NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.07.10

Gyermek módjára tudok lelkesedni, ha művészember, legyen akár író, akár festő személyes tárgyai közelébe kerülök. Ilyen szempontból óriási kincsesbánya a Petőfi Irodalmi Múzeum Magukra maradt bútorok című kiállítása: egyik ámulatból esem a másikba, amikor szemem elé kerül a múzeum relikviagyűjteményének ez a páratlan szelete. Megszemlélhető többek között Nemes Nagy Ágnes íróasztala, Jókai Mór karosszéke, Csinszkáék szalonfotelja is.

_D0A9167_Copy
21 szék. Mind valaha egy íróé vagy költőé volt.

Szent és intim egy ilyen bútor, amely nyelv nélkül mesél: megszólít és megidézi az író személyét, műveinek világát. A tárgy tovább él, és vele együtt minden eltévesztett köszönésben, repedésben, a székek karfájának kopásán, a fotelek süppedéseiben ott vannak egykori használóik. Maguk az alkotók élnek örökkön e bútorokban. A költő tárgyi környezete elárulja egykori tulajdonosa élettörténetét, vall anyagi helyzetéről, tükrözi a szerző stílusát.


Ezek a bútorok önmagukban is beszédesek, azonban sokkal többet mondanak abban a kontextusban, amelyben eredetileg léteztek. A kiállítás kurátorai láthatóan nagy munkát fektettek abba, hogy a bútorok eredeti környezetét, az írókkal való kapcsolatát feltárják. A közönség számára jórészt ismeretlen berendezési tárgyak a hozzájuk kötődő fotókkal, idézetekkel egészülnek ki, hogy még inkább visszakerülhessünk abba az időbe, amikor a bútorokat még használták, és még nem váltak műtárggyá.


_D0A9193_Copy


Aztán ott van minden egyes bútor mellett egy részletes leltári jelzet, amely nemcsak pontosan és részletesen informál minket az adott tárgy anyagáról, méretéről, állapotáról, gyűjteménybe kerülésének idejéről, valamint történetéről, hanem ráébreszt arra is, hogy az eredeti funkcióját vesztett darab hogyan illeszkedik korábban nem létező összefüggések rendszerébe vagy, hogy műtárgyként milyen jelentéstartalommal gazdagodik.


Az első tér egy óriás látványtár: 21 író, költő székét három sorban, önálló rekeszekben kiállítva tekinthetünk meg. Habár oldalt egy képernyőn végig lehet böngészni, hogy melyik szék kié, és hogy miként került a múzeumba, mégis az a legizgalmasabb, hogy a különböző korokból származó relikviák (és a hozzájuk tartozó életművek egyaránt) egymással összehasonlíthatóvá válnak.


_D0A9175_Copy
Petőfi gondolkodószéke keretben


Aztán bentebb haladva elsőként Petőfi gondolkodószéke kerül a szemünk elé, az, amelyiket már jól ismerünk Orlai Petrich Soma Mezőberényben festett képéről. Ez a festmény is szerepel a szék mellett. És nagyon jó ötlet, hogy e népi faragású, lakkozott bútor kvázi bekeretezve jelenik meg a látogató előtt: a keret nyilvánvalóvá teszi, hogy ez a szék már műtárggyá vált.


Ebben a térben van még többek között Jékely Zoltán egykori komódja, Sütő András marosvásárhelyi otthonából származó fotel, Tamási Áron biedermeier széke, Ottlik Géza egykori tükre vagy Réz Pál Jászai Mari téri lakásából származó asztal is, amelyet a Holmi szerkesztői is gyakran körbeültek.


_D0A9189_Copy
Jékely egykori komódja és Sütő András fotelja


Gyönyörű az a vörös bársonnyal alábélelt, vagdalásos bőrborítású, tulipános-leveles mintázatú szék, amelyet Jókai Mór Komárom várostól kapott. Úgy tudjuk, hogy ez volt a kedvenc széke, ezen ülve dolgozott. Kiemelkedő még ebben a térben Móricz Zsigmond Leányfalun használt széke is. Ez egy festett támlás gondolkodószék az egykori tulajdonos nevével és évszámmal: OMADI ISTVÁN ANNO 1835.


_D0A9209_Copy
Jókai Mór széke


A következő tér mesél arról, hogy mi történik ezekkel a tárgyakkal a múzeumba kerülést követően. Lázár Ervin neorokokó karosszéke és Boncza Berta késői biedermeier fotelja egymás mellett a restaurálás dilemmáira hívja fel a figyelmet. Az elfogadott nézet szerint a Lázár Ervin-szék hasadását nem fogják eltüntetni, csupán alátámasztják azt. Csinszka Csucsáról felhozatott szalongarnítúrájának székei pedig egységes külsejüket a 2000-res években nyerték el/vissza, amikor Csinszka terveihez igazítva minden darab újra kék lett.


Ebben a térben megtudjuk azt is, hogy míg az Iparművészeti Múzeumba művészi kvalitásuk folytán kerülhet be egy tárgy, addig a Petőfi Irodalmi Múzeumban egy hétköznapi tárgy az írókat, költőket övező kultusz miatt válthat műtárggyá, értéke tulajdonosától függ. Az erre hozott példa két lombardi szék: az Iparművészetiben található darab az észak-itáliai bútorművészet jellegzetes darabjaként fontos, míg a PIM-ben található hasonló példányt Jókai Mór hozatta Olaszországból a Bajza utcai Feszty-villa ebédlőjébe másik 23 társával együtt.


_D0A9196_Copy
Egy tárgy sokféleképpen kötődhet egy íróhoz


Szó esik még ebben a térben az alkotó és egy bútor közötti kötődésről is: megnézhetünk egy Nagy László tervezte széket, egy Ottlik Géza által használt asztalt, egy szekrényt, amelyet Arany János ajándékozott lányának, egy széket, amelyen akár Ady Endre is ülhetett, valamint egy Szántó Judit által egy József Attila-kiállítás számára vásárolt polcot is.


A tárlat felhívja a figyelmet a gyűjtemény teljességének lehetetlenségére is: a legnagyobb veszteséget az ember és a természet pusztítása, valamint az idő vasfoga okozzák, így a régmúlt időkből fennmaradt tárgyaknak kiemelkedő értéket tulajdonítunk. Mint például annak a Kölcsey Ferenc hagyatékából származó széknek, amely az egyetlen, az író tulajdonából fennmaradt bútor. De itt szerepel Kosztolányi Dezső könyvespolca is, amelyet idővel örökösei – minthogy nem fért el náluk – kettéfűrészeltek. A sok-sok kiállított fotó pedig mesél az óriási bútormennyiségről, amelyet ma már nem ismerünk, pedig egykor íróink, költőink otthonának díszei voltak.


_D0A9204_Copy
Hiányzó bútorok...


Az utolsó terem a múzeum relikviagyűjteményébe enged betekintést, láttatva, hogy ezeket a bútorokat hogyan is tárolják a raktárakban. Az asztalok egy installációba való zsúfolása mutatja, hogy ezeknek az értékes műtárgyaknak bizony elég szűkös hely jut, ha éppen nincsenek kiállítva.


A kiállítás egészében a falról különböző kérdések lógnak, amelyek segítenek a látogatónak elgondolkodni a művészi kultusz mibenlétéről. Például ilyenek: Válhat-e társsá egy bútor? Milyen hatással lehet egy bútor egy ember életére? Jellemzi-e az írót otthona és a bútorai? Többet ér-e egy karosszék, ha valaha József Attila ült benne?


Kocsis Katica

Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

WPP_2019-9696

2019.09.19

A szenvedésről és kiszolgáltatottságról aligha mondana többet bármi a fotónál. Az embert érő szenvedést látni és láttatni kell, remélve, a befogadó eljut a megértésig, a szolidaritásig. Huszonöt ország 43 fotóriporterének 143 képe látható az idei World Press Photo kiállításon, amely csütörtöktől látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

A világ egyik legnagyobb magángyűjteményével rendelkező család birtokában több száz kivételes műremek található, mások mellett olyan világhírű festők munkái, mint Goya, Velázquez, Rembrandt, Brueghel, Rubens, El Greco vagy Tiziano, Továbbá a világ neves műhelyeiből származó rendkívüli óra- és porcelánkollekció, értékes történelmi bútorok, valamint párizsi falikárpit-ritkaságok, utóbbiakat III. Napóleontól örökölte a család, akivel rokonságban álltak. Az Alba-ház Spanyolország egyik legrégibb és leggazdagabb hercegi családja, hatszáz év alatt főként házasságok révén szerzett 53 nemesi címükkel Guinness-rekordernek számítanak, megelőzik még az angol királynőt is. A család vagyonát 3 milliárd euróra becsülik.

A skót presbiteriánus egyház, tulajdonában álló földön több mint 100 darabból álló leletet fedezett fel 2014-ben egy amatőr kincsvadász. Az egykori vállalkozó 2 millió fontot, jelenlegi árfolyamon 750 millió forintot vehetett át minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai viking kincsleletért, miközben a területet birtokló és kincskeresésre felajánló Chuch of Scotland egy fillért sem kapott. Skóciában csak a megtalálót illeti jutalom régészeti leletekért, kincsekért, a földterület birtokosát nem. A Skót Egyház pert indított a kincsvadász ellen. A páratlanul gazdag lelet egy része Karoling-, másik része ír eredetű; több ezüstrúd, karperec, bross és számos aranytárgy alkotja.

A mindennapos éneklés elvével kapcsolatos kezdeményezéseket, tapasztalatokat összegzi ma a Magyar Állami Operaház által megszervezett O/A minikonferencia az Erkel Színházban. Azt is vizsgálják majd, hogy a most elkészült, bevezetés előtt álló nemzeti alaptanterv rendszerén belül létre tud-e jönni valamiféle összművészeti ismereteket oktató-elemző-népszerűsítő óratípus, s hogy annak milyen multimédiás és intézményi támogatása volna lehetséges. A konferencián előadást tart többek között Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy, Zsoldos Dávid zenetörténész, Kákay István, az Operaház képzési vezetője, Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti balett igazgatója, Hajzer Nikolett, az Operaház Gyermekkarának karnagya, Hoppál Péter, a Mindennapos Éneklés Bizottságának operatív vezetője szól, valamint Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.

A legjobb animációs rövidfilm díját nyerte Rofusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása a Jesus Cine Festen, az Argentínai Nemzetközi Keresztény Film Fesztiválon. Rofusz Ferenc kilencperces animációja Leonardo Da Vinci művének animációs festményfilm feldolgozása. A légy című animációjával 1981-ben Oscar-díjat nyert Kossuth-díjas rajzfilmrendező legújabb munkájáról szólva korábban elmondta: a film ötletét 40 évvel ezelőtt adta be a Pannónia Filmstúdióhoz, de akkor a vallási téma miatt nem készülhetett el. A keresztény filmek argentínai nemzetközi fesztiválján tavaly Pozsgai Zsolt Megszállottak című alkotása a legjobb külföldi filmnek járó elismerést és a zsűri különdíját kapta meg.

A magyar fővárost is érinti jövő őszi európai turnéján a Simply Red. A Mick Hucknall által vezetett világhírű brit soul-pop formáció 2020. november 23-án ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Blue Eyed Soul című új stúdiólemezét mutatja be.

A pécsi világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra is várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 21-én és 22-én.

Pecs_okereszteny_temeto

Az Eiffel Bazár és Klubban (1132 Budapest, Katona József utca 13.) pénteken 18.30-kor zenés beszélgetésre várják az érdeklődőket. A vendég ezúttal Kollár-Klemencz László lesz.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma