2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2019.07.10

Gyermek módjára tudok lelkesedni, ha művészember, legyen akár író, akár festő személyes tárgyai közelébe kerülök. Ilyen szempontból óriási kincsesbánya a Petőfi Irodalmi Múzeum Magukra maradt bútorok című kiállítása: egyik ámulatból esem a másikba, amikor szemem elé kerül a múzeum relikviagyűjteményének ez a páratlan szelete. Megszemlélhető többek között Nemes Nagy Ágnes íróasztala, Jókai Mór karosszéke, Csinszkáék szalonfotelja is.

_D0A9167_Copy
21 szék. Mind valaha egy íróé vagy költőé volt.

Szent és intim egy ilyen bútor, amely nyelv nélkül mesél: megszólít és megidézi az író személyét, műveinek világát. A tárgy tovább él, és vele együtt minden eltévesztett köszönésben, repedésben, a székek karfájának kopásán, a fotelek süppedéseiben ott vannak egykori használóik. Maguk az alkotók élnek örökkön e bútorokban. A költő tárgyi környezete elárulja egykori tulajdonosa élettörténetét, vall anyagi helyzetéről, tükrözi a szerző stílusát.


Ezek a bútorok önmagukban is beszédesek, azonban sokkal többet mondanak abban a kontextusban, amelyben eredetileg léteztek. A kiállítás kurátorai láthatóan nagy munkát fektettek abba, hogy a bútorok eredeti környezetét, az írókkal való kapcsolatát feltárják. A közönség számára jórészt ismeretlen berendezési tárgyak a hozzájuk kötődő fotókkal, idézetekkel egészülnek ki, hogy még inkább visszakerülhessünk abba az időbe, amikor a bútorokat még használták, és még nem váltak műtárggyá.


_D0A9193_Copy


Aztán ott van minden egyes bútor mellett egy részletes leltári jelzet, amely nemcsak pontosan és részletesen informál minket az adott tárgy anyagáról, méretéről, állapotáról, gyűjteménybe kerülésének idejéről, valamint történetéről, hanem ráébreszt arra is, hogy az eredeti funkcióját vesztett darab hogyan illeszkedik korábban nem létező összefüggések rendszerébe vagy, hogy műtárgyként milyen jelentéstartalommal gazdagodik.


Az első tér egy óriás látványtár: 21 író, költő székét három sorban, önálló rekeszekben kiállítva tekinthetünk meg. Habár oldalt egy képernyőn végig lehet böngészni, hogy melyik szék kié, és hogy miként került a múzeumba, mégis az a legizgalmasabb, hogy a különböző korokból származó relikviák (és a hozzájuk tartozó életművek egyaránt) egymással összehasonlíthatóvá válnak.


_D0A9175_Copy
Petőfi gondolkodószéke keretben


Aztán bentebb haladva elsőként Petőfi gondolkodószéke kerül a szemünk elé, az, amelyiket már jól ismerünk Orlai Petrich Soma Mezőberényben festett képéről. Ez a festmény is szerepel a szék mellett. És nagyon jó ötlet, hogy e népi faragású, lakkozott bútor kvázi bekeretezve jelenik meg a látogató előtt: a keret nyilvánvalóvá teszi, hogy ez a szék már műtárggyá vált.


Ebben a térben van még többek között Jékely Zoltán egykori komódja, Sütő András marosvásárhelyi otthonából származó fotel, Tamási Áron biedermeier széke, Ottlik Géza egykori tükre vagy Réz Pál Jászai Mari téri lakásából származó asztal is, amelyet a Holmi szerkesztői is gyakran körbeültek.


_D0A9189_Copy
Jékely egykori komódja és Sütő András fotelja


Gyönyörű az a vörös bársonnyal alábélelt, vagdalásos bőrborítású, tulipános-leveles mintázatú szék, amelyet Jókai Mór Komárom várostól kapott. Úgy tudjuk, hogy ez volt a kedvenc széke, ezen ülve dolgozott. Kiemelkedő még ebben a térben Móricz Zsigmond Leányfalun használt széke is. Ez egy festett támlás gondolkodószék az egykori tulajdonos nevével és évszámmal: OMADI ISTVÁN ANNO 1835.


_D0A9209_Copy
Jókai Mór széke


A következő tér mesél arról, hogy mi történik ezekkel a tárgyakkal a múzeumba kerülést követően. Lázár Ervin neorokokó karosszéke és Boncza Berta késői biedermeier fotelja egymás mellett a restaurálás dilemmáira hívja fel a figyelmet. Az elfogadott nézet szerint a Lázár Ervin-szék hasadását nem fogják eltüntetni, csupán alátámasztják azt. Csinszka Csucsáról felhozatott szalongarnítúrájának székei pedig egységes külsejüket a 2000-res években nyerték el/vissza, amikor Csinszka terveihez igazítva minden darab újra kék lett.


Ebben a térben megtudjuk azt is, hogy míg az Iparművészeti Múzeumba művészi kvalitásuk folytán kerülhet be egy tárgy, addig a Petőfi Irodalmi Múzeumban egy hétköznapi tárgy az írókat, költőket övező kultusz miatt válthat műtárggyá, értéke tulajdonosától függ. Az erre hozott példa két lombardi szék: az Iparművészetiben található darab az észak-itáliai bútorművészet jellegzetes darabjaként fontos, míg a PIM-ben található hasonló példányt Jókai Mór hozatta Olaszországból a Bajza utcai Feszty-villa ebédlőjébe másik 23 társával együtt.


_D0A9196_Copy
Egy tárgy sokféleképpen kötődhet egy íróhoz


Szó esik még ebben a térben az alkotó és egy bútor közötti kötődésről is: megnézhetünk egy Nagy László tervezte széket, egy Ottlik Géza által használt asztalt, egy szekrényt, amelyet Arany János ajándékozott lányának, egy széket, amelyen akár Ady Endre is ülhetett, valamint egy Szántó Judit által egy József Attila-kiállítás számára vásárolt polcot is.


A tárlat felhívja a figyelmet a gyűjtemény teljességének lehetetlenségére is: a legnagyobb veszteséget az ember és a természet pusztítása, valamint az idő vasfoga okozzák, így a régmúlt időkből fennmaradt tárgyaknak kiemelkedő értéket tulajdonítunk. Mint például annak a Kölcsey Ferenc hagyatékából származó széknek, amely az egyetlen, az író tulajdonából fennmaradt bútor. De itt szerepel Kosztolányi Dezső könyvespolca is, amelyet idővel örökösei – minthogy nem fért el náluk – kettéfűrészeltek. A sok-sok kiállított fotó pedig mesél az óriási bútormennyiségről, amelyet ma már nem ismerünk, pedig egykor íróink, költőink otthonának díszei voltak.


_D0A9204_Copy
Hiányzó bútorok...


Az utolsó terem a múzeum relikviagyűjteményébe enged betekintést, láttatva, hogy ezeket a bútorokat hogyan is tárolják a raktárakban. Az asztalok egy installációba való zsúfolása mutatja, hogy ezeknek az értékes műtárgyaknak bizony elég szűkös hely jut, ha éppen nincsenek kiállítva.


A kiállítás egészében a falról különböző kérdések lógnak, amelyek segítenek a látogatónak elgondolkodni a művészi kultusz mibenlétéről. Például ilyenek: Válhat-e társsá egy bútor? Milyen hatással lehet egy bútor egy ember életére? Jellemzi-e az írót otthona és a bútorai? Többet ér-e egy karosszék, ha valaha József Attila ült benne?


Kocsis Katica

Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Paul McCartney musicalt ír Az élet csodaszép című 1946-os filmből. A 77 éves zenész először dolgozik színpadi musicalen, Frank Capra fekete-fehér filmdrámáját dolgozza át, amelyben egy öngyilkosjelöltet megment az őrangyala. A musical 2020 végén debütálhat Bill Kenwright producer szerint, aki korábban a Blood Brothers és a József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaleket vitte el a londoni West Endre. A musical szövegkönyvén a Billy Elliot és Elton John életrajzi filmje, a Rocketman forgatókönyvírója, Lee Hall dolgozik, a dalszövegeket McCartneyval együtt írják.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

zene-balassagyarmat-2019

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma