2018.10.22

A zászló útja – ’56 emlékére címmel nyílt időszaki kiállítás október 22-én a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol november 4-ig látható az a közepén lyukas magyar zászló, amely az 1956-os októberi forradalomban a Széna téri harcok helyszínén lobogott. Az intézmény október 22-én rendkívüli nyitvatartással, október 23-án belépő jegy nélkül várja a látogatókat.

_D0A3439_Copy
A Magyar Nemzeti Múzeumban állítják ki az
1956-os forradalomban a Széna téri harcoknál használt lyukas zászlót


„A három, hajdani felkelő által a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott, ezzel közkinccsé váló relikviával és annak történetével ismerkedhetnek meg a látogatók a tárlaton” emelte ki Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a kiállítás október 22-ei megnyitóján. „Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról való megemlékezés még mindig az építkezés stádiumában van” mondta, hozzáfűzve, hogy az emlékhelyek létrehozása mellett „a közös befogadás számára elérhetővé váló rekvizitumokkal, relikviákkal, mind közelebb kell hoznunk a jelenünkhöz a forradalmat leverők által sokáig eltitkolni, meghamisítani igyekezett eseményeket”.


Felidézte, hogy a zászlót, a Széna téri felkelők legendás parancsnoka, Szabó bácsi vitte magával a térre. A forradalom vérbefojtásakor Kellner Lajos Széna téri forradalmár a derekára csavarva menekítette ki az országból a lobogót, hogy az emigráció éveiben újra felbukkanjon olyan helyeken, ahol Kádár János és képviselői megjelentek. „Emlékeztetve őket arra, hogy bár a forradalmat vérbe fojtották és a nép hallgat, nem mindenki felejt” mondta.


_D0A3497_Copy
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár


A rendszerváltás után a zászló hazakerült, hogy az itthoni megemlékezések egyik állandó főszereplője legyen, majd Kellner Lajos végakarata szerint a Magyar Nemzeti Múzeumba került. „A zászló útja tárlat méltó nyitánya a forradalomról és szabadságharcról való holnapi megemlékezéseknek, a Széna téri lyukas zászló pedig megbecsült kincse lesz nem csak a nemzet múzeumának, de immár a magyar népnek is” mondta az államtitkár.


Minden forradalomnak megvannak a maga jelképei: ilyen volt 1848-ban a huszárcsákó vagy a Kossuth-címer, 1956-ban pedig a középen lyukas magyar zászló, amely kiemelkedik a jelképek közül fejtette ki Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A zászló közepéből kivágott Rákosi-címer helyén a lyuk „a nemzet kitépett szívét” jelképezte, a kommunista uralom alatti megaláztatásra, meghurcoltatásra emlékeztette az embereket fűzte hozzá. Varga Benedek hangsúlyozta: ez a zászló nagyon fontos nemzeti jelkép, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy most a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülhetett. „A Magyar Nemzeti Múzeum csak úgy létezhet, ha szimbiózisban áll magával az országgal, ha együtt él a nemzettel, a néppel és a közös emlékezetünk számtalan elemét megőrzi”.


_D0A3487_Copy
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója


Zilahy Miklós, az egyik adományozó felidézte, hogy amikor először látta meg egy körúti ház emeletén a címer nélküli lobogót, úgy érezte „ez a zászló kifejezi mindazt, amit mi egyetemisták akartunk”. Számára a lyuk azt a szabadságot jelentette, amelyen keresztül átnézhetett egy diktatúrák nélküli szabad világba tette hozzá. „Reméljük, hogy a ma és a jövő generációja is megtanulja és felismeri ennek a forradalomnak a jelentőségét, és tudni fogja, hogy az országnak ezen ereklyéje a szabadságnak az ereklyéje” emelte ki.


A Széna téri lobogót három megőrzője, Schrötter Tibor, Sándorffy Ottó és Zilahy Miklós adományozta a múzeumnak. A zászló november 4-ig lesz látható, majd a múzeum gyűjteményébe kerül és később időszaki kiállításokon lesz újra megtekinthető.


_D0A3586_Copy
Zilahy Miklós adományozó


A Magyar Nemzeti Múzeumban október 22-én rendkívüli nyitvatartással, október 23-án pedig egész nap belépő jegy nélkül és ingyenes tárlatvezetésekkel várják a látogatókat. Az állandó kiállítások mellett a forradalom tárgyi emlékeit és jelképeit is megismerhetik közelebbről az érdeklődők, Schrötter Tibor, Sándorffy Ottó és Zilahy Miklós pedig a zászlóhoz és a forradalomhoz kapcsolódó személyes emlékeikről mesélnek az ’56-os tárlaton.



Forrás: MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

apro_mesek_r
2019.01.21

Március 14-től kerül a magyar mozikba Szász Attila Apró mesék című, romantikus, történelmi thrillere, amely a második világháború utáni zűrzavaros Magyarországon játszódik. A főszerepeket Szabó Kimmel Tamás, Kerekes Vica és Molnár Levente alakítja.

A_vihar_kapujaban_HS_r

2019.01.21

A 12. századi Kiotóban a polgárháború elől menekülő házaspár gyilkosság áldozatává válik. Az áldozatok, a tanúk és az elkövetők a kihallgatásokon újra és újra elmesélik a történetet, de mindenki másként emlékezik... Müller Péter Akutagava elbeszélései és Kuroszava filmje nyomán írt, A vihar kapujában című bűnügyi drámáját január 18-án mutatták be a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban.

 

Tornyai15

2019.01.21

Kezdetben Munkácsy látta el Párizsban jó tanácsokkal a tehetséges festőművészt, Tornyai Jánost, de ő mégsem választotta a világhírt. Hazatért szülővárosába, Hódmezővásárhelyre, ahol megpróbálta felpezsdíteni a kulturális életet, és mentette egy eltűnő világ emlékeit. A jó humorú, öniróniától sem ódzkodó Tornyai kiterjedt levelezést is folytatott, üzeneteit gyakran „ecsetölő polgár", Jankó de Nagyravitte" néven írta alá. Születésének 150. évfordulóján népművészeti gyűjteményéből rendeztek kiállítást a nevét viselő vásárhelyi múzeumban Tornyai, a gyűjtő címmel. Terendi Viktória néprajzkutatóval, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.

A Megszállottak kapta a legjobb filmnek járó fődíjat az indiai kolkatai nemzetközi filmfesztiválon (Calcutta International Kult Film Festival). Az alkotás tavaly októberben a világfesztivál előválogatóján már megkapta a legjobb film díját, a január 16-17-én rendezett gálán Kolkatában egy angol és egy japán film társaságában indult a fődíjért, az Arany Róka szoborért, amelyet megnyert. A négy hónapig tartó versengésen 86 ország filmjei vettek részt különböző kategóriákban. A Megszállottak a reformáció emlékéve alkalmából készült 2018-ban, a hitújító Kálvin és a később katolikus szent, Loyolai Ignác szenvedélyes találkozásáról szól. A két főszereplő Szabó Máté és Lux Ádám, az operatőr Kovács Claudia volt. A film az elmúlt hónapokban több nemzetközi fesztiválon bizonyult a legjobbnak, köztük Monacóban, Zürichben és Argentínában.

A Színházi Kritikusok Céhe első alkalommal az 1979/1980-as évad végén adta át a Színikritikusok díját. A 40. évforduló kapcsán induló beszélgetéssorozatban meghívott kritikusokkal és díjazott alkotókkal járják körül, mit jelentett a díj egykor, mit ma. A havi rendszerességgel jelentkező beszélgetéssorozat állandó helyszíne a Három Holló. Az első beszélgetésre 2019. január 29-én 17 órai kezdettel kerül sor.

Több mint 30 koncert várja az érdeklődőket február 9-én a kórusok téli éjszakáján a MagNet Közösségi Házban Budapesten. A közönség belehallgathat hazai, nemzetközi, gyermek és felnőtt kamarakórusok műsorába, fellép többek között az Amagnus Énekegyüttes, a Contrapunto kamarakórus, a Dalinda, a Voice drops, a kecskeméti Kodály Nemzetközi Kamarakórus, a Pax et Bonum Kamarakórus és a Csicsergők gyermekkar.

A vezetőváltásra azért került sor, mert a világ legrégebbi, több mint fél évezrede alapított énekkara pénzügyi botrányba keveredett. A vizsgálat még folyik. A férfikórust mostantól Ferenc pápa ceremóniamestere, Guido Marini vezeti, a pénzügyeiért Guido Pozzo, a Sixtus-kápolna pénzügyi szuperintendánsa felel. A Sixtus-kápolna énekegyüttest 1471-ben alapították, de gyökerei Nagy Gergely pápa idejére (590-604) nyúlnak vissza. A kórus énekel a pápai miséken, emellett koncertezik szerte a világban.

Január 22-én Szentendre Fő terén ismét megrendezik a Himnusz-flashmobot. Budakeszin Pápai Erika színművész önálló estjével lép fel, Szigethalmon Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert zenés pódiumestje várja a Városi Szabadidőközpontban az érdeklődőket. Szombaton Isaszegen hagyományőrző néptáncbemutatót tartanak, Szigethalon Jótékonysági Városi Bált, Vácon folkpartit és táncházat. Lesz bál Vecsésen és Budakalászon is, ahol a XXII. Svábbállal kezdődik a báli szezon.

Nemzetközi egyetemi művészeti fesztivált rendez a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) január 31. és február 3. között; a harmadik alkalommal megvalósuló FACT-en (Festival Arts Cinema Theatre) négy külföldi és két magyarországi egyetem hallgatói mutatkoznak be 12 produkcióval.

fact

Ünnepi esten emlékeznek a magyar kultúra napjára január 22-én a Kölcsey Központ Nagytermében. Az eseményen egyebek mellett átadják a Debrecen Kultúrájáért Díjat, és ünnepi műsort ad a Kodály Filharmónia Debrecen.

Egész éves programsorozattal emlékezik 1989-re idén a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), ahol jelentősen bővül a Seuso-kincset bemutató kiálltás, és többek között az antik Perzsiát és a 19. századi kaliforniai aranyláz magyar szereplőit vizsgáló tárlatok is várhatók.

A magyar kultúra napja alkalmából Madách Imréről és Nyírő Józsefről is megemlékeznek Nógrád megyében, a programok sorában lesz színházi előadás, jubileumi fotókiállítás és versmondó verseny.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma