NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.07.05

HOMO ET NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből címmel nyílt kiállítás a szentendrei MANK Galériában 2018. július 4-én. A jelenlegi kiállítás átfogó és árnyalt keresztmetszetét kívánja adni a Mezőtúri Alkotótelep több évtizedes működésének a művésztelep gazdag gyűjteményén keresztül.

mank.zip


Az 1981-ben alapított Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelepet eleinte kétévente, majd 1986-tól évente rendezik meg a Holt-Körös kanyarulatánál: a festői környezetű Takács tanyán. A művésztelep előzményei a nyíregyházi Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelepig vezethetők vissza, ahol Györfi Sándor szobrászművész révén meghonosodott a Magyarországon mindaddig kevésbé ismert ősi technológia: a viaszveszejtéses bronzöntés. Ezt a hagyományt követve a júliustól augusztusig tartó Mezőtúri Alkotótelepet – más művészeti ágak jelenléte mellett – a bronzszobrászat magas színvonalú művelése jellemzi. A művészkolónia több évtizedes működéséhez köthető a viaszveszejtéses bronzöntési technika tökélyre fejlesztése és elterjesztése bel- és külföldön egyaránt. Ezekből a munkákból nyílt meg kiállítás július 4-én, a Szentendrei Régi Művésztelep közvetlen szomszédságában található MANK Galériában, ahol a MANK Nonprofit Kft. székhelye is megtalálható.

 

mank.zip
Bakos Ildikó: Kun oroszlán


„Nincs még egy olyan szerencsés intézménye a magyar kulturális igazgatásnak, mint a miénk, vagyis mint a MANK, amelynek munkatársai abban a kegyben részesülhetnek, hogy kívülállóként, tehát nem művészként részt vehetnek egy alkotótelep mindennapjaiban, együtt létezhetnek az alkotókkal. Talán éppen ez a különleges adottság tesz minket érzékennyé a művésztelepekkel kapcsolatban is, és ennek köszönhető az a célkitűzésünk, hogy a galériánkban minden évben helyet biztosítsunk egy-egy alkotótelep bemutatkozásának” – mondta el Tardy-Molnár Anna, a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője. Hozzátette: különösen napjainkban fontos az alkotótelepek hagyományainak megőrzése, amikor híradások sora szól az elmagányosodásról, az emberi kapcsolatok felszínessé válásáról. „Az egyéni alkotómunka alapvetően egyfajta belső figyelmet kíván, amely természeténél fogva mellőzi az alkotók közötti folytonos együttműködést. A kiállított munka alkotóira mégis jellemző, hogy egymást segítve és inspirálva dolgoznak a mezőtúri alkotótáborban” – fogalmazott, egyben kifejtette: ez is bizonyítja, hogy az alkotótelepek nem csupán falakat, alkotási lehetőséget jelentenek, hanem szellemi közösségeket is.

 

mank.zip
Tardy-Molnár Anna, a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője


A művésztelep működését a kezdetektől széles társadalmi támogatottság övezi Mezőtúr városán belül, amelynek eredményeként szoros kapcsolat alakult ki a fenntartók és a művészek között. A kölcsönös együttműködést mutatja, hogy a művésztelep alkotóinak műveiből álló, Mezőtúr város tulajdonában lévő gyűjtemény mára már több mint nyolcszáz darabot számlál. Másfelől a művészkolónia folyamatos működésének titka különleges vonzerejében rejlik: a telep páratlan szépségű fekvése, az azt övező érintetlen és gazdag növény- és állatvilág, a tematikai és stiláris kötöttségektől mentes alkotói munka, a művészi kiteljesedés korlátlan lehetősége az elmúlt évtizedekben több mint száz művészt csábított a Takács tanyára, akik közül többen külföldről érkeztek.

 

mank.zip
Györfi Sándor, a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep művészeti vezetője


A jelenlegi kiállítás átfogó és árnyalt keresztmetszetét kívánja adni a Mezőtúri Alkotótelep több évtizedes működésének a művésztelep gazdag gyűjteményén keresztül. A tárlat címszava – HOMO ET NATURA – a művészkolónia alapításakor megfogalmazott fő programra utal, azaz ember és természet kapcsolatának művészi eszközökkel való kifejezésére. A kurátori válogatás is elsősorban erre a szempontra összpontosított, így a tárlaton bemutatott valamennyi alkotás keletkezését a művésztelepet övező érintetlen természet inspirálta: az egyes művek tematikájukban, technikai és formai megoldásukban – közvetlen vagy közvetett módon – a Természetre reflektálnak. A művésztelepen részt vevő, országos hírnevű alkotók munkásságában a Körös-parton eltöltött időszak meghatározó jelentőséggel bírt, hiszen itt ismerkedhettek meg először a viaszvesztéses bronzöntéssel. Az eljárás legfőbb erénye és vívmánya, hogy finoman megmunkált, vékonyabb felületű öntvények, továbbá bármilyen bonyolult térszerkezetű kompozíció szétvágás nélkül kiönthetővé válik. Ez a technikai felfedezés nemcsak a szobrászokat, hanem a telepen megforduló festő- és grafikusművészeket is magával ragadta. Példaként említhetjük Balogh Géza festőművészt, aki a Körös-vidék színhangulatában érlelődött akvarelljei (Valóság) mellett reliefeket, kisplasztikákat (Scrovegni-kápolna) készít minden alkalommal. A művésztelep hatására a szobrászat a holland származású festőművész: Lous Stuijfzand munkásságában egyenértékűvé vált (Sétáló fa, Úton I–II.) festészeti gyakorlatával. Györfi Sándor „tájplasztikáival” (Folyón túl) azt bizonyítja, hogy egy táj ugyanúgy megmintázható, mint ahogy le is festhető. Ez a gyakorlat hamar követőkre is talált. Az ebben a szellemben készült „tájplasztikák” sajátossága, hogy az ábrázolni kívánt táj kétdimenziós síkra kivetítve, felülnézetből jelenik meg, melyből olykor körplasztikaként emelkednek ki egyes elemek (Orr Lajos: Tanya, Varga Éva: A rét, Kókay Krisztina: Cím nélkül I-II.). A Holt-Körösök félig holt archaikus világa, védett madarainak, növényeinek világa inspirálta a tárlat lírai hangvételű alkotásait (Györfi Sándor: Kócsagok, Orr Lajos: Vízi szellem, E. Lakatos Aranka: Itatás, Király Vilmos: Vízparti történet).

 

mank.zip


A 2018. július 4. és július 29. között látható tárlaton 37 művész csaknem 50 alkotása szerepel.

 

A kiállítás kurátora: Orgován Kinga művészettörténész.


Fotó: Csákvári Zsigmond

Parbeszed_a_szerelemrol_R

2018.12.19

Megrendítő, felemelő, egyben erőt is ad az előadás – mondta Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, akit a Júlia – Párbeszéd a szerelemről című monodrámában láthat a veszprémi Petőfi Színház közönsége. Visky András önéletrajzi ihletésú darabját Szabó K. István rendezte.

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

A 160 ezer darabos saját gyűjteménnyel rendelkező és évente 30-35 kiállítást rendező hágai Gemeentemuseum jelenlegi elnevezése (közösségi múzeum) nem tükrözi, hogy a gyűjteményt egykoron művészek alapították, ezért a 2019 őszére tervezett nagy Monet-kiállítás alkalmából felveszi a külföldiek által is könnyen megjegyezhető Hágai Művészeti Múzeum (angolul: Art Museum of The Hague) elnevezést. A múzeum kollekciója főleg a 20. század első feléből származik, itt található a világ legnagyobb gyűjteménye Piet Mondrian (1872-1944) holland festőtől, benne utolsó, befejezetlen képével, a Victory Boogie Woogie-val. A múzeumot Hendrik Petrus Berlage holland építész tervezte, az art deco épület a stílus egyik ikonikus példánya.

2018. december 19-én, szerdán este 19 órától betegség miatt a Pesti Színházban A testőr helyett A kellékes című előadás kerül színre. A jegyek érvényesek, vagy az előadás kezdetéig visszaválthatóak.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas karmester, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar ügyvezető zeneigazgatója elondása szerint a műsor megszólít minden korosztályt és társadalmi réteget, értékes, de ugyanakkor elég populáris ahhoz, hogy mindenkinek kedve legyen megnézni részben a látvány, részben a sokszínűség okán. Az december 28-án Igazából karácsony címmel tartandó műsor során ötvözik a zenét a tánccal és a képpel, ünnepi kikapcsolódást nyújtva az egész családnak.

_BDZ_igazabol_karacsony_

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma