát Indiában a hazai turisták számára, hogy visszaszorítsák a mauzóleum látogatottságát és környezeti terhelését. A 17. században fehér márványból emelt, palotaszerű síremléket naponta 10-15, hétvégénként 70 ezren keresik fel, a látogatók nagy többsége belföldi turista. Nekik az eddigi 50 helyett 250 rúpia (1000 forint) belépődíjat kell fizetniük. Drágult a belépés a külföldiek számára is, akiktől fejenként 19 dollárt (5400 forint) szednek be a pénztáraknál az eddigi 16 dollár helyett. A műemléket felügyelő Indiai Régészeti Szolgálat arra számít, hogy az áremelés hatására 15-20 százalékkal csökken a Tádzs Mahal területén tolongó turisták száma, emellett növekszik az állagmegőrzésre fordítható bevétel. Az indiai kormány néhány hónapja már napi 40 ezerben határozta meg a látogatók számának felső határát.

A Duna Palotában látható idén a Betlehemi jászolkiállítás, amely A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) felhívására érkezett alkotásokat mutatja be január 6-ig. Az idén 142 alkotó mintegy 300 művét válogatta be a szakmai zsűri a 25. alkalommal megrendezett kiállítás anyagába. A pályázók között voltak népi iparművészek, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett alkotók, valamint diákok, nyugdíjasok, óvodai és iskolai közösségek, családok, hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek is.

Három év alatt 65 Baranya megyei településről 1931 főnek nyílt lehetősége díjmentesen megtekinteni a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed látnivalóit. A Zsolnay Programot Pécs városa, a Baranya Megyei Önkormányzat (BMÖ) és a ZSÖK hívta életre 2016 januárjában. A résztvevők megismerték a negyed kiállításait, ismeretterjesztő programjait, táncházait, kreatív játszóházait.

Igazi ritkaságnak számító leletet, egy 1500 éves lámpabelet tártak fel a régészek Izraelben, akik szerint az olajlámpák begyújtásához használhatták a vastag, kötélszerű anyagot a bizánci korban. Az olajlámpások kulcsszerepet játszottak az ókori világ mindennapjaiban, hiszen napnyugta után ezek világították be az otthonokat és középületeket. Agyagból és üvegből készült lámpásokat gyakran találni a régészeti ásatásokon, ám ilyen régről való lámpabélre bukkanni nagy ritkaság.

Bach-művek, spirituálék és karácsonyi dalok is megszólalnak a Magyar Rádió Gyermekkórusának koncertjén pénteken a Müpában. A Gyermekkórus együttesei – a Picurkák, a Palánták és a Nagy korus – mellett fellép a Magyar Rádió Énekkara és a Szimfonikus Zenekar kis együttese is.

MR_Gyermekkorusa

„Most már túl vagyok a veszélyen” – így sóhajtott fel a kilences sorszámú szimfóniák elhíresült végzetességét babonásan átérző Gustav Mahler a maga IX. szimfóniájának befejezése után, a mű születését azonban csak alig egy évvel élte túl. A nagyszabású – Molnár Antal zenetudós szerint – végső üzenete: Ember, légy jó! Ezt a művet is hallhatjuk Mozart Három német tánca és Mendelssohn e-moll hegedűversenye mellett a Concerto Budapest előadásában december 16-án a Müpában.

Mucsi János koreográfus, érdemes művész közel negyvenéves alkotói-pedagógusi munkássága előtt tiszteleg az Amazonok, Danaidák című jubileumi portréműsor, melyet a Hagyományok Házában tartanak december 16-án.

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonos, idehaza és külföldön is népszerű fúvós, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazz egyik meghatározó figurája. Kvartettjét, a Borbély Műhelyt az ezredforduló táján alakította meg. A csapat csütörtökön lép fel a Budapest Music Centerben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma