Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.10.22

A zászló útja – ’56 emlékére címmel nyílt időszaki kiállítás október 22-én a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol november 4-ig látható az a közepén lyukas magyar zászló, amely az 1956-os októberi forradalomban a Széna téri harcok helyszínén lobogott. Az intézmény október 22-én rendkívüli nyitvatartással, október 23-án belépő jegy nélkül várja a látogatókat.

_D0A3439_Copy
A Magyar Nemzeti Múzeumban állítják ki az
1956-os forradalomban a Széna téri harcoknál használt lyukas zászlót


„A három, hajdani felkelő által a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott, ezzel közkinccsé váló relikviával és annak történetével ismerkedhetnek meg a látogatók a tárlaton” emelte ki Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a kiállítás október 22-ei megnyitóján. „Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról való megemlékezés még mindig az építkezés stádiumában van” mondta, hozzáfűzve, hogy az emlékhelyek létrehozása mellett „a közös befogadás számára elérhetővé váló rekvizitumokkal, relikviákkal, mind közelebb kell hoznunk a jelenünkhöz a forradalmat leverők által sokáig eltitkolni, meghamisítani igyekezett eseményeket”.


Felidézte, hogy a zászlót, a Széna téri felkelők legendás parancsnoka, Szabó bácsi vitte magával a térre. A forradalom vérbefojtásakor Kellner Lajos Széna téri forradalmár a derekára csavarva menekítette ki az országból a lobogót, hogy az emigráció éveiben újra felbukkanjon olyan helyeken, ahol Kádár János és képviselői megjelentek. „Emlékeztetve őket arra, hogy bár a forradalmat vérbe fojtották és a nép hallgat, nem mindenki felejt” mondta.


_D0A3497_Copy
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár


A rendszerváltás után a zászló hazakerült, hogy az itthoni megemlékezések egyik állandó főszereplője legyen, majd Kellner Lajos végakarata szerint a Magyar Nemzeti Múzeumba került. „A zászló útja tárlat méltó nyitánya a forradalomról és szabadságharcról való holnapi megemlékezéseknek, a Széna téri lyukas zászló pedig megbecsült kincse lesz nem csak a nemzet múzeumának, de immár a magyar népnek is” mondta az államtitkár.


Minden forradalomnak megvannak a maga jelképei: ilyen volt 1848-ban a huszárcsákó vagy a Kossuth-címer, 1956-ban pedig a középen lyukas magyar zászló, amely kiemelkedik a jelképek közül fejtette ki Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A zászló közepéből kivágott Rákosi-címer helyén a lyuk „a nemzet kitépett szívét” jelképezte, a kommunista uralom alatti megaláztatásra, meghurcoltatásra emlékeztette az embereket fűzte hozzá. Varga Benedek hangsúlyozta: ez a zászló nagyon fontos nemzeti jelkép, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy most a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülhetett. „A Magyar Nemzeti Múzeum csak úgy létezhet, ha szimbiózisban áll magával az országgal, ha együtt él a nemzettel, a néppel és a közös emlékezetünk számtalan elemét megőrzi”.


_D0A3487_Copy
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója


Zilahy Miklós, az egyik adományozó felidézte, hogy amikor először látta meg egy körúti ház emeletén a címer nélküli lobogót, úgy érezte „ez a zászló kifejezi mindazt, amit mi egyetemisták akartunk”. Számára a lyuk azt a szabadságot jelentette, amelyen keresztül átnézhetett egy diktatúrák nélküli szabad világba tette hozzá. „Reméljük, hogy a ma és a jövő generációja is megtanulja és felismeri ennek a forradalomnak a jelentőségét, és tudni fogja, hogy az országnak ezen ereklyéje a szabadságnak az ereklyéje” emelte ki.


A Széna téri lobogót három megőrzője, Schrötter Tibor, Sándorffy Ottó és Zilahy Miklós adományozta a múzeumnak. A zászló november 4-ig lesz látható, majd a múzeum gyűjteményébe kerül és később időszaki kiállításokon lesz újra megtekinthető.


_D0A3586_Copy
Zilahy Miklós adományozó


A Magyar Nemzeti Múzeumban október 22-én rendkívüli nyitvatartással, október 23-án pedig egész nap belépő jegy nélkül és ingyenes tárlatvezetésekkel várják a látogatókat. Az állandó kiállítások mellett a forradalom tárgyi emlékeit és jelképeit is megismerhetik közelebbről az érdeklődők, Schrötter Tibor, Sándorffy Ottó és Zilahy Miklós pedig a zászlóhoz és a forradalomhoz kapcsolódó személyes emlékeikről mesélnek az ’56-os tárlaton.



Forrás: MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma