GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.07.05

HOMO ET NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből címmel nyílt kiállítás a szentendrei MANK Galériában 2018. július 4-én. A jelenlegi kiállítás átfogó és árnyalt keresztmetszetét kívánja adni a Mezőtúri Alkotótelep több évtizedes működésének a művésztelep gazdag gyűjteményén keresztül.

mank.zip


Az 1981-ben alapított Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelepet eleinte kétévente, majd 1986-tól évente rendezik meg a Holt-Körös kanyarulatánál: a festői környezetű Takács tanyán. A művésztelep előzményei a nyíregyházi Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelepig vezethetők vissza, ahol Györfi Sándor szobrászművész révén meghonosodott a Magyarországon mindaddig kevésbé ismert ősi technológia: a viaszveszejtéses bronzöntés. Ezt a hagyományt követve a júliustól augusztusig tartó Mezőtúri Alkotótelepet – más művészeti ágak jelenléte mellett – a bronzszobrászat magas színvonalú művelése jellemzi. A művészkolónia több évtizedes működéséhez köthető a viaszveszejtéses bronzöntési technika tökélyre fejlesztése és elterjesztése bel- és külföldön egyaránt. Ezekből a munkákból nyílt meg kiállítás július 4-én, a Szentendrei Régi Művésztelep közvetlen szomszédságában található MANK Galériában, ahol a MANK Nonprofit Kft. székhelye is megtalálható.

 

mank.zip
Bakos Ildikó: Kun oroszlán


„Nincs még egy olyan szerencsés intézménye a magyar kulturális igazgatásnak, mint a miénk, vagyis mint a MANK, amelynek munkatársai abban a kegyben részesülhetnek, hogy kívülállóként, tehát nem művészként részt vehetnek egy alkotótelep mindennapjaiban, együtt létezhetnek az alkotókkal. Talán éppen ez a különleges adottság tesz minket érzékennyé a művésztelepekkel kapcsolatban is, és ennek köszönhető az a célkitűzésünk, hogy a galériánkban minden évben helyet biztosítsunk egy-egy alkotótelep bemutatkozásának” – mondta el Tardy-Molnár Anna, a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője. Hozzátette: különösen napjainkban fontos az alkotótelepek hagyományainak megőrzése, amikor híradások sora szól az elmagányosodásról, az emberi kapcsolatok felszínessé válásáról. „Az egyéni alkotómunka alapvetően egyfajta belső figyelmet kíván, amely természeténél fogva mellőzi az alkotók közötti folytonos együttműködést. A kiállított munka alkotóira mégis jellemző, hogy egymást segítve és inspirálva dolgoznak a mezőtúri alkotótáborban” – fogalmazott, egyben kifejtette: ez is bizonyítja, hogy az alkotótelepek nem csupán falakat, alkotási lehetőséget jelentenek, hanem szellemi közösségeket is.

 

mank.zip
Tardy-Molnár Anna, a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője


A művésztelep működését a kezdetektől széles társadalmi támogatottság övezi Mezőtúr városán belül, amelynek eredményeként szoros kapcsolat alakult ki a fenntartók és a művészek között. A kölcsönös együttműködést mutatja, hogy a művésztelep alkotóinak műveiből álló, Mezőtúr város tulajdonában lévő gyűjtemény mára már több mint nyolcszáz darabot számlál. Másfelől a művészkolónia folyamatos működésének titka különleges vonzerejében rejlik: a telep páratlan szépségű fekvése, az azt övező érintetlen és gazdag növény- és állatvilág, a tematikai és stiláris kötöttségektől mentes alkotói munka, a művészi kiteljesedés korlátlan lehetősége az elmúlt évtizedekben több mint száz művészt csábított a Takács tanyára, akik közül többen külföldről érkeztek.

 

mank.zip
Györfi Sándor, a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep művészeti vezetője


A jelenlegi kiállítás átfogó és árnyalt keresztmetszetét kívánja adni a Mezőtúri Alkotótelep több évtizedes működésének a művésztelep gazdag gyűjteményén keresztül. A tárlat címszava – HOMO ET NATURA – a művészkolónia alapításakor megfogalmazott fő programra utal, azaz ember és természet kapcsolatának művészi eszközökkel való kifejezésére. A kurátori válogatás is elsősorban erre a szempontra összpontosított, így a tárlaton bemutatott valamennyi alkotás keletkezését a művésztelepet övező érintetlen természet inspirálta: az egyes művek tematikájukban, technikai és formai megoldásukban – közvetlen vagy közvetett módon – a Természetre reflektálnak. A művésztelepen részt vevő, országos hírnevű alkotók munkásságában a Körös-parton eltöltött időszak meghatározó jelentőséggel bírt, hiszen itt ismerkedhettek meg először a viaszvesztéses bronzöntéssel. Az eljárás legfőbb erénye és vívmánya, hogy finoman megmunkált, vékonyabb felületű öntvények, továbbá bármilyen bonyolult térszerkezetű kompozíció szétvágás nélkül kiönthetővé válik. Ez a technikai felfedezés nemcsak a szobrászokat, hanem a telepen megforduló festő- és grafikusművészeket is magával ragadta. Példaként említhetjük Balogh Géza festőművészt, aki a Körös-vidék színhangulatában érlelődött akvarelljei (Valóság) mellett reliefeket, kisplasztikákat (Scrovegni-kápolna) készít minden alkalommal. A művésztelep hatására a szobrászat a holland származású festőművész: Lous Stuijfzand munkásságában egyenértékűvé vált (Sétáló fa, Úton I–II.) festészeti gyakorlatával. Györfi Sándor „tájplasztikáival” (Folyón túl) azt bizonyítja, hogy egy táj ugyanúgy megmintázható, mint ahogy le is festhető. Ez a gyakorlat hamar követőkre is talált. Az ebben a szellemben készült „tájplasztikák” sajátossága, hogy az ábrázolni kívánt táj kétdimenziós síkra kivetítve, felülnézetből jelenik meg, melyből olykor körplasztikaként emelkednek ki egyes elemek (Orr Lajos: Tanya, Varga Éva: A rét, Kókay Krisztina: Cím nélkül I-II.). A Holt-Körösök félig holt archaikus világa, védett madarainak, növényeinek világa inspirálta a tárlat lírai hangvételű alkotásait (Györfi Sándor: Kócsagok, Orr Lajos: Vízi szellem, E. Lakatos Aranka: Itatás, Király Vilmos: Vízparti történet).

 

mank.zip


A 2018. július 4. és július 29. között látható tárlaton 37 művész csaknem 50 alkotása szerepel.

 

A kiállítás kurátora: Orgován Kinga művészettörténész.


Fotó: Csákvári Zsigmond

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma