Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2016.12.12

Szentmártoni Jánost választotta újra elnökévé a Magyar Írószövetség választmánya a szervezet december 10-ei tisztújító közgyűlésén. Szentmártoni János író, költő egyedüli jelöltként indult a posztért, amelyet az előző két ciklusban is betöltött. A József Attila-díjas alkotó 2010 óta vezeti a Magyar Írószövetséget.

Az újra megválasztott elnök a tisztújító közgyűlés után tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az elkövetkező időszakban a legfontosabb feladat a Magyar Írószövetség jövőképének, szerepének a megfogalmazása lesz. Hozzátette: az elkövetkező három évben ez egyrészt gyakorlati, másrészt eszmei kérdésekből fog állni. Az újjáválasztott elnök azoknak is megköszönte a jelenlétet és a munkát, akik nem őt vagy a jelenlegi vezetőséget szerették volna a szervezet élén látni.


szentmartoni


Szentmártoni János elismerte, hogy egy kilencszáz fős szervezetben nem tetszhet mindenkinek az, ahogy a vezetőség végzi a munkáját, de ezzel számolnia kell mindenkinek, aki vezetői szerepet vállal. Mint fogalmazott: eddig is igyekezett bizonyítani munkájával – szerkesztőként és írószövetségi elnökként egyaránt –, hogy nem árkokat ástak kollégáival, hanem éppen hogy hidakat építettek táborok, nemzedékek, vélemények között. Hozzátette: „így igyekszünk az elkövetkező három évben is ennek szellemében cselekedni, hogy azokat is szolgájuk, akik nem ránk szavaztak a mai nap folyamán”.

Szentmártoni János elmondta: eddig tartotta magát ahhoz, hogy a háttérben zajló szervezkedésnek nem adott hangot sem a sajtóban, sem a jelenlegi elnökségnek nem engedte, hogy ezt felhozza, ám a mostani eredmények is azt bizonyítják, hogy hosszú távon mindig az egyenes és tiszta játék vezet eredményhez.

Mint kifejtette: amennyiben az Írószövetség azon tagjai, akik elégedetlenek a jelen vezetéssel, időben kérték volna, hogy a szervezet adjon teret vagy kommunikációs csatornát számukra ahhoz, hogy bemutatkozhassanak a maguk programjával, akkor a demokratikus szabályoknak megfelelően ennek eleget tettek volna. „Meggyőződésem, hogy ha nyilvánosan vállalták volna a véleményüket, akkor eredményesebb lett volna az ő munkájuk is” – zárta gondolatait az elnök. Mindezzel arra utalt, hogy korábban tudomása volt arról: rajta kívül más is indulni szándékozik az elnöki posztért, de mivel az érintett kerülte a nyilvánosságot, ő sem árulta el a nevét.

A tisztújító közgyűlésen a Magyar Írószövetség választmánya újra megválasztotta a hattagú elnökségbe Vasy Gézát, Erőss Kingát, Fekete Vincét, Mezey Katalint, Dobozi Esztert és Csender Leventét.

 

A Magyar Írószövetség tisztújító közgyűlésének részvetőit Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is köszöntötte levélben. Mint írta: az Írószövetség fontos közösség a nemzet életében, tisztújító közgyűlésének minden időben van tétje. Magyarország csak akkor lehet erős, ha erősek a közösségei. Erősek az összetartozásban, ha vannak közös szavaik és közös történeteik, közös céljaik – fűzte hozzá Balog Zoltán üzenetében, amelyben kiemelte a szellemi honvédelem fontosságát is. A miniszter Szentmártoni Jánost méltatva úgy fogalmazott: összetartotta és reményei szerint össze is fogja tudni tartani ezt az óriási közösséget, megőrizve és megerősítve a szövetség szellemi erejét és az elődök emlékét.


Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke elmondta: nélkülözhetetlen az a fajta állami szerepvállalás, amely nem avatkozik bele az írói alkotómunkába, hanem humánus és nemzeti-keresztény értékrendje alapján anyagi és szervezeti kereteket biztosít az alkotási folyamat megvalósulásához.


Download.aspx


Az első szabad választásokat követően gyökeresen megváltozott az irodalom, az irodalmi közélet és az írók helyzete. Csökkent az érdeklődés a szépirodalmi művek iránt és a hatalomnak sem olyan fontos ma már, hogy mi történik az irodalom különböző fórumain – fogalmazott. Kiemelte: az előző rendszerben az „írónak rangja és erőtere volt”, az Írószövetség pedig a maga eszközeivel folytatott szabadságharcot a szólás és az írás szabadsága mellett. „Több mint két és fél évtizede élünk idézőjeles szabadságban, és igencsak megritkult a levegő körülöttünk” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: ma szervezkedni kell, új helyzeteket, lehetőségeket kell teremteni a közélet, a média világában.

L. Simon László országgyűlési képviselő, az Írószövetség korábbi titkára hangsúlyozta: a szervezetnek a Magyar Művészeti Akadémia létrehozása miatt is megváltozott kulturális térben az érdekképviseleti munkára, 1956 szellemiségének megőrzésére, valamint az irodalom presztízsének emelésére kell helyeznie a hangsúlyt. L. Simon László kiállt az Írószövetség jelenlegi vezetése mellett, kiválónak minősítve Szentmártoni János és az elnökség eddigi munkáját.

 

„Ne hagyjuk, hogy a belső viták elfajuljanak és a szervezet létét veszélyeztessék” – fogalmazott. Emlékeztetett: az elmúlt hat évben nem csupán az Írószövetség költségvetési támogatását sikerült méltó módon rendezni, hanem a szervezet székházának helyzetét is, és 2010 óta jelentősen növekedett az állami elismerésekkel járó pénzjutalom értéke és a jelenlegi kormány komoly rehabilitációs munkát is elvégzett azzal, hogy az Írószövetség számos tagja részesült Kossuth- és Széchenyi-díjban.

A közgyűlésen az elnökség az Írószövetség örökös tagjává választotta kimagasló életművéért Király Lászlót, Kodolányi Gyulát, Tamás Menyhértet és Tóbiás Áront. Posztumusz örökös tagságban részesítették Bella István költőt, Lázár Ervin írót, Páskándi Géza írót, valamint Oláh János írót, költőt és szerkesztőt.

Az eseményen megemlékeztek az Írószövetség elmúlt három évben elhunyt tagjairól, köztük Göncz Árpádról, Hankiss Elemérről, Gereben Ágnesről, Oláh Jánosról, Juhász Ferencről és Csoóri Sándorról is. Felolvasták Szakonyi Károly, az Írószövetség örökös tagja, valamint Tie Ning, a Kínai Írószövetség elnökének levelét is, akik mindketten kiálltak üzenetükben az Írószövetség jelenlegi vezetése mellett.



Forrás: MTI

Fotó: MTI/ Mohai Balázs

papucskeszites

2019.06.17

Augusztus 17-20. között 33. alkalommal rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét. A Budavári Palotában szervezett, hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál idei díszvendég Japán, kiemelt témája pedig a lábbelikészítés lesz.

Ady_Endre_a_debreceni_jogasz_R

2019.06.17

Ady Endre Zilahról hozta az első szerelem emlékét. Kincs Gyula barátságát. Életre szóló kapcsolatokat diáktársaival. A nótázást. A bort is itt kedvelte meg. S a nőket. Mi kell még?

Nikola_Tesla_Mind_from_the_Future

2019.06.17

Szakmai körökben nem szokás kedvelni az olyan kiállításokat, amelyek látványosak, szemet gyönyörködtetők, mert az a gyanú vetül rájuk, hogy szépelegnek. Szerintem azonban szükséges és fontos, hogy egy kiállítás vizuálisan is izgalmas és érdekes legyen, hiszen csak így képes igazán hatni és megmaradni a látogató emlékezetében. A szeptember 1-ig látogatható Tesla – Mind from the Future biztosan nem lesz könnyen felejtős.

Június 16-án Jens Harzer német színésznek adták át Bécsben a gyémántokkal kirakott Iffland-gyűrűt. A több mint két évszázados múltra visszatekintő, egész életre szóló kitüntetést nem zsűri ítéli oda, hanem mindenkori viselője nevezi meg végrendeletében utódját mint „a német nyelvű színjátszás legjelentősebb és legérdemesebb művészét". A februárban elhunyt Bruno Ganz svájci színész 23 éven át viselte a vasból készült, 28 apró gyémánttal és féldrágakövekkel kirakott ékszert, és ő nevezte ki Harzert utódjául.

Bulgáriában, a szmoljani Nagy László Emlékházban Ki viszi át a szerelmet. Hommage à Nagy László címmel június 18-án nyílik állandó kiállítás. A tárlatot a Bolgár Köztársaság kulturális minisztere, Boil Banov, az esemény védnöke nyitja meg.

Teotihuacán mexikói romvárosban talált leletek arra utalnak, hogy a maják vezetői a város nagy szabadtéri rendezvényein vettek részt. Több feltárt koponya deformációról és a fogak csonkításáról árulkodik, amit Teotihuacánban nem alkalmaztak, a tőlük mintegy ezer kilométerre élt maják birodalmában volt ismert. A tudósok eddig a két kultúra közötti első érintkezéseket Kr. u. 378-ra tették, az új leletek szerint azonban ennél korábbiak: 300 és 350 közöttiek. A romváros Mexikóvárostól 50 kilométerre északkeletre fekszik, virágkorát az 5-6. évszázadra teszik, amikor a metropolisz Közép-Amerika legnagyobb, a korabeli világ egyik legfontosabb városa volt. Nem tudni, mi okozta bukását a 800-as években.

A MúzeumDigitár virtuális kiállítással támogatta az Év Kiállítása 2019 pályázat díjazottjait. A nyertes Szent István Király Múzeum Vonalba zárt történetek (Réber László grafikusművész kiállítása) című állandó kiállításáról készült kedvcsináló itt, a különdíjas Gödöllői Királyi Kastély Múzeum ZÁR(OL)VA – Egy kastély titkos élete, 1950–1990 című időszaki kiállítás digitális változata itt tekinthető meg.

A Himnusz megzenésítésének és a Hunyadi László című opera bemutatójának 175., valamint a várfürdő fennállásának 60. évfordulója alkalmából felavatták a vidéki Magyarország első teljes alakos Erkel Ferencszobrát vasárnap délelőtt a Gyulai Várfürdő parkjában. A korábbi kastélyparkban a kiváló zeneszerző rengeteg időt töltött, a környezet inspirálta művészetét.

Az A38 tetőteraszán kéthetente jelentkező koncertsorozatban 2019 legizgalmasabb és legeredetibb hazai dalszerzőit faggatják ki meghatározó könyvélményeikről, kedvenc szerzőikről és a sorok közti gondolataikról.

noemi

Tíz színpadi előadással és új programokkal várja a közönséget a Pécsi Nyári Színház június 20. és augusztus 11. között.

Harmadszor rendezi meg a PAD Utcafesztivált Debrecenben a b24 Galéria június 19. és 21. között. A három nap alatt többek között pop-up kiállítással, színielőadással, felolvasásokkal, filmvetítésekkel és koncertekkel várják az érdeklődőket.

15. alkalommal rendezi meg a Győri Balett a magyar hivatásos táncegyüttesek legnagyobb országos seregszemléjét: a Magyar Táncfesztivált, melyen a néptánctól a kortárs táncokon át a klasszikus balettig szinte valamennyi műfajban kínálnak előadásokat hazai és nemzetközi társulatok közreműködésével.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma