IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.06.25

„Gyóni Géza, az éppen száz éve elhunyt költő versei erőt adó lelki táplálékot jelentettek elgyötört katonabajtársainak, valósághű tudósítást az otthon maradottaknak és örök érvényű üzenetet az utókor számára” – mondta el Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár a június 25-ei megemlékezésen, Dabason.

_D0A6083_Copy
Üvegszobrot is avattak a száz éve elhunyt Gyóni Géza emlékére

Összesen kilencmillió forintos költségvetésből valósult meg a Gyóni Géza Emlékév, amelyet a helyi önkormányzat kezdeményezésére indítottak el. Számos tanulmánykötet született meg, valamint vers- és prózamondó találkozót, versenyt rendeztek az Emberi Erőforrások Minisztériuma forrásából – hangzott el a június 25-ei megemlékezésen, ahol átadták a megújult Gyóni-emlékszobát és -evangélikus templomudvart. „A támogatás segített abban, hogy Gyóni Géza nevét ismertté tegyük hazánkban” – mondta Kőszegi Zoltán, Dabas polgármestere.

 

Krucsainé Herter Anikó elmondta: örömmel megy minden olyan településre, mely pezsgő kulturális élettel büszkélkedhet. „A Kultúráért Felelős Államtitkárság az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy az emberek az ország legkisebb településein is hozzáférhessenek a kulturális értékekhez, hogy igényeiknek megfelelő, nívós kulturális életet élhessenek. Az egyoldalú erőfeszítések azonban ritkán vezetnek eredményre, szükség van arra is, hogy mind a települések vezetői, mind az ott élő közösségek partnerek legyenek ebben a munkában.”

 

_D0A6136_Copy
Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár megtekinti a megújult emlékszobát


Ha a közösség szolgálatáról beszélünk, keresve se lehetne azt jobban illusztrálni, mint éppen Gyóni Géza költő életének és munkásságának példájával – folytatta a helyettes államtitkár. A Gyóni családnak nem juttatott könnyű életet a sors. Tragédiák sora árnyékolta be az evangélikus lelkész apa családjának életét, sőt az első világháborúban mindkét Gyóni-fiú, a főhadnagy Mihály és a közlegény Géza is életét vesztette. Bár honvédek százezrei vesztek oda a világháború harcterein, Gyóni Géza sorsa különösen szívbemarkoló, hiszen lényegében leképezi azt, hogy miként élte meg az egyszerű, hétköznapi magyar ember a nagyhatalmak torzsalkodása által kirobbant világégést. „Mint sokan mások abban az időben, kezdetben ő maga is üdvözölte a hadüzenetet, a háború kirobbanását, és büszke hazafiként vonult be katonának a monarchia hadseregébe. »Ami most készül, szent leszámolás lesz/S nyugalom, áldás, béke a Jövőnek./Virágos ékes fegyverünk nyomában/Nagy Békeország vasfalai nőnek« – írja még 1914. július 30-án Ferenc Ferdinánd jár a hadak élén című versében, és úgy gondolja: igaza van. A harctér poklában jön rá arra, hogy bizony az igazság több arcú. Erről legszebben a Csak egy éjszakára… című, világhírű verse tanúskodik. Miközben »vér csurog a földön, vér csurog a fákról«, és magyar életek ezrei lesznek az enyészeté, a költő rádöbben, hogy mindez hiábavaló. Azt már tudta, hogy magyar érdekeket nem szolgál a háború, de azt még nem, hogy mindezt a nagyhatalmak jószerivel rajtunk kérik majd számon, sőt velünk fizettetik meg. És bár a háború végét már nem érhette meg, a nagy lelkek és szellemek ezt előre megérzik.”


_D0A5918_Copy_D0A6008_Copy

 

Gyóni Géza: Csak egy éjszakára…


Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A pártoskodókat, a vitézkedőket.
Csak egy éjszakára:
Akik fent hirdetik, hogy: mi nem felejtünk:
Mikor a halálgép muzsikál felettünk,
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Gerendatöréskor szálka-keresőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor siketítőn bőgni kezd a gránát,
S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,
Robbanó golyónak mikor fénye támad,
S véres vize kicsap a vén Visztulának.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
Az uzsoragarast fogukhoz verőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor gránát-vulkán izzó közepén
Úgy forog a férfi, mint falevél:
S mire földre omlik, ó iszonyú omlás, -
Szép piros vitézből csak fekete csontváz.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A hitetleneket s az üzérkedőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor a pokolnak égő torka tárul,
S vér csurog a földön, vér csurog a fáról,
Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben,
S haló honvéd sóhajt: fiam... feleségem...

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.
Csak egy éjszakára:
Vakító csillagnak mikor támad fénye,
Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,
Mikor magyar vért gőzölve hömpölyget,
Hogy sírva sikoltsák: Istenem, ne többet.

Küldjétek el őket csak egy éjszakára,
Hogy emlékezzenek az anyjuk kínjára.
Csak egy éjszakára:
Hogy bújnának össze megrémülve, fázva:
Hogy fetrengene mind-mind, hogy meakulpázna:
Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,
Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!

Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak
Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!
Hogy esküdne mind-mind,
S hitetlen gőgjében akit sosem ismert,
Hogy hívná a Krisztust, hogy hívná az Istent:
Magyar vérem ellen soha-soha többet!
– Csak egy éjszakára küldjétek el őket.

 

_D0A6155_Copy
A kalandos életű Gyóni Gézáról Szakály Sándor, a Veritas Történelemkutató Intézet igazgatója,
az emlékév fővédnöke elmondta: a költő azért lépett a harcmezőre,
mert méltatlannak, nemzetgyalázónak tartotta,
hogy egy szerb diák meggyilkolta az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösét.


A gyóni városrészben az evangélikus egyházközség temploma 1786-ban épült, de tornyának mai formája csak 1838-ban készült el. Stílusa barokknak indult, de romantikus és szecessziós elemek, illetve díszítések egyaránt színesítik külső és belső képét. Ugyanezen a telken áll az evangélikus paplak, amelynek falai között látta meg a napvilágot Gyón nevezetes szülötte, Gyóni (Áchim) Géza költő, újságíró 1884. június 25-én. Itt írta első verseit, és itt jelentek meg verseskötetei is. Édesapja a helyi evangélikus lelkész volt. Maga is papnak készült, de öngyilkossági kísérlete után felhagyott a teológiával és joggyakornok lett a gyóni községházán. Az irodalmi élet perifériájára sodródva vidéki újságíróként Sopronban, majd Szabadkán élt. Költeményeit a Hétben, az Új Időkben és a Pesti Naplóban egyaránt szívesen fogadták. A konzervatív, hazafias eszmék és a liberális gondolkodásmód egyaránt vonzotta az ifjú költőt.

 

_D0A6117_Copy
A templomkert és az emlékház

Tehetsége minden stílusban megmutatkozott, kitűnő rím- és ritmusérzéke már korán jelentkezett. Juhász Gyula így írt róla: „1914-ben a háború költőjeként indult a lengyel mezőkre, 1917 nyarán mint a nemzeti demokrácia és az emberi szolidaritás vértanúja esett el…” Gyóni Géza 1917-ben, születésnapján halt meg szibériai hadifogolyként Krasznojarszkban. Leghíresebb, már említett költeménye a Csak egy éjszakára… című vers, melyet számos nyelvre, köztük angolra, németre, lengyelre, olaszra, szlovákra és románra is lefordítottak. Ennek a versnek az univerzális üzenete teszi Gyóni Géza költészetét európaivá. Mert a szenvedés hangja minden nyelven egyformán érthető.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

angyali_udvozlet_R

2019.04.22

Molnár-C. Páltól, aki egyházművészként, újságrajzolóként és aktfestőként is alkotott, megkérdezték egyszer: hogy lehet az, hogy ő, aki 30 templomot díszített oltárképeivel és freskóival, aktot is készít. „A művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik” – válaszolta. Születésének 125. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Emlékmúzeumban Boldog művész címmel nyílt tárlatán jártunk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

Mától egy héten át magyar filmeket, mintegy 200 alkotást vetítenek a budapesti a Corvin Moziban. A televíziós forgalmazású filmek – tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, animációs film és televíziós sorozatok – ingyenesen, a mozifilmek 500 forintos áron tekinthetők meg. A nézők április 25-én éjfélig adhatják le voksukat az elmúlt év legjobb filmjére a filmhéten bemutatott alkotások közül. Részletek itt.

Nyolcállomásos erdélyi turnéra indulnak május 11-én a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor versenyzői. A fellépők között van Kacsó Hanga, a 2014-es évad énekes szólista kategórianyertese, a Jászság Népi Együttes, a 2012-es és 2018-as évad táncegyüttes kategóriájának győztese és a Tokos zenekar is, amely 2014-ben ugyancsak kategórianyertes volt a zenekarok között. A turné Hargita megye nyolc településére látogat el.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Április 28-án, a tánc világnapja alkalmából izgalmas programoknak ad otthont a Trip Hajó: lesz improvizációs jam Wondawulf közreműködésével, játékos kortárstáncház, fotókiállítás és milonga bemutató is.

Duda_Eva_Tarsulat_Tanc_

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma