2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2018.08.24

Panteon címmel nyílt kiállítás a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből augusztus 22-én a Pesti Vigadóban. A közönség 77 Székelyföldről érkezett festménnyel, grafikával és szoborral találkozhat, amelyek mind fontos részei az egységes magyar kultúrának – mondta a tárlat megnyitóján Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

Hiánypótló tárlat látható augusztus 23-ától a Pesti Vigadóban, hiszen száz éve nem volt példa Budapesten hasonló bemutatkozásra – emlékeztetett a kiállítás 22-ei megnyitóján Potápi Árpád János. Hozzátette: a közönség most 77 Székelyföldről érkezett festménnyel, grafikával és szoborral találkozhat, amelyek mind elválaszthatatlan részei az egységes magyar kultúrának.


Panteon2
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár
a Panteon című kiállítás megnyitóján

 


Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója hangsúlyozta: felemelő érzés a Pesti Vigadó impozáns kiállítótermében látni a Sepsiszentgyörgyön őrzött műkincseket; reményei szerint ezzel az anyaggal némileg meghálálhatják az anyaország és a magyar kormányzat támogatását. A 140 éves Székely Nemzeti Múzeum háromezer darabos gyűjteményt őriz, melynek zöme adományként került az intézménybe, de az utóbbi időben, tudatosan, vásárlások útján is gyarapodik az anyag. Most ideje a gyűjtemény legjavát megmutatni Budapesten is – fogalmazott a múzeumigazgató. Vargha Mihály elmondása szerint a kiállítással egy másfajta, a sztereotípiáktól eltérő képet szeretnének bemutatni Erdélyről: „az igazi erdélyiséget”.


Panteon1
Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója
a Panteon című kiállítás megnyitóján

 

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben Sepsiszentgyörgy kivívta magának a Székelyföld kulturális fővárosa címet, hiszen a háromszéki település számtalan zenei, színházi, képzőművészeti eseménynek ad otthont. Mint felidézte: a múzeum ilyen jelentőségű bemutatkozására legutóbb egy évszázada, Párizsban került sor. Az utóbbi években azonban „nagyot fordult a magyar kultúrpolitika kereke”, erről tanúskodik a Magyar Nemzeti Galéria által három éve rendezett, erdélyi témájú, nagyszabású képzőművészeti kiállítás is – jegyezte meg Tamás Sándor, aki a bemutatott anyagból kiemelte mások mellett Szervátiusz Jenő, Mattis Teutsch János, Nagy Imre, Gyárfás Jenő, Ziffer Sándor, Baász Imre, Plugor Sándor és Jecza Péter munkáit.


Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese elmondta: minden kiállított mű mögött hatalmas mennyiségű anyag húzódik meg, a 19. századi gyűjtemény azonban csak jelzésszerűen bukkan fel a mostani tárlaton, hiszen ennek fókusza az elmúlt száz év. A művészettörténész kiemelte azokat a festőket – például Nagy Istvánt és Koszta Józsefet –, akik mind az erdélyi, mind az alföldi festészet fontos alkotóinak számítanak, hozzátéve: a kiállításban néhány román és szász művész munkái is jelzik a gyűjtemény sokszínűségét.


Panteon3

 

Stefanovits Péter képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy több határon túli magyar város őriz lappangó, titkokat hordozó művészeti „kincseskamrákat”, melyeket kevésbé ismer a budapesti közönség. Ezért is fontos, hogy most ezeknek a gyűjteményeknek az egyike bemutatkozhat a Pesti Vigadóban – mutatott rá.

 

A sepsiszentgyörgyi múzeum anyagából nyílt tárlat szeptember 30-áig látható a Pesti Vigadó ötödik emeleti kiállítóterében.



Forrás: MTI

Fotó: MTI/Soós Lajos

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

A Királyok völgyéből a gízai piramisok közelében épülő Egyiptomi Nagymúzeumba szállították át Tutanhamon külső aranyozott fakoporsóját, amelyen első ízben végeznek restaurálási munkálatokat a gyermekfáraó sírjának 1922-ben történt felfedezése óta. Az épülő Nagymúzeum 2020 negyedik negyedére tervezett átadása után egy helyen állítják ki a Tutanhamon sírjában talált összes kincset, benne a fáraó három koporsóját, amelyek közül kettő jelenleg a kairói, Tahrir téri Egyiptomi Múzeumban látható. A fáraó múmiáját gránitfedelű homokkőszarkofágban, azon belül három egymásba helyezett koporsóban találták, a koporsók közül a két külső aranyozott fából, a legbelső színaranyból készült, és mindet istenek képei díszítik.

Mintegy 60 ezer középkori diplomás életútjából készített adatbázist egy német és svájci kutatócsoport, feltérképezve a korabeli tanult emberek kapcsolati hálóját is. Ezzel azonnal láthatóvá vált a személyes kapcsolatok egész hálózata, ami akkoriban ugyanúgy meghatározta a karrierlehetőségeket, mint ma, és olyan meghatározó személyiségekre is hatással volt, mint Erasmus vagy Luther Márton. A kutatók azt a nagyjából 60 ezer embert követték életútján, aki 1250 és 1550 között valamelyik európai egyetemen diplomát szerzett. Az adatbank a mai Svájc területén élő fiatal férfiak – köztük Kálvin János – életútját is felöleli, ők ugyan nagyrészt más országokban tanultak, hiszen az első svájci egyetem 1460-ban létesült Bázelben. Nőket nem vehettek fel az egyetemek.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

bukfurdo-001

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

Régi történetek, fülledt esték, adomák és legendák. Kollár-Klemencz László prózaíróként, Grecsó Krisztián pedig dalszerzőként is bemutatkozik július 21-én este a zsámbéki Romtemplom különleges történelmi „díszletei” között.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma