fejlec_okt.18

2011.05.14
Vida Virág
Ki mer ma hinni egy idealistának? Abban a korban, amikor családok veszítik el otthonukat, amikor már nem megbotránkoztató a nyílt szexualitás sem? És ki mert hinni egy idealistának az inkvizíció korában vagy az ötvenes évek Magyarországán, amikor bárkit, bármikor elvihetett a fekete autó? A békéscsabai La Mancha lovagja előadás most mégis azt szeretné elhitetni velünk, hogy idealisták márpedig léteznek és mindig is léteztek. KRITIKA
 
A rettegett fekete autó, egy igazi Pobjeda gördül a porondszínház közepére a múltból, nyitányként; szimbolikusan mintegy előrevetítve a fenyegetettséget, amelyre a lázadók vagy másként gondolkodók számíthatnak. Hiszen maga a búsképű lovag, a megállíthatatlan szélmalomharcos sem más, mint Cervantes börtönben fogant, örökérvényű hőse, aki köré (láz)álmai vetítenek fénylő világot a valóság kopársága helyett, és aki saját maga által kijelölt útján halad, fittyet hányva a társadalom elvárásaira. Olyan nemes lelkű figura, akinek még van hite, aki képes másként látni ezt a világot, de akit kitaszít, vagy legjobb esetben is megvet, esetleg ép elméjét kétségbe vonva megbélyegez a közösség, amelyben él. Minden kornak megvannak a maga Don Quijote-éi, erre a fontos felismerésre helyezi - többek között - a hangsúlyt Fekete Péter, az előadás rendezője. Szereplőválasztása telitalálat; Cserna Antal nem csak külső adottságaiban tökéletesen hiteles Don Quijote, hanem játéka magával ragadó, a színész mintha magába szívná a Cervantes-i sorokat és üzeneteket, saját személyiségével egybeforr a karakter. Az énekszámai olykor technikailag bizonytalanul kezdődnek, de a refrén minden alkalommal kinyílik és a nagy belső erőtől élettelivé válik. A legjobb énekesi teljesítménnyel ezúttal a tavalyi Aida, a mostani Antonia, Gubik Petra rukkol elő, de nyomában közvetlenül - a karakternek megfelelően - sokrétű színészi megformálással arató Lapis Erika jár, Aldonza/Dulcinea szerepében. A Sancho-t játszó Csomós Lajos nem túl szerencsés a dalok tekintetében ezzel a musicallel, mert nincs igazán jó nótája a karakternek. Emlékezetes azonban az a capellában előadott dala, amelyben Dulcinea részére közvetíti a La Mancha lovagjának szerelmes sorait. A Padre szerepében feltűnő Gulyás Attila szerepe ugyan egysíkú, fejlődésre alkalmatlan, a színész hangi adottságai azonban meggyőzőek.
 
A kellékekkel és szereplőkkel telített színpadi látvány és a különböző korok közti kontaktus megteremtői a Cervantes ládájából előbújó artisták, akik nemcsak a nézők szórakoztatását szolgálják, hanem erős kohéziós erővel is bírnak - összefogják a darab egészét. A mutatványosok mellett a látványhoz komolyan hozzájárul a természetes mozgásokra épülő koreográfia, mint például a falra felkúszó Aldonzát ölelő, falból kinyúló kezek látványa. Igaz, időnként hiányzik egy-egy nagyobb formátumú, forró spanyol paso doble vagy flamenco-betét.
 
A direktor-rendező egyébként maga is idealista. Hisz a darabban, joggal hisz társulatában és hisz abban, hogy egy majd' ötven éves musicalen keresztül képes megmutatni három korszak - Cervantes kora, az ötvenes évek és napjaink Magyarországának - egybecsengéseit. Merészen vállalja elmúlt korok kritikáját és érzékenyen reflektál mai valóságunkra is. Megtalálja azokat az elemeket, amelyeket Dale Wassermann szövegei nem tartalmaznak, az egyik ilyen a kilakoltatás fájdalmas pillanata, mellyel nem csak az ötvenes évek ÁVÓ-tól rettegő nemzedéke tapasztalhatott meg, hanem a mai társadalom is.
A merész anakronizmus, a percenként váltakozó, bravúrosabbnál bravúrosabb és rengeteg hibalehetőséget magában hordozó szcenikai megoldások, az artisták állandó jelenléte, akár zavaróak is lehetnének, de Fekete Péternek sikerül a kezében tartani a gyeplőt; jól mozgatja a szálakat mind színpadképben, mind színészvezetésben és jelenetkezelésben is; az arányok nem csúsznak meg, csak egy-két helyen, de jelentéktelen mértékben. Fogadjuk el ettől a társulattól, hogy a hit mindennél fontosabb és az idealisták csillaga sohasem áldozhat le, mert ahogyan Don Quijote de La Macha mondja: "Az életet nem olyannak kell elfogadni, amilyen, hanem amilyen lehetne."
2012.08.31
Első hallásra kevésnek tűnhet az idei Velencei Építészeti Biennále főkurátora, David Chipperfield neves építész által választott hívószó, ami köré a nemzeti pavilonok és a központi kiállítás épült: „Common Ground”, azaz közös alap. KRITIKA
2012.08.31
A balladás novellák emlékezője nagyjából ugyanaz a férfi, aki természetesen valamikor volt gyerek és kamasz, vagy most is az, ha szorongató visszautat tesz az időben, mely a rekonstrukció során ugyancsak tartogat meglepetéseket, újabb lelki erőpróbákat. KRITIKA
2012.08.31
Itthon kevesen ismerték Vázsonyi Vilmost, a századfordulón élt demokrata politikus, igazságügyi miniszter unokáját, egy nagy múltú család utolsó közvetlen leszármazottját. Zeke Gyula és Hadas Miklós kötete erre a különleges emberre emlékezik, aki úgy élt és úgy is halt meg, ahogyan senki más. KRITIKA

Nem indul Bulgária a jövő évi tel-avivi Eurovíziós Dalfesztiválon. A döntést a Bolgár Nemzeti Televízió (BNT) igazgatótanácsa hozta meg és pénzügyi okokkal magyarázta azt. A BNT vezetése a bolgár közszolgálati televízió honlapján megjelent közleményben hozta nyilvánosságra a döntést. A lépést azzal indokolta, hogy az része az általános kiadásoptimalizálási programjuknak.

Közvetlenül 24 milliárd forint jut a kulturális területre az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból (EFOP) a 2014 és 2020 közötti időszakban – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára október 15-én Debrecenben. Vitályos Eszter az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Partnerségben a könyvtárral című nemzetközi tudományos konferenciáját megelőző sajtótájékoztatón kiemelte: 2014 és 2020 között az EFOP keretén belül összesen 952 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből a forrásból jut 24 milliárd forint a kultúrára.

Kulturális programjainak dokumentálására hirdet ösztöndíjpályázatot fiatal fotósok számára a pécsi Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK). A pályázat nyertese egy éven át havi bruttó 30 ezer forintos ösztöndíjban részesül és saját kiállítást szervezhet a ZSÖK valamely kiállítóhelyén, amelyhez további 30 ezer forintos támogatást kap. A jelentkezni felsőfokú vizuális vagy média képzésben, vagy érettségi után fotográfus szakképzésben résztvevő, vagy ilyen végzettséget három éven belül szerzett fotósok tudnak. A pályázatokat december 2-áig várják. További részletek ITT találhatók.

Kihirdették a Central European String Quartet (CESQ) nemzetközi zeneszerzőverseny díjazottjait; a megmérettetésre 75 pályamű érkezett. Első helyezést ért el Leonardo Mezzalira (Olaszország), második helyezést Johannes X. Schachtner (Németország), harmadik helyezést pedig Zámbó Jonatán (Magyarország) pályaműve. Pacsirta Díjat kapott Krasimir Draganov Taskov (Bulgária), a Zeneakadémia Alapítvány Díjában Balogh Máté darabja részesült. A leginnovatívabb pályamű különdíját Amy Brandon (Kanada), a legszórakoztatóbb pályamű különdíját Hszüpin Ma (Kína) nyerte el.

Az emberi lélek áll a szentendrei MűvészetMalom új kiállításának középpontjában: a Rényi Katalin festő, grafikus munkáiból 21 gramm címmel rendezett tárlat október 13-án nyílt meg. Rényi Katalin munkáira jellemző, hogy összekapcsolódnak, installatív módon lehet bemutatni őket. A tárlaton látható művek felerősítik egymást, együtt érdemes szemlélni őket, a kiállítás maga is egy megformált egység, egyfajta műalkotás. A 2019. február 17-ig látható kiállításon szereplő művek tárgya minden esetben a lélek vagy a lélekhez kapcsolódó valamilyen transzcendens esemény, olykor misztérium.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma