NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2011.05.14
Vida Virág
Ki mer ma hinni egy idealistának? Abban a korban, amikor családok veszítik el otthonukat, amikor már nem megbotránkoztató a nyílt szexualitás sem? És ki mert hinni egy idealistának az inkvizíció korában vagy az ötvenes évek Magyarországán, amikor bárkit, bármikor elvihetett a fekete autó? A békéscsabai La Mancha lovagja előadás most mégis azt szeretné elhitetni velünk, hogy idealisták márpedig léteznek és mindig is léteztek. KRITIKA
 
A rettegett fekete autó, egy igazi Pobjeda gördül a porondszínház közepére a múltból, nyitányként; szimbolikusan mintegy előrevetítve a fenyegetettséget, amelyre a lázadók vagy másként gondolkodók számíthatnak. Hiszen maga a búsképű lovag, a megállíthatatlan szélmalomharcos sem más, mint Cervantes börtönben fogant, örökérvényű hőse, aki köré (láz)álmai vetítenek fénylő világot a valóság kopársága helyett, és aki saját maga által kijelölt útján halad, fittyet hányva a társadalom elvárásaira. Olyan nemes lelkű figura, akinek még van hite, aki képes másként látni ezt a világot, de akit kitaszít, vagy legjobb esetben is megvet, esetleg ép elméjét kétségbe vonva megbélyegez a közösség, amelyben él. Minden kornak megvannak a maga Don Quijote-éi, erre a fontos felismerésre helyezi - többek között - a hangsúlyt Fekete Péter, az előadás rendezője. Szereplőválasztása telitalálat; Cserna Antal nem csak külső adottságaiban tökéletesen hiteles Don Quijote, hanem játéka magával ragadó, a színész mintha magába szívná a Cervantes-i sorokat és üzeneteket, saját személyiségével egybeforr a karakter. Az énekszámai olykor technikailag bizonytalanul kezdődnek, de a refrén minden alkalommal kinyílik és a nagy belső erőtől élettelivé válik. A legjobb énekesi teljesítménnyel ezúttal a tavalyi Aida, a mostani Antonia, Gubik Petra rukkol elő, de nyomában közvetlenül - a karakternek megfelelően - sokrétű színészi megformálással arató Lapis Erika jár, Aldonza/Dulcinea szerepében. A Sancho-t játszó Csomós Lajos nem túl szerencsés a dalok tekintetében ezzel a musicallel, mert nincs igazán jó nótája a karakternek. Emlékezetes azonban az a capellában előadott dala, amelyben Dulcinea részére közvetíti a La Mancha lovagjának szerelmes sorait. A Padre szerepében feltűnő Gulyás Attila szerepe ugyan egysíkú, fejlődésre alkalmatlan, a színész hangi adottságai azonban meggyőzőek.
 
A kellékekkel és szereplőkkel telített színpadi látvány és a különböző korok közti kontaktus megteremtői a Cervantes ládájából előbújó artisták, akik nemcsak a nézők szórakoztatását szolgálják, hanem erős kohéziós erővel is bírnak - összefogják a darab egészét. A mutatványosok mellett a látványhoz komolyan hozzájárul a természetes mozgásokra épülő koreográfia, mint például a falra felkúszó Aldonzát ölelő, falból kinyúló kezek látványa. Igaz, időnként hiányzik egy-egy nagyobb formátumú, forró spanyol paso doble vagy flamenco-betét.
 
A direktor-rendező egyébként maga is idealista. Hisz a darabban, joggal hisz társulatában és hisz abban, hogy egy majd' ötven éves musicalen keresztül képes megmutatni három korszak - Cervantes kora, az ötvenes évek és napjaink Magyarországának - egybecsengéseit. Merészen vállalja elmúlt korok kritikáját és érzékenyen reflektál mai valóságunkra is. Megtalálja azokat az elemeket, amelyeket Dale Wassermann szövegei nem tartalmaznak, az egyik ilyen a kilakoltatás fájdalmas pillanata, mellyel nem csak az ötvenes évek ÁVÓ-tól rettegő nemzedéke tapasztalhatott meg, hanem a mai társadalom is.
A merész anakronizmus, a percenként váltakozó, bravúrosabbnál bravúrosabb és rengeteg hibalehetőséget magában hordozó szcenikai megoldások, az artisták állandó jelenléte, akár zavaróak is lehetnének, de Fekete Péternek sikerül a kezében tartani a gyeplőt; jól mozgatja a szálakat mind színpadképben, mind színészvezetésben és jelenetkezelésben is; az arányok nem csúsznak meg, csak egy-két helyen, de jelentéktelen mértékben. Fogadjuk el ettől a társulattól, hogy a hit mindennél fontosabb és az idealisták csillaga sohasem áldozhat le, mert ahogyan Don Quijote de La Macha mondja: "Az életet nem olyannak kell elfogadni, amilyen, hanem amilyen lehetne."
2012.08.31
Első hallásra kevésnek tűnhet az idei Velencei Építészeti Biennále főkurátora, David Chipperfield neves építész által választott hívószó, ami köré a nemzeti pavilonok és a központi kiállítás épült: „Common Ground”, azaz közös alap. KRITIKA
2012.08.31
A balladás novellák emlékezője nagyjából ugyanaz a férfi, aki természetesen valamikor volt gyerek és kamasz, vagy most is az, ha szorongató visszautat tesz az időben, mely a rekonstrukció során ugyancsak tartogat meglepetéseket, újabb lelki erőpróbákat. KRITIKA
2012.08.31
Itthon kevesen ismerték Vázsonyi Vilmost, a századfordulón élt demokrata politikus, igazságügyi miniszter unokáját, egy nagy múltú család utolsó közvetlen leszármazottját. Zeke Gyula és Hadas Miklós kötete erre a különleges emberre emlékezik, aki úgy élt és úgy is halt meg, ahogyan senki más. KRITIKA

A 100 éve született Alekszandr Szolzsenyicin prófétai erejű írásai a 20. század talán legerőteljesebb irodalmi művei, amelyekkel a szovjet kommunizmus nyomorúságait és szenvedéseit leplezte le. Andrej Kovalcsuk egészalakos bronzszobrát a Nobel-díjas orosz íróról elnevezett moszkvai utcában avatták fel.

Beethoven IX. szimfóniáját szólaltatja meg az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Dubóczky Gergely vezényletével pénteken és vasárnap a lipcsei Gewandhausban az Armel Opera Festival felkérésére. A koncerteken a szimfonikusok mellett közreműködik az Alba Regia Vegyeskar és a Primavera Kórus, valamint Sarah Kuffner szoprán, Anna Werle mezzoszoprán, Daniel Pataky tenor és Sebastian Pilgrim basszus.

Az Armel Opera Festival elsősorban operaritkaságokat és kortárs műveket mutat be. Az elmúlt 11 évben a világ minden részéről több mint 55 operát állított színpadra Budapesten és Bécsben. Különlegessége, hogy az évente öt új produkciót bemutató fesztivál nemzetközi előadói versennyel párosul, a művészi teljesítményeket nemzetközi zsűri értékeli.

A székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekar több mint egy évszázados múltra tekint vissza. Az együttes repertoárja a barokktól napjaink zenéjéig terjed, kiemelt figyelmet szentelve az oratórikus műfajoknak.

A történet öt gyerekkori barátról szól, akiket 20 év kihagyás után újra összehoz életük legőrültebb és legkockázatosabb kalandja: a pesti balhé. A legsikeresebb tévésorozatokat jegyző Lóth Balázs első mozifilmjének forgatókönyvét az HBO forgatókönyvíró verseny fődíjasával, Kis-Szabó Márkkal és Inotay Ákossal közösen jegyzi. A vígjátékot 327 millió forinttal támogatja a Magyar Nemzeti Filmalap.

Öt év késéssel és a tervezett költség duplájáért felépült a világon páratlan kulturális komplexum, a berlini Múzeumsziget új, David Chipperfield brit sztárépítész tervezte fogadóépülete, a James Simon Galéria. A nagyközönség 2019 júliusától veheti birtokba a 4600 négyzetméteres galériát. A James Simon (1851-1932) berlini mecénás nevét viselő épület fogja kezelni a világörökségi listán szereplő múzeumkomplexum öt intézményébe, a világhírű Pergamon Múzeumba, az Altes és a Neues Museumba, az Alte Nationalgalerie-ba és a Bode Múzeumba özönlő tömeget, évi 2-3 millió embert. A Múzeumsziget a német főváros egyik legfőbb nevezetessége.

A tavaly elhunyt francia üzletember és műgyűjtő legendás könyvtárának 130 darabja között 15. századi kéziratok is szerepelnek. A könyvek többsége irodalmi mű, de mitológiai, botanikai és politikai tárgyú kötetek is találhatók a könyvtárban.

Bergé Yves Saint-Laurent társa, menedzsere és bizalmi embere volt. Együtt alapították 1961-ben a legendás divatházat, mely a dizájner nevét viseli.

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Pro_Urbe

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

Bach-művek, spirituálék és karácsonyi dalok is megszólalnak a Magyar Rádió Gyermekkórusának koncertjén pénteken a Müpában. A Gyermekkórus együttesei – a Picurkák, a Palánták és a Nagy korus – mellett fellép a Magyar Rádió Énekkara és a Szimfonikus Zenekar kis együttese is.

„Most már túl vagyok a veszélyen” – így sóhajtott fel a kilences sorszámú szimfóniák elhíresült végzetességét babonásan átérző Gustav Mahler a maga IX. szimfóniájának befejezése után, a mű születését azonban csak alig egy évvel élte túl. A nagyszabású – Molnár Antal zenetudós szerint – végső üzenete: Ember, légy jó! Ezt a művet is hallhatjuk Mozart Három német tánca és Mendelssohn e-moll hegedűversenye mellett a Concerto Budapest előadásában december 16-án a Müpában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma