GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.12.21

Két héten át, december 21-től január 4-ig száz film érhető el szabadon a Filmarchívum Vimeo csatornáján, így az ünnepek alatt nézhetünk felújított klasszikusokat és kultfilmeket, közönségkedvenceket és újrafelfedezésre váró értékeket éppúgy, mint sosem látott ritkaságokat. A listán 54 rendező száz filmje szerepel, összesen 4200 percben. A legrégebbi film 1912-ből, a legújabb 1998-ból származik.

A válogatásban helyet kaptak az idén 85 éves Sára Sándor filmjei, a Tüske a köröm alatt, vagy a hadifogságot túlélők emlékeit feldolgozó Lefegyverzett ellenséges erők, a Fábri Zoltán-életmű restaurálásából pedig kevésbé ismert darabok kerülnek sorra, köztük a Dúvad, a Hangyaboly és a Requiem.

A_Hamis_Izabella
Kovács Kati A Hamis Izabella című filmben (1968)
Forrás: krimiklasszkusok Facebook oldala

Szerepelnek olyan különlegességek is, mint az 1960-as évek egyik legizgalmasabb krimije, A Hamis Izabella, Zolnay Pál két formabontó, Sebő-zenére forgatott filmje, a Fotográfia és a Sámán, vagy Fehér György Szenvedély című drámája. Olyan legendás művek is helyet kaptak a válogatásban, mint a Talpuk alatt fütyül a szél, a Meteo, a Cha-cha-cha, a Pendragon legenda, vagy a Falfúró, de lesznek örökzöld vígjátékok is, mint a Hyppolit, a lakáj, a Butaságom története és a Sose halunk meg.


Falfuro_Ban_Janos
Bán János a Falfúróban (1985)
Fotó: Mozi24

Az idei válogatásban különös hangsúlyt kap az animáció, minden korosztály számára. Az olyan nagyfilmek, mint Jankovics Marcell János vitéze és Kovásznai György groteszk közérzetrajza, a Habfürdő mellett a világhírű magyar animációs filmesek rövidfilmjeiből is láthat válogatást a közönség. Felújított minőségben nézhetők Rofusz Ferenc, Foky Ottó, Szoboszlay Péter, Vajda Béla, Jankovics Marcell és Kovásznai György kisfilmjei, kuriózumok lesznek Macskássy Gyula és Dargay Attila reklámfilmjei is.


large_habfurdooo
Kovásznai György animációs kultfilmje, a Habfürdő
Fotó: filmtekercs.hu


A nem fikciós műfajban a magyar dokumentumfilm kiváló alkotói – köztük Almási Tamás, Schiffer Pál, Forgács Péter és Gyarmathy Lívia – kevésbé játszott filmjei szerepelnek.

A Budapest-filmblokkban retro hangulatú színes felvételekkel a hatvanas évek elejéről is megtekinthető lesz pár alkotás, néhány olyan is, amely száz év után most látható először. Az archívumi kutatómunka során került elő például az a kétórányi kameranegatív, amely az 1918-1919-es filmhíradók forgatásakor készült, és amelynek képsorairól jóformán semmit sem lehet tudni a feliratok híján. Az itt publikált első két tekercs megfejtőkre vár, akik a videók alatti kommentmezőkben megoszthatják tippjeiket a helyszíneket, személyeket és eseményeket illetően.

 

A_beszelo_kontos
Jelenet A beszélő köntös 1941-ben készült történelmi filmből
Fotó: dka.oszk.hu


A válogatással a közönség bepillanthat az archívum munkájába is. Látható a Filmarchívum magyar játékfilmgyűjteményének egyik legkorábbi darabja, az 1912-es Keserű szerelem, de felidézik az első, részben színes nyersanyagra forgatott magyar filmet, Radványi Géza 1941-ben készült, A beszélő köntös című munkáját is, amelynek tízperces színes betétje 15 évvel ezelőtt a Filmarchívum első kísérlete volt a digitális felújításra.


Forrás: MTI

Kulcsszavak:

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma