2014.01.27
Széles-Horváth Anna

Ősi népzenéket kelt életre Samu-Pandzarisz Diána, Dina és zenekara, akiket alig több mint egy éve ismerhet a magyar közönség. „A zsidó népzene az, amely a legtermészetesebb módon a sajátom, és ezzel a zenésztársak is csodálatosan együtt tudnak lélegezni” – mesélt Diána a Kultúra.hu-nak az alkotásról, a gyökerekről, a családról.

img_3890-550pxA Müpában a Népzene ünnepén léptetek fel legutóbb. Ide olyan zenészeket hívtak meg, akik határt képeznek több műfaj között. A ti esetetekben miképpen valósul meg a kultúrák találkozása – pontosan milyen nemzetek zenéje szövődik össze?

Főleg szefárd zenét játszunk, amely egy nagyon sokszínű, ősi, tradicionális népzene. Bár alapvetően a középkori zsidóságtól ered, érezhető benne a spanyol, görög, török, argentin, marokkói hatás, mellyel a zsidó nép vándorlásai során találkozott. Ettől olyan sokszínű és rendkívül izgalmas.


Mióta érzel vonzódást más kultúrák dallami felé? Gondolom, zenésztársaiddal ez a közös érdeklődés terelt titeket egymás felé.

Ha az embernek köze van valamilyen kisebbséghez, az természetesen szociálisan érzékennyé teszi. A mi családunkban sok minden keveredik a zsidó identitással, a nagypapám például görög, de van a rokonságban macedón, izraeli, amerikai. Mindig is nyitottak voltunk a különbözőségekre. A zsidó népzene az, amely a legtermészetesebb módon a sajátom, és ezzel a zenésztársak is csodálatosan együtt tudnak lélegezni.


2012-ben jelent meg első nagylemezed. Hogyan tapasztalod: külföldön vagy Magyarországon örvend nagyobb népszerűségnek a zenéd? Hiszen a világzenét képviseled, amely számos nemzet számára vonzó lehet.

Mivel nagyon fiatal még a zenekar, külföldi tapasztalatokból kevesebb van. Lengyelországban egy egész estés koncerttel mutatkozhattunk be Tarnow gyönyörű, hatalmas zsinagógájában. Bár a zsidók sajnos már kihaltak, a helyiek érdeklődőek és nyitottak voltak, s így telt házas koncertet adhattunk, ahol a közönség velünk együtt tapsolt és énekelt. Ez nagyon megható volt számomra, és csodálatos érzés, hogy bár nem ismerték a szefárd kulturális örökséget, mégis hatalmas nyitottsággal fordultak a zenénk felé.


Dina_CDVonzana egyébként a magyar határokon túli ismertség, siker?

Gyakran kapok leveleket külföldiektől, akik hallottak minket valahol, vagy csak ránk találtak a youtube-on, és szeretnének lemezt venni, vagy csak egyszerűen gratulálni. Külföldre még csak most kezdünk betörni, a magyar közönség is alig egy éve ismerhetett meg minket, mindenhez idő kell.

A hosszabb külföldi turnék azonban most nem is lennének időszerűek: családom van, férjem és gyerekeim, 19 hónapos a kisfiam, és 4 hónapos a pocaklakóm. Nekem ők a legfontosabbak, ezért elsősorban magyar fellépésekben gondolkodom.


Ahogy olvasható, repertoárotok folyamatosan bővül: hogyan szerzel ihletet – tudatosan keresed más kultúrák zenéit - ez segít az alkotásban?

Hosszas kutatómunka áll már mögöttem, több száz dalt gyűjtöttem, tanulgattam, ezekből válogattam össze egy lemezre valót. Mivel tradicionális népzenét játszunk, a dallamok és a szövegek adottak. A különféle zenei megoldásokat pedig együtt találjuk ki a próbákon a zenekarral.

Kulcsszavak:

nemzeti_tancszinhaz_eloter2_hlinka_zsolt_foto_2000px

2019.02.15

Február 15-én nyitja meg kapuit Budapest egyedülálló új kulturális színtere: a Nemzeti Táncszínház új épülete, mely a Millenáris Parkban kapott helyet. A legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat felvonultató épületben két színházterem és kamaraterem várja a tánc szerelmeseit, emellett próbatermek segítik a professzionális táncosok felkészülését.

Pataki_Andras

2019.02.15

Imre Zoltán Program (IZP) számokban: 40 táncszínházi nevelési előadás 15 helyszínen 1200 gyermek részvételével, 54 táncelőadás 13 helyen. Emellett konferenciasorozatok, rendezvények, versenyek, szakmai fórumok, külföldi stúdiumok, digitális portfóliók, tréning-, és próbalehetőségek. A hazai táncszakma legújítóbb kezdeményezéséről Pataki András kuratóriumvezetőt, táncművészt, a Szegedi Kortárs Balett igazgatóját kérdeztük.

az_ismeretlen_gorgei_R

2019.02.15

Élő vértanúnak Móricz Zsigmond, villámzúzta délceg cserfának Arany János, a nemzeti hiúság áldozatának pedig Gyulai Pál nevezte Görgei Artúrt. Az 1848-49-es szabadságharc híres hadvezérének már a kortársak is igyekeztek igazságot szolgáltatni. A legendákon túli alakját igyekszik bemutatni a Magyar Nemzeti Múzeum Az ismeretlen Görgei című kiállítása. A tárlat szakértőjével, a Magyar Történelmi Társulat elnökével, Hermann Róberttel beszélgettünk.

A kimagasló színvonalú településfejlesztési munkájáért járó Hild János-díjat pénteken adta át a Magyar Urbanisztikai Társaság a XII. kerület képviselőjének, Pokorni Zoltán polgármesternek a Hegyvidéki Urbanisztikai Konferencián.

Felháborodást keltett Horvátországban az oktatási minisztérium döntése, mely szerint lekerült az ajánlott olvasmányok listájáról Anne Frank naplója. Csütörtökön mintegy háromezren írták alá azt a petíciót, amelyben az iskolai programba való visszahelyezését követelik. A kezdeményezők úgy vélték: a holokauszt olyan téma, amelyet nem lehet mellőzni a horvát irodalmi oktatásban. A hovát oktatási miniszter a háziovasmányok listájának újragondolását ígéri.

A Magyar Írószövetség február 18-án, Jókai Mór születésnapján ünnepli a magyar széppróza napját. 18 órakor az Írószövetség klubtermében Mezey Katalin Kossuth-díjas író, az MMA irodalmi tagozatvezetője és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke nyitja meg a rendezvényt. Az Irodalmi Magazin Jókai-számát a szerkesztők: Kondor Péter János, Molnár Krisztina és Lipp Mónika Mária mutatják be. Az év novellái 2019 című antológiát Erős Kinga kritikus, a könyv szerkesztője, valamint Bíró Gergely író, a Magyar Napló főszerkesztő-helyettese ismerteti. Közreműködik: Turi Bálint színművész és a Másik Oldal zenekar.

Narkisszosz, a görög mitológia szerint a víztükörben megpillantott képmásába beleszerető vadász portréját ábrázoló, rendkívül jó állapotban fennmaradt freskóra bukkantak egy Pompejiben folyó feltáráson. A freskó egy ókori pompeji ház átriumát díszítette. A képet abban a házban találták, ahol tavaly a görög mitológia egy másik részletét, a Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel, emellett tucatnyi üvegedényt, nyolc terrakotta vázát és egy bronztölcsért is találtak egy lépcső alatt. A ház feltehetően egy gazdag kereskedőé volt. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

A Budavári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat Pepi, Pali meg a harmonika ördöge címmel vidám mulatságot tart zenével, örmény gasztronómiai kóstolóval a Márványmenyasszony Étteremben február 17-én 16.00-kor. A XII. Örmény Nemzetiségi Napon közreműködik Kilyén Ilka színművész, dr. Tarján Balázs c. egyetemi tanár, Benkő Péter, Rusz Milán, Várady Mária színművészek és Lakatos Miklós prímás. A belépés díjtalan.

A KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva újabb beavató tárlatvezetésen vehetnek részt a látogatók – a projektben szereplő fotográfusok közül öt alkotóval – a Capa Központban, február 18-án 18.00-kor. A workshopsorozat Múlt-jelen-jövő foglalkozásának keretében tíz magyar fotográfus működött együtt gyermekotthoni gondoskodásban élő fiatalokkal, hogy létrehozzanak adott témában legalább három fotót.

Kep-elmeny

Múzeumpedagógusok rangos szakmai rendezvényét tartják 2019. február 18-án, hétfőn a fertődi Esterházy-kastélyban.

Filmvetítéssel kezdődik vasárnap a Cziffra György Fesztivál, amely február 25-ig klasszikus zenei koncertekkel, improvizációs esttel, hangszerbemutatóval és báresttel is várja a közönséget.

Szombaton és vasárnap összesen négy koncert várja a közönséget a budapesti Festetics Palotában az MVM Koncertek – A Zongora című sorozat minimaratonján.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma