2017.06.25

„Gyóni Géza, az éppen száz éve elhunyt költő versei erőt adó lelki táplálékot jelentettek elgyötört katonabajtársainak, valósághű tudósítást az otthon maradottaknak és örök érvényű üzenetet az utókor számára” – mondta el Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár a június 25-ei megemlékezésen, Dabason.

_D0A6083_Copy
Üvegszobrot is avattak a száz éve elhunyt Gyóni Géza emlékére

Összesen kilencmillió forintos költségvetésből valósult meg a Gyóni Géza Emlékév, amelyet a helyi önkormányzat kezdeményezésére indítottak el. Számos tanulmánykötet született meg, valamint vers- és prózamondó találkozót, versenyt rendeztek az Emberi Erőforrások Minisztériuma forrásából – hangzott el a június 25-ei megemlékezésen, ahol átadták a megújult Gyóni-emlékszobát és -evangélikus templomudvart. „A támogatás segített abban, hogy Gyóni Géza nevét ismertté tegyük hazánkban” – mondta Kőszegi Zoltán, Dabas polgármestere.

 

Krucsainé Herter Anikó elmondta: örömmel megy minden olyan településre, mely pezsgő kulturális élettel büszkélkedhet. „A Kultúráért Felelős Államtitkárság az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy az emberek az ország legkisebb településein is hozzáférhessenek a kulturális értékekhez, hogy igényeiknek megfelelő, nívós kulturális életet élhessenek. Az egyoldalú erőfeszítések azonban ritkán vezetnek eredményre, szükség van arra is, hogy mind a települések vezetői, mind az ott élő közösségek partnerek legyenek ebben a munkában.”

 

_D0A6136_Copy
Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár megtekinti a megújult emlékszobát


Ha a közösség szolgálatáról beszélünk, keresve se lehetne azt jobban illusztrálni, mint éppen Gyóni Géza költő életének és munkásságának példájával – folytatta a helyettes államtitkár. A Gyóni családnak nem juttatott könnyű életet a sors. Tragédiák sora árnyékolta be az evangélikus lelkész apa családjának életét, sőt az első világháborúban mindkét Gyóni-fiú, a főhadnagy Mihály és a közlegény Géza is életét vesztette. Bár honvédek százezrei vesztek oda a világháború harcterein, Gyóni Géza sorsa különösen szívbemarkoló, hiszen lényegében leképezi azt, hogy miként élte meg az egyszerű, hétköznapi magyar ember a nagyhatalmak torzsalkodása által kirobbant világégést. „Mint sokan mások abban az időben, kezdetben ő maga is üdvözölte a hadüzenetet, a háború kirobbanását, és büszke hazafiként vonult be katonának a monarchia hadseregébe. »Ami most készül, szent leszámolás lesz/S nyugalom, áldás, béke a Jövőnek./Virágos ékes fegyverünk nyomában/Nagy Békeország vasfalai nőnek« – írja még 1914. július 30-án Ferenc Ferdinánd jár a hadak élén című versében, és úgy gondolja: igaza van. A harctér poklában jön rá arra, hogy bizony az igazság több arcú. Erről legszebben a Csak egy éjszakára… című, világhírű verse tanúskodik. Miközben »vér csurog a földön, vér csurog a fákról«, és magyar életek ezrei lesznek az enyészeté, a költő rádöbben, hogy mindez hiábavaló. Azt már tudta, hogy magyar érdekeket nem szolgál a háború, de azt még nem, hogy mindezt a nagyhatalmak jószerivel rajtunk kérik majd számon, sőt velünk fizettetik meg. És bár a háború végét már nem érhette meg, a nagy lelkek és szellemek ezt előre megérzik.”


_D0A5918_Copy_D0A6008_Copy

 

Gyóni Géza: Csak egy éjszakára…


Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A pártoskodókat, a vitézkedőket.
Csak egy éjszakára:
Akik fent hirdetik, hogy: mi nem felejtünk:
Mikor a halálgép muzsikál felettünk,
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Gerendatöréskor szálka-keresőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor siketítőn bőgni kezd a gránát,
S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,
Robbanó golyónak mikor fénye támad,
S véres vize kicsap a vén Visztulának.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
Az uzsoragarast fogukhoz verőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor gránát-vulkán izzó közepén
Úgy forog a férfi, mint falevél:
S mire földre omlik, ó iszonyú omlás, -
Szép piros vitézből csak fekete csontváz.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A hitetleneket s az üzérkedőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor a pokolnak égő torka tárul,
S vér csurog a földön, vér csurog a fáról,
Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben,
S haló honvéd sóhajt: fiam... feleségem...

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.
Csak egy éjszakára:
Vakító csillagnak mikor támad fénye,
Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,
Mikor magyar vért gőzölve hömpölyget,
Hogy sírva sikoltsák: Istenem, ne többet.

Küldjétek el őket csak egy éjszakára,
Hogy emlékezzenek az anyjuk kínjára.
Csak egy éjszakára:
Hogy bújnának össze megrémülve, fázva:
Hogy fetrengene mind-mind, hogy meakulpázna:
Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,
Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!

Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak
Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!
Hogy esküdne mind-mind,
S hitetlen gőgjében akit sosem ismert,
Hogy hívná a Krisztust, hogy hívná az Istent:
Magyar vérem ellen soha-soha többet!
– Csak egy éjszakára küldjétek el őket.

 

_D0A6155_Copy
A kalandos életű Gyóni Gézáról Szakály Sándor, a Veritas Történelemkutató Intézet igazgatója,
az emlékév fővédnöke elmondta: a költő azért lépett a harcmezőre,
mert méltatlannak, nemzetgyalázónak tartotta,
hogy egy szerb diák meggyilkolta az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösét.


A gyóni városrészben az evangélikus egyházközség temploma 1786-ban épült, de tornyának mai formája csak 1838-ban készült el. Stílusa barokknak indult, de romantikus és szecessziós elemek, illetve díszítések egyaránt színesítik külső és belső képét. Ugyanezen a telken áll az evangélikus paplak, amelynek falai között látta meg a napvilágot Gyón nevezetes szülötte, Gyóni (Áchim) Géza költő, újságíró 1884. június 25-én. Itt írta első verseit, és itt jelentek meg verseskötetei is. Édesapja a helyi evangélikus lelkész volt. Maga is papnak készült, de öngyilkossági kísérlete után felhagyott a teológiával és joggyakornok lett a gyóni községházán. Az irodalmi élet perifériájára sodródva vidéki újságíróként Sopronban, majd Szabadkán élt. Költeményeit a Hétben, az Új Időkben és a Pesti Naplóban egyaránt szívesen fogadták. A konzervatív, hazafias eszmék és a liberális gondolkodásmód egyaránt vonzotta az ifjú költőt.

 

_D0A6117_Copy
A templomkert és az emlékház

Tehetsége minden stílusban megmutatkozott, kitűnő rím- és ritmusérzéke már korán jelentkezett. Juhász Gyula így írt róla: „1914-ben a háború költőjeként indult a lengyel mezőkre, 1917 nyarán mint a nemzeti demokrácia és az emberi szolidaritás vértanúja esett el…” Gyóni Géza 1917-ben, születésnapján halt meg szibériai hadifogolyként Krasznojarszkban. Leghíresebb, már említett költeménye a Csak egy éjszakára… című vers, melyet számos nyelvre, köztük angolra, németre, lengyelre, olaszra, szlovákra és románra is lefordítottak. Ennek a versnek az univerzális üzenete teszi Gyóni Géza költészetét európaivá. Mert a szenvedés hangja minden nyelven egyformán érthető.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

MeseboltrumcajszNJ13_r

2019.02.23

Vannak mesehősök, akik gyermekek generációit el tudják varázsolni. Ilyen Rumcájsz, a becsületes cipészmester is, akinek lakóhelye, a jicini Rejtekadó erdő nagyon is valóságos helyszín. A Cseh Paradicsomnak is nevezett terület manapság is népszerű kirándulóhely. Ám a Prágától mintegy 93 km-re fekvő erdőbe látogatva nem biztos, hogy olyan remek kalandokban lenne részünk, mint a szombathelyi Mesebolt Bábszínház Rumcájsz című előadásán.

kenny-garrett

2019.02.23

Kenny Garrett Quintet, a Patricia Barber Trio, az Aguas Trio, Tóth Viktor & Mahasimbadavi Players, Mózes Tamara és Benkó Ákos, valamint az Ewiva! is fellép a negyedik alkalommal megrendezett GetCloser Jazz Festen március 29. és 31. között a MOM Kulturális Központban.

csango-bal-2017-Res

2019.02.22

„Felfoghatatlan dicsőség a csángóknak, hogy a számukra elérhetetlen távolságban és magasságban lévő Budapest főváros közönségét érdekli az ő kultúrájuk. Emiatt ma már rang Moldvában csángónak lenni” – mondta a Teleki Alapítvány igazgatója az idén immár 22. alkalommal megrendezett Csángó Bálról. Diószegi Lászlóval a vitrinből kivett hagyományőrzésről és a középkori Magyar Királyság határon túl megmaradt emlékeiről is beszéltünk.

Brit kutatók nyolc éven át tartó kutatásukra alapozva megkérdőjelezték, hogy a megalitikus kulturális emlék-hely kövei a tengeren keresztül, hajón érkeztek volna a mai Anglia területére. Azt nem vitatták eddig sem, hogy a 42 kisebb kő, a „kék kövek” egy nyugat-walesi hegységből származnak. Most bemutatták annak a két kőbányának a helyszínét, ahonnan a kövek származhatnak. Az ókori Egyiptom kőbányáitól eltérően ezeket a lelőhelyeket könnyebb volt kiaknázni, mivel természetes, függőleges oszlopokból álltak. A kutatás során emberek készítette kőeszközöket, kövek maradványait és padozatokat is találtak, melyek szintén alátámasztják a feltételezésüket. A kőbányák korát ötezer évben határozták meg. Úgy gondolják tehát, hogy Stonehenge eredetileg egy kidolgozatlan, érdes kékkő-oszlopokból készült kör volt, és a homokkő-tömbjeit csak mintegy 500 évvel később kapta.

A nemzetközi hírű szoprán, Laki Krisztina március 18. és 25. között Budapesten tart mesterkurzust. A magyar és német nyelven zajló kurzus anyagát nemzetközi repertoárból választott lied, oratórium és ária adja. Jelentkezés és további információ: lakicoursehungary@gmail.com.

Két-két trófeával a The 1975 pop-rock együttes és Calvin Harris lett a Brit Awards nagy győztese a szerdán Londonban megrendezett díjátadó gálán. A The 1975 megkapta a legjobb brit együttes díját, és A Brief Inquiry Into Online Relationships című lemezükkel ők nyerték el a legjobb brit album díját is.

Rekord számú nevezés érkezett az idei filmhétre: hét kategóriában összesen 200 filmet regisztráltak a filmelőállítók és filmalkotók. A 2019. április 22-27. között zajló 5. Magyar Filmhét a Corvin moziban lesz.

A londoni Saatchi Galériába érkezik ősszel a Tutanhamon egyiptomi fáraó sírkamrájából származó kincsekből álló, nemzetközi vándorkiállítás. Az ókori egyiptomi uralkodó nyughelye megtalálásának hamarosan esedékes 100. évfordulóját ünneplő vándorkiállításon 150 tárgy látható, amelyek közül 60 először hagyta el Egyiptom földjét. A tárlat premierje tavaly márciusban volt Los Angelesben, ahonnan a párizsi La Villette kulturális központba költözik át idén márciustól szeptemberig. A Kr.e. 1342 és 1324 között élt Tutanhamon szinte teljesen érintetlen sírboltját Howard Carter brit régész fedezte fel a Királyok Völgyében 1922-ben. Múmiáját értékes sírmellékletek között, egy aranyszarkofágban találták meg.

2019. február 25-én, hétfőn, 18 órától a KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva tárgyközpontú elemzés keretében járhatják végig az érdeklődők a Capa Központ nagy kiállítóterét Frazon Zsófia etnográfus, kurátor, a Néprajzi Múzeum muzeológusa vezetésével.

kep_elmeny

Lakatos Béla zongoraművész és zeneszerző mesél a jazzről a Beyond Budapest Jazztörténeti időutazás a Belvárosban című élményséta-sorozat következő, március 9-i állomásán.

Először hallható Magyarországon Georg Friedrich Händel monumentális oratóriuma, a Joshua. Händel kései oratóriumai közül ez volt talán a legsikeresebb. A magyarországi bemutatóra február 26-án este fél 8-kor kerül sor a Zeneakadémián a Magyar Händel Társaság és Savaria Barokk Zenekar közös rendezésében. A címszerepet az Artisjus- és Junior Prima-díjas tenor, Szigetvári Dávid énekli.

A búcsújárást bemutató színpadi műsorral és hajnalig tartó táncházzal várják az érdeklődőket szombaton a 23. Csángó Bálon a budapesti Millenáris parkban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma