IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.06.20

Nagymértékben bővül 2018-ban a kulturális ágazat fejlesztésekkel, bővítésekkel és egyszeri kiadásokkal, hangsúlyos esztendőnek nézünk elébe – jelentette be dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a június 20-án megtartott, jövő évi költségvetésről szóló sajtótájékoztatón. Az állami támogatás érinti a fővárosi és a vidéki kulturális intézményeket, a közművelődést és az infrastruktúrát.

_D0A3594_Copy

Roppant bőséges évre számíthatnak a hazai kulturális élet szereplői a 2018-as esztendőben, több területen is jelentős többlet várható. A Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) idei, 2017-es költségvetési forrása 66,9 milliárd forint, ami jövőre 81,3 milliárdra emelkedik, így mintegy 15 milliárdos többlettel segíti majd a kulturális élet hatékonyabb működését. Hoppál Péter hangsúlyozta, hogy az elmúlt években mind vidéken, mind a fővárosban erőteljesen felélénkülő kulturális beruházások összege szintén 15 milliárddal növekszik, így az EMMI költségvetéséből ezekre mintegy 67,4 milliárd forint jut a korábbi 52 milliárddal ellentétben.

 

Az egyéb minisztériumoknak a kulturális infrastruktúra fejlesztéséhez való hozzájárulásában ugyancsak lesz egy ötmilliárd forintos emelkedés, amely ezáltal 2018-ban 32,4 milliárd forintnyi összegnek felel meg. A Belügyminisztériummal együttműködve az önkormányzatok kulturális feladatellátásának forrását is sikerült megemelni – tette hozzá az államtitkár.

 

Az eddig a könyvtári ellátásra és közművelődésre jutó, településenként évente 1,2 millió forintot jelentő összeg a jövő évben 1,8 millió forintra emelkedik körülbelül 2000 település kulturális normatívájában. Ezáltal összességében 2,4 milliárd forint többletet kapnak az önkormányzatok. Mindemellett idén megszületett a megállapodás, miszerint az intézmények fejújítását mostantól a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium végzi, aminek hatása érzékelhető a költségvetésben is.

 

_D0A3636_Copy


A következő esztendő kulturális költségvetésében szerepel továbbá az Országos Széchényi Könyvtár informatikai fejlesztése nyolcmilliárd forinttal, amely forrásból jelentős összeget fordítanak a magyar kulturális szellemi örökséget őrző archívum digitalizálására. Jut továbbá pénz a Modern Városok Program keretében színházfelújításra: összesen 11,5 milliárd forint állami támogatást kap Debrecen, Kaposvár és Veszprém, magába foglalva a teljeskörű renoválást. 2018-ban elindulnak továbbá a vidéki állatkertek programjai is, amelyeknél szintén több milliárdos kormányzati támogatásra számíthatnak.

 

Hoppál Péter összesítéssel fejezte be a sajtótájékoztatót, amelyből kiderült, hogy míg 2010-ben összesen 52,7 milliárd forint támogatásban részesült a kulturális ágazat, addig jövőre, 2018-ban ez az összeg 127 milliárd forintra emelkedik.

 

„A nyolcéves polgári kormányzás időszakában két és félszeresére nőtt a kulturális ágazatra szánt forrás mértéke. Ez önmagában demonstrálja azt, amit Balog Zoltán miniszter úr januárban hangsúlyozott, mégpedig hogy a mostani kormányzás lényege a kultúra” – zárta a tájékoztatót az államtitkár.

 

A sajtótájékoztató után Hoppál Péter államtitkár a Kultúra.hu kérdéseire is válaszolt. A videóinterjúban röviden kiemeli a jövő év legfontosabb projektjeit, valamint válaszol arra a kérdésünkre is, mi a hosszú távú célja a kulturális fejlesztéseknek, miért érdemes a kultúrára nagyobb összegeket áldozni. A videó alább tekinthető meg.


 



Révy Orsolya

Fotó: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

ibolyanap

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

Már pénteken elkezdődik a négynapos húsvéti fesztivál a világörökségi Hollókőn. A Nógrád megyei faluban gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi- és gyermekprogramok várják a látogatókat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma