NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.08.14

A napokban került fel a YouTube-ra Breier Ádám kétszereplős hangjátéka, A szabotázs, amely megtörtént eseményeken alapul. A történet a Szabad Nép egyik 1951-es, nyugatra kiküldött példányával foglalkozik: a napilap egy oldalát magyar ellenállók egy orosz nyelvű üzenetre cserélték ki, amely segélykiáltásként szolgált. Interjú.

marea_portrait_adambreier
Breier Ádám

Filmművészetet tanult, de ez mégis már a második rádiójátéka. Miért éppen ezt a műfajt választotta?

Körösényi Dani barátommal írunk általában együtt. A Kocsma a Holdon saját ötlet volt, amit eredetileg színpadra szántunk. Hallottunk azonban a rádiójátékos pályázatról, és azt gondoltuk, hogy megér egy próbát – elvégre sose csináltunk korábban ilyet. Tanulópénz lett belőle.

Min változtatott A szabotázs készítésekor?

A Kocsma túl komplexre sikeredett, több szereplővel és számos effekttel. Az emberek nem így hallgatnak egy rádiójátékot. A hallgatónak szinte oda kell láncolnia magát egy fülhallgatóval, hogy nyomon tudja követni az eseményeket. A túl sok hatás elviszi a hallgató figyelmét, ha például metrózás közben hallgatná. A szabotázst viszont már lehet főzés, séta, vezetés közben hallgatni. Ismétlődnek az információk, tisztábban érthető a dráma, és nem gond, ha kimarad néha pár perc. Minimalista módszerekkel akartunk történetet írni. Ilyen értelemben a Kocsma és A szabotázs a rádiójátékok két véglete. Az utóbbi minden szempontból alkalmasabb volt erre a műfajra – amikor az újságban találkoztunk ezzel a történettel, úgy éreztük, tökéletes egy rádiójátékhoz.

10
Bodrogi Gyula

Mi teszi ennyire magával ragadóvá?

Szerintem alapvetően az, hogy érdekes korszakban helyeztük el: vannak, akik megélték, de mindenki ismeri a besúgók és kemény megtorlások világát. Ebbe vezettünk bele egy romantikus vonalat két teljesen más irányba tartó karakterről. Kata férjét a rendszer gyilkolta meg, és szeretne tenni ellene valamit, illetve elmenekülni. János ideális arra, hogy segítsen, viszont belezúg Katába, és fokozatosan válik paranoiássá. Ez a feszültségkeltés ragadhatja meg a hallgatókat.

Egyre kevesebben hallgatnak rádiót, a streamingszolgáltatások elterjedésével pedig már metrózás közben is lehet sorozatozni. Ki a célközönség?

Hogy pontosan ki, azt nem tudom, de egy biztos: hallgatják. Ez kiderült a rádiós sugárzásból és a későbbi YouTube-megtekintésekből is (a Kocsma közelít a tízezerhez, A szabotázs három része együtt jelenleg 150, és fokozatosan növekszik – a szerző). Más azonban a közönség, mint egy mozifilmnél. A negyven évvel ezelőtti rádiójátékokat is fokozatosan, stabilan hallgatják a mai napig, és itt is ezt a tendenciát látom. A célunk az, hogy hosszú távon nőjön a hallgatói bázis.

12

Mennyire hiteles történelmileg az elkészült sorozat?

Amikor hozzáláttunk a kutatásnak, felvettük a kapcsolatot Révész Béla jogász oktató-kutatóval, akit az a témával foglalkozó újságcikk is említ, amelyre mi is felfigyeltünk. Viszont egy ponton ő is megakadt: volt, amihez hozzáfért, de volt, amihez már nem. A meglévő információk adtak egy keretet, onnantól kezdve pedig rajtunk múlt az egész, hogy például ki csinálta. Tudtuk például, hogy a napilap melyik napon ment el, és ötleteltünk a hátterén, kitaláltuk a karaktereket: egy idősebb hölgy és egy fiatalabb férfi lett a középpontban, utána pedig minden adta magát. Kevésbé valós verzió, hogy egy női ellenálló találhatta ki az egészet, de pont ettől izgalmas. Ki lehetett egy olyan nő a korban, aki motivációval és lehetőségekkel is rendelkezik ehhez? És miként lehet egy szerelmi történetet beleszőni az egészbe? A nagyapám szerint például túl mai a szemlélete és nyelvezete. Szerintem ez nem baj, elvégre a mai közönséget kell lekötni. Ez egy fikció, nem történelemóra.


Mintha csak Nagy-Kálózy Eszterre írta volna a szerepet, Ötvös András pedig szintén remek. Hogyan választották ki a színészeket?

Danival le szoktunk ülni, és YouTube-videókat hallgatva találjuk ki, hogy kit képzelnénk el a szerepre. Itt elég hamar megvolt a páros. Sőt, Nagy-Kálózy Eszternél szinte azonnal eldőlt, hogy ő legyen. Elegáns, pár centivel a föld felett lebegő kisugárzása tette tökéletessé Katára. János hangját tovább kerestük, mert maga a karakter is többféle lehetett. Szórakoztató és jó volt mindkettejükkel együtt dolgozni.


szabotazs_2
Breier Ádám és Körösényi Dániel


Melyik a kedvenc része a hangjátékban?

A hullámvasutas rész az elején. Rengeteget röhögtünk, ahogy Ötvös András – János hangja – betojva kiabál, míg Kata nyugtatgatja. Az ötvenes években hol máshol lehetett volna megbeszélni titkos dolgokat? Így találtuk ki a hullámvasutat, ami rádiójátéknál kiválóan működik. Egyrészt a hallgató is úgy érzi, mintha ott lenne, másrészt jól szemlélteti a szereplők jellemét: van egy vagány nő, aki röhög az egészen, és egy berezelt srác, aki még alig próbált valamit az életben.

Mit alkotnak következőnek?

Én filmet szerettem volna, de Dani még kitalált egy rádiójátékot – ezt már ő rendezi, ő írta. Szintén mecenatúrás, a címe A hipnózis halottja. Nyolcrészes, és A szabotázshoz hasonlóan történelmi alapokra épített fikció. Krúdy Gyula írt a 19. század végén egy hipnózis közben elhunyt arisztokrata lányról – ez adta az ötletet. Kicsit Agatha Christie-s lesz, de sok más elem is vegyül benne. Augusztus végén vesszük fel.

A teljes interjú a Médiatanács blogján olvasható.

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

gyori-mark-R

2019.09.18

Győri Márk apja hippilelkész volt, az első keresztény rockbandát ő alapíotta. Ő tehénpásztornak készült, de operatőr lett, nem is akármilyen: az első magyar, aki netflixes filmet fényképezett, a Calibre című „skót Gyilkos túrát”, amely még Stephen Kingre is a frászt hozta. Dolgozott mások mellett Peter Stricklanddal (Varga Katalin balladája), Sopsits Árpáddal (A hetedik kör), a Mátyássy Áron rendezte Víkend című film fényképezéséért pedig Aranyszem-díjat kapott. Soós Tamás interjúja.

_D0A8747_Copy_1

2019.09.18

A korábbi historizáló, kissé megkövült művészettel szemben a szecesszió színes, játékos, dinamikus formákkal újította meg az építészet. A francia irányzat a burjánzó, kacskaringós természeti formákat, míg a németes a geometrikus elrendezést és a lineáris vonalakat kedvelte. A Budapest Beyond altal szervezett sétán Budapest öt ikonikus épületét jártuk be.

A legjobb animációs rövidfilm díját nyerte Rofusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása a Jesus Cine Festen, az Argentínai Nemzetközi Keresztény Film Fesztiválon. Rofusz Ferenc kilencperces animációja Leonardo Da Vinci művének animációs festményfilm feldolgozása. A légy című animációjával 1981-ben Oscar-díjat nyert Kossuth-díjas rajzfilmrendező legújabb munkájáról szólva korábban elmondta: a film ötletét 40 évvel ezelőtt adta be a Pannónia Filmstúdióhoz, de akkor a vallási téma miatt nem készülhetett el. A keresztény filmek argentínai nemzetközi fesztiválján tavaly Pozsgai Zsolt Megszállottak című alkotása a legjobb külföldi filmnek járó elismerést és a zsűri különdíját kapta meg.

A magyar fővárost is érinti jövő őszi európai turnéján a Simply Red. A Mick Hucknall által vezetett világhírű brit soul-pop formáció 2020. november 23-án ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Blue Eyed Soul című új stúdiólemezét mutatja be.

Szeptember 19-én A nagy könyvlopás címmel nyílik kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban, amely a magyar kultúrtörténet egy érdekes, s ez idáig feltáratlan fejezetét mutatja be. 1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években.

Le kell bontani a Sheraton-lánc egy szállodáját Cuzco városában, mert építésekor ötszáz éves inka falakat romboltak le – döntött egy perui bíróság. Arról is döntöttek, hogy a lerombolt inka falakat újra kell építeni. A hétemeletes szállodát olyan városrészben, Cuzco történelmi belvárosában emelték, ahol az épületek magasságát két emeletben korlátozzák. A kulturális minisztérium korábban az építtetőt 2,2 millió dollárra (664 millió forint) büntette. A hatóságok 2016-ban állították le az építkezést, amikor már majdnem készen állt a szálloda. Cuzco történelmi városközpontja 1983-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

Először tartja Magyarországon éves közgyűlését a Fipresci, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál keretében. A rangos szakmai szövetség a filmfesztivál meghívására érkezik a borsodi megyeszékhelyre. A közgyűlésre a világ 14 országából várják a filmes szakújságírókat. A Fiprescit 1930. június 6-án, Brüsszelben alapították, székhelye Münchenben van. A szervezet több mint 50 ország csaknem 400 filmkritikusát és filmújságíróját fogja össze a filmkultúra elősegítése, fejlesztése és a szakmai érdekek védelme érdekében. A szervezetnek egyéni és nemzeti szekciókhoz tartozó tagjai is lehetnek. Magyarországot a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztálya képviseli a szervezetben.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

image002

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

Több programot is kínál a következő hetekben a Rákóczi-szabadságharc emlékéve alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Október végén útjára indítják a Rákóczi Expresszt is.

A Magyarság Házában folytatódnak a vasárnapi mesedélelőttök, lesznek könnyűzenei koncertek és az oktatási intézményeknek is kínálnak programokat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma