15_eves

2016.12.12

Szentmártoni Jánost választotta újra elnökévé a Magyar Írószövetség választmánya a szervezet december 10-ei tisztújító közgyűlésén. Szentmártoni János író, költő egyedüli jelöltként indult a posztért, amelyet az előző két ciklusban is betöltött. A József Attila-díjas alkotó 2010 óta vezeti a Magyar Írószövetséget.

Az újra megválasztott elnök a tisztújító közgyűlés után tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az elkövetkező időszakban a legfontosabb feladat a Magyar Írószövetség jövőképének, szerepének a megfogalmazása lesz. Hozzátette: az elkövetkező három évben ez egyrészt gyakorlati, másrészt eszmei kérdésekből fog állni. Az újjáválasztott elnök azoknak is megköszönte a jelenlétet és a munkát, akik nem őt vagy a jelenlegi vezetőséget szerették volna a szervezet élén látni.


szentmartoni


Szentmártoni János elismerte, hogy egy kilencszáz fős szervezetben nem tetszhet mindenkinek az, ahogy a vezetőség végzi a munkáját, de ezzel számolnia kell mindenkinek, aki vezetői szerepet vállal. Mint fogalmazott: eddig is igyekezett bizonyítani munkájával – szerkesztőként és írószövetségi elnökként egyaránt –, hogy nem árkokat ástak kollégáival, hanem éppen hogy hidakat építettek táborok, nemzedékek, vélemények között. Hozzátette: „így igyekszünk az elkövetkező három évben is ennek szellemében cselekedni, hogy azokat is szolgájuk, akik nem ránk szavaztak a mai nap folyamán”.

Szentmártoni János elmondta: eddig tartotta magát ahhoz, hogy a háttérben zajló szervezkedésnek nem adott hangot sem a sajtóban, sem a jelenlegi elnökségnek nem engedte, hogy ezt felhozza, ám a mostani eredmények is azt bizonyítják, hogy hosszú távon mindig az egyenes és tiszta játék vezet eredményhez.

Mint kifejtette: amennyiben az Írószövetség azon tagjai, akik elégedetlenek a jelen vezetéssel, időben kérték volna, hogy a szervezet adjon teret vagy kommunikációs csatornát számukra ahhoz, hogy bemutatkozhassanak a maguk programjával, akkor a demokratikus szabályoknak megfelelően ennek eleget tettek volna. „Meggyőződésem, hogy ha nyilvánosan vállalták volna a véleményüket, akkor eredményesebb lett volna az ő munkájuk is” – zárta gondolatait az elnök. Mindezzel arra utalt, hogy korábban tudomása volt arról: rajta kívül más is indulni szándékozik az elnöki posztért, de mivel az érintett kerülte a nyilvánosságot, ő sem árulta el a nevét.

A tisztújító közgyűlésen a Magyar Írószövetség választmánya újra megválasztotta a hattagú elnökségbe Vasy Gézát, Erőss Kingát, Fekete Vincét, Mezey Katalint, Dobozi Esztert és Csender Leventét.

 

A Magyar Írószövetség tisztújító közgyűlésének részvetőit Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is köszöntötte levélben. Mint írta: az Írószövetség fontos közösség a nemzet életében, tisztújító közgyűlésének minden időben van tétje. Magyarország csak akkor lehet erős, ha erősek a közösségei. Erősek az összetartozásban, ha vannak közös szavaik és közös történeteik, közös céljaik – fűzte hozzá Balog Zoltán üzenetében, amelyben kiemelte a szellemi honvédelem fontosságát is. A miniszter Szentmártoni Jánost méltatva úgy fogalmazott: összetartotta és reményei szerint össze is fogja tudni tartani ezt az óriási közösséget, megőrizve és megerősítve a szövetség szellemi erejét és az elődök emlékét.


Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke elmondta: nélkülözhetetlen az a fajta állami szerepvállalás, amely nem avatkozik bele az írói alkotómunkába, hanem humánus és nemzeti-keresztény értékrendje alapján anyagi és szervezeti kereteket biztosít az alkotási folyamat megvalósulásához.


Download.aspx


Az első szabad választásokat követően gyökeresen megváltozott az irodalom, az irodalmi közélet és az írók helyzete. Csökkent az érdeklődés a szépirodalmi művek iránt és a hatalomnak sem olyan fontos ma már, hogy mi történik az irodalom különböző fórumain – fogalmazott. Kiemelte: az előző rendszerben az „írónak rangja és erőtere volt”, az Írószövetség pedig a maga eszközeivel folytatott szabadságharcot a szólás és az írás szabadsága mellett. „Több mint két és fél évtizede élünk idézőjeles szabadságban, és igencsak megritkult a levegő körülöttünk” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: ma szervezkedni kell, új helyzeteket, lehetőségeket kell teremteni a közélet, a média világában.

L. Simon László országgyűlési képviselő, az Írószövetség korábbi titkára hangsúlyozta: a szervezetnek a Magyar Művészeti Akadémia létrehozása miatt is megváltozott kulturális térben az érdekképviseleti munkára, 1956 szellemiségének megőrzésére, valamint az irodalom presztízsének emelésére kell helyeznie a hangsúlyt. L. Simon László kiállt az Írószövetség jelenlegi vezetése mellett, kiválónak minősítve Szentmártoni János és az elnökség eddigi munkáját.

 

„Ne hagyjuk, hogy a belső viták elfajuljanak és a szervezet létét veszélyeztessék” – fogalmazott. Emlékeztetett: az elmúlt hat évben nem csupán az Írószövetség költségvetési támogatását sikerült méltó módon rendezni, hanem a szervezet székházának helyzetét is, és 2010 óta jelentősen növekedett az állami elismerésekkel járó pénzjutalom értéke és a jelenlegi kormány komoly rehabilitációs munkát is elvégzett azzal, hogy az Írószövetség számos tagja részesült Kossuth- és Széchenyi-díjban.

A közgyűlésen az elnökség az Írószövetség örökös tagjává választotta kimagasló életművéért Király Lászlót, Kodolányi Gyulát, Tamás Menyhértet és Tóbiás Áront. Posztumusz örökös tagságban részesítették Bella István költőt, Lázár Ervin írót, Páskándi Géza írót, valamint Oláh János írót, költőt és szerkesztőt.

Az eseményen megemlékeztek az Írószövetség elmúlt három évben elhunyt tagjairól, köztük Göncz Árpádról, Hankiss Elemérről, Gereben Ágnesről, Oláh Jánosról, Juhász Ferencről és Csoóri Sándorról is. Felolvasták Szakonyi Károly, az Írószövetség örökös tagja, valamint Tie Ning, a Kínai Írószövetség elnökének levelét is, akik mindketten kiálltak üzenetükben az Írószövetség jelenlegi vezetése mellett.



Forrás: MTI

Fotó: MTI/ Mohai Balázs

ArtKert_Kultura_596x90_002

Bamulok_1933

2019.08.22

A két világháború közötti nagy világválságot követő időszak szegénységében és kilátástalanságában, a nyomorúságban mégis fellelhető öröm jelenik meg Gy. Szabó Béla 1931 és 1935 között készített szén- és pasztellsorozatán, amely szinte 100 évig pihent egy asztalfiókba rejtett mappában. A kolozsvári Quadro Galériában a Kolozsvári Magyar Napokon nyílt kiállításon 1934 óta először láthatóak ezek a művek.

A_spanyol_Uxia_Martinez_Botana_nagybogos_

2019.08.22

A komolyzene olyan műfaj, amelyet a 60 év feletti, szigorúan értelmiségi körökhöz tartozó, szépirodalmon nevelkedett emberek hallgatnak – gondoltam én kamaszkoromban, és gondolja valószínűleg a legtöbb tizen- és huszonéves a mai napig. A Kaposfest ennek az ellenkezőjéről győzött meg.

Bonczidai_Eva_3

2019.08.21

„Nekem a csakazértis az egyik szupererőm: nem fogok beledögleni valamibe, amit túl is élhetek. Meg az, hogy képes vagyok örülni. Annak is, amit más tett hozzá a világhoz" – mondja Bonczidai Éva Oláh János-ösztöndíjas szerkesztő. Portréinterjú.

KIállítás nyílik Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén címmel augusztus 23-án a pécsi Csontváry Múzeumban. A kiállított tárgyak a Keresztény Múzeum gyűjteményéből származnak.

34 alkalommal hirdették meg a Gábor Dénes-díj felhívását műszaki szakemberek számára. A Gábor Dénes-díjjal a kiváló hazai és határon túli műszaki alkotókat, kutatókat, fejlesztőket, feltalálókat, mérnököket ismerik el. A díjakat, amelyre október 10-ig terjeszthetik fel a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, felsőfokú képzéssel foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természettudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek, illetve szövetségek vezetői, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek jelöltjeiket, a kuratórium ítéli oda október folyamán, az elismeréseket pedig decemberben adják át. Részletek itt.

Már csak két hétig látogatható A jégkor pécsi vándora című kiállítás a Janus Pannonius Múzeumban, amelyen nemcsak a Rihmer László által feltárt „pécsi mammut” a JPM munkatársai által fellelt összes maradványát, hanem a kortárs állatok ősmaradványait is megtekinthetjük. A tárlat az utolsó előtti napon, augusztus 30-án meghosszabbított nyitvatartással, színes, gazdag délutáni programmal zárul.

25. James Bond-film címe: No Time to Die (Nincs idő meghalni). A főszerepet ismét Daniel Craig alakítja, aki már ötödször játssza el a 007-es brit titkos ügynököt. A főgonoszt Rami Malek alakítja. Ralph Fiennes, Naomie Harris, Léa Seydoux és Ben Whishaw visszatérnek a filmbe. Az új Bond-film készítői a fiatal nemzedékeket akarják megszólítani, ugyanakkor hűek maradnak a 007-es filmek zsáneréhez. Látványos üldözési jelenetek és küzdelmek teszik izgalmassá, de Bondnak már a MeToo-világban is helyt kell állnia.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapításának 30. évfordulóját ünnepli a szervezet a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Befogadás napja '89 című tárlatot augusztus 22-én nyitja meg Kozma Imre apostoli protonotárius, az eseményen köszöntőt mond Varga Benedek és Klaus D. Streiche.

Hagyományőrző huszárbandériumok díszmenetével, fiatal lovasok bemutatkozásával, fegyver- és mentési bemutatókkal várják az érdeklődőket a 16. Nyíregyházi Huszártalálkozón augusztus 24. és 25-én a szabolcsi megyeszékhelyen.

huszartalalkozo

A 22. Zsidó Kulturális Fesztiválon koncertek, improvizációs est és könyvbemutatók is várják a közönséget hét budapesti helyszínen szeptember 9-ig.

Augusztus 30-án „a hot jazz virtuózai", azaz a The Rollini Project ad koncertet a Művészetek Palotájában.

Utolsó hétvégéjéhez érkezik augusztus 23. és 25. között a Ludwig Múzeum áprilisban nyílt Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok nevű kiállítása. A modern művészettörténet egyik legmeghatározóbb mérföldkövét központba állító tárlat lezárásaként egy átfogó, tematikus finisszázs-programmal készül a múzeum képzőművészek, múzeumpedagógusok, építészek és tervezők közreműködésével.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma