IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2016.06.27

Az 1848-as és az 1956-os forradalom és szabadságharc szimbólumválasztásait vizsgálja A szabadság kódjai címmel a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum június 25-től látogatható, közös tárlata. „A magyar szabadság ideájának jelképei ’48 és ’56” – hangsúlyozta a kiállítás megnyitóján a Néprajzi Múzeumban Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

Kövér László hozzátette: nagy szabadságharcaink körülményei századonként változtak, ám kiváltó okuk és okozati hatásuk soha. Az ok mindig a szabadságvágyban fogant nemzeti önrendelkezési akarat, a hatás pedig a legyőzetve való győzelem, azaz olyan társadalmi-politikai folyamatok elindítása, amelyek közelebb vitték a nemzetet a rövid úton el nem érhető célokhoz – emlékeztetett.


gigiogo


Noha 1949-ben győzött az idegen túlerő, ezt túlélte a magyar polgári gondolat és az önálló magyar államiság „rövid, de heroikus” visszaállításának történelmi tapasztalata – idézte fel a házelnök, hozzátéve: enélkül a később Trianonban megcsonkított magyarság nem tudta volna életképessé tenni és sok tekintetben Európa élvonalába emelni a magyar államot.

Kövér László szerint a „legyőzetve is győztes” 1956-os szabadságharc erejét a nemzeti szabadságvágy és társadalmi igazságvágy páratlan összefonódása adta, noha november 4. után a „nemzetárulásban fogant magyarországi kommunista-szocialista uralom” évtizedeken keresztül tudatosan roncsolta a magyarok nemzeti azonosságtudatát és a közösségi összetartozás kötelékeit.


ofdospg


Az első szabadon választott országgyűlés első, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét megörökítő törvényével jelezte, hogy 1956 eszményei táplálták a rendszerváltoztatással 1990-ben újjászülető magyar demokráciát – közölte a házelnök. Kövér László kiemelte: a Néprajzi Múzeumban látható kiállítás szervezői a „jelképek jelképeinek bemutatására” vállalkoztak.

„1848 és 1956 tárgyi emlékeit és jelképeit olyan párhuzamokba állították, amelyek – ma már tudjuk – találkoztak egymással. 1848 jelképei hasonló módon adtak erőt 1956 magyarjainak, mint ahogyan mi, mai magyarok erőt meríthetünk 1956 jelképeiből” – hívta fel a figyelmet.

Ha a magyarok nem tévesztik szem elől 1848 és 1956 ideáit, a 21. század kihívásai közepette is lehetséges lesz egy, „a bonyolult nemzetközi együttműködésbe szuverén és egyenrangú módon beilleszkedő, nemzeti, kulturális és hitbéli önazonosságát megtartó, közösségeit és polgárait gyarapító Magyarország” felépítése – fogalmazott Kövér László.


fejfejpgjg


Kemecsi Lajos főigazgató köszöntőjében kiemelte: a Néprajzi Múzeum kiemelt feladatának tekinti a magyar identitás, a magyar múlt kutatását és bemutatását. Összefogás nélkül nem lehetséges forradalom, de még egy kiállítás sem: ennek a tárlatnak a létrehozásáért többek között a Néprajzi Múzeum, az Országgyűlési Múzeum, valamint az 1956-os forradalom 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság fogott össze – emlékeztetett Kemecsi Lajos.

Szabó Magdolna és Kedves Gyula kurátorok a kiállítás sajtóbemutatóján elmondták: a kiállítás számos tárgyon és multimédiás eszközökön keresztül tárja fel a két forradalom összefüggéseit, szimbólumait és azok továbbélését. Az egyik legerősebb vizuális elem a Kossuth-címer, amely már a bevezető folyosón felbukkan. A kurátorok szerint az 1848-as forradalom szimbólumrendszere ugyan nagyrészt nem új találmány, de ezek a nemzeti jelképek ekkor emelkedtek törvényerőre.

Erős összekötő szál a két forradalom között a nemzetőrség felállítása: ez a fegyveres testület nem a hadsereg része volt, hanem öntudatos polgárok önkéntes belépésével biztosította a közrendet. A tárlat vitrineiben jól megfigyelhető, hogy a rövid életű 1956-os szabadságharc alatt milyen gyorsan beindult a forradalmi kitűzők, jelvények kisipari gyártása. Szembetűnő az is, hogy 1849 után milyen erősen és milyen változatos formában éltek tovább a forradalom jórészt tiltott szimbólumai.

 

Az 1956-os forradalom után ilyesmire nem volt lehetőség, de annál több relikvia maradt fenn; az egyik legkülönlegesebb például az a szegedi színház erkélyére 1956-ban kifüggesztett Kossuth-címer, amelyről kiderült: egy Sztálin-portéra festették. A szabadság kódjai című kiállítás november 4-ig látogatható a Néprajzi Múzeumban.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

ibolyanap

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

Már pénteken elkezdődik a négynapos húsvéti fesztivál a világörökségi Hollókőn. A Nógrád megyei faluban gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi- és gyermekprogramok várják a látogatókat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma