15_eves

2019.01.18

1944-ben a bevonuló Vörös Hadsereg katonái a világháború alatt és azt követően is a nyílt utcáról tömegesen vittek el civileket a Szovjetunióba kényszermunkára. Az ő sorsukat dolgozza fel a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása a „A pokol bugyrai…" címmel. A Málenkij Robot Emlékhelyen jártunk.

Malenkij_robot
Fotó: Kőrösi Tamás
 

Magyarország az 1944-es német megszállást és a nyilas uralmat követően sem lélegezhetett fel: az országba bevonuló Vörös Hadsereg által ejtett foglyokat, bevagonírozták, majd málenkij robot, azaz kis munka címén kényszermunkára vitték el őket a Szovjetunióba. Malenykaja rabota: a szovjet katonák mindvégig ezt mondogatták, mikor összeszedték a civileket, azt hazudva nekik, hogy 3-5 napra viszik el őket, utak, hidak újjáépítésére. A valóságban ez sokaknak 3-5 évet jelentett a Szovjetunió valamelyik munkatáborában. Tömegesen vittek el nőket, gyermekeket, időseket és várandós asszonyokat egyaránt. Az emberélet nem számított, csak az volt a fontos, hogy a létszám meglegyen.

 

A kiállítás helyszíne a Ferencváros pályaudvar melletti hidegháborús bunker, amely egykor a MÁV légoltalmi óvóhelye és vezetési pontja volt. A vasbeton légókockát ténylegesen egyébként sosem kellett igénybe venni, de megtudtuk, hogy a három szintes torzó körülbelül ötszáz fő befogadására lenne alkalmas, és nemcsak a rombolóaknákkal szemben, hanem biológiai és atomtámadás ellen is védett volna.

 

Az emlékművet, Párkányi Raab Péter szobrász és Birkás Gábor építész alkotását a Kommunizmus Bűnei Alapítvány állíttatta 2017-ben a Gulag-Gupvi emlékévek zárásaként. Az emlékhely két oldalán fél-fél vasúti kocsi lóg ki, előterében egy szoborcsoportokkal egybekomponált vagon áll a talapzaton, mellette pedig láncokból és szögesdrótokból álló kompozíció. Ezzel az erősen szimbolikus alkotással felruházott betontorzó egyértelműen uralja a látványt.

 

Nem véletlen, hogy ebben a betonépítményben kapott helyet a kiállítás. Ugyan a málenkij robotra elhurcolt katonákat és civileket szállító vagonok nem a ferencvárosi pályaudvarról indultak, de Budapest-szerte itt (és Rákosrendezőn) találták a legtöbb szélpostát. Mert akiknél volt valamilyen papír, toll, ceruza, az próbált üzenetet hagyni a családtagoknak, hogy ne várják őket haza. A menetből vagy a marhavagonok rácsozott ablakain keresztül a sűrűn lakott településeken dobálták ki a lapokat, cetliket, ahol a front mögött maradt nők és gyermekek összeszedték és továbbították őket a családtagoknak. A magyar társadalom ekkori összetartását jelzi, hogy a levelek 80-90 százaléka a korabeli Magyarország területén eljutott a címzetthez.

 

Korosi_Tamas_malenkij
Fotó: Kőrösi Tamás


A kiállítás nyolc kamrája az eseményeket időrendben követi végig. Az első két teremben Budapest ostromáról és a legkorábbi elhurcolásokról esik szó. Mivel Malinovszkij marsall jelentésében jóval nagyobb számú ellenséges haderőről számolt be, az 51 napig tartó ostrom után gondot okozott számára a hadifoglyokkal való elszámolás, ezért a fegyveres szovjet katonák, a fogolylétszámot kipótolandó, civileket is befogtak, körülbelül 100 000 főt. A kamrákban propagandaplakátok, térképek, korabeli tárgyak és fényképek mesélnek az eseményekről, de itt találjuk Sári Mihály szélpostáit is, a legfontosabb hadifogoly-gyűjtőtáborok korabeli fotóit. Közép-Európa és az egész Kárpát-medence legnagyobb fogolytábora a ceglédi huszár- és páncélos laktanya, ahol mai napig a téglákba vésve több ezer ott tartozkódó neve maradt fenn.

 

A harmadik kamra az etnikai tisztogatás áldozatairól és a németként jóvátételi közmunkára elhurcoltakról emlékezik meg. Itt szerepelnek azok a láger propaganda képek is, amelyeket a külvilágnak készítettek. Makra Mónikától megtudtuk, hogy valójában ezekhez a fotókhoz a legjobb állapotban levőket válogatták ki, akiket szép ruhába öltöztettek és megkérték, hogy mosolyogjanak. A lágerfocicsapat fényképét nézve kiderült az is, hogy a túlélők közül sokan inkább a táborokban történt pozitív élményekre emlékeznek vissza, például ezekre a bajnokságokra, amikor a különböző lágerekben dolgozó apák és fiaik több év után újra találkozhattak egymással.

 

A negyedik és ötödik kamra tárgyai a szovjet táborrendszerekről mesélnek. A legújabb kutatások alapján azt is tudjuk, hogy akik málenkij roboton voltak, azok a Gupvi lágerrendszerben raboskodtak. A mai Ukrajna és a Baltikum területén körülbelül 6500 kisebb-nagyobb Gupvi tábor létesült.


malenkij_robot_foto_Dabasi_Andras_2018_55
Fotó: Dabasi András

 

A hatodik kamra a halálozások tömegességével szembesíti a látogatót. A hólepte tömegsírt szimbolizáló installáció mellett elhangzott az is, hogy nemcsak az elhunytakat temették el, hanem gyakran a betegeket is bedobálták a holtestek mellé, hogy ne foglalják az ágyakat. Az elhurcoltak nagy része egyébként nem a táborokban hunyt el, hanem még az odavezető úton: a begyűjtést követő gyalogmenetben a hideg miatt vagy a táborokba tartó vonatúton az éheztetés következtében.

 

A hetedik kamra a hazatérést követő időszakot dolgozza föl. Azok helyzete sem volt jobb, akik hazatértek: a túlélőket megfenyegették, hogy az életükkel játszanak, ha beszélni mernek arról, ami a Szovjetúnióban történt velük. Egészen a rendszerváltásig hallgatniuk kellett, és mai napig vannak olyanok, akik félelemből nem beszélnek az őket ért traumákról.

 

Az utolsó kamrában a málenkij robot utóhatásáról esik szó. Itt látjuk a különféle emlékműveket, valamint a témában megjelent szakirodalom legfontosabb forrásait. A fogadó térben néhány túlélő visszaemlékezéseit hallgathatjuk meg.

 

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017. november 25-én, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján megnyílt kiállítótere azért igazán jelentős, mert lehetőséget ad arra, hogy több évtizedes hallgatás után az egyéni tragédiák és a közös traumák kibeszélhetővé és feldolgozhatóvá váljanak. A téma kutatása folyamatosan zajlik, egyre több részlet lesz látható, ami által megismerhetjük a korszak borzalmait.


Kocsis Katica

KAD_Kultura_596x90_002

szir_001

2019.08.17

Mivel hat legmélyebben egy háború, ha nem azzal, hogy a számok és adatok mellett arcot, arcokat kap? Hogy testközelbe kerül, megérint. Az augusztus 14-én a Párbeszéd Házában Aleppo. Háború. Újjászületés – A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szíriában címmel nyílt páros fotókiállítás a szíriai háborúba visz el.

ART_LABEL

2019.08.17

A Sziget Fesztivál Európa egyik legnagyobb könnyűzenei és kulturális rendezvényeként vonzó célpont: tavaly több mint félmillió embert látott vendégül a Hajógyári. A számos külföldi országból érkező fesztiválozót elsősorban a világhírű előadók koncertjei csábítják hozzánk, ám nem érdemes elmenni a Sziget kínálta további programok és élmények mellett sem. Az Art Label Budapest sátrában töltöttem két és fél napot.

barokk_randevu_denes_viktor_res

2019.08.16

Bach ritkán felcsendülő világi kantátáját, a Phoebus és Pánt mutatják be augusztus 24-én a Gödöllői Királyi Kastélyban. A Barokk randevú programjában felcsendülő előadás az emelkedett és hétköznapi művészet párharcáról szól. Dénes Viktor rendező úgy véli: a lényeg, hogy életre keljen a koncertterembe álmodott történet a színpadon.

Több mint százezer éves erdei őselefánt maradványait találták meg a második varsói metróvonal építése közben. A 115-130 ezer évvel ezelőtt élt nőstény mintegy hét tonnás lehetett, medence- és lábszárcsontjaira hat méterrel a felszín alatt bukkantak rá. Utoljára az 1960-as években történt hasonló felfedezés Lengyelországban, a most előkerült csontmaradványokat a helyszínen állítják majd ki egy üvegvitrinben.

A VisitEngland frissen közzétett összesítése szerint a Tate Modern múzeum volt Anglia leglátogatottabb ingyenes turistalátványossága. Az intézmény 5,87 millió embert vonzott tavaly, a legnépszerűbb fizetős hely – az előző évekhez hasonlóan – a londoni Tower volt 2,6 millió látogatóval. Több mint 1500 turisztikai célpont adatait összesítve készült a jelentés, mely alapján az is megállapítható, hogy az angliai nevezetességek látogatottsága – különös tekintettel a múzeumokra és galériákra – két százalékkal nőtt.

Peter Fonda 79 éves volt. A hollywoodi filmvilág egyik ismert családjából származott: édesapja a filmművészet nagy öregje, a néhai Henry Fonda, nővére Jane Fonda, leánya a szintén színésznő Bridget Fonda.

Karrierje az 1960-as évek ellenkultúrájának mozgalma idején ívelt fel. Legismertebb filmje az 1969-ben bemutatott Szelíd motorosok, amelynek társ-forgatókönyvírója is volt. Mintegy száz film alkotója volt: színészként, forgatókönyvíróként, rendezőként. Kétszer jelölték Oscar-díjra: 1970-ben a Szelíd motorosok forgatókönyvírójaként, illetve 1998-ban a legjobb férfi alakításért az Ulee aranya című filmben, ez utóbbiért Golden Globe-díjat kapott.

Több mint másfél méteres ősi pingvin maradványait azonosítottak Új-Zéland déli részén. A fosszíliákat 2018-ban fedezte fel egy amatőr paleontológus, az 56-66 millió évvel ezelőtt élt madár nagyjából 80 kilogrammos lehetett, így nem tűnik ki a sziget gigantikus, kihalt élőlényeinek sorából. Szakértők a csontok elemzése alapján arra jutottak, hogy azok egy eddig ismeretlen fajhoz tartoznak, melynek a crossvallia waiparensis nevet adták.

Bár számos új film forgalmazását kezdték meg a hétvégén az észak-amerikai mozik, a Universal stúdió Halálos iramban: Hobbs & Shaw című filmje megtartotta vezető helyét a kasszasikerlisták élén. A Dwayne Johnson és Jason Statham főszereplésével készült misztikus akciófilmre 25,4 millió dollárért váltottak jegyet forgalmazása második hétvégéjén. Kilenc nap után a film 108 millió dollár jegybevételt hozott az észak-amerikai mozikban és 224 millió dollárt külföldön.

Ma kezdődik és három napon át tart a Koronázási Szertartásjáték Székesfehérváron, ahol IV. Béla koronázása elevenedik meg.

koronazas01

Augusztus 17-én kezdődik Tatán a barokk zenei fesztivál, az egyhetes rendezvénysorozat programjában többször közreműködnek az ugyanebben az időben zajló Schiffer Ervin Nemzetközi Zenei Mesterkurzus hallgatói.

Augusztus 22-én rendezik meg a 12. Győri Bor-, Borlovag- és Gasztronómiai Fesztivált, majd a magyar és külföldi előadókat is összefogó Total Dance Festival látványos show-műsorával augusztus 24-én zárják a nyári fesztiválsorozatot Győrben.

Változatos és színes műsorral várja az érdeklődőket Pakson a Nemzetközi Fúvós Napok Fesztivál. Augusztus 23. és 25. között – a kiváló hazai zenészek mellett – külföldi vendégek is érkeznek a rendezvényre több európai országból és Japánból.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma