2017.09.27

A hazai hagyományoknak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a jövő évi Velencei Biennále magyar pavilonjának kurátorát és kiállítását. A zsűri idén Oravecz Júlia A szabadság hídja – Új horizontok a városban című pályázatát nyilvánította nyertesnek.

A nemzeti biztos a pályázatot a korábbi évek gyakorlathoz képest jóval korábban meghirdette, hogy minél több idő jusson a nyertes pályázat megvalósítására, a sikeres szerepléshez való felkészülésre. A pályázatot jelentős szakmai érdeklődés kísérte: a 2017. június 8-án kiírt pályázatra összesen kilenc pályázat érkezett be. A pályázók szeptember 25-én a Ludwig Múzeumban prezentáción is bemutatták az elképzeléseiket. A zsűri a kilenc érvényes pályázat közül Oravecz Júlia (társkurátor: Tornyánszki Éva és Göttler Anna) A szabadság hídja – Új horizontok a városban című pályázatát nyilvánította nyertesnek.


ludwig
Fotó: Simon Zsuzsi és Bognár Benedek (Valyo)

 

A szabadság hídja – Új horizontok a városban című projekt az utóbbi évek egyik legelőremutatóbb, univerzális – mégis jellegzetesen budapesti – urbanisztikai jelenségével, a Szabadság híd spontán közösségi térré, találkozó és eseményhelyszínné való alakulásával foglalkozik, amely az innovatív közösségi városhasználat egyik új és aktuális fejleménye. A pályaművek közül ez a kiállítás illik bele legjobban a 2018. évi Velencei Építészeti Biennále meghirdetett központi koncepciója, a Freespace tematikájába. A Kultúrgorilla és a Stúdió Nomad által közösen jegyzett projekt arra kíván rámutatni, hogy egy városban érdemes odafigyelni az alulról jövő spontán kezdeményezésekre. A civil aktivitások és akciók frissességet, természetességet hozhatnak egy metropolisz életébe, az elindult folyamat proaktív továbbgondolása pedig segítheti az urbanisztikai problémák megoldásáról való gondolkodást.

 

A tervezett kiállítás egyszerre informál, kizökkent és aktivál. A pozitív üzenet és a jó gyakorlat bemutatása a nemzetközi színtéren is jól kommunikálható. Az installáció közösségi élményalapú eleme, a pavilon átriumába tervezett könnyűszerkezetes kilátó a szokatlan nézőpont megteremtésével utal vissza a budapesti helyszínre és magára az építészet új nézőpontjaira és kiválóan alkalmas a látogatók bevonására – arra, hogy részesévé váljunk új horizontok felfedezésének. A projekt az építész szerepet is sajátosan értelmezi, egyfelől a spontán városi folyamat segítésében, artikulálásában és továbbfejlesztésében lehetőséget azonosít, másfelől a városi használatba való kreatív beavatkozást nyitottan képzeli el. A Szabadság hídja ilyen értelemben a különböző emberek, szakmák, élmények, vélemények közötti szabad átjárásról legalább annyira szól, mint egy olyan városról, amely mostanság egyre-másra fedezi fel eddig kihasználatlan, nagyszerű adottságait.


ludwig2
Göttler Anna, Oravecz Júlia, Tornyánszki Éva

 

A kiállítás a nyitott köztéralakítás és az együttműködő város témájában figyelemreméltó példaként a nemzetközi urbanisztikai diskurzus részévé teheti a budapesti „Szabadság-híd”-jelenséget, és jótékonyan hathat vissza a patinás Duna-híd jövőjére és a várostervezés gyakorlatára.

 

Valamennyi pályázat megtekinthető a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum honlapján.

 

A 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálét 2018. május 26. és november 25. között rendezik meg. A kiállítás főkurátora Yvonne Farrell és Shelley McNamara építész, akik Freespace címmel hirdették meg a biennále központi programját.

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma