GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2011.05.14
Vida Virág
Ki mer ma hinni egy idealistának? Abban a korban, amikor családok veszítik el otthonukat, amikor már nem megbotránkoztató a nyílt szexualitás sem? És ki mert hinni egy idealistának az inkvizíció korában vagy az ötvenes évek Magyarországán, amikor bárkit, bármikor elvihetett a fekete autó? A békéscsabai La Mancha lovagja előadás most mégis azt szeretné elhitetni velünk, hogy idealisták márpedig léteznek és mindig is léteztek. KRITIKA
 
A rettegett fekete autó, egy igazi Pobjeda gördül a porondszínház közepére a múltból, nyitányként; szimbolikusan mintegy előrevetítve a fenyegetettséget, amelyre a lázadók vagy másként gondolkodók számíthatnak. Hiszen maga a búsképű lovag, a megállíthatatlan szélmalomharcos sem más, mint Cervantes börtönben fogant, örökérvényű hőse, aki köré (láz)álmai vetítenek fénylő világot a valóság kopársága helyett, és aki saját maga által kijelölt útján halad, fittyet hányva a társadalom elvárásaira. Olyan nemes lelkű figura, akinek még van hite, aki képes másként látni ezt a világot, de akit kitaszít, vagy legjobb esetben is megvet, esetleg ép elméjét kétségbe vonva megbélyegez a közösség, amelyben él. Minden kornak megvannak a maga Don Quijote-éi, erre a fontos felismerésre helyezi - többek között - a hangsúlyt Fekete Péter, az előadás rendezője. Szereplőválasztása telitalálat; Cserna Antal nem csak külső adottságaiban tökéletesen hiteles Don Quijote, hanem játéka magával ragadó, a színész mintha magába szívná a Cervantes-i sorokat és üzeneteket, saját személyiségével egybeforr a karakter. Az énekszámai olykor technikailag bizonytalanul kezdődnek, de a refrén minden alkalommal kinyílik és a nagy belső erőtől élettelivé válik. A legjobb énekesi teljesítménnyel ezúttal a tavalyi Aida, a mostani Antonia, Gubik Petra rukkol elő, de nyomában közvetlenül - a karakternek megfelelően - sokrétű színészi megformálással arató Lapis Erika jár, Aldonza/Dulcinea szerepében. A Sancho-t játszó Csomós Lajos nem túl szerencsés a dalok tekintetében ezzel a musicallel, mert nincs igazán jó nótája a karakternek. Emlékezetes azonban az a capellában előadott dala, amelyben Dulcinea részére közvetíti a La Mancha lovagjának szerelmes sorait. A Padre szerepében feltűnő Gulyás Attila szerepe ugyan egysíkú, fejlődésre alkalmatlan, a színész hangi adottságai azonban meggyőzőek.
 
A kellékekkel és szereplőkkel telített színpadi látvány és a különböző korok közti kontaktus megteremtői a Cervantes ládájából előbújó artisták, akik nemcsak a nézők szórakoztatását szolgálják, hanem erős kohéziós erővel is bírnak - összefogják a darab egészét. A mutatványosok mellett a látványhoz komolyan hozzájárul a természetes mozgásokra épülő koreográfia, mint például a falra felkúszó Aldonzát ölelő, falból kinyúló kezek látványa. Igaz, időnként hiányzik egy-egy nagyobb formátumú, forró spanyol paso doble vagy flamenco-betét.
 
A direktor-rendező egyébként maga is idealista. Hisz a darabban, joggal hisz társulatában és hisz abban, hogy egy majd' ötven éves musicalen keresztül képes megmutatni három korszak - Cervantes kora, az ötvenes évek és napjaink Magyarországának - egybecsengéseit. Merészen vállalja elmúlt korok kritikáját és érzékenyen reflektál mai valóságunkra is. Megtalálja azokat az elemeket, amelyeket Dale Wassermann szövegei nem tartalmaznak, az egyik ilyen a kilakoltatás fájdalmas pillanata, mellyel nem csak az ötvenes évek ÁVÓ-tól rettegő nemzedéke tapasztalhatott meg, hanem a mai társadalom is.
A merész anakronizmus, a percenként váltakozó, bravúrosabbnál bravúrosabb és rengeteg hibalehetőséget magában hordozó szcenikai megoldások, az artisták állandó jelenléte, akár zavaróak is lehetnének, de Fekete Péternek sikerül a kezében tartani a gyeplőt; jól mozgatja a szálakat mind színpadképben, mind színészvezetésben és jelenetkezelésben is; az arányok nem csúsznak meg, csak egy-két helyen, de jelentéktelen mértékben. Fogadjuk el ettől a társulattól, hogy a hit mindennél fontosabb és az idealisták csillaga sohasem áldozhat le, mert ahogyan Don Quijote de La Macha mondja: "Az életet nem olyannak kell elfogadni, amilyen, hanem amilyen lehetne."

plakat003

2012.08.31
Első hallásra kevésnek tűnhet az idei Velencei Építészeti Biennále főkurátora, David Chipperfield neves építész által választott hívószó, ami köré a nemzeti pavilonok és a központi kiállítás épült: „Common Ground”, azaz közös alap. KRITIKA
2012.08.31
A balladás novellák emlékezője nagyjából ugyanaz a férfi, aki természetesen valamikor volt gyerek és kamasz, vagy most is az, ha szorongató visszautat tesz az időben, mely a rekonstrukció során ugyancsak tartogat meglepetéseket, újabb lelki erőpróbákat. KRITIKA
2012.08.31
Itthon kevesen ismerték Vázsonyi Vilmost, a századfordulón élt demokrata politikus, igazságügyi miniszter unokáját, egy nagy múltú család utolsó közvetlen leszármazottját. Zeke Gyula és Hadas Miklós kötete erre a különleges emberre emlékezik, aki úgy élt és úgy is halt meg, ahogyan senki más. KRITIKA

2019. nyarán 280 magyar cserkész utazik az Egyesült Államokban megrendezendő 24. Cserkész Világtalálkozóra. A magyar kontingens közel két éve készül, hogy a résztvevők a legtöbbet hozhassák ki a 40 000 fős táborból. A szervezet célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a cserkészet nemzeteken átívelő hagyományát, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak mindennapi életükben. A következő alkalommal West Virginia állam ad otthont a multikulturális eseménynek.

Korniss Péter fotográfus életművének négy szakaszát áttekintő kiállítás nyílik Változás címmel április 10-én a római Museo di Roma in Trasteverében. A négy szekcióból álló kiállítás azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek a művész életművének legfontosabb szellemi ívét adják. A tárlat több mint fél évszázadot fog át az erdélyi Szék falu első táncházas képeitől (1967) az Erdélyi asszonyok Budapesten című fotósorozatig (2014-17), a látogató elé tárva a társadalmi változásokat elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete minden évben kiosztja az Év Levéltári Kiadványa díjat. A Levéltári adatbázisok online hozzáféréssel kategóriában idén a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Párt-Állam-Párt című, közös adatbázisa ért el első helyezést.

Öt ismeretlennek észrevétlenül sikerült felakasztania egy portrét a Kreml mellett lévő Állami Történeti Múzeumban. Kedden egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig a moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, magára vonva a látogatók figyelmét, ezalatt egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A múzeum szerint modern művészek performanszáról volt szó. Vasárnap a történeti múzeumban ismeretlenek az utolsó cár, II. Miklós feleségét ábrázoló portrét akasztottak a falra észrevétlenül. A csoport egyik tagja elvonta a teremőr figyelmét, a többiek pedig kifüggesztették a portrét, amelynek a kerete is alig ütött el a többiétől.

A magyar származású Henrik Szanto műve, a kilenc y betűt tartalmazó Hyppytyynytyydytys érdemelte ki a legszokatlanabb könyvcím díját a vasárnap zárult lipcsei könyvvásáron. A 30 éves slammer édesanyja finn, édesapja magyar, Németországban született és nőtt fel, jelenleg Bécsben él. A könyvben tizenkét slam szöveg olvasható. A szerző elmondta, hogy a Hyppytyynytyydytys egy műszó, ami finnül azt az örömöt fejezi ki, amikor valaki párnákon ugrál. A legszokatlanabb könyvcímet hatodik alkalommal díjazták a lipcsei könyvvásáron egy online olvasói közösség és a zsűri szavazatai alapján.

Négy izgalmas kortárs észt filmet és egy friss animációs kisfilmekből álló válogatást tekinthetnek meg a filmrajongó érdeklődők a 12. Észt Hét keretében, 2019. március 25. és 29. között. A programsorozat szegedi helyszíne a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház lesz.

The_Little_Comrade

Beszélgetés-sorozat Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval – éves megszakításokkal címmel tartanak irodalmi estet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban március 26-án 18 órakor, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban március 27-én 17 órakor, valamint a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szállodában 28-án 20 órakor.

21. alkalommal rendezik meg a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját március 28. és 30. között Pécsett; a programsorozat keretében jubileumi koncertet, kiállítást és famíves fesztivált is tartanak.

Idén Debrecen is csatlakozik az Irodalom éjszakája programsorozathoz. A budapesti Radnóti Színház és a debreceni Csokonai Színház színészei olvasnak fel huszonkét ország irodalmából március 28-án Terézváros és Debrecen rendhagyó helyszínein. A kortárs irodalmi részleteket összekötő tematika idén a családi fészek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma