IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.09.08

A magyar Filmgyár százéves fennállása alkalmából rendeztek ünnepséget szeptember 7-én este Budapesten, a Róna utcában, ahol a III-as és IV-es stúdió Fábri Zoltán rendező nevét viseli ezután. Az eseményen, amelyen a magyar filmes szakma színe-java megjelent, a felszólalók megemlékeztek az augusztus 30-án elhunyt Makk Károlyról, akinek munkásságát legendás alkotásaiból vett részletekkel idézték fel.

Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: „csodálatos érzés itt látni a magyar filmszakma nagy öregjeit együtt a fiatalokkal, azokkal az alkotókkal, akik ma készíthetnek filmeket”. A vezérigazgató rámutatott arra, hogy a Filmgyárnál dolgozni mindig is öröm és dicsőség volt, hiszen a filmalkotás kemény munkát, elszántságot és szakmai tudást igényel. „Fábri óta jól tudjuk, hogy a film és az álom közel áll egymáshoz” – fogalmazott, kiemelve: tovább kell álmodni, hogy folytatni lehessen a Filmgyár százéves, a filmgyártás több mint százéves hagyományát azért, hogy még nagyon sok jó magyar film szülessen.

 

filmgyar4
Havas Ágnes és Andy Vajna
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd


Andy Vajna filmügyi kormánybiztos szintén köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Szabó István Oscar-díjas filmrendező, aki Makk Károly helyett mondott beszédet, megemlékezett a százéves Filmgyár és egyúttal a magyar filmgyártás legendás alakjairól: több színes történetben idézte fel az egykori nagy személyiségeket.


filmgyar3
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd


Zákonyi S. Tamás, a Filmalap Mafilm Igazgatóságának vezetője a Filmgyár történetét felidézve elmondta: az 1917-ben alapított Korda-stúdiót követte a Mafilm, majd a Hunnia, és a második világháborút követően itt indult újra a filmgyártás, amely 1964-től ismét a Mafilm égisze alatt folytatódott, és tart egészen napjainkig. Emlékeztetett arra, hogy a Mafilm fénykorában kapacitásának meghatározó részében a Magyar Televízió – különösen a drámai főosztály – állandó bázisa és háttere volt.

 

filmgyar1
Fotó: MTI/Soós Lajos


Jiří Menzel Oscar-díjas cseh filmrendező, az ünnepség díszvendége többek között arról beszélt, hogy nagy hatást gyakoroltak rá az 1950-es és 1960-as évek magyar filmjei, főleg Máriássy Félix Egy pikoló világos, valamint Fábri Zoltán Körhinta című alkotásai, és Törőcsik Mari játéka is megérintette. „Szeretetem a magyar film iránt továbbra is tartós” – hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy több magyar filmben kapott szerepet, többek között Gyarmathy Lívia és Szabó István munkáiban.

 

menzel2
Eszenyi Enikő és Jiří Menzel
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd


Az ünnepségen köszöntőt mondott Balázsovits Lajos, Hegedűs D. Géza, Piros Ildikó és Kern András. Koltai Lajos Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr Törőcsik Mari üzenetét adta át a résztvevőknek. Az ünnepség végén Fábri Zoltán filmjeiből vetítettek részleteket, majd a Róna utcai III-as és IV-es stúdió felvette a legendás filmrendező nevét, és felavatták a stúdiók homlokzatán elhelyezett emléktáblát is.

hegedus
Hegedűs D. Géza
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd


„Fábri Zoltán a legfantasztikusabb magyar filmrendező zseni, illetve polihisztor, mert volt színész, színházi rendező és díszlettervező is” – mondta András Ferenc filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Film- és Fotóművészeti tagozatának rendes tagja. Pályafutásáról szólva kiemelte: Fábri Zoltán hatvan színdarabnak volt a díszlettervezője, tizenhat színházi előadást rendezett, de eljátszotta Bacsó Péter A tanú című filmjének egyik főszerepét is, és mindezek mellett huszonöt filmet rendezett.


nagy-kalozyeszter_rudolfpeter
Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter
Fotó: MTI/Soós Lajos


Az 1917-ben Korda Sándor, Janovics Jenő és Pásztory Miklós alapította filmgyár történetét kisfilmmel idézték fel. Korda 1917 októberében Corvin Filmstúdió néven ezen a telepen hozta létre a magyar filmgyártás első stúdióbázisát. Az elmúlt száz évben a telepen a történelem viszontagságai, világháborúk, tulajdonos- és névváltások, csődök és újraépítések, felújítások és modernizálások közepette egyetlenegy dolog maradt állandó, a filmes tevékenység.



Forrás: MTI

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma