NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2017.06.25

„Gyóni Géza, az éppen száz éve elhunyt költő versei erőt adó lelki táplálékot jelentettek elgyötört katonabajtársainak, valósághű tudósítást az otthon maradottaknak és örök érvényű üzenetet az utókor számára” – mondta el Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár a június 25-ei megemlékezésen, Dabason.

_D0A6083_Copy
Üvegszobrot is avattak a száz éve elhunyt Gyóni Géza emlékére

Összesen kilencmillió forintos költségvetésből valósult meg a Gyóni Géza Emlékév, amelyet a helyi önkormányzat kezdeményezésére indítottak el. Számos tanulmánykötet született meg, valamint vers- és prózamondó találkozót, versenyt rendeztek az Emberi Erőforrások Minisztériuma forrásából – hangzott el a június 25-ei megemlékezésen, ahol átadták a megújult Gyóni-emlékszobát és -evangélikus templomudvart. „A támogatás segített abban, hogy Gyóni Géza nevét ismertté tegyük hazánkban” – mondta Kőszegi Zoltán, Dabas polgármestere.

 

Krucsainé Herter Anikó elmondta: örömmel megy minden olyan településre, mely pezsgő kulturális élettel büszkélkedhet. „A Kultúráért Felelős Államtitkárság az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy az emberek az ország legkisebb településein is hozzáférhessenek a kulturális értékekhez, hogy igényeiknek megfelelő, nívós kulturális életet élhessenek. Az egyoldalú erőfeszítések azonban ritkán vezetnek eredményre, szükség van arra is, hogy mind a települések vezetői, mind az ott élő közösségek partnerek legyenek ebben a munkában.”

 

_D0A6136_Copy
Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár megtekinti a megújult emlékszobát


Ha a közösség szolgálatáról beszélünk, keresve se lehetne azt jobban illusztrálni, mint éppen Gyóni Géza költő életének és munkásságának példájával – folytatta a helyettes államtitkár. A Gyóni családnak nem juttatott könnyű életet a sors. Tragédiák sora árnyékolta be az evangélikus lelkész apa családjának életét, sőt az első világháborúban mindkét Gyóni-fiú, a főhadnagy Mihály és a közlegény Géza is életét vesztette. Bár honvédek százezrei vesztek oda a világháború harcterein, Gyóni Géza sorsa különösen szívbemarkoló, hiszen lényegében leképezi azt, hogy miként élte meg az egyszerű, hétköznapi magyar ember a nagyhatalmak torzsalkodása által kirobbant világégést. „Mint sokan mások abban az időben, kezdetben ő maga is üdvözölte a hadüzenetet, a háború kirobbanását, és büszke hazafiként vonult be katonának a monarchia hadseregébe. »Ami most készül, szent leszámolás lesz/S nyugalom, áldás, béke a Jövőnek./Virágos ékes fegyverünk nyomában/Nagy Békeország vasfalai nőnek« – írja még 1914. július 30-án Ferenc Ferdinánd jár a hadak élén című versében, és úgy gondolja: igaza van. A harctér poklában jön rá arra, hogy bizony az igazság több arcú. Erről legszebben a Csak egy éjszakára… című, világhírű verse tanúskodik. Miközben »vér csurog a földön, vér csurog a fákról«, és magyar életek ezrei lesznek az enyészeté, a költő rádöbben, hogy mindez hiábavaló. Azt már tudta, hogy magyar érdekeket nem szolgál a háború, de azt még nem, hogy mindezt a nagyhatalmak jószerivel rajtunk kérik majd számon, sőt velünk fizettetik meg. És bár a háború végét már nem érhette meg, a nagy lelkek és szellemek ezt előre megérzik.”


_D0A5918_Copy_D0A6008_Copy

 

Gyóni Géza: Csak egy éjszakára…


Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A pártoskodókat, a vitézkedőket.
Csak egy éjszakára:
Akik fent hirdetik, hogy: mi nem felejtünk:
Mikor a halálgép muzsikál felettünk,
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Gerendatöréskor szálka-keresőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor siketítőn bőgni kezd a gránát,
S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,
Robbanó golyónak mikor fénye támad,
S véres vize kicsap a vén Visztulának.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
Az uzsoragarast fogukhoz verőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor gránát-vulkán izzó közepén
Úgy forog a férfi, mint falevél:
S mire földre omlik, ó iszonyú omlás, -
Szép piros vitézből csak fekete csontváz.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A hitetleneket s az üzérkedőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor a pokolnak égő torka tárul,
S vér csurog a földön, vér csurog a fáról,
Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben,
S haló honvéd sóhajt: fiam... feleségem...

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.
Csak egy éjszakára:
Vakító csillagnak mikor támad fénye,
Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,
Mikor magyar vért gőzölve hömpölyget,
Hogy sírva sikoltsák: Istenem, ne többet.

Küldjétek el őket csak egy éjszakára,
Hogy emlékezzenek az anyjuk kínjára.
Csak egy éjszakára:
Hogy bújnának össze megrémülve, fázva:
Hogy fetrengene mind-mind, hogy meakulpázna:
Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,
Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!

Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak
Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!
Hogy esküdne mind-mind,
S hitetlen gőgjében akit sosem ismert,
Hogy hívná a Krisztust, hogy hívná az Istent:
Magyar vérem ellen soha-soha többet!
– Csak egy éjszakára küldjétek el őket.

 

_D0A6155_Copy
A kalandos életű Gyóni Gézáról Szakály Sándor, a Veritas Történelemkutató Intézet igazgatója,
az emlékév fővédnöke elmondta: a költő azért lépett a harcmezőre,
mert méltatlannak, nemzetgyalázónak tartotta,
hogy egy szerb diák meggyilkolta az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösét.


A gyóni városrészben az evangélikus egyházközség temploma 1786-ban épült, de tornyának mai formája csak 1838-ban készült el. Stílusa barokknak indult, de romantikus és szecessziós elemek, illetve díszítések egyaránt színesítik külső és belső képét. Ugyanezen a telken áll az evangélikus paplak, amelynek falai között látta meg a napvilágot Gyón nevezetes szülötte, Gyóni (Áchim) Géza költő, újságíró 1884. június 25-én. Itt írta első verseit, és itt jelentek meg verseskötetei is. Édesapja a helyi evangélikus lelkész volt. Maga is papnak készült, de öngyilkossági kísérlete után felhagyott a teológiával és joggyakornok lett a gyóni községházán. Az irodalmi élet perifériájára sodródva vidéki újságíróként Sopronban, majd Szabadkán élt. Költeményeit a Hétben, az Új Időkben és a Pesti Naplóban egyaránt szívesen fogadták. A konzervatív, hazafias eszmék és a liberális gondolkodásmód egyaránt vonzotta az ifjú költőt.

 

_D0A6117_Copy
A templomkert és az emlékház

Tehetsége minden stílusban megmutatkozott, kitűnő rím- és ritmusérzéke már korán jelentkezett. Juhász Gyula így írt róla: „1914-ben a háború költőjeként indult a lengyel mezőkre, 1917 nyarán mint a nemzeti demokrácia és az emberi szolidaritás vértanúja esett el…” Gyóni Géza 1917-ben, születésnapján halt meg szibériai hadifogolyként Krasznojarszkban. Leghíresebb, már említett költeménye a Csak egy éjszakára… című vers, melyet számos nyelvre, köztük angolra, németre, lengyelre, olaszra, szlovákra és románra is lefordítottak. Ennek a versnek az univerzális üzenete teszi Gyóni Géza költészetét európaivá. Mert a szenvedés hangja minden nyelven egyformán érthető.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

accord_quartet

2018.12.18

Az Accord Quartet 2001-ben alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem négy hallgatójából. 15 éves fennállásuk alatt a zenei élet meghatározó szereplőjévé váltak, több száz hangversenyt adtak, és számos ősbemutató fűződik nevükhöz. Magyarországi koncertjeik mellett Európa szinte minden országában felléptek. Legújabb lemezükön Erőd Iván három vonósnégyese szerepel.

Back_Manci_R

2018.12.18

„Hízelgően mindenkit levesz / A Bäck Manci fényűzése ez” – verselte meg őt Juhász Gyula. Sztárfotós volt: modellt ült neki Mezei Mária színésznőtől kezdve Móra Ferenc lányáig mindenki, aki Szegeden megfordult, de Moholy-Nagy László korai szénrajzainak reprodukcióit is ő készítette. Az 20. század elején élt fotográfusnő mintegy 100 képéből nyílt kiállítást január végéig láthatjuk a Reök-palotában.

Brull_Kriszti

2018.12.17

Csombor Teréz, Homonnai Katalin, Bicskei István és Nagy Zoltán színművész kapta idén a színházi epizódszerepekért járó Aase-díjat. Az Ivánka Csaba-díjat Soltész Bözse színművész, a Bálint Lajos-vándorgyűrűt pedig Brüll Krisztina, a Thália Színház főtitkára vehette át hétfőn a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A díj, amelyet Gobbi Hilda alapított végrendeletében, Ibsen Peer Gynt című művének egyik alakjáról, Aase anyóról kapta nevét.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

A Ruben Brandt, a gyűjtő című magyar animációs thrillert is bemutatják a hétvégén kezdődött Les Arcs-i Filmfesztiválon, amelyet tizedik alkalommal rendeznek meg a francia Alpokban. A francia Alpok 2 ezer méter magasan fekvő síparadicsomában az európai filmeknek szentelt fesztivál tíz év alatt az egyik legjelentősebb filmes szakmai találkozóhellyé vált. Az idén meghívott 120 európai szerzői nagyjátékfilm közül számos alkotást itt vetítenek először Franciaországban, még a mozibemutató előtt, köztük a Milorad Krstic rendezésében készült Ruben Brandt, a gyűjtőt is. Az első Les Arcs-i fesztiválnak Magyarország volt a díszvendége: 2009-ben 12 magyar kortárs filmet és azok alkotóit is megismerhette a közönség. Idén Lengyelországra esett a választás.

A felső-egyiptomi Asszuán kormányzóságban feltárt temetkezési hely a 18. dinasztia (Kr.e. 1550-1292) idejéből való. A kutatók három mészkőkoporsót is találtak, amelyek közül kettő gyerekeknek készült, emellett további 50 felnőtt és gyermek csontmaradványait, valamint edényeket és amuletteket.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma