GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.10.22

A zászló útja – ’56 emlékére címmel nyílt időszaki kiállítás október 22-én a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol november 4-ig látható az a közepén lyukas magyar zászló, amely az 1956-os októberi forradalomban a Széna téri harcok helyszínén lobogott. Az intézmény október 22-én rendkívüli nyitvatartással, október 23-án belépő jegy nélkül várja a látogatókat.

_D0A3439_Copy
A Magyar Nemzeti Múzeumban állítják ki az
1956-os forradalomban a Széna téri harcoknál használt lyukas zászlót


„A három, hajdani felkelő által a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott, ezzel közkinccsé váló relikviával és annak történetével ismerkedhetnek meg a látogatók a tárlaton” emelte ki Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a kiállítás október 22-ei megnyitóján. „Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról való megemlékezés még mindig az építkezés stádiumában van” mondta, hozzáfűzve, hogy az emlékhelyek létrehozása mellett „a közös befogadás számára elérhetővé váló rekvizitumokkal, relikviákkal, mind közelebb kell hoznunk a jelenünkhöz a forradalmat leverők által sokáig eltitkolni, meghamisítani igyekezett eseményeket”.


Felidézte, hogy a zászlót, a Széna téri felkelők legendás parancsnoka, Szabó bácsi vitte magával a térre. A forradalom vérbefojtásakor Kellner Lajos Széna téri forradalmár a derekára csavarva menekítette ki az országból a lobogót, hogy az emigráció éveiben újra felbukkanjon olyan helyeken, ahol Kádár János és képviselői megjelentek. „Emlékeztetve őket arra, hogy bár a forradalmat vérbe fojtották és a nép hallgat, nem mindenki felejt” mondta.


_D0A3497_Copy
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár


A rendszerváltás után a zászló hazakerült, hogy az itthoni megemlékezések egyik állandó főszereplője legyen, majd Kellner Lajos végakarata szerint a Magyar Nemzeti Múzeumba került. „A zászló útja tárlat méltó nyitánya a forradalomról és szabadságharcról való holnapi megemlékezéseknek, a Széna téri lyukas zászló pedig megbecsült kincse lesz nem csak a nemzet múzeumának, de immár a magyar népnek is” mondta az államtitkár.


Minden forradalomnak megvannak a maga jelképei: ilyen volt 1848-ban a huszárcsákó vagy a Kossuth-címer, 1956-ban pedig a középen lyukas magyar zászló, amely kiemelkedik a jelképek közül fejtette ki Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A zászló közepéből kivágott Rákosi-címer helyén a lyuk „a nemzet kitépett szívét” jelképezte, a kommunista uralom alatti megaláztatásra, meghurcoltatásra emlékeztette az embereket fűzte hozzá. Varga Benedek hangsúlyozta: ez a zászló nagyon fontos nemzeti jelkép, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy most a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülhetett. „A Magyar Nemzeti Múzeum csak úgy létezhet, ha szimbiózisban áll magával az országgal, ha együtt él a nemzettel, a néppel és a közös emlékezetünk számtalan elemét megőrzi”.


_D0A3487_Copy
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója


Zilahy Miklós, az egyik adományozó felidézte, hogy amikor először látta meg egy körúti ház emeletén a címer nélküli lobogót, úgy érezte „ez a zászló kifejezi mindazt, amit mi egyetemisták akartunk”. Számára a lyuk azt a szabadságot jelentette, amelyen keresztül átnézhetett egy diktatúrák nélküli szabad világba tette hozzá. „Reméljük, hogy a ma és a jövő generációja is megtanulja és felismeri ennek a forradalomnak a jelentőségét, és tudni fogja, hogy az országnak ezen ereklyéje a szabadságnak az ereklyéje” emelte ki.


A Széna téri lobogót három megőrzője, Schrötter Tibor, Sándorffy Ottó és Zilahy Miklós adományozta a múzeumnak. A zászló november 4-ig lesz látható, majd a múzeum gyűjteményébe kerül és később időszaki kiállításokon lesz újra megtekinthető.


_D0A3586_Copy
Zilahy Miklós adományozó


A Magyar Nemzeti Múzeumban október 22-én rendkívüli nyitvatartással, október 23-án pedig egész nap belépő jegy nélkül és ingyenes tárlatvezetésekkel várják a látogatókat. Az állandó kiállítások mellett a forradalom tárgyi emlékeit és jelképeit is megismerhetik közelebbről az érdeklődők, Schrötter Tibor, Sándorffy Ottó és Zilahy Miklós pedig a zászlóhoz és a forradalomhoz kapcsolódó személyes emlékeikről mesélnek az ’56-os tárlaton.



Forrás: MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

plakat003

B32_Galeria_Feluliras_r

2019.03.21

Hat nap alatt 74 helyszínen csaknem 100 kiállítás, valamint 100 kísérőrendezvény várja az érdeklődőket a Budapest Art Week programsorozaton április 9. és 14. között Budapesten. Újdonság idén a Közelítő nevű művészetpedagógiai program, amely során mintegy 500 diák ismerkedhet meg a kortárs képzőművészettel, és személyesen találkozhat az alkotókkal és galéristákkal.

szentgyorgynaplabitababszinhaz
2019.03.21

A tudományos felmérések azt támasztják alá, hogy a színházi élményben részesült gyerekek boldogabbak az abból kimaradt társaiknál – mondja Novák János rendező, a Kolibri Színház igazgatója. A bábművészet érvényességéről, kihívásokról és tabukról is beszélgettünk vele a bábszínház világnapja alkalmából.

IMG_20190320_101851

2019.03.21

Minél távolabb vagyunk időben egy történelmi eseménytől, annál nehezebb elképzelnünk a jeles napok hétköznapi emberét. A forradalmak kapcsán leginkább az összecsapásokról, háborús veszteségekről vagy győzelmekről van fogalmunk, és keveset tudunk az akkori mindennapokról. Az 1848/49-es eseményekről is elsősorban az ikonikus történések jutnak eszünkbe, az kevésbé, hogyan is zajlott az idő tájt az élet egy átlagos családban.

Perzsa kori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti régészeti feltáráson. Az ókori egyiptomi, főként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmező Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja a cserép, amely egykor egy agyagedényt díszített. A Biblia szerint a perzsa korban épült újjá Jeruzsálem, amikor a babiloni fogság után megengedték a zsidók visszatérését Izrael földjére. Néhány évtizeddel korábban a babiloniak lerombolták a várost, és lakóit elhurcolták. A most talált cserép az akkoriban a perzsák uralta vidékeken divatos Bész-cserép, amely az egyiptomi mitológiából ered.

288 oldalas kötetben mutatja be Endre Béla festőművész életútját és életművét a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum. A család- és élettörténet, valamint a művész alkotásainak monografikus elemzése mellett másfélszáz festményének reprodukciója is helyet kapott a nagyalakú, magas nyomdai minőségben megjelent kötetben. A kötet szerzője, Nátyi Róbert művészettörténész szerint Endre Béla európai jelentőségű művész, akitől Tornyai János is rengeteg inspirációt meríthetett.

Összesen mintegy 70 pályázat érkezett a fesztivál felhívására, az előzsűrizést követően a nemzetközi szakemberekből álló grémium 25 film közül választotta ki a tíz győztes alkotást. A maximum háromperces filmek párkapcsolatokról, internetes zaklatásról, előítéletekről, az összetartozás-tudatról szólnak, de érintik a környezetvédelem témáját is. A győztes alkotásokat a Cannes-i Global Short Film Award mobiltelefonos szekciójának döntőjében vetítik május 25-én Franciaországban.

Március 23-án, szombaton egésznapos ingyenes programsorozattal várják az érdeklődőket a Bach Mindenkinek Fesztiválra a Gödöllő Királyi Kastélyban. Az esti nagykoncerten a Magyar Honvédség Tata Helyőrségi Zenekara lép fel Balázs Attila őrnagy és Medveczky Ádám dirigálásával, közreműködik Bábel Klára hárfaművész, Harcsa Veronika énekművész és Demeniv Mihály harmonikaművész.

Csaknem 4 millióan látogatták tavaly a Mária Terézia (1717-1780) egykori nyári rezidenciájaként épült, az UNESCO világörökségi listáján is szereplő bécsi kastélyt. Egy évvel korábban 3,8 millió fizető vendéget regisztráltak.

A régió egyik legfontosabb összművészeti eseménysorozata március 20-án az Akvárium Klubban mutatta be tavaly debütált, nagy sikerű magazinja aktuális lapszámát, amely exkluzív interjúkkal és izgalmas cikkekkel segít ráhangolódni az április 5-én kezdődő kulturális tavaszra.

20190320_YOULI_Akusztik_Horanyi_Juli_Weisz_Nandor_Gulyas_Barna

Március 24-én a ljubljanai Cankarjev Dom dísztermében példaértékű nemzetközi művészi összefogásban hangversennyel emlékeznek meg az isonzói csaták áldozatairól. A koncerten egy különleges mű, Avgust Ipavec: A zöld smaragd színei – elfelejtett szenvedés című szimfonikus költeménye hangzik el összesen mintegy 250 alkotó részvételével, a Budapesti Filharmóniai Társaság közreműködésével.

Idén 13. alkalommal rendezik meg a fiatal filmesek egyik legfontosabb eseményét, a BIG filmfesztivált, ahol évről-évre a 12 és 30 közötti korosztály nevezheti rövidfilmjeit, műfajtól függetlenül.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem is részt vesz március 22-én azon a földrészeken átívelő, 59 ország részvételével zajló Homérosz-olvasáson, amelyet a lyoni École Normale Supérieure kezdeményezett. Az SZFE volt és jelenlegi hallgatói mellett a kulturális élet meghatározó szereplői és civilek is ott lesznek a mintegy tizenkét órásra tervezett Iliász-olvasáson.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma